Híreink

Tisztelt érdeklődő! Korábbi híreinket az eseménynaptárban láthatja és keresheti!

Május 20.

Babamasszázs, mondókázás, babaelsősegély, hordozási tanácsadás, babaváráshoz kapcsolódó pénzügyi tanácsadás – néhány azok közül a népszerű események közül, amelyek két héten át a 9. Születésünnep alkalmából nyújtottak tanulási, tájékozódási lehetőséget a kisgyermekes családoknak. 2023. május 20-án a Katona József Könyvtár adott a zárórendezvényének, ahol a támogató szolgáltatóknak köszönhetően hasznos és értékes ajándékok találtak gazdára. Intézményünkben a Születésünnep alkalmából 17 programra került sor 213 gyerek és 389 felnőtt részvételével. Köszönjük az értő figyelmet, bababarát könyvtárunk visszavárja a családokat! Bővebben

Május 18.

Nyugat-Európa egyetlen magyar nyelvű lapja, a Bécsi Napló szerkesztősége mutatkozott be 2023. május 18-án a Katona József Könyvtárban. Kerényi György a bevezetőjében kiemelte annak fontosságát, hogy a nyugati diaszpórára is a nemzet egységének részeként tekintsünk. Martos Péter úgy látja, a mai magyar médiában az egyes sajtóorgánumok egyik vagy másik politikai oldal véleményének kizárólagos közvetítői. A Bécsi Napló ezzel szemben egy kiegyensúlyozott lap, amit a jobboldaliak túl baloldalinak, a baloldaliak pedig túlságosan jobboldalinak tartanak. A folyóirat ezen a tengelyen középütt helyezkedik el és minden véleménynek teret ad. Jó példa erre az orosz-ukrán konfliktus, melynek kapcsán a szerkesztőségben sem voltak egy véleményen, így eltérő nézeteket valló cikkek egyaránt megjelentek a témában. Deák Ernő főszerkesztő elmondta: az olvasók átlag életkora hetven év és a tapasztalat azt mutatja, hogy ez az életkor az alsó korhatár a szerkesztőségben is. Természetesen szeretnének nyitni a fiatalok felé ezért a médiafogyasztás generációs különbségeire reflektálva a honlapjuk mellett jelen vannak különböző közösségi média felületeken is. Lengyel Ferenc szerint az idősek hűségesebbek, míg a fiatalok (nem hűtlenek, de) multifunkcionálisak: szüleik hazája mellett az őket közvetlenül körülvevő társadalomhoz és az angol nyelvhez is hasonló mértékben kötődnek. A Bécsi Napló bemutatóján az elektronikus felületekért felelős Fetes Kata arról beszélt, hogy a folyóirat nemzetközi lapszemlét is tartalmaz, honlapjukon pedig elérhető az adott szám cikkeinek tartalmi összefoglalója német nyelven – ez korábban az újság nyomtatott melléklete volt. A szerkesztőség célja, hogy minél több előfizetőjük legyen, mert bár ők ingyen dolgoznak, sőt sokszor saját zsebből állják a lap költségeit, szeretnének továbbra is a mindenkori hatalomtól függetlenül működni. Fontos feladatukként tekintenek a magyarság képzőművészeti értékeinek közvetítésére is, így a legutóbbi számban Bodri Ferenc kecskeméti kiállításáról számoltak be, a következőben pedig a Madách év apropóján a Nógrád megyei Farkas András Ember tragédiája-illusztrációiból közölnek majd. Kriskó János kulturális szakújságíró, aki a beszélgetést a tőle megszokott szakértelemmel és felkészültséggel vezette, a program végén Bárány Anzelm szavait idézve rövid tartalmi betekintést adott Deák Ernő nemrégiben megjelent monumentális munkájába, a 900 oldalas Útkeresés a jövőbe c. kötetbe. Az est programját S. Csoma János költő verseivel, Szabó Sándor pedig tárogató játékával tette színesebbé. Bővebben

Május 17.

2023. május 17-én, szerdán, 17 órai kezdettel az Esély Központ szervezésében vendégül láthattuk Dr. Rab Árpád jövőkutatót, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét, akivel Libor Zoltán kultúraszervező beszélgetett a mesterséges intelligenciáról és a jövőben várható kilátásokról. A mesterséges intelligencia, mint tudás segítségével manapság bármilyen információ másodpercek alatt kikereshető, bármely kérdés megválaszolható. De közben nagyon is fontossá váltak olyan készségek, képességek, amelyeket korábban nem tartottunk tudásnak, így az intuíció, a kreativitás vagy az irányítás képessége. Ezekre a kihívásokra, változásokra kellene felkészíteni a gyermekeket, az eljövendő generációt illetve az oktatást is ezek alapján megtervezni. Elmondása szerint egy jövőkutatónak felelőssége is van a jövő formálásában, hiszen rálátása van arra, hogy bizonyos forgatókönyvek megvalósulása esetén milyen eljövendő várhat ránk és a homályos, sokfelé tartó jövőre vonatkozó elképzelések helyett tiszta képet festenek, kézzelfogható problémákat és válaszokat kínálnak. Dr. Rab Árpád kiemelte, hogy a jövőben a legtöbbet az önismeret képessége segíthet, a megoldás egy együttműködő, egymást segítő társadalom kialakításában rejlik. A résztvevők az eseményen támogathatták az Esély Központ Jövő Klubjának programját, mely a hátrányos helyzetű tanulóknak nyújt iskolán kívüli oktatási lehetőséget. Bővebben

Május 13.

