Tisztelt érdeklődő! Korábbi híreinket az eseménynaptárban láthatja és keresheti!
Április 15.
Április 15-én Simon Márton költő, performer, műfordító látogatott el könyvtárunkba, akivel a Forrás szerkesztője, Pál Sándor Attila beszélgetett. A program címével ellentétben (Hideg pizza a költészet napján) vendégünk összes kötete szóba került, így követve le Simon Márton költészetének eddigi ívét az elsőtől az utolsó, legfrissebb megjelenésig. A 2010-es Dalok a magasföldszintről egészen különleges helyet tölt be az alkotó életében, aki már-már családtagként tekint az egyes versekre. Mindezt a költő azzal magyarázta, hogy lelkész édesapja hivatása miatt 18 éves kora előtt rendkívül sokat költözött, az érettségiig bezárólag összesen hat iskolába járt, ezért tartós ismertségeket és barátságokat sem igazán tudott kivel kötni. Így mintegy az emlékfoszlányokból, benyomásaiból épített magának a versek révén egy biztos alapot.
Pál Sándor Attila szerint a 2013-as Polaroidok jelentős fordulatot és egyben komoly kockázatvállalást jelentett az első kötethez képest. Bár a szakma eleinte rendkívül kedvezően fogadta, az olvasottság és az eladások hirtelen megugrásával a mű idővel popkulturális jelentőségre tett szert. Az eladások ugrásszerű növekedése egy Tumblr-bejegyzésnek volt köszönhető, ami viszont a kritikusok számának megsokszorozódását hozta magával, hiszen egy időben úgy tűnt, mintha „a csapból is ő folyt volna”. Noha akkoriban Simon Márton teljesen befeszült ettől a „túlpörgéstől”, most az akkor írott negatív kritikákat kamatoztatja, hiszen azokat felhasználva harangozta be az új, bővített Polaroidokat.
Noha aktívan már nem jár klubokba slamelni, estjein még néha-néha feltűnik egy-egy élőszóba bújtatott vers. A rap határát súroló műfaj kapcsán elmondta, hogy a rendhagyó irodalomórákon tapasztaltak alapján sokan – különösen a fiatalok – tartanak a versektől. Amikor azonban előkerül egy-egy klasszikus mű trágár átirata, érdekes módon szinte mindenki úgy érzi, valamilyen módon kapcsolódni tud az adott szöveghez. A 2018-as Rókák esküvője és a 2021-es Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni című kötetek kapcsán az alkotó úgy érzi, gyakran stresszelte magát amiatt, hogy amit éppen sikerült megírnia, azon már rég túl kellett volna lennie.
A néhány napja Esterházy Irodalmi Díjra jelölt Hideg pizza (2024) már saját mikrokiadójánál jelent meg, ellenben a korábbi jelenkoros kiadásokkal. Az okokat firtató kérdésre válaszolva Simon Márton kifejtette, úgy érzi, a kiadói rendszer egyértelműen az írók ellen dolgozik, hiszen egy könyvkiadónál a vezetőtől egészen a portásig, takarítókig bezárólag mindenki meg tud élni az irodalomból, csak éppen maguk az alkotók nem. A magánkiadásokat övező előítéletek miatt vendégünk hangsúlyozta, a váltás miatt nem lett belőle dilettáns. Erről bárki meggyőződhet, aki kinyitja a kötetet, hiszen a színvonal továbbra is változatlan. Bővebben
Április 11.
A magyar költészet napján, április 11-én kettő iskolás csoport is ellátogatott hozzánk, hogy a versekkel ismerkedjenek. A játékos foglalkozásokat mindenki élvezte. Bővebben
Április 9.
Jókai Mór akadémiai székfoglalójából vett idézettel kezdte előadását László Ferenc április 9-én, a Katona József Könyvtárban. Az íróról elsőként talán nem a humor jut eszünkbe, pedig komoly érdemei voltak e műfajban is.
Jókai legismertebb és leghosszabb életű élclapja az Üstökös volt, azonban ennek sikerét megelőzte egy korábbi humorisztikus folyóirata, A Nagy Tükör. Az 1860-as években született, a politikai közéletről szóló szatirikus költeményeit és „leveleit” Jókai Kakas Márton írói álnéven publikálta.
Humoros alakjai – Tallérossy Zebulon és Mindenváró Ádám – nemcsak az élclapokban szerepeltek, hanem megjelentek A kőszívű ember fiai lapjain is. A nagy történelmi regényben Jókai egyebek mellett azért emelte be ezeket a figurákat, hogy a kisemberek problémái és céljai is hangot kapjanak.
A Tisza Kálmán vezette balközép párt kampányfőnökeként Szózat-paródiát írt, amelyben a Deák Ferenc vezette ellenzéken gúnyolódott. A válasz sem késett sokáig: a Borsszem Jankó 1871. március 12-i száma Parókai Jókai Mór címmel közölte Jankó János pompás karikatúráját abból az alkalomból, hogy az író-politikus először viselt parókát. (Hozzá kell tenni, hogy Jókai csak idényjelleggel, télen viselt póthajat.)
1848 végén Jókai az Életképekben Báró Jellasics címmel négyrészes hőskölteményt tett közzé, amelyben a „vízfejű” Habsburgokon gúnyolódott. Később azonban, a Habsburg családhoz fűződő barátsága és politikai pozíciói miatt e művétől inkább elhatárolódott.
Bár írásaiban gyakran ironizált a pátoszos magyarkodáson, magyarsága és nemzettudata megkérdőjelezhetetlen. Feszty Árpád apósa, Jókai Mór javaslatára választotta A magyarok bejövetele témáját monumentális körképéhez.
László Ferenc előadása révén Jókai egy új arcát ismerhettük meg – egy olyan íróét, aki jóval több a róla kialakult közhelyes megállapításoknál. Bővebben
Április 8.
Április 8-án a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjában Kissné dr. Kovács Adrienne etnográfus tartott előadást Húsvét előtt a kalácsról címmel.
A kalács hat évszázad óta a magyar konyha legrangosabb ünnepi tésztaétele. Hétköznap is sütötték otthoni, „kéznél lévő” alapanyagokból, amihez képest az ünnepin mindig volt egy kis változtatás, ami különlegessé tette. Vagy a tésztája, illetve a tésztához adott finomságok által volt gazdagabb, vagy a formája, díszítése miatt. A karácsonyi, a lakodalmi és még a húsvéti kalács is mind-mind egyediek voltak. Egész Kárpát-medencében az ünnepek szerves részét képezi, de minden tájegységnek megvannak a maga formái. Előadónk nagyobb részletességgel az endrődi fonott és a hajdúdorogi húsvéti pászkát mutatta be. Nem elsősorban a recepteket osztotta meg közönségével, hanem magának az elkészítésnek a folyamatát, a formázást, és ennek misztikus jelentését magyarázta el. A dorogi kalács például öt tésztarétegből áll: az első Krisztus teste, a második Krisztus töviskoronája, a harmadik maga a kereszt, a negyedik a korbács és végül az ötödik Krisztus sebeinek helyén fakadó öt rózsa. Ez az igen sajátos kalács már-már maga a passió története!
Az „alkalmi” kalácsok beágyazódtak az ünnepi szokásrendbe: ennek sütésével kezdődött el maga az ünnepkör, a kisült finomságot csak erre a célra használt ruhával takarták le és így tovább. Több helyen – főleg határainktól keletre – ma is él még a szokás, hogy az ünnepi kalácsból visznek ki a temetőbe, hiszen a „halottak velünk vannak”. Az előadás végén Kissné dr. Kovács Adrienne maga sütötte kaláccsal kínálta meg közönségét. Bővebben
2025. április 8-án Füzi László, a Forrás folyóirat főszerkesztője nyitotta meg Apáti-Tóth Sándor Az idő kapujában – Más dimenziók című kiállítását. Beszédében párhuzamot vont Apáti-Tóth Sándor és édesapja, Tóth István fotóművész munkái között: míg az apa a pillanat megragadására törekedett, addig a fiú gondosan felépített, filozofikus képeket alkot. Műveinek központi témája az idő: annak folyamatos áramlása, valamint a múlt és jövő egyaránt jelen van bennük.
A kiállított alkotások technikailag precízek, mégis misztikus hangulatot árasztanak. A nézők számára nem kínálnak azonnali válaszokat – elmélyült gondolkodásra ösztönöznek, és lehetőséget adnak a képek mögött rejlő történetek egyéni értelmezésére.
A tárlat 2025. április 30-ig látogatható a könyvtár nyitvatartási idejében. Bővebben
Április 7.
A Kecskeméti Református Gimnázium Psalmus Kórusa és Kamarakórusa megalapításának 20. évfordulója alkalmából 2025. április 7-én zenés áhítatot rendeztek a református templomban. A Jámbor házaspár az elmúlt két évtized alatt fantasztikusan magas színvonalú, egymásra építkező, igazi kóruscsaládot hoztak létre: Emőke az általános iskolai, Zsolt a gimnáziumi és a felnőttekből álló Grádics Kórussal öregbíti az iskola, az egyházközség és a város jó hírét. Az eseményen a Jámbor Zsolt vezette jubiláló énekkarok mellett az együttesek egykori tagjai – Englerné Böttger Boglárka (Kalocsa Kamarakórus), Anka Péter (Cziffra Banda, Örkény) és Virág Barnabás – által irányított zenei csoportok adták elő ünnepi műsorukat. A Katona József Könyvtár Kórusa és a lajosmizsei Szent Lajos római katolikus templom Jubilate Kórusa nagyböjti műsorral készült az eseményre, orgonán közreműködött Vass-Eysen Ákos. A zenés áhítat összkarral kezdődött és összkarral is zárult: a program végén 170-en zengték Gárdonyi Zsolt Hálaadó énekét és Kodály Zoltán 114. genfi zsoltárát Jámbor Zsolt vezetésével, Németh Zsuzsa orgonaművész kíséretével. Bővebben
Varga Géza összefoglaló írása az alábbi linken érhető el:
https://hiros.hu/szavakkal-es-enekekkel-adtak-halat…
Április 5.
Áprilisban összesen 70-en döntöttek úgy, hogy a szombati napjukat nálunk, a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete Társasjáték klubjában töltik. Öröm látni a sok mókára és játékra éhes kicsit és nagyot, akik májusban is egy hasonlóan jó hangulatú napot tölthetnek nálunk. Sőt, akkor még egy országos bajnokságnak is helyszíne leszünk… Bővebben
Április 2.
Az április 2-án, 5 órakor kezdődő könyvbemutatón ismerhette meg a közönség a volt bolgár nagykövet és szinkrondramaturg Nikowitz Oszkár kötetét, amelynek címe: Séta érettségi előtt Zombortól Udvarhelyig (meg vissza!). A beszélgetést Orosz István író, grafikusművész vezette, aki elárulta, ezzel az eseménnyel ünnepelhetik meg ötvenéves ismertségüket, amely még a Pannónia Filmstúdióban töltött éveik alatt köttetett. A szerző a kérdésre válaszolva kifejtette, hogy 2002–2005 között, még nagyköveti munkája idején láthatta először Donoszlovits Vilmos útinaplójának fénymásolt oldalait (ami könyvében teljes terjedelmében olvasható), melyet bácskai származásának köszönhetően mutatott meg neki D. V. unokája. Nikowitz Oszkár már ekkor felismerte az írás páratlan kordokumentum-jellegét, noha azt is hozzátette, a keletkezés idejében mindez nem számított különösebben értékesnek, hiszen a benne írottak mindenki számára nyilvánvalóak voltak, és végtére is mégis csak 7.-es ifjak örökítették meg benne utazási élményeiket.
