Tisztelt érdeklődő! Korábbi híreinket az eseménynaptárban láthatja és keresheti!
Január 31.
Január 31-én találkozhattak az olvasók Schmöltz Margit írói oldalaval, akinek legújabb, Nincs semmi baj című regényéről tudhattak meg többet kollégánk, Vámos Tibor könyvtáros kérdéseire adott válaszok segítségével. Az ötödik éve könyvtárvezető (Helischer József Városi Könyvtár, Esztergom) pozícióban is dolgozó vendégünk elárulta, noha gyerekként szülei az orvosi pálya irányába bátorították, ő nagyon eltökélten készült a gyógypedagógusi hivatásra. A felvételi vizsgán mindössze egy ponton múlt, hogy nem vették fel, ezért rögtön keresett egy alternatívát, így jutva el az esztergomi Tanítóképző Intézet könyvtáros-könyvterjesztő szakkollégiumába. Utólag belátta, hogy a napi szintű gyermekekkel való foglalkozáshoz nem lett volna elég türelme, a könyvtárosi szakmában azonban kibontakozhat a személyisége, mert mindig van valami kihívás és a maga „ötletgyárosságát” is tudja kamatoztatni. Könyvtárosként úgy látja, hogy újra reneszánszát éli az olvasás, a Covid óta ismét szárnyal a kölcsönzési kedv, így azt érzi, nem hiába dolgoznak.
Az alkotás iránti vonzalma először a versek, majd a novellák írásában mutatkozott meg, majd miután egy főiskolai tanárnője a kutatás irányába fordította, rájött, hogy az abból fakadó eredményt is fel lehet használni, hiszen lehet egy érdekes, történelmi korban játszódó regény alapja. Így jutott el gyermekei születését követően az íráshoz és a Történelmiregény-írók Társaságához, akik közösen jelentették meg 2023-ban a Buda & Pest című kötetüket, melyet a tavalyi Ünnepi Könyvhét alkalmával ismerhetett meg könyvtárunkban a kecskeméti közönség. A beszélgetés során az is elhangzott, hogy a pozitív visszajelzések bátorításának köszönhetően már elkezdtek dolgozni ennek előzménykötetén is.
Legutóbbi látogatásának apropója a Nincs semmi baj című kötet megismertetése volt, melynek címét vendégünk nem tagadta, Fodor Ákos haikuja miatt választotta. Három önmagában rendkívül negatív szóról van szó, Schmöltz Margit azonban úgy érzi, hogy ezek együtt egyfajta olyan vigasszá állnak össze, melyet a vészterhes időkben gyakran mondogattak egymásnak az emberek, sőt talán ma is mondogatunk még a másoknak. Noha Jókai egy novellában már megírta az esztergomi tatárjárás történetét, az írónő ráébredt, lehet még erről újat mondani, ha nemcsak a magyar, hanem a mongol oldal motivációit egyszerre jeleníti meg, hiszen egyik és másik oldalon is emberek állnak a saját maga igazságukkal.
A magyar és mongol színek egymást váltják a könyvben, melyek rendre egy-egy idézettel kezdődnek: előbbinél bibliai citátummal, melyekben a tél motívuma jelenik meg, míg utóbbinál egy-egy közmondással, mert a szerző szerint ezek és a mesék alapján lehet leginkább megismerni egy nép hiedelemvilágát. Sok párhuzamosság fedezhető fel a motívumokban, ez azonban olykor teljesen más jelentéssel bír a két oldal számára: például míg a magyarok a kőből várfalat építenek, hogy az védelmet adjon, addig a mongolok szentként tisztelik ezeket a képződményeket, és igyekeznek nem mozdítani őket. Kollégánk kérdésére válaszolva vendégünk elmondta, a remény és a vigasz miatt kapott helyet a szerelem a regényben, de ő maga úgy véli, az embereknek erre egyszerűen szükségük van, ezért soha nem hagyja ki a könyveiből.