2023. május 13-án záró epizódjához érkezett Bősze Ádám bűnügyi-zenetörténeti sorozata, az Álkulcs a zenéhez. Az első számú gyanúsított ezúttal Paganini volt, aki ugyanúgy kialakította magáról a megközelíthetetlen művész imidzsét, mint Bartók, akinek ha kétszer köszöntek is a folyosón, egyszer sem fogadta azt. Az ördög hegedűse vonzotta a bulvársajtót, így élete jól nyomon követhető. Nem élt kifejezetten jámbor életet: Londonban például azzal vádolták az 52 éves muzsikust, hogy Párizsba vigye, megszöktette üzlettársa 18 éves lányát, Charlotte Watsont. Paganini féltve őrizte játéktechnikájának titkát. Lakosztálya hangszigetelt volt, hogy ne szűrődjön ki a hang, amikor gyakorol; szólókadenciát pedig próbán nem, csupán nyilvános koncerten játszott. A trükk látszólag egyszerű: Paganini úgy hangolta hangszerét, hogy a fogások megváltozásával lejátszhatóvá váljanak a lehetetlennek tűnő részek is. Berlioz Paganini felkérésére komponálta a Harold Itáliában c. brácsaversenyét, amit a kritikusok nem fogadtak kitörő lelkesedéssel. Chopin, aki „abszolút tökélynek” nevezte a hegedű virtuóz játékát, annak hatására, – mintegy bizonyítva a virtuozitás zongorára való átültethetőségének lehetőségét – komponálta meg a Souvenir de Paganini variációsorozatot. Ugyancsak lenyűgözte a hegedűjáték Lisztet és Fanny Mendelssohnt, utóbbi úgy fogalmazott: Paganini úgy néz ki, mint egy őrült rablógyilkos és úgy mozog, mint egy majom.

A legenda szerint Paganini börtönbe került, miután megölte szeretőjét, Antonia Bianchit, beleiből pedig húrt készített. A börtönben gyakorolás közben aztán megjelent neki az ördög, akinek virtuóz játéktechnikájáért cserébe eladta lelkét. Bár a történet nem igaz, Paganini örült a pletyka nyomán termett népszerűségnek, mivel „mindegy, hogy szidnak vagy dicsérnek, csak rólam beszéljenek.” Bővebben

Május 12.

2023. május 12-én, pénteken Fegyverneki Gergő előadásával ért véget a pedagógusok számára hirdetett ötrészes továbbképzésünk, a Középpontban a katedra. A módszertani szakértő a program során kiemelte: „lehet a gyereket könyvből tanítani, de minden gyerekhez másik könyv kell.” A tanítási-tanulási folyamatban nagyon fontos a személyes élmény és az, hogy konvertálható tudást adjunk át. A problémamegoldó képesség fejlesztése sokkal hasznosabb a magolásnál. Ha ragaszkodunk a régi gyakorlatokhoz és például azt kérjük a gyermekektől, hogy tegyék a táskájukat maguk közé, azzal egyáltalán nem segítjük az együttműködési képesség erősödését. A digitális pedagógia nem azonos a digitalizált pedagógiával és nem merül ki a ppt használatában. A pedagógus feladata megtalálni az arany középutat a digitális és a hagyományos módszerek között. Fegyverneki Gergő szerint „a covid után mindenkire ráférne egy digitális detoxikálás.”

Az előadó a Katona József Könyvtárnak egy újsággal is kedveskedett. Egy alkalommal ugyanis azt a feladatot adta diákjainak, szerkesszenek bulvárlapot a Bánk bán apropóján. A kiadvány tartalmaz egyebek mellett képzeletbeli interjút a szerzővel, képregényt a cselekmény egy részletéből, hírt színházi bemutatóról és keresztrejtvényt is. Egy tanuló zsenialitásának köszönhetően az újság képei egy alkalmazás segítségével a Harry Potterhez hasonlóan megmozdulnak.

A projektmódszer nem újdonság, de rengeteg lehetőség rejlik benne. Az olyan egyszerűnek tűnő feladat, mint egy boríték megcímzése, megtanulható, ha például Csokonai nevében levelet íratunk Lillának a gyerekekkel. Elkészíttethetjük Kecskemét környezetvédelmi akciótervét, taníthatjuk a görög mitológiát, mintha egy utazási irodában dolgoznánk, és készíthetünk társasjátékot a János vitéz feldolgozására. Kiválóan alkalmas a játékos tanulásra a képregény műfaja. Ezt a módszert nem csak történelem vagy magyar órán érdemes bevetni, a gravitáció felfedezését vagy Beethoven életét is szemléltethetjük vele. Feldobhatjuk a tanórát az Online Stopwatch visszaszámlálóval vagy a Classroomscreen alkalmazás egyes elemeivel (ahol például a jelzőlámpa zöld fénye szabja meg a felelet időtartamát, vagy random generátor választ felelőt, stb.). Használhatunk online gondolattérképet feleletterv elkészítéséhez, de a már-már hagyományosabbnak tűnő szófelhő vagy digitális faliújság eszközét is bevethetjük. Sokféleképpen alkalmazható a QR kód is: adventi kalendárium, periódusos rendszer, tételhúzó dobókocka, stb.

Azok a pedagógusok, akik részt vettek a Középpontban a katedra előadásain 2023. június 1-jén, csütörtökön, 17 órakor, Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató „A harag kezelése – Érted haragszom! – nem mindegy, hogyan!” c. előadásán, illetve azt követően nyitvatartási időben átvehetik igazolásukat a Katona József Könyvtárban. Bővebben

Május 10.

Hegedűs Ágoston, akit kertészeti sorozatunk régi motoros tagjai már csak Guszti bácsiként emlegetnek, május 10-én ismertette az egybegyűltekkel annak az, egyelőre még készülőben lévő bemutatókertnek a tervét, melynek a Gyenes Kertészet biztosít szabad helyet. A Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Technikum és Szakképző Iskola diákjai már nagy erőkkel dolgoznak, hogy a kiválasztott 16 fajta rózsát elültessék, melyek a 2022/2023-as „évadunk” június 14-i záró alkalmán már teljes pompájukban illatoznak majd. Ekkor méretnek majd a kertépítő versenyre jelentkező csapatok, kerülnek kiosztásra a felajánlott díjak, míg a lelkes bámészkodók csemegézhetnek a Gyenes Kertészet által felkínált sok-sok illatozó és szirmát bontó rózsafajta közül. Bővebben

Május 9.