A kor embere számára viszont annál érdekesebb visszacsöppenni a naplóval abba az időbe, amikor szinte alig ért véget a betyárvilág, és amikor még egy hosszú útra kelő embernek utazólevéllel kellett bizonyítania megbízhatóságát és jó szándékát. És amely miatt nem mellesleg olykor egészen páratlan ellátásban és költőpénzben(!) részesült, mint ahogy ezek a fiúk is! Ekkor még nem létezett a ma ismert turizmus fogalma, így a fiatalok csak a világ iránti kíváncsiságukra és a másokba vetett bizalomra építve kelhettek útra, nem is akármilyenre: 1500 kilométert tettek meg, melyből 230-at vasúton, a többit pedig gyalogszerrel járták be napi 20-30 kilométerekkel számolva, hol hegynek fel, hegyről le, kora reggeltől késő estig róva az utakat. A könyv így az első magyar turisztikai vállalkozásnak is beillik, illusztrációival, az útra kelő fiatalok rajzaival, valamint Nikowitz Oszkár értő kommentárjaival, magyarázataival és olykor indokolt helyreigazításaival kiegészítve pedig igazi történelmi olvasókönyv vált belőle. Orosz István kérdésére válaszolva a szerző elárulta, hogy nem titkolt célja, hogy a tanárok mintegy jutalomkönyvként adják kötetét a diákok kezébe, akik az olvasás hatására talán maguk is úgy érezhetik majd, hogy útra kell kelniük bejárni a történelmi Magyarország helyszíneit. Bővebben
Április 1.
Április 1-én Kecskemét, Apostag, Imrehegy és Kiskőrös települések könyvtáraiban tett látogatást a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára, Vincze Máté és az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Rózsa Dávid. Az esemény apropóját az olvasás népszerűsítéséért életre hívott Könyvtári kihívás pályázat adta. A látogatás alkalmából tartott sajtótájékoztatón a jelenlévők kiemelték, hogy valamennyi helység esetében már most, a megvalósítás félidejében látszanak a pozitív változások, legyen szó a beiratkozott olvasók, a rendezvényt látogatók vagy éppen valamilyen szolgáltatást igénybe vevők számáról.
A szakemberek szavai megerősítettek bennünket abban, hogy jó úton járunk, amelyért köszönettel tartozunk olvasóinknak, látogatóinknak. Bízunk benne, hogy támogatásukkal továbbra is megtisztelnek bennünket. Bővebben
További részleteket a Hiros.hu cikkében olvashat: https://hiros.hu/a-katona-jozsef-konyvtar-az-egyik…/
Március 27.
A 40. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretében Vajda Violetta beszédfejlesztő látogatott el hozzánk. Ökomesék című sorozatában a klímaváltozáshoz kapcsolódó témákat dolgoz fel – például a hulladékkezelést, a zöldfelületek fontosságát, az egészséges táplálkozást, a tudatos vásárlást, a közlekedést és az energiafelhasználást. Mindezt a gyerekek életkorának megfelelően, érthető és emészthető formában mutatja be, mindig a megoldásokra helyezve a hangsúlyt. Bővebben
Az Utazók a könyvtárban sorozat vendége március 27-én Szabó Zoltán, a kincseskamera.hu alapítója és túravezetője volt, aki 2012 óta szervez fotótúrákat mindazok számára, akik különleges helyszíneken szeretnének jó képeket készíteni, és nem riadnak vissza egy kis kalandtól sem. Az iráni kéthetes utazás során az egykori Selyemút városait ismerhetik meg a résztvevők, az előadás hallgatósága pedig az ilyen túrákon készült gyönyörű fotókat követhette végig vendégünk élménybeszámolójával párhuzamosan. Shirazban rendre kilátogatnak a misztikus költő, Hafez sírjához. Az ókori Perzsa Birodalom fővárosában, Persepolisban megnézik a királysírokat, melyek domborművei és finom megmunkálású szobrai az egykori gazdagságról tanúskodnak. A város széltornyai, a „középkori légkondicionálók” az építészek leleményességét mutatják. Iszfahánban megcsodálhatják a kifinomult iszlám építészet kékmázas mecseteit, és belekukkanthatnak a hajdani Selyemút bazárjainak ma is pezsgő életébe.
A mai Iránról általában nagyon keveset tudunk mi, európaiak, és – ahogy Szabó Zoltán megjegyezte – azt is rosszul. Az odalátogató nemcsak az egykori Perzsia rendkívül gazdag és színes kulturális örökségével ismerkedhet meg, hanem azt is megtapasztalhatja, hogy az irániak milyen barátságosak, vendégszeretőek és nyitottak. Szabó Zoltán az épületek, belső terek fényképezésekor gyakran kér meg épp ott tartózkodó „bennszülötteket”, férfiakat és nőket egyaránt, hogy legyenek a modelljei, kérésének pedig többnyire szívesen tesznek eleget, sőt, ezekből az alkalmi fotózásokból többször barátságok is szövődtek. A vendég az irániak hite szerint Isten ajándéka. Mi sem mutatja jobban a vendég különleges státuszát, hogy a vízipipázás bár ugyan a férfiak privilégiuma, de a vendégként érkező európai nők „tiszteletbeli férfiként” szintén kipróbálhatják. Bővebben
Március 26.
Március 26-án délután 5 órakor folytatódott Kriskó János kulturális szakújságíró beszélgetéssorozata, a Találkozások, melynek vendégei ezúttal mindketten a zenei szakmából kerültek ki. Elsőként Csereklyei Andrea foglalt helyet a színpadon, akit az Előjáték Lear királyhoz című vígoperában, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban láthatott és láthat jelenleg is a közönség. Az énekművész családjának a művészet mondhatni a vérében van, így talán nem is meglepő, hogy Csereklyei Andreát úgynevezett zeneóvodába járatták. Innen egyenes út vezetett a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnáziumba, ahol tanára javaslatára a cselló lett a hangszere.
Kriskó János kérdésére válaszolva az énekművész elárulta, az éneklés vágya mindig erősebb volt benne, mint a csellón való játék, ezért nem bánta sosem, hogy az útja előbb több kórus, majd szólóéneklés felé vitte. A Zeneakadémián először a tanári pályát végezte el, majd ezt követően tanítói, Sándor Judit és Kaposi Margit javaslatára jelentkezett magánének szakra. Már viszonylag korán, gyerekként szerepelt kórustagként a Háry János operában, színházi pályája a későbbiek során még inkább kiteljesedett. Noha a Magyar Állami Operaházban csak néhányszor volt lehetősége fellépni, sosem érezte azt, hogy enélkül ne lenne elég színes a pályája, hiszen szerepeinek igen sokat köszönhet, többek között párját, Varga Donátot is.
Másodikként Hollókői Huba hegedűművész foglalt helyet a színpadon, akitől állítólag zenész szülei 4 éves korában megkérdezték, milyen hangszeren szeretne játszani, és ő magabiztosan a hegedűt választotta. Noha Miskolcon született és négyéves koráig Győrött lakott, zenei tanulmányait már a fővárosban végezte, felsőfokú tanulmányainak utolsó évében pedig Erasmusszal Finnországba utazott, ahol a hazai viszonylatokhoz képest igazi „luxus” várta. Mindössze másfél órás ügyintézés után megvolt a bankkártyája, a diákigazolványa, működött a telefonja, volt albérlete és megkapta a helyi zeneakadémia kulcsát is, amely azt jelentette, hogy a nap 24 órájában volt bejárása az épületbe, ahol térítésmentesen gyakorolhatott és készíthetett magának felvételeket.
A karmesterség rejtelmeibe Jorma Panula vezette be, akit azóta is példaképként tisztel, és lehetősége szerint igyekszik minél többször meghívni Kecskemétre, hogy a hazai közönség is láthassa. Hollókői Huba a teremben jelenlévők legnagyobb örömére beszélt japán feleségéről, akivel még Budapesten, a Zeneakadémián ismerkedtek meg. Esküvőjükre Japánban, a világörökség részét képező Icukusimai szentélyben került sor, ahol a helyi tradíciók nem kevés kihívás elé állították a magyar karmestert. Hollókői Huba kérdésre válaszolva bevallotta, japánul továbbra sem beszél túl jól, de elnézést kérni és dicsérni a finom ételt már kiválóan tud. Noha sokan gondolják azt, hogy nehéz maximálisan megfelelni a helyi szokásoknak, a vendég megjegyezte, felesége családja szerencsére kevésbé rigorózus e téren, azonban, ha valaki biztos tisztelettudó szeretne lenni, érdemes egy 5 éves japán kislány szintjén beszélnie, ha a szigetországba látogat. Bővebben
Március 25.
A DigiKomm utolsó előadása a smart könyvtárakról, a jövő könyvtárairól szólt.
A szépirodalmi művekből és a filmekből is ismerhetjük a futurisztikus, titokzatos, végtelen, mágikus könyvtárak világát (Borges, Eco, Jedi könyvtár). Még olyan könyvtár is akad, amely már csak egyetlen MI-vezérelt könyvként létezik vagy egy VR-játék által megismerhető intézmény (Cixin, OASIS). Az előadás során olyan intelligens könyvtárakat ismerhettünk meg, amelyek képviselik az okos városban okos irányítással működő okos épületben ajánlott okos szolgáltatásokat. De mindezekhez okos emberek is kellenek, akik a rendszereket kitalálják, alkalmazzák és a használatukat tanítják! Láttuk, hogyan jött létre barna övezetben az egykori szeméttelep helyén a mára növényfalakkal befutatott sao-paulói Biblioteca Parque Villa-Lobos. Rácsodálkoztunk a holland spijkenisse-i Könyv Hegy elnevezésű könyvtár virágcserepek újrahasznosításával készült polcrendszereire, és arra is, hogy milyen teraszos kerteket építettek ki a Colosseumot idéző vancouveri közkönyvtárban? Lehet, hogy korábban el sem tudtuk képzelni, hogy a ledlámpák mi mindent mérnek a koppenhágai Műszaki Egyetem könyvtárában! Megismertünk pakoló és raktáros robotokat (a helsinki Oodi-ban), szuper helytakarékos raktározási módokat (az észak-carolinai James Hunt Jr. Könyvtárban, USA), önkiszolgáló és navigációs rendszereket (az egyiptomi Alexandriai Könyvtárban). Végül üldögéltünk a dán aarhusi DOKK1 lépcsőin, besétáltunk egy óriási gömb alakú térbe (a kínai Tianjin Binhai Könyvtárban) és megnéztünk egy aprócska szökőkutat egy hatalmas fehér fogadótérben (a stuttgarti Városi Könyvtárban). Csupa varázslat, ami már a jelen!
Ezek a könyvtárak nemcsak a technológiai fejlődés és a környezettudatos gondolkodás példái, hanem annak is tanúi, hogy az olvasás, a tanulás és a közösségi együttlét új formái miként születnek újjá a digitális korszakban. A jövő könyvtárai talán már nem csupán könyvek otthonai, hanem inspiráló terek, ahol az emberi kíváncsiság találkozik a legmodernebb innovációval. És bár sok minden változik, egy valami biztosan megmarad: a tudás iránti vágy és az a remény, hogy a könyvtár mindig is a felfedezés, a találkozás és a képzelet tere marad. Bővebben
Március 22.
Február és március hónapban a SZTAKI három alkalmas workshopjának biztosítottunk helyszínt, ahol a szakelőadók a vállalati szektorban dolgozóknak és a közszolgálati feladatot ellátó intézmények kollégáinak segítettek a mesterséges intelligencia, valamint a ChatGPT mindennapos használata témájában. Mivel magánszemélyek részéről is megfogalmazódott az igény egy ehhez hasonló lehetőségre, az intézettel együttműködésben az Internet Fiesta keretében valósítottunk meg egy kétórás, elméleti és gyakorlati ismereteket átadó programot.