Schmöltz Margit elárulta, a Mohács-évforduló kapcsán már dolgoznak Cs. Szabó Sándorral egy közösen megírt köteten, de sosem kell félni, hogy kifogy a témából, hiszen sokkal több ötlete van annál, mint amit képes lenne megírni. Munkatempója alapján ugyanis évi egy regényt tud kiadni, viszont abba minden energiáját beleteszi, magához képest pedig mindig valami jobbat szeretne adni olvasóinak. Bővebben
Kriskó János 8 évadot megélt Hírös kecskemétiek sorozatában több mint 200 vendég fordult meg, mely 2025-től új helyszínen, könyvtárunkban, új cím, Találkozások név alatt folytatódik. A kezdetben a színészekre épülő sorozat apránként nyílt ki, előbb bevonva a kecskemétieket, majd az itt születetteket, de közben elszármazottakat, akikben egyaránt közös, hogy lakóhelyüktől függetlenül valamiképp kötődnek a városhoz. Intézményünk jó szívvel engedett teret a kulturális szakújságíró immáron 9. éve futó sorozatának, melynek koncepciója könyvtárunkban sem sokat változott, hiszen továbbra is olyan életutakat ismerhet meg általa a közönség, melyek példaként szolgálhatnak mind a kitartást, mind pedig az elhivatottságot illetően.
Elsőként Dr. habil. Szolnoki Győző bőrgyógyász foglalt helyet a színpadon, akit a Katona József Gimnáziumban még maga Kriskó János is tanított. Érdekes információként hangzott el, hogy sokakkal ellentétben a vendég máig szereti és előszeretettel használja is az orosz nyelvet, ha a helyzet lehetővé teszi, és noha a kezdeti intézményválasztások inkább szüleinek tudhatók be, pályáját végül mégis csak magának választotta. Egy ideig még a kínai halbiológusi szakma is felmerült (ami nem is lett volna idegen szülei foglalkozása miatt), de végül Szegeden, az immunológiai pályájában látott elég fantáziát a továbbtanuláskor, mondván, hogy ott nemcsak a 20. rázókrémet kell majd elkészítenie. Már az egyetemen volt része kihívásokban, mikor professzora úgy bízott rá egy nyirokkeringési témát, hogy különösebb affinitása nem volt hozzá, de mint Szolnoki Győző felhívta rá a figyelmet, akkoriban erre csupán egyetlen válasz létezett: „igenis, professzor úr”.
Másodikként Várkonyi Viktória hegedűművész foglalt helyet Kriskó János mellett, aki a közönség meglepetésére beszélt arról, hogy hétévesen szülei megkérdezése nélkül jelentkezett barátnőjével egyetemben a Kecskeméti M. Bodon Pál AMI zenei képzésére, amit az építész apa és angoltanár anya korábban lehetőségként sem vett számba. Az első év végi hangszerválasztáskor csellista tanárnője saját hangszere irányába terelgette, míg édesapja fennen a zongorát hangoztatta, de végül Viktória felvetésére a hegedűvel végül mindenki képes volt kibékülni. Gerincferdülése miatt azonban egészen 18 éves koráig kérdéses volt, valóban lehet-e a zenei élet a hivatás, hiszen a napi 6-7 óra gyakorlás során használt 30 dekás hangszer kemény megterhelést jelentett a testére nézve. Noha kezdettől fogva sikert sikerre halmozott, a hegedűművész elárulta, szerinte mindig a mögöttes motiváció dönti el, hogy valaki „elszáll-e magától”, vagy meg tud maradni alázatos embernek. Bővebben
Ha bővebb összefoglalóra vágyik, örömmel tudatjuk Önnel, hogy az eseményről készült felvétel később visszanézhető lesz könyvtárunk YouTube-csatornáján.
A Hiros.hu beszámolója az eseményről: https://hiros.hu/talalkozasok-a-konyvtarban-2/
Irodalmi VIP-vacsoránk első VIP vendégei Csík János és kedves felesége, Kata voltak, akikkel 2025. január 31-én a Jakus házaspárnak, Istvánnak és Orsolyának nyílt lehetősége együtt vacsorázni a Spaletta Étteremben. Az élőzenével kísért program alkalmával, az ínycsiklandozó ételek fogyasztása közben jó hangulatú beszélgetés alakult ki a meghívottak között. A Kossuth-díjas művész mesélt a koncertező élet örömteli, de embert próbáló, fárasztó aspektusairól, balesetének hatásairól, de Katával való megismerkedésük történetébe is beavatta asztaltársaságát. Orsolya és István egy kis ajándékkal is készült, hogy kifejezzék a népzenész iránti nagyrabecsülésüket.
