Katona József
(Kecskemét, 1791. november 11. - Kecskemét, 1830. április 16.)
Paraszt - kispolgár család fia. Anyja Borbák Ilona, apja Katona József, aki takácsmester volt. A kecskeméti római katolikus elemi iskola négy osztálya után
gimnáziumi tanulmányait a pesti, kecskeméti és szegedi piaristáknál végezte. 1810 és 1813 között jogot tanult a pesti egyetemen. Pesten volt jurátus is, majd az 1815 - ben letett ügyvédi vizsgái után a városban dolgozott ügyvédi irodákban, majd 1820. január 1 - jétől önálló ügyvédként is.
1820. november 3-ától már Kecskeméten élt: alügyész, majd 1826. november 23-án főügyész lett - haláláig.
Irodalmi tevékenységét már egyetemi évei alatt megkezdte: fordított, átdolgozott műveket, és ennek kapcsán műkedvelő színészként a pesti színtársulat munkájába is bekapcsolódott egy ideig.
Első nagyobb lélegzetű munkái a Ziska (1813)és a Jeruzsálem pusztulása (1814)
című művek eredeti történelmi drámák voltak, amelyek nem kerültek színpadra.
Legnagyobb és leghíresebb művének a Bánk bánnak első változatát 1815- ben írta meg az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatára. A mű sikertelen volt, a bírálatok közözz meg sem említették.
1819-ben átdolgozta a drámát egy pesti színházi bemutató terveként, de a cenzor csak a kinyomtatást engedélyezte, a bemutató előadást már nem. Így a Bánk bán első hivatalos megjelenése 1821-re tehető. A darab ősbemutatója 1833-ban volt Kassán, és ettől kezdve töretlen volt a sikere a magyar színpadokon.
A nemzeti drámairodalom legnagyobb alkotása minden nemzedék nemzeti és egyéni sorskérdéseire adott mindig időszerű választ.
Irodalmi tevékenysége során írt még verseket, melyeket nem tudott megjelentetni.
Kecskemét történetéről írt munkáját - Szabados Kecskemét Alsó Magyarország első mezővárosa történeti címmel is édesapja adta ki 1834-ben Pesten.
Kecskeméttel kapcsolatban több műve is megjelent: A kecskeméti pusztákról
(Tudományos gyűjtemény 1823), a Monostori Veronka (1812), a Luca széke, valamint Vadásznaplója (1821-1829)
Városi főügyészként sok hivatalos iratot hagyott maga után, melyek megtalálhatók a Bács - Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában.
Katona József irodalmi műveit - minden kiadást a teljesség igényével - gyűjti a róla elnevezett megyei könyvtárunk. A teljes életmű megtalálható a könyvtárunk Helyismereti gyűjteményében, valamint egyes művei a Természet - Művészet olvasóteremben és a Kölcsönözhető gyűjteményben is.
Városunkban névadója: könyvtárnak, múzeumnak, gimnáziumnak, színháznak.
Általános információk
Paraszt - kispolgár család fia. Anyja Borbák Ilona, apja Katona József, aki takácsmester volt. A kecskeméti római katolikus elemi iskola négy osztálya után
gimnáziumi tanulmányait a pesti, kecskeméti és szegedi piaristáknál végezte. 1810 és 1813 között jogot tanult a pesti egyetemen. Pesten volt jurátus is, majd az 1815 - ben letett ügyvédi vizsgái után a városban dolgozott ügyvédi irodákban, majd 1820. január 1 - jétől önálló ügyvédként is.
1820. november 3-ától már Kecskeméten élt: alügyész, majd 1826. november 23-án főügyész lett - haláláig.
Irodalmi tevékenységét már egyetemi évei alatt megkezdte: fordított, átdolgozott műveket, és ennek kapcsán műkedvelő színészként a pesti színtársulat munkájába is bekapcsolódott egy ideig.
Első nagyobb lélegzetű munkái a Ziska (1813)és a Jeruzsálem pusztulása (1814)
című művek eredeti történelmi drámák voltak, amelyek nem kerültek színpadra.
Legnagyobb és leghíresebb művének a Bánk bánnak első változatát 1815- ben írta meg az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatára. A mű sikertelen volt, a bírálatok közözz meg sem említették.
1819-ben átdolgozta a drámát egy pesti színházi bemutató terveként, de a cenzor csak a kinyomtatást engedélyezte, a bemutató előadást már nem. Így a Bánk bán első hivatalos megjelenése 1821-re tehető. A darab ősbemutatója 1833-ban volt Kassán, és ettől kezdve töretlen volt a sikere a magyar színpadokon.
A nemzeti drámairodalom legnagyobb alkotása minden nemzedék nemzeti és egyéni sorskérdéseire adott mindig időszerű választ.
Irodalmi tevékenysége során írt még verseket, melyeket nem tudott megjelentetni.
Kecskemét történetéről írt munkáját - Szabados Kecskemét Alsó Magyarország első mezővárosa történeti címmel is édesapja adta ki 1834-ben Pesten.
Kecskeméttel kapcsolatban több műve is megjelent: A kecskeméti pusztákról
(Tudományos gyűjtemény 1823), a Monostori Veronka (1812), a Luca széke, valamint Vadásznaplója (1821-1829)
Városi főügyészként sok hivatalos iratot hagyott maga után, melyek megtalálhatók a Bács - Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában.
Katona József irodalmi műveit - minden kiadást a teljesség igényével - gyűjti a róla elnevezett megyei könyvtárunk. A teljes életmű megtalálható a könyvtárunk Helyismereti gyűjteményében, valamint egyes művei a Természet - Művészet olvasóteremben és a Kölcsönözhető gyűjteményben is.
Városunkban névadója: könyvtárnak, múzeumnak, gimnáziumnak, színháznak.