A mesterséges intelligencia elméleti alapjait Dr. Viharos Zsolt János, a SZTAKI (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) Intelligens Folyamatok kutatócsoportjának vezetője rakta le, aki több mint 30 éve dolgozik az intézetnél, amely már az 1960-as évek eleje óta létezik. Bár az MI-kutatások fejlődése az utóbbi években felgyorsult, valójában hosszú évtizedek óta tart. A „nagy bumm” oka a kínai kormány MI-finanszírozásának 2000-es évek eleji váratlan megemelése volt, amely mögött a világ nagyhatalmai sem szerettek volna lemaradni, így ma már szinte minden hétre vagy két hétre jut valamilyen MI-áttöréssel kapcsolatos fejlemény. Ennek egy igen pici részét (1%-ot sem) öleli fel maga a ChatGPT, melyről az intézet tudományos munkatársa, Dr. Szabó Zoltán tartott gyakorlati fókuszú előadást.
A már említett felhőalapú mesterségesintelligencia-szolgáltatás 2022 óta van piacon, azóta viszont ugrásszerű eredményeket ért el mind a szövegalkotásban, -elemzésben, valamint a képgenerálásban egyaránt. Egyértelmű versenyelőnyét a DeepSeek 2025-ös megjelenése törte meg, helyzetét pedig az utóbbi hetekben kiadott Google Gemma 3 sem könnyíti meg. Noha sok kétség és félelem merül fel ezekkel kapcsolatban, hosszú távon nem érdemes előlük elzárkózni. Dr. Viharos Zsolt János ugyanis kifejtette, sem idő, sem pénz, sem módszer nincs az MI-megoldások bizonyításának levezetésére, mivel működnek és közben hatalmas hasznot termelnek, aki nem akar lemaradni, igenis használni fogja őket. Bővebben
A Nagy zenészek, nagy szerelmek című sorozat Liszt Ferencről szóló epizódjában – a teljesség igénye nélkül – a komponista két nagy szerelméről, Marie d’Agoult-ról és Carolyne zu Sayn-Wittgensteinről beszélt Bősze Ádám zenetörténész a 40. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretében március 22-én a Katona József Könyvtár zsúfolásig megtelt nagytermében.
A szellemi neveltetés tekintetében Liszt franciának számított, hiszen Párizsban bontakozott ki irodalmi, művészeti és zenei érdeklődése, valamint innen indult el a karrierje is. Hihetetlen technikai tudása és az általa nyújtott művészi élmény mellett ráadásul még egzotikusnak is számított távoli hazája miatt. Beethoven Bécsben azt kérdezte tőle: „mi van te, kis török?” Liszt – aki leginkább polgári otthonokban, úgynevezett szalonokban lépett fel – hatására a hölgyek elájultak, a szó szoros értelemben összeestek a hangversenyein.
Egy ilyen alkalmon ismerkedett meg első nagy szerelmével, Marie d’Agoult-val, aki férje (Charles Louis Constant d’Agoult) támogatásával Daniel Stern álnéven jelentette meg írásait. Charles annyira nagyvonalú volt feleségével, hogy azt mondta az őt Lisztért elhagyó nőnek, ha meggondolja magát, ő visszavárja. Liszt csak akkor szembesült szerelme két lánygyermekével, mikor Marie az otthonába hívta. A gyermekkorától vallásosan élő zeneszerző számára ez a tény tabuvá tette a kapcsolatot, így fél évig nem találkoztak. Mikor Marie elvesztette egyik lányát, a plátói szerelmüket büntetéseként értékelte. A gyász letelte után találtak ismét egymásra, amikor Marie ténylegesen elhagyta a családját. A szerelmesek menekülni kényszerültek, de kapcsolatukból végül három gyermek is született, közülük a legismertebb Cosima, aki később Richard Wagner felesége lett.
Liszt másik nagy szerelme Carolyne zu Sayn-Wittgenstein volt, akit a komponista édesanyja csúnyának tartott, ráadásul a hihetetlenül művelt, dúsgazdag asszony Marie d’Agoult-hoz hasonlóan szintén házas volt. A magyar komponista iránt feltámadt szerelme miatt szerette volna Carolyne Nikolaus Wittgensteinnel kötött házasságát érvényteleníteni, ami hosszas huzavona után sem sikerült. Liszt és Carolyne egy idő után belefáradtak a kapcsolatuk szentesítéséért folytatott küzdelembe, ezért élettársakként éltek tovább.
Az est során Peter Guy, a LFZE Kodály Intézetének ausztrál növendéke a Sancta Dorothea (Szent Dorottya) és a Romance Oubliée (Elfelejtett románc) című műveket szólaltatta meg zongorán – igazán meghitt perceket szerezve a közönségnek. Bővebben
Március 21.
A mai Helen Doron Kecskemét angol baba-mama foglalkozást földszinti Kuckónkban tartotta meg Jázmin tanár néni. Az apróságok nagyon elemükben voltak, akik alkalomról alkalomra, percről percre oldódnak fel a vissza-visszatérő játékok és feladatok közben, és szinte észre sem veszik, hogy noha még nem beszélik az angol nyelvet, de mindent pontosan úgy csinálnak, ahogy kérik tőlük. Legközelebb április 25-én, újra a II. emeleti Közösségi fejlesztő térben találkozunk. Regisztráció később, a következő hetekben. Bővebben
Március 21-én, pénteken Zalka Csenge Virág író, mesemondó volt a vendégünk, aki Meseország minden lakóját elvarázsolta. Bővebben
A 40. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál és a Jókai 200 Emlékév keretében megrendezett programon „Jókai Mór a reformkori Kecskeméten” címmel Székelyné Kőrösi Ilona etnográfus, muzeológus nagy sikerű előadást tartott. Először a korabeli várost mutatta be gazdasági, társadalmi, statisztikai adatok segítségével, majd a városkép és a korszak legjelentősebb történései kerültek bemutatásra. Ezt követően a református főiskola hallgatójaként itt tartózkodó Jókai kecskeméti kapcsolatait, ismert és kevésbé ismert polgárokat, a főiskolán tanított tudományterületeket, a korabeli diákélet sokszínűségét ismertette. Végezetül az írófejedelem azon műveire is sort kerített, amelyekben a kecskeméti diákévek tapasztalásait megörökítette. Az elhangzottakat egy Jókai-idézettel összegezte: „Nem ok nélkül nevezem Kecskemét városát második szülővárosomnak.” Bővebben
Március 19.
„Mi nyomtalanul eltűnt kint: belénk-szökve rendezkedni kezd.” (Fodor Ákos)
Március 19-én Biró Lili pszichológus, családi tanácsadó, coach volt a vendégünk, aki a Hellinger-féle családállítás módszeréről tartott előadást. Elmondása szerint több mint tíz éve alkalmazza önmagán, illetve a hozzá fordulókon ezt a fajta terápiás eljárást. A Bert Hellinger-féle családállítás során arra keresik a választ, hogy az adott probléma, amivel az egyén vagy szervezet az állításra jelentkezik, a kliens életének külső és belső történéseivel magyarázható, vagy egy családtagjához, esetleg a szervezet egy tagjához fűződő kötés, sorsazonosulás eredményezi-e a problémát.
A családállítás lényege, hogy megmutatja az egyén, a család, a törzs, a csoport vagy akár szervezet esetleges rendszerszintű, akár 5-7 generációra visszavezethető elakadásait. A családállítás során felsejlő mintázat olyan sorsazonosulást, pszichés gócpontot mutat meg, ami a családállítást kérő számára feltárja, hol és melyik családtagnál keletkezett a nehézség, és az hogyan hat az ő jelenlegi életére. A transzgenerációs hatás leginkább akkor jelentkezik ismétlési kényszerként, amikor az egyén felismeri, hogy ismételten ugyanabba a nehéz helyzetbe került, mint korábban. Ez az oldási kép, amelynek elfogadása, láttatása, megtapasztalása és átkeretezése hoz enyhülést a jelen generációk számára, ami a családállítás lényege, célja és értelme.
Bár a Hellinger-terápia a 2000-es évek óta Magyarországon is egyre nagyobb teret hódít, sokakban máig nagy az ellenállás. Bíró Lili előadásával éppen ezért arra törekedett, hogy eloszlassa és enyhítse a módszer működésével szembeni félelmet és kételyt. A módszer hatékonyságát számos tényadattal támasztotta alá. Ezek szerint az eljárás számos terápiarezisztens esetben hozott gyors és látványos javulást, a családfelállítást követő egy éven belül a résztvevők 78%-ának életében pozitív változás állt be, illetve további 14%-nak pedig javult az állapota. Bővebben
Március 18.
Március 18-án egy kötetbemutatóval egybekötött ünnepségen köszöntöttük a Forrás főszerkesztőjét, Füzi Lászlót, aki három nappal korábban ünnepelte 70. születésnapját. Az alkalmon köszöntőt mondott intézményünk vezetője, Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet, aki emlékeztette a jelenlévőket, hogy a folyóirat szerkesztősége jó ideje már a Katona József Könyvtár kötelékében működik, az inspiráló közös munka során pedig rendkívül sokat tanulhattunk már egymástól és egymásról. Kecskemét Megyei Jogú Város nevében Bán János alpolgármester szólította meg az ünnepeltet, aki hangsúlyozta, kevés település mondhatja el magáról, hogy az ott működő folyóiratot ilyen biztos kezű, elkötelezett és a minőség iránt elhivatott főszerkesztő vezeti. Szintén a mikrofonhoz lépett Sebestyén Ilona, a Nap Kiadó igazgatója, aki háláját fejezte ki, amiért Füzi László két szerkesztői munkát követően a Fent s alant című kötetével szerzőként is megkereste. Végül, de nem utolsó sorban Pál Sándor Attila, a Forrás szerkesztője köszöntötte a lapot vezető Füzi Lászlót az Élet és irodalomban megjelent publicisztikájával, valamint néhány mondattal keltette fel az érdeklődést a Forrás legfrissebb, márciusi lapszáma iránt.
Az eseményeket egy meglepetésprodukció is színesítette. A köszöntők után felsorakozott a Katona József Könyvtár Kórusa; a tagokVirág Barnabás vezényletével adták elő Kodály Zoltán János köszöntőjét, ezzel ajándékozva meg jelképesen kollégánkat. Az énekszót követően foglalt helyet a színpadon az est három főszereplője: Füzi László, a Fent s alant. Németh Lászlóról című kötet szerzője, Gróh Gáspár irodalomtörténész, valamint Kriskó János kulturális szakújságíró. Az irodalomtörténész hosszan beszélt a tanulmánykötet jelentőségéről, mely műfajából adódóan képes bemutatni Németh László sokszínűségét, akivel sajnálatos módon már egyre kevésbé foglalkoznak a fiatal kutatók.
A könyv kapcsán a szerző elmondta, noha a Németh László-életmű feldolgozottnak tekinthető, nem vethető el a szövegek újrakiadásának kérdése, ami jelen állás szerint megoldhatatlan. Gróh Gáspár ezt magyarázandó tette hozzá: valószínűsíti, hogy nem a szerző, hanem a főcenzor javította utoljára a szövegeket, melyekre Németh László kénytelen-kelletlen bólinthatott rá, így a jelenleg közkézen forgó korpusz semmiképp sem tekinthető teljesnek. Ennek kérdéskörével azonban bizonytalan, ki fog foglalkozni, hiszen a legfiatalabb Németh László-kutató is betöltötte már az ötvenedik életévét – tette hozzá az irodalomtörténész. Kérdésre válaszolva Füzi László elárulta, jelenleg nem érzi, hogy lenne még olyan Németh László-kötet, amelyet neki kellene megírnia, de egy képzeletbeli lexikon Németh László-szócikkének gondolata mindmáig foglalkoztatja.