A januárban legtöbbet kölcsönző olvasónk Bán János íróval, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármesterével vacsorázhat, míg a februárban legaktívabb, legtöbbet olvasó könyvtárhasználónk Bősze Ádám zenetörténész társaságában fogyaszthatja el a Spaletta Étterem ételeit.
Köszönjük a Spaletta Étterem és Sörház támogatását! Bővebben
Január 29.
A mai nappal a felsőházi mesemondók kiállták a próbát és Meseország lakóivá váltak. Bővebben
Január 28.
Január 28-án a felsőházi mesemondók bemutatkozásával kinyílt Meseország kapuja. Bővebben
Január 24.
Január 24-én tartottuk meg a második könyvtári slam poetry estünket a magyar kultúra napja alkalmából, így a verseny kiírásának feltételei is a témához való valamikénti kapcsolódást szorgalmazták. Öröm volt látni az első alkalom után visszatérőket és persze az új látogatókat is, és hogy nemcsak a hosszabb felkészülést kínáló programponthoz, de a rögtönzött 10 szavas játékhoz is sok bátor jelenlévő csatlakozott.
Szándékunk szerint a következő alkalomra a költészet napja környékén lehet majd számítani, így aki most lemaradt az eseményről, akkor bátran csatlakozzon hozzánk!
A helyszín ismételt biztosítását hálásan köszönjük szépen a Spicy&Fitt – Több, mint Streetfood csapatának! Bővebben
Ugyancsak köszönet illeti Szamler Lászlót, amiért jelenlétével megtisztelte az eseményt! További fotók: https://tinyurl.com/munhy7xm
Január 22.
Örömmel osztjuk meg kedves követőinkkel a hírt, hogy immáron harmadik alkalommal nyerte el intézményünk a Minősített Könyvtár címet. Ez egy, a szakma részéről kapott visszajelzés a számunkra, mely szerint sikerült megőriznünk és hűnek maradnunk korábbi minőségi munkánkhoz. Fontos hangsúlyozni, hogy az elismeréshez valódi csapatmunkára volt szükség, melyhez minden kolléga hozzátette és azóta is teszi folyamatosan a saját munkája jelentette értéket, legyen szó az olvasókkal való közvetlen kapcsolatról vagy éppen operatív, a háttérben zajló folyamatokról. A hozzánk érkező olvasói visszajelzések is megerősítenek bennünket abban, hogy a kecskemétiek szeretik könyvtárunkat, szívesen veszik igénybe szolgáltatásainkat és mintegy közösségi helyként, találkozási pontként az otthon és a munkahely mellett a harmadik legmeghatározóbb helyszín az életükben. Büszkék vagyunk rá, hogy munkánkkal továbbra is a kecskemétieket, Kecskemétet támogathatjuk.
A kitüntetést január 22-én, a magyar kultúra napján vette át Bene-Kovács Márta szakmai főosztályvezető és Szalkai Csaba műszaki főosztályvezető kollégánk a Kulturális és Innovációs Minisztérium rendezte díjátadó ünnepségen, a Hagyományok Házában. A városvezetés részéről Bán János, Kecskemét Megyei Jogú Város kultúráért felelős alpolgármestere is részt vett az eseményen, amely személyes jelenlét jól jelképezi a városvezetés állandó támogatását az egész kulturális ágazat felé, melynek része a Katona József Könyvtár is. Bővebben
A Hírös.hu-nak és a KTV-nek köszönhetően további információkat itt olvashat a díjátadóról: https://hiros.hu/harmadik-alkalommal-nyerte-el-a…/
A magyar kultúra napján a tázlári első osztályosokat láttuk vendégül könyvtárunkban. Részt vettek egy játékos anyanyelvi foglalkozáson, ismerkedtek robotokkal, bebarangolták az épületet és vidám fejtörőket oldottak meg. Várjuk vissza őket! Bővebben
Január 21-23.