Minden évben május 9-én ünnepeljük az Európa-napot, amely történelmi jelentőségű dátum, lévén ezen a napon került aláírásra a Schuman-nyilatkozat, amely a kontinensünk országai közti békét és egységet hivatott őrizni. A könyvtárunkban működő Europe Direct – Bács-Kiskun irodával, az Kecskeméti M. Bodon Pál AMI hivatalos oldalaval és a Katona József Könyvtár Kórusával közösen egy flashmob formájában tettük emlékezetessé ezt a dátumot. Nagy örömünkre nemcsak a város és a sajtó neves, jeles képviselői, de sok-sok kíváncsi járókelő is figyelemmel kísérte a Piaristák terén elzenélt és -énekelt Örömódát. Szemezgessen kedvére a legemlékezetesebb pillanatokból! Bővebben

Május 6.

Május 6-án a szokott Társasjáték klubot Pierrot játékbemutató roadshow-ja színesítette. A sokak által előadóművészként és dalszerzőként ismert vendég elárulta, az ő korában már nem igen szokott az ember megújulni, valami teljesen másba belekezdeni, ezért játékfejlesztői pályája során nem kevés szkepticizmussal találkozott. Ezt pedig mintegy csak tovább tetézte, hogy hazánkban nem működik az a fajta nacionalizmus, amely egy-egy külhoni államban féltve óvja és előnyben részesíti a hazai termékeket.

Mivel hazánkban korábban nem volt példa arra, hogy a társasjátékoknak turnét szervezzenek, így Pierrot a három hónapnyi országjáró turnéját egyfajta kortes hadjáratként aposztrofálja, aminek végén reméli, disztribútorokból valódi társasjáték-készítő országgá avanzsálhatunk. Célként ezét nem is a szerzőiség túlhangsúlyozását tűzte ki célul, hanem azt, hogy megismertesse a jelenlévőkkel a játékok készítésének folyamatát. Erre ezúttal nemcsak lehetőség, de szám számú közönség is adódott, így ezen a szombati napon is több mint 50 ember töltötte társaságban, jó hangulatban, játszva szombat délutánját.

A nyári szünet előtt legközelebb június 3-án várjuk vissza a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete‘vel közösen a szórakozni vágyókat. Bővebben

Május 3.

A 2022-ben elnyert Családbarát munkahely 2022 pályázatunk jóvoltából Dr. Sándor Ildikó néprajzkutatót hívtuk meg vendégül, hogy az ünnepek megtartó, közösségkovácsoló erejéről beszéljen a nagyérdeműnek. A Hagyományok Háza munkatársa egy gyors definícióval kezdte előadását, melyben a néprajzi értelemben vett szokások három fő jellemzőjét emelte ki: automatizmus, kollektivizmus és a rendszeresség, vagy úgy is fogalmazhatnánk, a „mindig” elve. Ugyanúgy beszélhetünk hétköznapi szokásokról (pl. moldvai magyar közösségekben a „Jövögetnek?”, „Menegetnek.”, az adott szituációra reagáló köszönésformulák), vagy ünnepiekről, melyek kötődhetnek jeles napokhoz (pl. naptári év kiemelt egyházi ünnepei), az ember életét végigkísérő nagy fordulópontokhoz (pl. házasság), illetve a munkához és a gazdálkodáshoz (pl. aratás, szüret).

A második szokáscsoport kapcsán hangsúlyozta, hogy azok nem egyszeri alkalmak, hanem sokkal inkább események sorozatából állnak, melyek nemcsak az egyént segítik át a változás tényének elfogadásán és az érzelmi krízis meg- és túlélésén, hanem a környezetre is ugyanúgy jótékony hatással vannak, legyen szó születésről, halálról vagy éppen a házasságról. Dr. Sándor Ildikó ezt az utóbbi példáján keresztül fejtette ki: első lépésként elköszönünk a régi énünktől (menyasszonysiratás), majd egy megfoghatatlan pillanatban megtörténik a transzcendens átváltozás, végül pedig az új énhez közelítés (anyós kockacukrot ad a menyének, hogy legyen legalább olyan édes a férjével közös élet, majd az új asszony átöleli a ház kemencéjét).

A népszokások persze az idő múlásával sokat változtak, alakultak, mely köszönhető egyrészt annak, hogy ma már jóval kevesebben gazdálkodnak, átalakult az általános világképünk (a mágikus, mitikus tradíciók háttérbe szorultak), az időről való gondolkodás a ciklikus helyett lineárissá egyenesedett, valamint a kollektivizmus helyét átvette az individualizmus, vagyis az egyén már sokkal fontosabb, mint a közösség érdeke.

Abban az esetben, ha egy kultúra alapja a szóbeliség, a fontosabb üzeneteket egyszerre több kommunikációs csatornán próbálják meg közvetíteni, hogy egyiken biztos célt érjen. Az első maga a szöveg, melynek jellemzője a más szóhasználat, tartalom és stílusregiszter (például a vőfély humoros, emelkedett hangneme és az ott elmondott alkalmi versek), a zene (hiszen egy-egy ünnepi időszaknak kötött a repertoárja, mint például a böjtnek is), a mozgás, mely megjelenhet a gesztusok (pl. egy nagypéntek reggeli mosdás egyben spirituális megtisztulás is) és a többszereplős szokások (pl. körmenetek) szintjén is, a tárgykommunikáció (pl. hímes tojás, karácsonykor kitett dió, fokhagyma), illetve maguk az ételek (ünnepi módon evés, ami nagyobb mennyiséget és jobb minőséget takar).