A beszélgetés második felében Kriskó János a folyóirat kezdeti éveiről és a szerkesztőséghez fűződő kapcsolatáról kérdezte az ünnepeltet. Füzi László nem tagadta, hogy Ilia Mihály tanár úr biztos szerepet játszott abban, hogy vonzó lett számára a szerkesztőségi munka, de az még inkább vonzóvá tette a kecskeméti székhelyű lapot, hogy a ’70-es és ’80-as években sok tárgykörben lényegében a folyóiratok jelentettek biztos tájékozódási pontot. Mivel főszerkesztői munkájának kezdete egybeesett a rendszerváltással, mikor minden változóban volt, egyetlen céljuk a Forrás megőrzése, valamint az új kapcsolódási pontok keresése volt. Így tolódott el a ’80-as években még irodalmi, politikai színezetű lap irodalmi irányba, mert, ahogy az ünnepelt elárulta, a rendszerváltást követő politikai hullámzással lehetetlen volt lépést tartani. Talán a hangsúlyeltolódásnak, talán Füzi László személyének köszönhetően, de bárkit is szólítottak meg új, reménybeli szerzőként, lényegében mindenkinél nyitott kapukat döngettek, így az évtizedek során igen nívós nevek kerültek fel a lapban publikálók sorába.
Az esemény végén újabb meglepetésként dr. Bozsó Ferenc, az egykori Bács Terv Kft. igazgatója nyújtotta át ajándékát az ünnepeltnek, amely egy, az esemény plakátján is szereplő fotó realista rajz volt. Bővebben
Március 14.
Nemzeti ünnepünk alkalmából több óvodai csoport is ellátogatott hozzánk, hogy részt vegyenek foglalkozásainkon. Mindenki nagyon jól érezte magát. Bővebben
Március 13.
2025. március 13-án került sor harmadik Irodalmi VIP-vacsoránkra, melynek vendége a könyvtár rendszeres előadója és beiratkozott olvasója, Bősze Ádám volt. A zenetörténésszel februári kölcsönzései alapján a tizenkét éves Bíró Szilárd és édesanyja, Ariella költhette el a Spaletta Étterem csodálatos fogásait. Ádám és Szilárd ismeretlenül is könnyen megtalálták a közös hangot. A fiú leginkább olvasni és videójátékozni szeret, kedvenc tantárgya pedig a testnevelés. Mesélt iskolai élményeiről, ikertestvérével való kapcsolatáról és arról, milyen zenés színházi előadásokon járt családjával az utóbbi időben. Ariella a vacsorára készülve kikölcsönözte Ádám Muzikális bestiák című kötetét, de a szerző szerint ezt csak kicsi részletekben szabad olvasni, meghallgatva a hozzájuk kapcsolódó zenei idézetet a QR-kódok segítségével. Bősze Ádám elmesélte, hol tart harmadik könyve, a 18 fejezetesre tervezett Mozart bikiniben című írásával és azt, mennyire várja, hogy két hétig kizárólag erre a munkájára koncentrálhasson a Balaton partján. Felidézte a bécsi újévi koncertek hagyományait, sőt azok kulisszatitkaiba is beavatta a jelenlévőket.
A márciusban legtöbbet kölcsönző olvasó Märcz Fruzsina színművésszel vacsorázhat majd együtt, érdemes tehát továbbra is kölcsönözni és sokat olvasni. Bősze Ádámmal a kecskeméti közönség 2025. március 22-én szombaton, 17 órakor találkozhat, amikor Liszt Ferenc szerelmi életéről beszél a Katona József Könyvtárban a 40. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretében.
Köszönjük a Spaletta Étterem és Sörház támogatását! Bővebben
Március 11.
Március 11-én délután 16 órai kezdettel tartott bemutatkozó előadást az Eleki Életmódközpont képviseletében Dr. Somogyi Lehel és felesége, Somogyi Magdolna. Az előadók felsorolták azt a nyolc alappillért, melyek hozzájárulnak az egészséghez, név szerint a napfény, a légzés, a víz, a mértékletesség, a bizalom, a mozgás, a pihenés és a táplálkozás, amik alapján kezelik a hozzájuk forduló pácienseket. Céljuk, hogy minél többen megismerjék és széles körben alkalmazzák a természetes gyógymódokat a különböző civilizációs betegségek gyógyítására. Ezek közül a „terápiás lehetőségek” közül ragadtak ki néhányat mintegy szemléltetésként, létezhet más út is a gyógyszerszedésen túl.
Említették az erős aromája miatt sokak által került fokhagymát, mely helyes párolással máris fogyaszthatóvá válik, miközben megőrzi hatóanyagtartalmát, így remekül alkalmazható a magas vérnyomás kezelésére. Az előadók bemutatták a hatékony meleg vizes lábfürdő módszerét, mely hatásos a magas vérnyomás csökkentésére és a fejfájásos tünetek enyhítésére. Hangsúlyozták, hogy a központjukban eltöltött idő alatt a vendég nemcsak új életmódot tanul, hanem lehetősége van elsajátítani a természetes gyógymódokat is annak érdekében, hogy szervezetének öngyógyító folyamatait helyreállítsa.
Következő előadásukban április 22-én (kedden) 16 órakor a mozgásszervi betegségek természetes gyógymódjait fogják bemutatni. Az alkalmakról készült videofelvételek később könyvtárunk YouTube-csatornáján lesznek visszanézhetők. Bővebben
Március 8.
Hihetetlen örömmel tölt el bennünket, hogy hónapról hónapra ilyen sokan kíváncsiak a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete Társasjáték klubjára, ahol rendre profi játékmesterek és remek társasok várják az érdeklődőket. Március 8-án nem kevesebb, mint 80 fő gondolta úgy, hogy nálunk tölti a napját vagy annak csak egy részét, amiért rendkívül hálásak vagyunk. Bízunk benne, hogy legközelebb, április 5-én is sokan szavaznak majd bizalmat nekünk. Bővebben
Március 4.
A Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjának vendége március 4-én Dr. Varga Zoltán filmesztéta volt, aki Körök és labirintusok címmel Keresztes Dóra és Orosz István animációs filmművészetét mutatta be. Már első mondatában hangsúlyozta, az életművek nagysága miatt csak arra vállalkozhat, hogy vázlatosan beszéljen témájáról.
Mindkét művész a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult, és mikor elhelyezkedtek a Pannónia Filmstúdióban, már mindkettejüknek volt animációs tapasztalata. Keresztes Dóra a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában még Jankovics Marcelltől tanult filmanimációt, Orosz István pedig Szoboszlay Péterhez járt előadásokra. A művészházaspár életművében szoros a kapcsolat a képzőművészeti és az animációs oldal között. Keresztes művészi világának forrása a magyar népművészet, az erdélyi református templomok kazettás mennyezetképei, a középkori fametszetek és Marc Chagall szürrealista festészete. Stílusára jellemző a színkavalkád, a furcsa, karneváli figurák alkalmazása. Orosz Istvánra M. C. Eschler lehetetlen valóságot ábrázoló fametszetei és Dürer rézkarcai hatottak. Fekete-fehér animációit az optikai paradoxonra hegyezi ki, fontos szerepe van a nézőpontnak és az idő megélésének. Mindkettőjük művészetének jól beazonosítható, markáns stílusa van, mégis jól együtt tudnak működni, amit közös filmjeik bizonyítanak. A közös pont a metamorfózis alkalmazása.
A tömör, informatív előadást gondosan kiválasztott filmrészletek bejátszásával tette színessé az előadó. Bővebben
Február 27.
Az Utazók a könyvtárban vendége február 27-én Kerék Mária volt, aki 2019-ben és 2023–24 fordulóján két-két hetet töltött New Yorkban. Erről a városról, pontosabban a híres Manhattan városrészről tartotta meg előadását. A közönségnek – ha másképp nem – mozifilmekből, híradókból ismerősek lehettek a bemutatott épületek, helyszínek, nevezetességek: többek között a 102 emeletes Empire State Building, mely 1931 és 1971 között a világ legmagasabb épülete volt, és melynek teteje mindig más színű fényben pompázik. Ilyen még a rozsdamentes acélból készült Chrysler Building, melynek díszítőelemei autóra utaló szimbólumok; a Grand Central Terminal, mely a peronok száma alapján a világ legnagyobb pályaudvara, ahol a King Kong egy részét forgatták; valamint az ENSZ palota, melynek messziről felismerhető kék tömbje jó tájékozódási pont a turisták számára. A Wall Street a nevezetes bronz bikaszoborral; a 140 éves Brooklyn híd, mely a tavalyi felújítás során visszakapta eredeti, ezüstszürke színét is, és melyen naponta átlagosan 120 ezer autó, 30 ezer gyalogos és 4000 biciklis halad át. És persze ne feledkezzünk meg a 341 hektár területű Central Parkról sem; és persze New York legismertebb látnivalójáról, a Hudson torkolatánál álló Szabadság-szoborról.
A képek tehát nem okoztak meglepetést, de a hozzájuk kapcsolódó érdekességek, élmények, melyeket az előadó sodró lendülettel és humorral mesélt el, egyedivé, bájossá tették az előadást, mely „levette lábáról” a közönséget. Bővebben
Február 26.
Bezárult Meseország kapuja. Sok tehetséges mesemondóval ismerkedtünk meg, akiknek ezúton is köszönjük a részvételt! Bízunk benne, hogy később is találkozunk velük a könyvtárban akár családdal, akár iskolai csoporttal látogatnak meg minket! Bővebben
Február 26-án délután 5 órakor folytatódott Kriskó János kulturális szakújságíró beszélgetéssorozata új cím, Találkozások név alatt, lényegében azonos tematikával: kecskemétiekkel, kecskemétiekről, a városhoz mindmáig kötődő személyekről, éljenek bárhol is a világban. Az alkalom vendégei ezúttal Szoboszlay Eszter animációs filmrendező, grafikusművész, valamint Libor Zoltán közíró, stratégiai és kommunikációs tanácsadók voltak, akikkel már több alkalommal is volt lehetősége könyvtárunknak együtt dolgozni egy-egy projekt kapcsán.
A program formabontó módon egy ötperces vetítéssel indult, bemutatva ezzel Szoboszlay Eszter munkásságát és egyben egy projektjét is, amely miatt két díjjal is jutalmazták. Szülei Kecskeméti Rajzfilmstúdióban eltöltött ideje mondhatni az ő életén is nyomot hagyott, mert noha sosem készült animációval dolgozni, az élet lassacskán mégis efelé sodorta. A Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskolában eltöltött évek nagyban meghatározták a jövőjét: mindmáig hálás Bruncsák András pedagógiai módszerének, valamint a Patkós László tanár úrtól tanult sokszorosítási ismereteknek, amiket megelőzően még Szappanos István festőművésztől tanulta a rajzolás alapjait. Kezdetben a MOME grafika szakon képzelte el magát, de mivel oda nem vették fel, az egri főiskola rajz- és vizuális kommunikáció tanár szakára keveredett, ahol bármennyire is jól érezte magát, azt félbehagyva a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán folytatta tanulmányait. Kriskó János kérdésére válaszolva az animációs filmrendező nem tagadta, hogy akkoriban biztos szívesen maradt volna a fővárosban, de szívből szeretett munka és lehetőségek híján 2004-ben visszatért a hírös városba. Így került a Katedrába oktatóként, valamint a Ciróka Bábszínházhoz, de utóbbi helyről végül más irányba, az animáció és a rajzfilmstúdió irányába terelődött, aminek sok feledhetetlen munka lett a gyümölcse, például a 2007-től több részt megélt Fejlakók, vagy éppen a Cigánymesék sorozat. Jelenleg a Találkozás című animációs filmjén dolgozik, melyet az idei KAFF-on fognak bemutatni, és noha illusztrálni nem készül, a korábban sokak által szeretett miniatűrökkel való foglalatoskodás valamiképp visszatér majd az életébe.