Örömmel adjuk hírül, hogy Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet, Dr. Virág Ágnes és Virág Barnabás 2025. január 21-23 között a 33. Nemzetközi BOBCATSSS Könyvtár-és Információtudományi Konferencián képviselték intézményünket Isztambulban. A szakmai találkozó idei témája a mesterséges intelligencia könyvtári környezetben való alkalmazása volt. A könyvtárigazgató a mesterséges intelligencia használatának etikai kérdéseivel és irányelveivel foglalkozó szekciót vezető elnökként, valamint doktorandusz hallgatói társszerzőjeként vett részt a nemzetközi szimpóziumon. Szabó Dóra „Digitális kapcsolatok: könyves influenszerek a könyvtári marketingben” címmel tartott előadást; Habtamu Keno Dessa pedig összehasonlító elemzést készített a mesterséges intelligencia egyetemi könyvtárakban történő integrációjáról. Virág Ágnes „Mesterséges intelligencia a könyvtárakban: szisztematikus szakirodalmi áttekintés” címmel, Virág Barnabás pedig „Fogyasztási szokások hatása a zenei gyűjtemények fejlesztésére – Legyőzhetők az MI által generált és ajánlott lejátszási listák a könyvtárosok dokumentumajánlóival?” címmel tartott angol nyelvű előadást. A konferencia szakmai programjain túl az intézmény delegáltjai erősítették a Katona József Könyvtár szakmai kapcsolatait és előremutató terveket fogalmaztak meg a közelebbi és távolabbi jövőre vonatkozóan. Bővebben
Január 17.
A magyar kultúra napját kiemelt eseményként tartjuk számon a Katona József Könyvtárban, így évről évre a hazai szellemi-kulturális élet prominenseit hívjuk előadóként vendégül erre az eseményre. Idén 2025. január 17-én Csík János Kossuth-díjas népzenész, a Csík Zenekar alapítója – Goethétől kölcsönözve – Gyökerek és szárnyak címmel tartott előadást pályája legjelentősebb állomásairól. A jelenlévőket Engert Jakabné, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere köszöntötte, kifejezve örömét, kiemelve a város szerepét és jelentőségét a hazai kulturális életben.
Csík János egy óvodáskori fotót bemutatva valóban a kezdetektől ismertette pályafutását. Előadásában beszélt a különböző formációkról, amikben zenélt, elismerő szavakkal illette pályatársait, akik közül sajnos többen már nincsenek közöttünk. A vetített képes bemutató lehetőséget adott olyan élmények felidézésére is, mint például a sidney-i olimpia kulturális programjain való fellépés a világ másik felén, az ezredfordulón. A népzenész meghatottan említette amerikai kalandjukat, amikor Washington DC-ben léptek színpadra és után az autópályán dugóba kerültek. Egyik társa megemlítette, hogy van neki ott a közelben egy ismerőse, egy dél-amerikai táncosnő. Felhívták, de közölte, nincs otthon, viszont kulcs a lábtörlő alatt, érezzék otthon magukat. Így is történt. Az első meglepetést a hűtőben talált Unicum, a másodikat a lemezgyűjteményben előkelő helyen fellelt Csík Zenekar-album okozta.
A program során a muzsikálásban a Kossuth-díjas zenész társa Mészáros János volt, a Csík János és a Mezzo Együttesből. A magyar kultúra napi esemény a Himnusz közös eléneklésével zárult. Bővebben
Január 16.
Január 16-án (csütörtökön) 17 órakor mutattuk be könyvtárunkban Pelle János író, irodalomtörténész, történész „Zsidókérdés” és magyar társadalom 1938-1956 című kötetét, mely új szempontból közelít a holokauszt témájához. A több mint három évtizedes munka eredményeképp olyan történeti szociográfia jött létre, mely nem kifejezetten az 1944-45-ös eseményekkel és a tömeges megsemmisítésekkel foglalkozik (hiszen ezt már sokan, sokféle formában feldolgozták), hanem éppen az ehhez vezető lehetséges okokat, eseményláncolatot fejti fel, valamint az ezt követő időszakot elemzi. A szerző beszélgetőtársa, Prof. Dr. Róna Tamás főrabbi hangsúlyozta, a szöveg egyáltalán nem finomkodik, rendkívül őszinte, szókimondó és, tekintettel a témát övező sok évtizedes némaságra, még mai szemmel is abszolút tabudöntögető.