Akadnak olyan ünnepek is, melyek már pusztán az emlékanyagban élnek tovább, lévén azokat már senki nem gyakorolja, Dr. Sándor Ildikó szerint pedig ilyenkor ezeket kényszerrel sem lehet „visszavezetni”. Sokat segítenek a hagyományok életben tartásában azok a családok, melyek körében egy-egy tradíció máig szívósan tartja magát (pl. adventi közös éneklés), illetve az intézményességben tudatosan újjáélesztett ünnepek (pl. betanult műsorok a családnak), valamint a fesztiválkultúra és az adott városokban megrendezett nagy rendezvények, ahol a népszokások színpadi jelenségként tűnnek fel. Vendégünk szerint azonban nem az számít, hogy mely szokást mikor próbáljuk meg rendszeresíteni életünkben, mert ennél sokkal fontosabb, hogy azzal az adott közösség azonosulni tudjon, mert akkor fogják igazán magukénak érezni. Bővebben

Május 2.

2023. május 2-án Földesdy Gabriella színháztörténész tartott előadást a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjában Madách Imre korai drámái címmel.

Madách Imre életének rövid ismertetését követően a kortárs drámairodalmat mutatta be közönségének. Czakó Zsigmond, Obernyik Károly, Tóth Lőrinc, Eötvös József, Nagy Ignác, Hugó Károly nevét a ma embere általában nem, vagy nem drámaíróként ismeri, pedig műveiket játszották a korabeli színházak, sőt néhány nagy közönségsikert is aratott. Ezzel szemben Madách Imre korai drámáiról kevéssé tudhatott a kor embere, mert Madách ezeket nem is próbálta és akarta bemutatni. Ha Az ember tragédiája nem születik meg, és Madách nem emelkedett volna legnagyobb íróink sorába, talán ezek a szabadságharc előtt keletkezett drámák mindörökre az íróasztal ismeretlenségében maradtak volna. Földesdy Gabriella röviden ismertette is ezeket, külön figyelmet szentelve azok irodalmi utóéletére is. Többek között kitért arra is, ha adott dráma valamilyen vonatkozásában Az ember tragédiája előzményének tekinthető, vagy épp ellenkezőleg, az író véleményének változása érhető tetten benne. Előadását azzal a megállapítással zárta, hogy bár ezek a korai darabok viszonylag sikerületlenek, jelentőségüket az adja, hogy mutatják azt az alkotói utat, melyet Madách Imre Az ember tragédiájának megírásáig megtett. Bővebben

Április 29.

Az eredetileg Napóleonnak ajánlott Beethoven-szimfónia, az Eroica lassú tételével indult Bősze Ádám 2023. április 29-i előadása, az Álkulcs a zenéhez c. sorozat második része. 1809-ben, Haydn halálának évében, francia csapatok jelentek meg Bécs környékén, és egy ágyúgolyó Haydnék kertjébe esett. A komponista ekkor ezekkel a szavakkal nyugtatta meg az izgatott szolgálókat: „Ne féljetek, gyermekeim, ahol Haydn papa ott van, ott nem eshet bajotok!” Haydn a halála előtti utolsó napokban minden nap eljátszotta a Császár-himnuszt.

Halála másnapján, 1809. június 1-jén a temetésen öccse, Michael Haydn Requiemje szólt, míg a tiszteletére rendezett ünnepélyes ceremónián, június 15-én Mozart gyászmiséje hangzott el. A kor szokása szerint a halott arcáról gipszlenyomat is készült, így pontosan tudjuk, hogyan nézett ki a zeneszerző. A 18-19. század fordulóján elterjedőben volt a frenológia áltudománya, ami az elmével, a koponyával foglalkozott (fren = elme). Franz Gall úgy vélte, minden képességnek megvan a helye az agyon, és abban a képességben erős az illető, ahol „dudor” található. Joseph Carl Rosenbaum, Esterházy Miklós herceg korábbi titkára frenológiai vizsgálat céljából úgy gondolta, remek ötlet ellopni a világ egyik legnagyobb zeneszerzőjének fejét.

A temetés után Esterházy Miklós engedélyt kért Haydn földi maradványainak exhumálására, hogy a komponistát Kismartonban helyezhessék végső nyugalomra. Az engedélyt megkapta, vaskoporsót készíttetett, de a folyamat itt megállt. 11 évvel később, mikor 1820-ban a cambridge-i herceg meglátogatta az Esterházy herceget, ő juttatta eszébe, hogy Haydn teste még Bécsben van. Exhumálták, és ekkor derült ki, hogy a fej hiányzik. A herceg megbízta a titkos rendőrséget, ami – mivel a fővárosban minden frenológiával foglalkozó tudta hollétét – gyorsan meg is találta. Rosenbaum először egy 20 éves nő, majd egy idős férfi koponyájával próbálkozott, utóbbiról el is hitték és el is temették azt a zeneszerző testével egyetemben.

Az eredeti koponya kalandos úton a Bécsi Zenebarátok épületébe, a Musikvereinba került, később tárgyalások után pedig Kismartonba szállították. Maga a szállítás óriási, többnapos népünnepély volt kis koncertekkel: a Stephansdómban ravatalozták fel, elvitték a szülőházba ahol Monty Python-i abszurditással dicshimnuszt zengtek neki, majd Rohrauból Kismartonba mentek és 1954-ben végre egyesülhetett a test és a fej.

A bűnügyi-zenetörténeti sorozat befejező része, Szövetségben az ördöggel – Paganini börtönévei címmel 2023. május 13-án, szombaton, 16 órakor lesz. Bővebben

Április 28.

Újabb örömteli hírrel szolgálhatunk követőinknek: május 2-től újra kitárja kapuját Hetényegyházi Fiókkönyvtárunk, amely naptól fogva Deli Renáta könyvtárosunk várja az olvasni és kikapcsolódni vágyókat kedd-péntek 8-17, szombat 9-13 óra között. Bővebben

Április 27.