A színpadon másodikként az újabban digitális tartalomkészítőként is aposztrofálható Libor Zoltán foglalt helyet, aki nemcsak kecskeméti emlékekkel, de számos apatörténettel örvendeztetni meg oldalának lelkes követőit, akiről mindig rendkívüli tisztelettel és szeretettel beszél, mint életének egyik meghatározó személyiségéről. A közíró pironkodás nélkül ismerte el fiatalkorának kilengéseit, a Kecskeméti Katona József Gimnáziumban szerzett rossz magatartásjegyeket, az onnan való kitiltását, valamint az úttörőségtől való eltanácsolását is, ami élesen szemben áll a korábbi jó gyerek image-ével. Mindezek ellenére folytatta tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, ahol olyan évfolyamtársai akadtak, mint a PTE-n irodalomtudományt tanító Papp Balázs, vagy éppen a Shakespeare szonettjeinek újrafordításáról híres Fazekas Sándor. Visszatérve a városba több mint tíz évig tanított egy szakiskolában, ahol elmondása szerint sosem zavarták az ún. „dobozon kívüli” gyerekek, lévén ő nagyon liberális nézeteket vallott (az órán lehetett inni, enni), és talán nemcsak ezért szerettek ők a diákok. Libor Zoltán hangsúlyozta, számára sosem a lexikális tudás volt a fontos, hanem hogy megtanítsa őket gondolkodni. Noha imádott tanítani, a probléma csupán egy volt ezzel: nem tudott belőle megélni, és lánya, Lelle, akit ő csak Fidóként emleget, érkezésével kényszerűen váltania kellett. Kriskó János kérdésére válaszolva kifejtette, gyermeke születésével teljesen máshogy látja és értelmezi a világot, és úgy érzi, ha tud legalább olyan jó apa lenni, mint az ő édesapja volt neki, akkor már mindent elért az életben, amit akart. A köztisztviselői munkakörbe kerülés igen éles és idegen váltás volt tőle, de ebben is megtalálta saját magát: rendkívül sokat tett az autizmussal és a mélyszegénységben élőkért, amely támogató munkát a Mélymerülés Művészeti Magazin révén továbbra is űzi, a problémákkal szemtől szembe való találkozást azonban lelkileg nehezen bírta, ezért ismét váltani kényszerült. Lényegében azonban továbbra is ugyanazt teszi: stratégiai tanácsadóként a dolga, hogy kevés pénzből jó ellátást biztosítsanak a lakosságnak; ami mellett természetesen az írásnak is megvan a helye és ideje, amit jól bizonyítanak napi, heti facebookos történetei, valamint az újabb és újabb nevéhez fűződő kötetek. Bővebben
2025. február 26-án került sor második Irodalmi VIP-vacsoránkra, melynek díszvendégeként Bán János írót, Kecskemét Megyei Jogú Város kulturális alpolgármesterét kértük fel. A decemberben elindított projekt keretében minden hónapban a legtöbbet kölcsönző olvasónk lehetőséget kap arra, hogy olvasás örömén felül egy jó hangulatú estét tölthessen együtt egy ismert és elismert személlyel. Olvasóink közül januárban Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének ügyvezetője kölcsönzött legtöbbet, így munkatársával, Edittel együtt ők vettek részt az Irodalmi VIP-vacsorán. A beszélgetés során Katalinék meséltek 35 éves egyesületük tevékenységéről, és szóba került az Alföldön tradicionális falusi és tanyasi élet. A Hunyadi-sorozat szerzőjét elsősorban arról kérdezték, zsúfolt napirendjében mikor talál időt az alkotómunkára. Ez jellemzően a késő esti órákban és hétvégén történik, de János azt is megosztotta az asztaltársasággal, hogy a második kötet jelentős részét Afganisztánban írta, ahol akkor épp haditudósítóként dolgozott. Az este folyamán szóba került a generációs változás, ami az olvasási szokások alakulásában is tetten érhető. Katalin a krimi műfajának szerelmese, Edit a jogszabályok kötelező tanulmányozásán túl főként kortárs magyar irodalmat fogyaszt. Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet könyvtárigazgató mesélt Márai Sándor hatásáról és olvasnivalót is ajánlott vendégeinknek: Salamon Pál: A Sorel ház és Julio Llamazares: Sárga eső c. regényeit.
A februárban legtöbbet kölcsönző olvasónk márciusban Bősze Ádám zenetörténésszel vacsorázhat együtt. Köszönjük a Spaletta Étterem és Sörház támogatását! Bővebben
Február 22.
Február 22-én 10. alkalommal rendezte meg Hírös Olwassókör, a Hírös Mag Szellemi Műhely – Kecskemét és a Hírös Rovókör az OlWASSunk együtt Wass Albert műveiből! rendezvényt Kecskeméten, melynek 4. éve könyvtárunk biztosít helyszínt. A megjelenteket az esemény kezdetén könyvtárunk igazgatója, Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet köszöntette, Kecskemét Megyei Jogú Város önkormányzatát pedig Bán János kultúráért felelős alpolgármester képviselte megnyitó beszédével és felolvasásával. Az évek során igazi irodalmi zenés programmá nőtte ki magát a rendezvény, felvonultatva több, a városban működő kórust, többek között a Katona József Könyvtár Kórusát is, akiket, kiegészülvén a Lajosmizsei Római Katolikus Templom Jubilate Kórusával, Virág Barnabás vezényelt. A felolvasók közt szerepelt a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjának három tagja, valamint könyvtárunk egy dolgozója is, a sok vissza-visszatérő vendég mellett pedig voltak magukat először megméretők is, akik közül ki verssel, ki regényrészlettel, ki pedig mesével készült az alkalomra, ezzel emlékezvén meg Wass Albert erdélyi magyar íróról, költőről és erősítvén a magyar egységet. Bővebben
Február 21.
Ismét remek hangulatban, izgő-mozgó gyerkőcök aktív részvételével telt a Helen Doron Kecskemét baba-mama foglalkozása. Ha Önök most lemaradtak az alkalomról, március 21-én csatlakozhatnak hozzánk! Bővebben
Február 18.
Meseország ezen a héten is kinyitja kapuit. Gratulálunk az eddig helytállt legkisebb mesemondóknak! Bővebben
Február 15.
Évről évre egy köztiszteletben álló kecskeméti házaspárt hívunk vendégül a Házasság hete Ketten az úton c. programjára, akiket rendszerint Kriskó János kulturális szakújságíró kérdez közös életük nehézségeiről, örömeiről, a munka és a magánélet harmóniájáról. Idén február 15-én Ittzés Tamás hegedűművész és Mudrák Mariann énekművész avatták be a könyvtárlátogató közönséget, miként élik mindennapjaikat és haladnak „ketten az úton”.
Ugyanazt az időszakot töltötték a Kodály Iskolában, de a katedra két oldalán. Tamás a végzett tanulók fotói között szúrta ki Mariannt.
Az énekművész saját bevallása szerint temperamentumosabb, szeret veszekedni, ugyanakkor nem tud haragudni, így gyorsan túllendül a konfliktusokon. A főigazgató sokkal nyugodtabb természet, ami olykor csak olaj a tűzre. Mindketten tudnak bocsánatot kérni, amire egymást tanították meg. A közös szakmai munka nem indult könnyen. Tamás szerelmének is kendőzetlenül megmondta véleményét a próbákon, ami értelemszerűen nem esett jól a lánynak, ugyanakkor sokat tanult tőle és összecsiszolódtak. Mikor Mariann Tamás A Lutherek c. ragtime-operája egyik főszerepét énekelte, férje már olyan szinten bízott benne, hogy tudta, semmi gikszer nem lesz.
A hegedűművész bevallása szerint életébe felesége vitt struktúrát, ami egyebek mellett a rendszeres étkezésben is tetten érhető: a vacsorák és a hétvégi reggelik mindig közösek. A gyereknevelés tekintetében apa szigorúbb, anya lazább, de azért konszenzus van közöttük, még ha ezt olykor igyekeznek is kijátszani a gyerekek. Tamás debreceni oktatói, kecskeméti főigazgatói, fesztiválszervezői és művészi munkája mellett is igyekszik kivenni részét a család életében, így általában ő mesél a gyerekeknek. Mivel óraadóként Mariann is dolgozik, így a nagymamák mellett bébiszitter is segíti őket. A három gyermek mellett kevés idejük jut saját magukra, de a házassági évfordulójukra, nyárra már közös utazást terveznek kettesben.
A program nem múlhatott el muzsikaszó nélkül. Mudrák Mariann énekművész Ittzés Tamás három számára komponált dalát (Buda Ferenc Ne rejtőzz el, Radnóti Miklós Két karodban és Ady Endre Őrizem a szemed) énekelte férje kíséretével. Bővebben
Február 14.
Február 14-én Máday Norbert 10. fokozatú Wing Tsun nagymester kötetének bemutatójával emlékeztünk meg a 2022-ben elhunyt Polyák Józsefről, aki több harcművészeti ágban is a lehető legmagasabb fokozatot szerezte meg, szaktudása és alázata előtt pedig mondhatni az egész világ fejet hajtott. Az eseményen köszöntőt mondott Salacz László országgyűlési képviselő és Bán János Kecskemét Megyei Jogú Város kultúráért felelős alpolgármestere, akik hangsúlyozták, hogy a szerzőnek kiváló érzéke van megtalálni azokat a témákat, melyek hiánypótlóak, így az a munka, melyet végez, különösen fontos értéket képvisel, melynek folytatására buzdították.
Az esemény nem nélkülözte a különleges programpontokat: a köszöntők sora egy látványos Wing Tsun Kung Fu bemutatóval folytatódott, majd egy rövid, néhány perces filmet tekinthettek meg a jelenlévők, amely jól érzékeltette Polyák József munkájának és életének sokszínűségét, melyet az ezt követő kerekasztal-beszélgetésben résztvevők újabb és újabb anekdotákkal szőttek tovább. Máday Norbert visszaemlékezéseiben egészen 1956-ig nyúlt vissza, amely során hangsúlyozta, a rendszerváltást megelőzően a keleti harcművészetek meghonosítását egyenesen a kommunista ifjúság megrontásának tekintették, így Polyák József áldozatos munkáját akkoriban nem sok köszönettel illették. Holott ő volt az, aki letette azokat az alapokat, melyből a karate egészen a mai napig táplálkozhat; nem beszélve a kaszkadőrséggel kapcsolatos azon tudásról, melyre a ’60-as és ’70-es évek filmipara építhetett és támaszkodhatott.
Polyák József jelleméről a vele személyes kapcsolatban állók festettek érzékletes képet. Molnár-Szabó Gábor 4. fokozatú Wing Tsun Kung Fu mester becsületes, a végletekig udvarias, nagybetűs emberként írta le őt, míg Sihing Kerekes Csaba 6. fokozatú Wing Tsun Kung Fu mester szerint őszinte, szerény és szerethető egyén volt. Lánya, a divattervezőként tevékenykedő Polyák Eszter elárulta, családtagként sokáig élt abban a hitben, hogy az a lelkület a normális, melyet édesapja képvisel, és csak később ébredt rá, mennyire különleges ember is volt valójában. Felmenője végtelen tiszteletre és alázatra tanította, aki mindig igaz barátként viseltetett a bajban, holott sok esetben nem feltétlen záporoztak vissza irányába azok a köszönömök, melyet önzetlenségével kiérdemelt.
Máday Norbert felidézte, hogy a mester sosem használta az „én” szót, helyette a „mi” annál többször hagyta el a száját. Sosem nézett le senkit, nem alázta meg a másikat, és még a legifjabb, kezdő tanítványával is ugyanúgy bánt, mint a legtapasztaltabbakkal, nem téve különbséget ember és ember között. Bán János a kerekasztal-beszélgetés végén kiemelte, az ott elhangzottakból számára az rajzolódott ki, hogy bárhol is járt Polyák József a világban – legyen szó Melbourne-ről, Okinawáról vagy éppen Magyarországról – és bármilyen területen is munkálkodott, mindenhol egyaránt szeretettel és tisztelettel fordultak az irányába. Bővebben
Február 12.