Pelle János kérdésre válaszolva kifejtette, munkájába belevette a tömeglélektan pszichológiai vonulatát is, hiszen az akkori politika ezt felhasználva volt képes, a vendég kifejezésével élve, „agymosást” végrehajtani a társadalom széles körében. A hatalom idegenellenes propagandájával mindehhez a freudi hármasból a felettes én kontrollfunkcióját számolta fel (mely amúgy az erkölcs és a normák felelőse), így erősödhetett fel és hatalmasodott el az ösztönlényünkben rejlő hiedelmek és előítéletek sokasága a zsidósággal szemben. Ha pedig ehhez még egy válsághelyzet is társul, akkor a bűnbakkeresés sokszor a vérvádakban – a zsidók ellen emelt azon vádakban, hogy keresztény gyermekeket gyilkolnak és vérüket rituális célokra használják fel – csúcsosodott ki. Mindezek olyan mély nyomot hagytak a kistelepüléseken élő közösségekben, hogy több generációnyi távolságból is mindenki úgy beszél róluk, mintha a téma beható ismerője lenne – erre több példa is kínálkozik Pelle János interjúkat is magába foglaló kötetében.
A beszélgetés végén Prof. Dr. Róna Tamás főrabbi Salamon bölcs mondásai közül idézett egyet (Mert ahol sok a bölcsesség, sok a bosszúság is; és aki gyarapítja az ismeretet, gyarapítja a szenvedést is. Prédikátor 1:18 RÚF), kikérve ezzel kapcsolatban vendége véleményét. Pelle János az esemény zárásaként hangsúlyozta, szerinte igenis fontos a múlt megismerése és az efelé fordulás, hiszen így van meg rá az esély és a remény, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat. A könyvbemutató sikerét igazolta a sok-sok nézői kérdés, valamint az azt követő sorban állás a szóban forgó kötet és egy-egy dedikáció reményében. Bővebben
Január 11.
Vidám hangulatban, több mint 70 fő részvételével zajlott le az idei első Társasjáték klub együttműködő partnerünk, a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete vezényletével. Reméljük, nem felejtette el, hogy idén minden hónapban (kivétel nyáron) várjuk Önt és szeretteit a remek társasoktól gazdag, felkészült játékmesterekkel támogatott programunkon. Találkozzunk legközelebb február 8-án 10 órától a földszinti Tinivilágban! Bővebben
Január 7.
A Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja január 7-én tartotta az új év első találkozóját, melyen visszatérő vendégként Földesdy Gabriella színháztörténész tartott előadást Néhány adalék Kölcsey Ferenc életéhez címmel. Vendégünk tavaly végzett kutatásokat ebben a témában, melyről egy cikke is megjelent a Magyar Múzsában, melyet most a közelgő magyar kultúra napja apropóján ismertetett bővebben a klub tagjaival. Rögtön egy általános tévhit tisztázásával kezdte előadását: Kölcsey Ferenc fél szemét valóban gyerekkorában veszítette el, de a himlő csak közvetve volt a tragédia okozója. A kor orvostudományának javaslatára a beteg gyereket a tűz közelébe ültették azzal a hittel, hogy a forróság jót tesz a kiütéses testnek. Egy kandallóból kipattant szikra azonban Kölcsey szemébe repült, vakságot okozva ezzel. Az ismert költemények mellett (Huszt, Zrínyi második éneke, Vallomások) Kölcsey kevéssé ismert drámáiról és szinte elfelejtett műveiről (pl. az Önpanaszok levéltöredéke) is beszélt az előadó. Szó volt Kölcsey igaztalanul lesújtó Berzsenyi-kritikájáról, melynek következtében Berzsenyi szinte teljesen felhagyott a versírással, és arról, Szabó Magda hogyan képzelte, miként vélekedett erről utólag Kölcsey (A csekei monológ). Megismerhette a hallgatóság a költő személyi titkárát, Obernyik Károlyt, aki maga is író volt, bár ezt a hálátlan utókor kezdi elfelejteni. Obernyik egyébként 1851-től haláláig, 1855-ig a kecskeméti Református Kollégium tanáraként dolgozott.
Földesdy Gabriella cikke elolvasható a könyvtárban: Magyar Múzsa 2024/szeptember 24-26. o. Bővebben
Tisztelt érdeklődő! Korábbi híreinket az eseménynaptárban láthatja és keresheti!