Nemrégiben ellátogatott hozzánk az atv.hu Hazahúzó műsorának stábja, hogy közelebbről is megismerhessék könyvtárunk épületét, programjainkat, szolgáltatásainkat. Számunkra a megtiszteltetés, hogy olyan illusztris társaság körében szerepelhettünk, mint például a Leskowsky Hangszergyűjtemény /Leskowsky Musical Instrument Museum, a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely és a Kecskeméti Planetárium a város kulturális intézményeit bemutató adásban. Bővebben

A teljes videó az alábbi linken érhető el: https://www.atv.hu/…/kecskemeti-kulturalis-elet-20230423

Az Utazók a könyvtárban közönsége április 27-én Mexikóba tehetett képzeletbeli utazást, annak is északi részére, a Yucatán-félszigetre. Az ország többi részétől a földrajzi adottságok, kultúra, közbiztonság tekintetében nagyon különböző terület a turisták földi paradicsoma fehér homokos tengerpartjai, színes falvai, csodálatos kézműves termékei, gazdag folklórja és kiváló konyhája révén. Ne feledkezzünk el a mediterrán életérzésről sem! A Yucatán-félsziget ugyanakkor a maja civilizáció bölcsője is, ahol rengeteg régészeti lelet és egyébként lenyűgöző épület emlékeztet egy mai szemmel nagyon vad és véres kultúrára.

Felföldi Mihály négy évvel ezelőtt cserediák lányát látogatta meg e távoli helyen, és gyűjtött rengeteg élményt és fotót a félsziget mindkét arcáról, melyeket most jó hangulatú előadásában a közönséggel is megosztott. A maja városok bemutatásakor hirtelen ötlettől vezérelve a közönség soraiból felhívta maga mellé Mészáros Marianna művésztanárt is (aki szintén járt ott utazóként), és ketten magyarázták a látottakat olyan profi együttműködésben, mintha hosszú ideje gyakorolnák ezt. Bővebben

Április 26.

Nézői kérésre újból a környezetvédelem tág témájából merített április 26-i vendégünk, Farády-Cole Anna természetkapcsolat-facilitátor, környezetvédelmi szakpszichológus jelölt, az Ökopszichológiai Intézet képviseletében, a „Nem középiskolás fokon…” olvasásnépszerűsítő, ismeretterjesztő sorozatunk keretében tartott előadásával. Kezdetben magát a 90-es évek elejétől datált transzdiszciplína, az ökopszichológia célkitűzéseit hozta közel a közönséghez. Ennek atyja Theodore Roszak, aki elsőként kezdeményezte, hogy legyen párbeszéd az ökológia és a pszichológia tudományterületei között, mert eladdig utóbbi figyelme megállt a város határainál, az azt övező természeti környezetre viszont egyáltalán nem terjedt ki. Holott a természet, a bolygó jólléte és az ember jólléte egymással szinergikus, egymásra ható kapcsolatban áll egymással.

Így felmerül a kérdés: miért nem tudunk változtatni, amikor megérint bennünket a klímaszorongás szele? Farády-Cole Anna elmondta, a természettől való eltávolodásunkkal az alapvető visszacsatolási folyamatokat nem vesszük figyelembe, így az ember és természet életének kölcsönhatását sem. Ennek egyik tünete a mára igencsak megcsontosodott emberi felsőbbrendűségi komplexusunk, mely szerint a többi élőlényre csak kiaknázandó erőforrásként, semmint létezéspartnerként tekintünk, melyhez sokszor kapcsolódik az az illúzió is, mintha ezek kiapadhatatlanok lennének, és így fejlődésünk örökkön fogva növekedő pályán állna. Ennek megfelelően gazdasági rendszerünk lineáris, legyártjuk, használjuk, majd eldobjuk a termékeket, gondolkodásunk pedig alapvetően töredezett, rövidlátó, ezért sem vagyunk képesek meglátni a mélyebb összefüggéseket.

A Nature című tudományos folyóiratban 2021-ben közzétett felmérés szerint 10 ezer megkérdezett ember közül már 60% jelezte, hogy bizony, jelentősen magán érzi a klímaszorongás jeleit. Ez azonban nem egy újabb mentális betegség, hanem sokkal inkább egy valid válasz a jelen idejű folyamatokra, mely párosul egyfajta előrevetített gyászállapottal is, hiszen életünk jövőbeli ellehetetlenülése miatt aggódunk. De mégis mi jelenthet erre megoldást?

Farády-Cole Anna környezetvédelmi szakpszichológus jelölt, az Ökopszichológiai Intézet partnere, több neves, az ökopszichológia területéhez köthető szakember tanácsát hozta fel mintegy „ötletként”, melyek jellemzően egy tőről eredeztethetők: a szorongásunkon csak úgy lehetünk úrrá, ha aktív részesei leszünk a folyamatoknak, vagyis magunk is védjük környezetünket. Ezért is fontos, hogy ezekről a nehézségekről beszélni merjünk, a megoldás tekintetében kapcsolódjunk egymáshoz. Amennyiben azonban a szorongás már olyan méreteket ölt, hogy a meggátol bennünket mindennapos tevékenységeink elvégzésében, indokolt szakemberhez fordulni!

Az ökopszichológia célja a perspektívaváltás és ezen keresztül egy világnézetbeli paradigmaváltás, viszont vendégünk hangsúlyozta, ennek bekövetkeztéig az úgynevezett „tüneti kezelés”, vagyis a környezetünket óvó mozgalmak, cselekedetek, is lényegesek, mert ezzel időt nyerhetünk magunknak. Zárásként Farády-Cole Anna az Ökopszichológiai Intézet által szervezett részvételi sétákat ajánlotta a közönségének, amely a rekreációs célú természetben töltött időn túl, a rendszerben való észlelés- és gondolkodásmódot adja át élmény szinten a résztvevőknek, miközben részévé válunk egy adott élőhelynek. Ennek gyakorlásához azonban nem feltétlen kell a természetbe mennünk, hiszen azon is elgondolkodhatunk, hogy tényleges érdemes-e lifttel felmennünk egy emeletre, ha alapvetően az a célunk, hogy az ott eltöltött 2 óra mozgásunkkal járuljunk hozzá egészségünk megőrzéséhez. Bővebben

Április 25.