Kiállták a meseországi próbát a 3.-4. osztályos gyerekek is. Köszönjük a jó hangulatú délutánokat! Bővebben
Február 11.
A Házasság hete országos rendezvénysorozat alkalmából február 11-én Hajduch-Szmola Patrik evangélikus lelkész volt vendégünk, aki Pap & papné címmel tartott könnyed humorral fűszerezett előadást az érdeklődőknek. Kezdésként azokat a lelkészi hivatással járó, megmosolyogtató szituációkat idézte fel, melyeket feleségével, a szintén lelkész Kovács Barbarával éltek meg. Többször is megesett már, hogy mikor meghívottunk nyitotta ki a lelkészi hivatal ajtaját, az édesapját keresték, gondolván, hogy ilyen ifjú férfi még nem gyakorolhatja a hivatást. De ugyanígy a lelkésznő titulus nem találása is új, egészen izgalmas fogalmakat csalt már elő a hívekből, mint például a tisztelendő kisasszonyt, az atyanőt vagy éppen az istennőt, mikor nem őt, hanem feleségét keresték. Sokan kételkednek benne, hogy a nemek szerint betöltött jogok nem teljesen azonosak, hogyha például keresztelésről, temetésről beszélünk, noha semmilyen különbségtétel nem létezik lelkész és lelkésznő között. Magyarországon nem kevesebb, mint ötven éve gyakorolhat hölgy is ilyen hivatást, az evangélikus egyházban pedig fele-fele arányban töltenek be nők és férfiak lelkészi pozíciót. Hajduch-Szmola Patrik szerint ez így van rendjén, hiszen bizonyos lelki gondokhoz egy nő sokkal jobban ért egy férfinál.
Az evangélikus lelkész rámutatott, a házasság fogalmára manapság mindenki másként tekint: az állam szerződésként, mely két fél között köttetik, az egyház viszont már Isten rendeltetése szerinti dolognak tekinti, mely az ember teremtettségével egyidejű. Fogalombéli különbségek azonban nemcsak különböző szervek, intézmények, de az egyes egyházi felekezet között is akadnak: a katolikusok például szentségnek, ekképp felbonthatatlannak tartják a házasságot, míg az evangélikusok „csak” Isten áldását adják a párra, mely nem jelenti azt, hogy ők ne lennének szétválaszthatók. Már e fenti példákból is jól látszik, hogy az értelmezések nem egészen fedik egymást, így egy-egy fogalmat övező „rendbe tételt” sokan úgy képzelnek el, hogy azt valami teljesen új jelentéssel kell megtölteni. Vendégünk szerint ennél azonban sokkal fontosabb, hogy a házasságban érdekelt két fél beszéljen egymással, hiszen ezzel tehetik legtöbbet a kapcsolatukért. Matematikai síkra terelve a kérdést meghívottunk úgy fogalmazott, egy házasságban mindig a közös nevezőt kell megtalálni, hogy ezt követően bármilyen műveletet el lehessen végezni.
Egy-egy tanácstalan helyzetben a hívő ember szívesen nyúl a Bibliához, hátha rejlik benne olyan történet, amely képes utat mutatni a számára. Ennek kapcsán Hajduch-Szmola Patrik felhívta rá a figyelmet, hogy a házasság kapcsán többféle modellt is említ egymás mellett a szentírás, úgy mint monogámiát, „szerelmi háromszöget” vagy éppen többnejűséget, melyek közül az egynejűség követendősége csak Jézus idejében válik egyértelművé. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne találnánk benne mindmáig megszívlelendő intelmeket: ezek közül egyet (Márk 4:35-41) emelt ki vendégünk a hallgatóságnak, melynek minden egyes szavát, mondatrészét magyarázta, kommentálta.
Hajduch-Szmola Patrik szerint nagy luxus és önteltség, hogy habár az Úr mindvégig velünk van, még sincs vele kapcsolatunk. Gyakran előfordul, hogy az élet viharos tengerén egymást vagy éppen magát Istent hibáztatjuk az újabb és újabb csapásokért, és nem akarjuk el- és felismerni, hogy mi magunk is felelősek vagyunk sorsunk alakulásáért. Vendégünk előadását azzal a konklúzióval zárta, miszerint, ha úgy érezzük, nincs kiút szorongatott helyzetünkből, egyszerűen csak Istenhez kell fordulnunk, és ő elvezet bennünket a megoldáshoz. Bővebben
Február 10.
2025. február 10-én sajtótájékoztatót tartottunk Helyismereti gyűjteményünkben Bán János, Kecskemét Megyei Jogú Város kultúráért felelős alpolgármestere, Dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója, valamint Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet könyvtárigazgató részvételével. 2024 év végén hunyt el Tóth Sándor kecskeméti fotóriporter, akinek fotóiból és negatívjaiból álló hagyatékát az önkormányzatnak ajánlotta fel a művész lánya. Ez a gyűjtemény került 2025. január 27-én intézményünkhöz és a múzeumhoz, melynek jelentőségét, jövőjét és az azt övező munkálatokat járták körbe az eseményen megjelentek.
Bán János alpolgármester hangsúlyozta, milyen nagy szerepe van a múltnak és az általa közvetített értékeknek a magyar identitás kialakításában és megőrzésében; Tóth Sándor fotóriporter munkáin pedig számos jelentős kecskeméti sajtóesemény és a város életét meghatározó személyiség köszön vissza. A Magyar Fotográfiai Múzeum elköltözése hatalmas veszteség a település számára, azonban Tóth Sándor és a városhoz ezer szállal kötődő fotográfusok anyagának feldolgozásával és közkinccsé tételével enyhíteni lehet a veszteség miatt érzett hiányt. Kecskemét városának vezetése a Kecskeméti Katona József Múzeum és a Katona József Könyvtár együttműködésében látja a lehetőségét, hogy a jelenleg dobozokban felhalmozott életmű az évek során apránként elérhetővé válhat bárki számára. A közös munka első lépéseként a város idén márciusra fotókiállítást tervez a Kecskeméti Városháza kiállítóterében.
Dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója elárulta, Tóth Sándor fotóanyagát nem számítva is több mint négyszázezres nagyságrendű fotóanyaggal rendelkeznek, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ebből mindent feldolgoztak, kereshetővé és közzé is tettek. A digitalizálással kapcsolatos munkák jelenleg is zajlanak, melyben jelentős szerepet vállal többek között Hajagos Csaba, az intézmény történeti-néprajzi osztályvezetője.
Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet könyvtárigazgató emlékeztette a megjelenteket a könyvtárnak a Kecskeméti Médiacentrummal kötött együttműködésére, melynek keretében az 1980-as évektől született televíziós anyagok metaadatolását végzi az intézmény. Tóth Sándor fotóiból – a még életében intézménynek ajándékozott – több mint 2000 darab már feldolgozott, kereshető formában elérhető a könyvtár honlapján. A most vállalt új feladat tehát nem ismeretlen a könyvtárban dolgozó szakemberek számára, azonban rendkívül nagy kihívás, mivel nem elég felismerni az egyes fotókon szereplő helyszíneket és az események apropóját, be is kell tudni azonosítani az azon szereplő személyeket, ami több évtized távlatából megnehezíti és lassítja a feldolgozás folyamatát. Ennek kapcsán biztosan szükség lesz külső segítségre, amiben jeles szakemberek támogatását remélik a projektben résztvevő felek. Bővebben
Február 8.
Ismét szuper hangulatban, nagy érdeklődés mellett tartotta meg Társasjáték klubját a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete könyvtárunk földszinti tereiben. A változatos játékok nem engedik unatkozni az ide látogatókat, akiket a felkészült játékmesterek segítenek abban, hogy előismeret nélkül merülhessenek el egy-egy szimpatikus tábla- vagy kártyavilágban. Március 8-án ismét találkozunk. Bővebben
A robotok jegyében telt a szombati nap, száguldottak Sphero Indi kocsirobotjaink, érdekes problémákat oldottak meg Lego Spike készleteinkkel, szabadon épültek az Artec robotok, és a nap végére még VR-kalandozásoknak is maradt hely! Bővebben
Február 5.
Az elmúlt héten a Piarista Általános Iskola diákjai projekthetük keretében vettek részt könyvtári foglalkozáson. Bővebben
Február 4.
Kedden, február 4-én Rigó Béla angol tanár, az Énekelj Timmel és a Tündérekkel című könyv szerzője tett látogatást nálunk és hozott sok érdekes hangszert, énekelt a gyerekekkel. Bővebben
A héten elkezdődtek az alsóházi mesemondók próbái. Bővebben
A Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja vendége február 4-én Zolcer János író, dokumentumfilmes, TV-producer volt, aki Gorbacsov titkai címmel tartott előadást.
Zolcer János a kisebbségi lét kilátástalansága elől menekülve disszidált 1986-ban a Felvidékről Münchenbe, ahol saját filmprodukciós céget alapított, az 1990-es évek végére pedig már Németország legnagyobb magántudósító hálózatával rendelkezett. Ekkor indított egy dokumentumfilm-sorozatot, melyben arra vállalkozott, hogy a világ élő, nagy politikusait egyedi módon mutassa be. A terv az volt, hogy felkér egy nagyon ismert, nem megosztó, sőt a világ nagy részén nagy tiszteletnek örvendő személyt a riporteri feladatra, az interjúalanyokhoz több hétre beköltözve forgatnak. A kiszemelt híresség Gorbacsov lett volna, aki meghökkentő módon azonnal elfogadta a felkérést. Zolcer olyan őszinte beszélgetéseken vehetett részt, olyan emberi reakciókat láthatott, olyan információkat tudhatott meg, olyan filmeket készíthetett, mely minden dokumentumfilmes álma. A sorozat legnagyobb nyeresége számára mégis Gorbacsovval kötött barátsága, mely 22 évig, Gorbacsov haláláig tartott.
Zolcer János összegyűjtötte a Gorbacsovtól hallott történeteket, ötvözte saját élményeivel, melyeket egy könyvben írt meg, amit 2020-ban Gorbacsov titkai címmel adott ki. A könyv azóta már a 4. kiadásnál jár. Bemutatja az embert, akinek az ún. „keleti blokk” országai azt köszönhetik, hogy megszabadultak a szovjet befolyástól és elindulhattak a nyugati típusú fejlődés útján, a Szovjetunió népei pedig a döntés lehetőségét, hogy önálló, független országként kívánnak a továbbiakban működni, vagy szabad akaratukból csatlakoznak egy konföderációhoz, melynek egyik tagja Oroszország. Németország is profitált belőle, a berlini fal leomlását és az ország egyesítését, a világ pedig a nemzetközi feszültség kétezres évekig tartó enyhülését. Gorbacsov, „az ember, aki megváltoztatta a világot” két éve magányosan, szegényen halt meg hazájában, honfitársai ma is gyűlölik és hazaárulónak tartják. Bővebben
A könyv kikölcsönözhető a Katona József Könyvtárból illetve megrendelhető a szerzőtől: https://opac3.kjk.qulto.eu/hu/record/-/record/KJK427601 és/vagy https://gorbititkai.hu/#two
Január 31.
