Madách a Tragédián innen és túl: egy drámaíró újragondolt életútja

Előadásának elején – tisztelegve Petőfi Sándor emlékének is -, a költő és a drámaíró kapcsolatáról emlékezett meg a Pesti Hírlapban Madáchnak Timon álnéven 1844-ben közölt írásai kapcsán. Majd sor került a madáchi életút ismertetésére. Az előadó azokat a személyes tragédiákat emelte ki, melyek végigkísérték a drámaíró életét, és amelyek a tragédia megírásához vezettek. A közvetlen szerettei elvesztésével kapcsolatos tragédiák mellé – édesapja korai halála, Mária testvére és annak családja felkoncolása, Pál testvérének halála – Fráter Erzsébettel kötött házasságának kudarca, az 1848-49-es szabadságharcban való részvétele miatti börtönbüntetése, politikai és írói kudarcai, betegségei társultak. És ez a sok, saját sorstragédia járult hozzá a legismertebb és legnagyobb műve, az 1859-60-ban megírt Az ember tragédiája létrehozásához, amely Arany János közbenjárására 1861-ben jelent meg a Kisfaludy Társaság kiadásában.

Madách Imre legismertebb alkotása az egyik legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon, de a világ sok országában játszották már, legalább 30 nyelven. Megjelenése óta 150 kiadást ért meg, 40 nyelvre fordították le és a darabnak számos kortárs feldolgozása is létezik.

A műből ismert szállóigék – „Megy-é előbbre majdan fajzatom” vagy a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” – legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak és minden korra vonatkozóan jelentenek újra értelmezésre váró gondolatokat.

Az ezekkel a záró mondatokkal befejezett, az előadótól megszokott élvezetes és nagyívű előadást sok érdeklődő hallgatta. Praznovszky Mihály előadása méltó megemlékezés volt a 200 éve született drámaíróra. Bővebben