Dr. Virág Ágnes művészettörténész április 25-én újabb, jó egy évszázadot átölelő történeti áttekintéssel örvendeztette meg a művészet iránt érdeklődő közönséget, melynek fókuszában a művész testéhez való viszonyulás állt. A reneszánszban és a gótikában egy egységes, homogén, zárt rendszerként tekintettek rá, noha tény és való, hogy a művészek már ekkoriban is igyekeztek belecsempészni magukat, sokszor titokban, a készülő műalkotásokba, pusztán az ego nyomására. Így született meg Boticelli Háromkirályok imádása című festménye, melyen a Medici család mellett saját magát is szerepelteti, ahogy Michelangelo is előszeretettel rejtette el groteszk képmását készülő munkáiban. A barokkban az önábrázolás még nagyobb teret nyert magának, ami tetten érhető Dürer krisztusi önábrázolásában, vagy például Rembrandt és Rubens önarcképeiben.

A 19-20. században bekövetkező ipari forradalom sok változást hozott a művészetben: egyrészt az öltözéken használatos gombokkal ugyanúgy jelen voltak a „bezárt”, üzletemberszerű képi ábrázolások, míg a háború következményei a csonka testeken volt tetten érhető, nem beszélve a pszichoanalízis és szexuálpszichológia ekkori ébredéséről, ami miatt egyre inkább betekintést engedtek a művészek az addig „elrejtett” testekbe. A II. világháború után már aktívan használták az emberi testet mint művészeti eszközt, akár performanszok részeiként is. Az 1970-es években kapott lángra az extrémitás, a ’80-as években már a fogyasztói kultúra kritikája is megjelent, míg a ’90-es években az eleddig háttérbe került testrészek fókuszba helyezésével a sokkolás vált a művészet fő céljává.

A madártávlatszerű történeti áttekintést követően Dr. Virág Ágnes Sturcz János ötös besorolását véve alapul kategóriák szerint mutattak be a XX. és XXI. századi, a művész testére építő alkotásokat. Ennek első válfaja az úgynevezett festői, gesztikuláló testek, mint például Hajas Tibor testlenyomatai, a lőtt alkotások, az oxidációs festmények (melyek a rájuk csorgatott vizelet hatására váltanak színt), a taposott vagy éppen harapott képek. A rituális és lázadó test kategóriájába tartozó művek közül az előadó kiemelte Detvay Jenő munkáit (melyeket a művész saját kedvtelésből, mintegy önmagának készített), illetve Lynda Benglis botrányos fogadtatású fotóját, melyet a ’70-es években egyes iskolákban be is tiltottak. Ide sorolandók még a rítusokban megjelenő női testek is, ahol többnyire Ujj Zsuzsi munkáit láthatta a közönség, melyek többek között a nők ellen elkövetett erőszakot, a gyermekáldást, valamint a női nemi szervet ábrázolják.

A test mint az identitás hordozója kategórián belül a cross-dressing fogalmát ismertette Dr. Virág Ágnes közönségével, vagyis amikor a művészet érdekében a művész szerepet cserél, így lesznek a nőkből férfiak és az urakból asszonyok egy-egy alkotás erejéig. De ugyanúgy ide tartoznak azok az alkotások, melyek a sztereotípiákra játszanak rá, azokkal azonosulnak, avagy éppen azokat utasítják el és mintegy igyekeznek lebontani. Negyedik alcsoportként jelentek meg a személyes testek, melyek sokszor a művészt családja körében jelenítik meg, azonban annak szimbolikus tartalma jóval túlmutat például egy kiránduláson lőtt, nem beállított fotón. Utolsó kategóriaként pedig a szerepjátszó testekről volt szó, mikor a művész egy más etnikum, nemzetiség bőrébe bújva vagy egy megformált képet rekonstruálva hozza létre alkotását.

A művészettörténet kedvelőit május 23-án (kedden) 17 órakor várjuk vissza a Testképek a kortárs művészetben sorozat harmadik előadására, melynek címe: A megbotránkoztató női test. Bővebben

Április 20.

Április 20-án Varga Éva klinikai szakpszichológus Kecskemét, az Ügyes vagyok! képes szociális történeteket tartalmazó gyakorlati kézikönyv írója látogatott el hozzánk, hogy az autizmus spektrummal élő fiatalok integrált neveléséről beszéljen a nagyszámú érdeklődő közönségnek. Elsőként megmagyarázta magát a fogalmat, melyre betegség helyett állapotként hivatkozott, lévén egy auti (ahogy ő hivatkozott rájuk előadásában) születésétől fogva más idegrendszeri felépítéssel rendelkezik, ebből adódóan pedig bizonyos fokú problémái akadhatnak a mindennapok során. Ilyen nehézség a más ingerfeldolgozás, a társas figyelem és értés veleszületett különbözősége, illetőleg a rugalmas alkalmazkodás idegrendszeri hátterének gyengesége. A szakértő e három fő pont köré fűzte fel hallgatóságának azokat a tanácsokat, melyeket megfogadva. ha csodát nem is lehet tenni, de azok mindenképp segíthetik az autikkal való közös munkát.