Január 31-én találkozhattak az olvasók Schmöltz Margit írói oldalaval, akinek legújabb, Nincs semmi baj című regényéről tudhattak meg többet kollégánk, Vámos Tibor könyvtáros kérdéseire adott válaszok segítségével. Az ötödik éve könyvtárvezető (Helischer József Városi Könyvtár, Esztergom) pozícióban is dolgozó vendégünk elárulta, noha gyerekként szülei az orvosi pálya irányába bátorították, ő nagyon eltökélten készült a gyógypedagógusi hivatásra. A felvételi vizsgán mindössze egy ponton múlt, hogy nem vették fel, ezért rögtön keresett egy alternatívát, így jutva el az esztergomi Tanítóképző Intézet könyvtáros-könyvterjesztő szakkollégiumába. Utólag belátta, hogy a napi szintű gyermekekkel való foglalkozáshoz nem lett volna elég türelme, a könyvtárosi szakmában azonban kibontakozhat a személyisége, mert mindig van valami kihívás és a maga „ötletgyárosságát” is tudja kamatoztatni. Könyvtárosként úgy látja, hogy újra reneszánszát éli az olvasás, a Covid óta ismét szárnyal a kölcsönzési kedv, így azt érzi, nem hiába dolgoznak.
Az alkotás iránti vonzalma először a versek, majd a novellák írásában mutatkozott meg, majd miután egy főiskolai tanárnője a kutatás irányába fordította, rájött, hogy az abból fakadó eredményt is fel lehet használni, hiszen lehet egy érdekes, történelmi korban játszódó regény alapja. Így jutott el gyermekei születését követően az íráshoz és a Történelmiregény-írók Társaságához, akik közösen jelentették meg 2023-ban a Buda & Pest című kötetüket, melyet a tavalyi Ünnepi Könyvhét alkalmával ismerhetett meg könyvtárunkban a kecskeméti közönség. A beszélgetés során az is elhangzott, hogy a pozitív visszajelzések bátorításának köszönhetően már elkezdtek dolgozni ennek előzménykötetén is.
Legutóbbi látogatásának apropója a Nincs semmi baj című kötet megismertetése volt, melynek címét vendégünk nem tagadta, Fodor Ákos haikuja miatt választotta. Három önmagában rendkívül negatív szóról van szó, Schmöltz Margit azonban úgy érzi, hogy ezek együtt egyfajta olyan vigasszá állnak össze, melyet a vészterhes időkben gyakran mondogattak egymásnak az emberek, sőt talán ma is mondogatunk még a másoknak. Noha Jókai egy novellában már megírta az esztergomi tatárjárás történetét, az írónő ráébredt, lehet még erről újat mondani, ha nemcsak a magyar, hanem a mongol oldal motivációit egyszerre jeleníti meg, hiszen egyik és másik oldalon is emberek állnak a saját maga igazságukkal.
A magyar és mongol színek egymást váltják a könyvben, melyek rendre egy-egy idézettel kezdődnek: előbbinél bibliai citátummal, melyekben a tél motívuma jelenik meg, míg utóbbinál egy-egy közmondással, mert a szerző szerint ezek és a mesék alapján lehet leginkább megismerni egy nép hiedelemvilágát. Sok párhuzamosság fedezhető fel a motívumokban, ez azonban olykor teljesen más jelentéssel bír a két oldal számára: például míg a magyarok a kőből várfalat építenek, hogy az védelmet adjon, addig a mongolok szentként tisztelik ezeket a képződményeket, és igyekeznek nem mozdítani őket. Kollégánk kérdésére válaszolva vendégünk elmondta, a remény és a vigasz miatt kapott helyet a szerelem a regényben, de ő maga úgy véli, az embereknek erre egyszerűen szükségük van, ezért soha nem hagyja ki a könyveiből.
Schmöltz Margit elárulta, a Mohács-évforduló kapcsán már dolgoznak Cs. Szabó Sándorral egy közösen megírt köteten, de sosem kell félni, hogy kifogy a témából, hiszen sokkal több ötlete van annál, mint amit képes lenne megírni. Munkatempója alapján ugyanis évi egy regényt tud kiadni, viszont abba minden energiáját beleteszi, magához képest pedig mindig valami jobbat szeretne adni olvasóinak. Bővebben
Kriskó János 8 évadot megélt Hírös kecskemétiek sorozatában több mint 200 vendég fordult meg, mely 2025-től új helyszínen, könyvtárunkban, új cím, Találkozások név alatt folytatódik. A kezdetben a színészekre épülő sorozat apránként nyílt ki, előbb bevonva a kecskemétieket, majd az itt születetteket, de közben elszármazottakat, akikben egyaránt közös, hogy lakóhelyüktől függetlenül valamiképp kötődnek a városhoz. Intézményünk jó szívvel engedett teret a kulturális szakújságíró immáron 9. éve futó sorozatának, melynek koncepciója könyvtárunkban sem sokat változott, hiszen továbbra is olyan életutakat ismerhet meg általa a közönség, melyek példaként szolgálhatnak mind a kitartást, mind pedig az elhivatottságot illetően.
Elsőként Dr. habil. Szolnoky Győző bőrgyógyász foglalt helyet a színpadon, akit a Katona József Gimnáziumban még maga Kriskó János is tanított. Érdekes információként hangzott el, hogy sokakkal ellentétben a vendég máig szereti és előszeretettel használja is az orosz nyelvet, ha a helyzet lehetővé teszi, és noha a kezdeti intézményválasztások inkább szüleinek tudhatók be, pályáját végül mégis csak magának választotta. Egy ideig még a kínai halbiológusi szakma is felmerült (ami nem is lett volna idegen szülei foglalkozása miatt), de végül Szegeden, az immunológiai pályájában látott elég fantáziát a továbbtanuláskor, mondván, hogy ott nemcsak a 20. rázókrémet kell majd elkészítenie. Már az egyetemen volt része kihívásokban, mikor professzora úgy bízott rá egy nyirokkeringési témát, hogy különösebb affinitása nem volt hozzá, de mint Szolnoky Győző felhívta rá a figyelmet, akkoriban erre csupán egyetlen válasz létezett: „igenis, professzor úr”.
Másodikként Várkonyi Viktória hegedűművész foglalt helyet Kriskó János mellett, aki a közönség meglepetésére beszélt arról, hogy hétévesen szülei megkérdezése nélkül jelentkezett barátnőjével egyetemben a Kecskeméti M. Bodon Pál AMI zenei képzésére, amit az építész apa és angoltanár anya korábban lehetőségként sem vett számba. Az első év végi hangszerválasztáskor csellista tanárnője saját hangszere irányába terelgette, míg édesapja fennen a zongorát hangoztatta, de végül Viktória felvetésére a hegedűvel végül mindenki képes volt kibékülni. Gerincferdülése miatt azonban egészen 18 éves koráig kérdéses volt, valóban lehet-e a zenei élet a hivatás, hiszen a napi 6-7 óra gyakorlás során használt 30 dekás hangszer kemény megterhelést jelentett a testére nézve. Noha kezdettől fogva sikert sikerre halmozott, a hegedűművész elárulta, szerinte mindig a mögöttes motiváció dönti el, hogy valaki „elszáll-e magától”, vagy meg tud maradni alázatos embernek. Bővebben
Ha bővebb összefoglalóra vágyik, örömmel tudatjuk Önnel, hogy az eseményről készült felvétel később visszanézhető lesz könyvtárunk YouTube-csatornáján.
A Hiros.hu beszámolója az eseményről: https://hiros.hu/talalkozasok-a-konyvtarban-2/
Irodalmi VIP-vacsoránk első VIP vendégei Csík János és kedves felesége, Kata voltak, akikkel 2025. január 31-én a Jakus házaspárnak, Istvánnak és Orsolyának nyílt lehetősége együtt vacsorázni a Spaletta Étteremben. Az élőzenével kísért program alkalmával, az ínycsiklandozó ételek fogyasztása közben jó hangulatú beszélgetés alakult ki a meghívottak között. A Kossuth-díjas művész mesélt a koncertező élet örömteli, de embert próbáló, fárasztó aspektusairól, balesetének hatásairól, de Katával való megismerkedésük történetébe is beavatta asztaltársaságát. Orsolya és István egy kis ajándékkal is készült, hogy kifejezzék a népzenész iránti nagyrabecsülésüket.
A januárban legtöbbet kölcsönző olvasónk Bán János íróval, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármesterével vacsorázhat, míg a februárban legaktívabb, legtöbbet olvasó könyvtárhasználónk Bősze Ádám zenetörténész társaságában fogyaszthatja el a Spaletta Étterem ételeit.
Köszönjük a Spaletta Étterem és Sörház támogatását! Bővebben
Január 30.
„A tegnap utópiája, könnyen lehet a holnap ideológiája.” (Karl Mannheim)
Az előadás során a természetben megnyilvánuló, utópikus világ megteremtését célzó művészeti aktusból, az invazív fajokból létrehozott kertből indultunk ki és a digitális metaverzumok világába érkeztünk. Időutazásunk alatt több irodalmi művet említettünk, ilyen volt Morus Tamás „Utópia” (1516), Karinthy Frigyes „Utazás Faremidóba” (1916) és Aldous Huxley „Szép új világ” (1931) című műve…
Az egyik legtöbbet idézett disztópia George Orwell „1984” (1948) című munkája. Ki ne hallott volna már a mindent látó Nagy Testvérről? Az orwelli világ darabkáira bukkanhatunk Ma Po-Jung „A csend városa” (2016) című novellájában is, amely az online világ feletti totális hatalmi kontroll megvalósulását vizionálja kritikáját adva ezzel a kínai kreditrendszernek is. A mottója lehetne: „Használj egészséges nyelvet!”, amely szerint kizárólag bizonyos szavak és kifejezések alkalmazhatók.
Simon Stålenhag „Elektronikus állam” (2017) című műve a totalitárius technodiktatúra disztópikus világába kalauzol: „Maradj mindig online.” A művészkönyv különlegessége, hogy zenei és képi elemeket is magában foglal.
Az utópiák, csakúgy mint a disztópiák elgondolkodtatnak azon, hogy vajon tényleg érdemes-e a barátainkkal egy metaverzumban, például a Horizon Venues-ban találkozni úgy, hogy mindeközben mindenki a saját kanapéján marad fején egy VR-szemüveggel. Bővebben
Olvass bele a Jövőbe, olvass Galaktikát! URL: https://galaktika.hu/megjelent-az-idei-elso-galaktika/
Január 29.
A mai nappal a felsőházi mesemondók kiállták a próbát és Meseország lakóivá váltak. Bővebben
Január 28.
Január 28-án a felsőházi mesemondók bemutatkozásával kinyílt Meseország kapuja. Bővebben
Január 24.
Január 24-én tartottuk meg a második könyvtári slam poetry estünket a magyar kultúra napja alkalmából, így a verseny kiírásának feltételei is a témához való valamikénti kapcsolódást szorgalmazták. Öröm volt látni az első alkalom után visszatérőket és persze az új látogatókat is, és hogy nemcsak a hosszabb felkészülést kínáló programponthoz, de a rögtönzött 10 szavas játékhoz is sok bátor jelenlévő csatlakozott.
Szándékunk szerint a következő alkalomra a költészet napja környékén lehet majd számítani, így aki most lemaradt az eseményről, akkor bátran csatlakozzon hozzánk!
A helyszín ismételt biztosítását hálásan köszönjük szépen a Spicy&Fitt – Több, mint Streetfood csapatának! Bővebben
Ugyancsak köszönet illeti Szamler Lászlót, amiért jelenlétével megtisztelte az eseményt! További fotók: https://tinyurl.com/munhy7xm
Január 23.
Január 23-án az Utazók a könyvtárban sorozatban Soós Zoltán, a Hírös Guide Utazási Iroda vezetője tartott előadást „Menjünk Jugóba” címmel. A magyar kultúra napjához kapcsolódva a valamikori Jugoszlávia, ezen belül Horvátország és Szlovénia magyar emlékeit mutatta be, így a közönség egyben egy kis történelmi utazáson is részt vett.