Az első és legfontosabb lépésként emelte ki Varga Éva, hogy el kell fogadni az autizmus spektrumzavarral élőket, akiknek ugyanúgy helye van egy integrált oktatásban, csak éppen eltérő figyelmet és törődést igényelnek. Lehetőség szerint minél hamarabb fel kell térképezni, milyen ingerek zavarják az érintettet, és melyek azok a tevékenységek, amelyek segíthetnek neki, hogy „túltelítődés” esetén ideje és helye legyen megnyugodni. Ezt nemcsak egy pedagógusnak, de magának az autinak is érdemes magában tudatosítania, ahogy az osztálytársakat is érdemes bevonni az érzékenyítettek körébe. Így például egy olvasni szerető gyerkőcnél megoldás lehet már 15 perc csendes elvonulás a könyvtárban, amíg az idegrendszer képes pihenni, hogy utána tovább folyhasson a közös munka.

Ugyanígy tanítandó terület a társas eltérések miatt a másokkal való kapcsolatfelvétel és az egymással való közös cselekvés is. Az előadó szerint ezeket a számunkra szinte íratlan szabályokat vizuális eszközökkel lehet a leghatékonyabban tanítani, például egyszerű látványra építő szabálykártyákkal vagy szociális képes történetekkel, melyeket Varga Éva gyűjtött össze önálló kiadványában. Harmadik pontként, a rugalmas alkalmazkodáshoz pedig rendkívül fontos, hogy világos, átlátható szabályokat fogalmazzunk meg egy autival szemben, és ha el akarunk érni nála valamit, bizony, motiválttá kell tennünk a cél elérésében, hiszen, ahogy vendégünk is utalt rá, egy felnőtt esetében is nagyon kérdéses, meddig végezné a munkáját, ha azért nem kapna fizetést…

A legfontosabb tudnivalókat röviden három rövid intelemben foglalta össze a klinikai szakpszichológus: fontos, hogy megismerjük, megértsük és elfogadjuk az autista fiatalt, majd pedig mind az osztályt, mind pedig a szülői közösséget érzékenyítsük, hiszen csak egy támogató, befogadó közösségben fog tudni az auti igazán jól együttműködni másokkal. Bővebben

Április 19.

Április 19-én egy Kossuth- és WOMEX életmű díjas énekesnőt, a Romengo együttes hangját, Lakatos Mónikát köszönthette a közönség könyvtárunkban. A külföldön is nagy népszerűségnek és ismertségnek örvendő művésznőt zenésztársa és egyben férje, Rostás Mihály „Mazsi” kísérte, aki bár nem foglalt helyet felesége mellett a színpadon, alkalmankénti rövid hozzászólásaiból is jól látszott a kettejük közötti kölcsönös tisztelet, megbecsültség, és hogy nemcsak családként, de zenészként is jól muzsikálnak együtt.

Kérdésre válaszolva Lakatos Mónika kifejtette, nagyon sokat köszönhet családjának, aki mindig is példaként szolgált a számára, hiszen ők teremtették meg számára azt a biztos, támogató közeget, amiben, beszélgetőtársa, Libor Zoltán szavaival élve, szinte sejtszinten szívhatta magába a cigány kultúrát és a közös éneklés szeretetét. Habár sosem készült tudatosan énekesi pályára, egy külső támogató, a Holdvilág Kamaraszínházhoz igazgatója képében mosolygott rá a szerencse még tizenéves korában. Ő figyelt fel arra, hogy a Budapest XVI. kerületi gyerekek az utcán lófrálás helyett közös zenélésükkel valódi értéket képviselnek, akiknek ő a világot jelentő deszkákon biztosított fellépési lehetőséget. Itt, az első koncertjük után rendezett partin ismerkedett meg Lakatos Mónika férjével, „Mazsival”, akiknek először együttesként, majd családként fonódott össze életük.

A közönség legnagyobb döbbenetére Lakatos Mónika elárulta, hiába a Kossuth- és a WOMEX életműdíj, a mai napig nem tud sem ő, sem férje kottát olvasni, ami szerinte a legtöbb oláh cigány zenészre ugyanúgy igaz. A családjában elhangzó dalokat, hallgatókat szájhagyomány útján őrizték meg, és bár akad néhány cigány folk dalgyűjtő, példának okáért Martin György, de sok nóta mindmáig rögzítésre, begyűjtésre vár. Az énekesnő ugyanitt hangsúlyozta, népi zenéjüket iskolában nem lehet megtanulni, azt mondhatni ők otthonról hozzák; noha kétségkívül az is igaz, hogy már csak a cigány nyelvet beszélők csökkenő száma miatt egyre nagyobb veszélybe kerül kultúrkincsük továbbadása. Éppen ezért a médiának rendkívül nagy szerepe van abban, mekkora teret ad a folk megjelenésének példának okáért televíziós tartalmak formájában.

Libor Zoltán kultúraszervező kérdésére válaszolva Lakatos Mónika nem tagadta, a mindennapok során, mikor nem énekesként teszi dolgát, származása miatt érik kisebb-nagyobb atrocitások, viszont úgy érzi, ezzel a cigányság megtanult együtt élni. Azok számára viszont, akik nyitottak más kultúrák megismerésére, a zenéjük képezhet hidat az egyes nemzetek közt, így bontva le az előítéleteket és sztereotípiákat.

A teremben összegyűlt hallgatóság legnagyobb örömére Lakatos Mónika kétszer is megörvendeztetett bennünket a betegsége ellenére is gyönyörűen csengő hangjával egy cigány és egy magyar nyelven énekelt dal erejéig. Bővebben 

Április 18.

Április 18-án folytatódott a nem csak pedagógusoknak szóló Középpontban a katedra előadássorozat, mely más-más szempontból közelíti meg a tanítás és nevelés hatalmas témakörét, így próbálva meg segíteni azoknak, akik részt vesznek a felnövekvő generáció oktatásában. Ez alkalommal Dr. Deme Tamás egyetemi docens, művelődéskutató látogatott el hozzánk, aki Karácsony Sándor, a XX: század egyik, már-már a feledés homályába veszett neves neveléstudósának gondolatait, terveit és intelmeit osztotta meg közönségével.