Többek között megtudhattuk, hogy a ljubljanai várban tartották fogva a mártír miniszterelnököt, Batthyány Lajost 1849. május 5-től július 23-ig. Muraköz és székhelye, Csáktornya a Zrínyi családhoz kötődik ezer szállal. Zágrábban Szent László alapított püspökséget 1091-ben, melyet 1510-18-ig Bakóc Tamás kormányzott. Dubrovnik, középkori nevén Raguza 1358-ban hűséget esküdött Magyarországnak. A délszláv háborúban földig rombolt, majd nemzetközi segítséggel újjáépített középkori városrészben majdnem mindegyik épületnek van magyar vonatkozása. Az előadó kedvence Rijeka, vagy ahogy mi magyarok ismerjük Fiume, „olyan magyar város, ahol a horvátok olaszul beszélnek”. Hajógyárában készül a Szent István csatahajó, melyet első bevetésén süllyesztett el az olasz haditengerészet 1918. június 10-én. Ebben a kikötőben szálltak hajóra, pl. a Carpathiara, azok a magyar kivándorlók, akik Amerikában próbáltak szerencsét. Bővebben
Január 22.
Örömmel osztjuk meg kedves követőinkkel a hírt, hogy immáron harmadik alkalommal nyerte el intézményünk a Minősített Könyvtár címet. Ez egy, a szakma részéről kapott visszajelzés a számunkra, mely szerint sikerült megőriznünk és hűnek maradnunk korábbi minőségi munkánkhoz. Fontos hangsúlyozni, hogy az elismeréshez valódi csapatmunkára volt szükség, melyhez minden kolléga hozzátette és azóta is teszi folyamatosan a saját munkája jelentette értéket, legyen szó az olvasókkal való közvetlen kapcsolatról vagy éppen operatív, a háttérben zajló folyamatokról. A hozzánk érkező olvasói visszajelzések is megerősítenek bennünket abban, hogy a kecskemétiek szeretik könyvtárunkat, szívesen veszik igénybe szolgáltatásainkat és mintegy közösségi helyként, találkozási pontként az otthon és a munkahely mellett a harmadik legmeghatározóbb helyszín az életükben. Büszkék vagyunk rá, hogy munkánkkal továbbra is a kecskemétieket, Kecskemétet támogathatjuk.
A kitüntetést január 22-én, a magyar kultúra napján vette át Bene-Kovács Márta szakmai főosztályvezető és Szalkai Csaba műszaki főosztályvezető kollégánk a Kulturális és Innovációs Minisztérium rendezte díjátadó ünnepségen, a Hagyományok Házában. A városvezetés részéről Bán János, Kecskemét Megyei Jogú Város kultúráért felelős alpolgármestere is részt vett az eseményen, amely személyes jelenlét jól jelképezi a városvezetés állandó támogatását az egész kulturális ágazat felé, melynek része a Katona József Könyvtár is. Bővebben
A Hírös.hu-nak és a KTV-nek köszönhetően további információkat itt olvashat a díjátadóról: https://hiros.hu/harmadik-alkalommal-nyerte-el-a…/
A magyar kultúra napján a tázlári első osztályosokat láttuk vendégül könyvtárunkban. Részt vettek egy játékos anyanyelvi foglalkozáson, ismerkedtek robotokkal, bebarangolták az épületet és vidám fejtörőket oldottak meg. Várjuk vissza őket! Bővebben
Január 21-23.
Örömmel adjuk hírül, hogy Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet, Dr. Virág Ágnes és Virág Barnabás 2025. január 21-23 között a 33. Nemzetközi BOBCATSSS Könyvtár-és Információtudományi Konferencián képviselték intézményünket Isztambulban. A szakmai találkozó idei témája a mesterséges intelligencia könyvtári környezetben való alkalmazása volt. A könyvtárigazgató a mesterséges intelligencia használatának etikai kérdéseivel és irányelveivel foglalkozó szekciót vezető elnökként, valamint doktorandusz hallgatói társszerzőjeként vett részt a nemzetközi szimpóziumon. Szabó Dóra „Digitális kapcsolatok: könyves influenszerek a könyvtári marketingben” címmel tartott előadást; Habtamu Keno Dessa pedig összehasonlító elemzést készített a mesterséges intelligencia egyetemi könyvtárakban történő integrációjáról. Virág Ágnes „Mesterséges intelligencia a könyvtárakban: szisztematikus szakirodalmi áttekintés” címmel, Virág Barnabás pedig „Fogyasztási szokások hatása a zenei gyűjtemények fejlesztésére – Legyőzhetők az MI által generált és ajánlott lejátszási listák a könyvtárosok dokumentumajánlóival?” címmel tartott angol nyelvű előadást. A konferencia szakmai programjain túl az intézmény delegáltjai erősítették a Katona József Könyvtár szakmai kapcsolatait és előremutató terveket fogalmaztak meg a közelebbi és távolabbi jövőre vonatkozóan. Bővebben
Január 17.
A magyar kultúra napját kiemelt eseményként tartjuk számon a Katona József Könyvtárban, így évről évre a hazai szellemi-kulturális élet prominenseit hívjuk előadóként vendégül erre az eseményre. Idén 2025. január 17-én Csík János Kossuth-díjas népzenész, a Csík Zenekar alapítója – Goethétől kölcsönözve – Gyökerek és szárnyak címmel tartott előadást pályája legjelentősebb állomásairól. A jelenlévőket Engert Jakabné, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere köszöntötte, kifejezve örömét, kiemelve a város szerepét és jelentőségét a hazai kulturális életben.
Csík János egy óvodáskori fotót bemutatva valóban a kezdetektől ismertette pályafutását. Előadásában beszélt a különböző formációkról, amikben zenélt, elismerő szavakkal illette pályatársait, akik közül sajnos többen már nincsenek közöttünk. A vetített képes bemutató lehetőséget adott olyan élmények felidézésére is, mint például a sidney-i olimpia kulturális programjain való fellépés a világ másik felén, az ezredfordulón. A népzenész meghatottan említette amerikai kalandjukat, amikor Washington DC-ben léptek színpadra és után az autópályán dugóba kerültek. Egyik társa megemlítette, hogy van neki ott a közelben egy ismerőse, egy dél-amerikai táncosnő. Felhívták, de közölte, nincs otthon, viszont kulcs a lábtörlő alatt, érezzék otthon magukat. Így is történt. Az első meglepetést a hűtőben talált Unicum, a másodikat a lemezgyűjteményben előkelő helyen fellelt Csík Zenekar-album okozta.
A program során a muzsikálásban a Kossuth-díjas zenész társa Mészáros János volt, a Csík János és a Mezzo Együttesből. A magyar kultúra napi esemény a Himnusz közös eléneklésével zárult. Bővebben
Január 16.
Január 16-án (csütörtökön) 17 órakor mutattuk be könyvtárunkban Pelle János író, irodalomtörténész, történész „Zsidókérdés” és magyar társadalom 1938-1956 című kötetét, mely új szempontból közelít a holokauszt témájához. A több mint három évtizedes munka eredményeképp olyan történeti szociográfia jött létre, mely nem kifejezetten az 1944-45-ös eseményekkel és a tömeges megsemmisítésekkel foglalkozik (hiszen ezt már sokan, sokféle formában feldolgozták), hanem éppen az ehhez vezető lehetséges okokat, eseményláncolatot fejti fel, valamint az ezt követő időszakot elemzi. A szerző beszélgetőtársa, Prof. Dr. Róna Tamás főrabbi hangsúlyozta, a szöveg egyáltalán nem finomkodik, rendkívül őszinte, szókimondó és, tekintettel a témát övező sok évtizedes némaságra, még mai szemmel is abszolút tabudöntögető.
Pelle János kérdésre válaszolva kifejtette, munkájába belevette a tömeglélektan pszichológiai vonulatát is, hiszen az akkori politika ezt felhasználva volt képes, a vendég kifejezésével élve, „agymosást” végrehajtani a társadalom széles körében. A hatalom idegenellenes propagandájával mindehhez a freudi hármasból a felettes én kontrollfunkcióját számolta fel (mely amúgy az erkölcs és a normák felelőse), így erősödhetett fel és hatalmasodott el az ösztönlényünkben rejlő hiedelmek és előítéletek sokasága a zsidósággal szemben. Ha pedig ehhez még egy válsághelyzet is társul, akkor a bűnbakkeresés sokszor a vérvádakban – a zsidók ellen emelt azon vádakban, hogy keresztény gyermekeket gyilkolnak és vérüket rituális célokra használják fel – csúcsosodott ki. Mindezek olyan mély nyomot hagytak a kistelepüléseken élő közösségekben, hogy több generációnyi távolságból is mindenki úgy beszél róluk, mintha a téma beható ismerője lenne – erre több példa is kínálkozik Pelle János interjúkat is magába foglaló kötetében.
A beszélgetés végén Prof. Dr. Róna Tamás főrabbi Salamon bölcs mondásai közül idézett egyet (Mert ahol sok a bölcsesség, sok a bosszúság is; és aki gyarapítja az ismeretet, gyarapítja a szenvedést is. Prédikátor 1:18 RÚF), kikérve ezzel kapcsolatban vendége véleményét. Pelle János az esemény zárásaként hangsúlyozta, szerinte igenis fontos a múlt megismerése és az efelé fordulás, hiszen így van meg rá az esély és a remény, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat. A könyvbemutató sikerét igazolta a sok-sok nézői kérdés, valamint az azt követő sorban állás a szóban forgó kötet és egy-egy dedikáció reményében. Bővebben
Január 11.
Vidám hangulatban, több mint 70 fő részvételével zajlott le az idei első Társasjáték klub együttműködő partnerünk, a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete vezényletével. Reméljük, nem felejtette el, hogy idén minden hónapban (kivétel nyáron) várjuk Önt és szeretteit a remek társasoktól gazdag, felkészült játékmesterekkel támogatott programunkon. Találkozzunk legközelebb február 8-án 10 órától a földszinti Tinivilágban! Bővebben
Január 7.
A Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja január 7-én tartotta az új év első találkozóját, melyen visszatérő vendégként Földesdy Gabriella színháztörténész tartott előadást Néhány adalék Kölcsey Ferenc életéhez címmel. Vendégünk tavaly végzett kutatásokat ebben a témában, melyről egy cikke is megjelent a Magyar Múzsában, melyet most a közelgő magyar kultúra napja apropóján ismertetett bővebben a klub tagjaival. Rögtön egy általános tévhit tisztázásával kezdte előadását: Kölcsey Ferenc fél szemét valóban gyerekkorában veszítette el, de a himlő csak közvetve volt a tragédia okozója. A kor orvostudományának javaslatára a beteg gyereket a tűz közelébe ültették azzal a hittel, hogy a forróság jót tesz a kiütéses testnek. Egy kandallóból kipattant szikra azonban Kölcsey szemébe repült, vakságot okozva ezzel. Az ismert költemények mellett (Huszt, Zrínyi második éneke, Vallomások) Kölcsey kevéssé ismert drámáiról és szinte elfelejtett műveiről (pl. az Önpanaszok levéltöredéke) is beszélt az előadó. Szó volt Kölcsey igaztalanul lesújtó Berzsenyi-kritikájáról, melynek következtében Berzsenyi szinte teljesen felhagyott a versírással, és arról, Szabó Magda hogyan képzelte, miként vélekedett erről utólag Kölcsey (A csekei monológ). Megismerhette a hallgatóság a költő személyi titkárát, Obernyik Károlyt, aki maga is író volt, bár ezt a hálátlan utókor kezdi elfelejteni. Obernyik egyébként 1851-től haláláig, 1855-ig a kecskeméti Református Kollégium tanáraként dolgozott.
Földesdy Gabriella cikke elolvasható a könyvtárban: Magyar Múzsa 2024/szeptember 24-26. o. Bővebben
Tisztelt érdeklődő! Korábbi híreinket az eseménynaptárban láthatja és keresheti!