Vendégünk előadását egy Karácsony Sándorhoz kötődő gondolattal kezdte, mely szerint az a baj a pedagógiával, hogy nincs filozófiája, mely Deme Tamás szerint sajnos máig igaz kijelentés. Ennek bizonyítására sorolt fel néhány, véleménye szerint javításra szoruló területet, mint például az énekórákon háttérbe szorított közös éneklést, a közintézményi keretek közt már-már kihalófélben lévő néptáncoktatást, a mindennapos testnevelés máig nem megoldottságát, illetőleg a tanítók és óvodapedagógusok megbecsültségének hiányát. Szerinte ugyanis egy alapvetően nevelési feladatokat (is) ellátó ember sokkal több, mint egy szakértő, mely kifejezést leginkább a szakmák képviselőire használjuk (például vízvezeték-szerelő, szobafestő-mázoló), akik élettelen dolgokkal, tárgyakkal dolgoznak, szemben egy óvodai vagy iskolai munkatárssal, akik aktívan egy ember formálásában vesznek részt.

Deme Tamás szerint a lehető legrosszabb, ha valaki az „idomítás” elvét követi, és aktív gondolkodásra való sarkallás helyet csak és kizárólag azt kéri vissza, amit tananyagként leadott a diákoknak. Ennél a pontnál emelte ki a rendkívül érzékletes magyar képes beszédet, hiszen a felsőoktatási berkekben a diákokra már pusztán hallgatókként hivatkozunk, amely jól tükrözi a szerinte rossz iskolai nevelés hagyományát. Ehelyett Karácsony Sándor a kölcsönös társas lelki reláció fontosságára hívta fel a figyelmet, mely valódi párbeszédet épít ki a tanító/tanár és a diák között, e társas viszonyulásban pedig már tényleges iskolai nevelésről beszélhetünk. Igaz, ezt a kütyükkel terhelt XXI. században rendkívül nehéz megvalósítani, de minden jelen idejű erőfeszítésből hosszú távon a jövő generációja fog profitálni. Bővebben

A Hiros.hu összefoglalóját az alábbi linken olvashatja: https://hiros.hu/miert-nem-nevelheti-az-ertelmiseg-az…/

Április 15.

Fantasztikus látni, hogy a havi angol baba-mama foglalkozást látogató gyerkőcök egyre bátrabban mernek részt venni a zenés, mozgásos játékokban. Az idegen nyelven elhangzó instrukciókra úgy mozdulnak, mintha az anyanyelvükön hallanák az adott kérést, egyik másik csöppség pedig már egy-egy kifejezés kiejtésével is megpróbálkozott. Ha Ön is szívesen tanulna együtt gyermekével, figyelje közösségi oldalunkat, ahol néhány héten belül közzétesszük a következő Helen Doron Kecskemét könyvtárunkban tartott bemutató óra időpontját és regisztrációs linkjét! Bővebben

Bősze Ádám bűnügyi sorozatának első nyomozása a 16. századi Itáliába vezetett, és bizonyította, hogy minden a kapcsolatokon múlik. Carlo Gesualdo kétszer örült annak, hogy rokoni szálak fűzték a pápához: először, mikor az engedélyezte számára, hogy unokatestvérével, a 25 éves Donna Maria d’Avalos-szal házasságot kössön, másodszor pedig mikor gyilkos tette eltussolásra került. Venosa hercege 1590-ig boldog házasságban élt feleségével, de akkor fülébe jutott a hír, hogy a nő összeszűrte a levet első férje egyik rokonával. A féltékeny komponista csapdát állított és „vadászni” indult, ám valójában Donna Mariára és szeretőréje csapott le. A Corona kézirat tanúsága szerint golyónyom, szúrt és vágott sebek tömkelege volt az áldozatokon. Bár a nagy port kavart gyilkosságból – köszönhetően a családi háttérnek – nem lett semmi, Gesualdo kompozíciói és kolostorépítése lelkiismeret-furdalásának, maró bűntudatának ékes bizonyítékai.

A következő nyomozás alkalmával, 2023. április 29-én, szombaton, 16 órakor Haydn koponyája elrablásának ügyét göngyölítjük fel Bősze Ádám zenetörténész segítségével. Bővebben

Április 14.

Egy nemes cél érdekében szerveződött meg a Mélymerülés utcalap első lapszámának bemutató eseménye, melyen két gyermeküket elveszítő családnak gyűjtöttek felajánlásokat a lap munkatársai. Egy ilyen tragédia után nehéz bármit is mondani, így szóljanak helyettünk a lap egyik szerkesztőjének őszinte szavai:

„Apaként elképzelni sem tudok nagyobb fájdalmat, mint amikor az ember elveszíti a gyermekét. De nem is akarok. Az pedig végképp túlmutat a képzelőerőmön, hogy felfogjam, milyen lehet az, amikor egy család két gyermekét is elveszíti alig négy éven belül. A mostani lapszámunkkal egy olyan családot szeretnénk támogatni, amelyben a felfoghatatlan is megtörtént. Egy ilyen helyzetben okosat mondani nem lehet. Nem is kell, nem is érdemes. Próbálunk valamit tenni. ” – Libor Zoltán kultúraszervező. Bővebben

Az eseményről a helyi média is tudósított:

https://www.baon.hu/…/a-kecskemeti-konyvtarban-mutattak…

https://hiros.hu/bemutattak-a-melymerules-utcalap…/

Április 13.

Alfred, Lord Tennyson versei és az Arthur mondakör egy űroperában? Legutóbbi találkozónkon a Babylon 5 sorozat születésével, történetével, hőseivel és folytatásaival foglalkoztunk. Következő alkalommal a Firefly/Serenity szériával ismerkedünk meg, és azt kutatjuk, milyen is egy igazi űrwestern. Barnakabátos vagy? Esetleg a Szövetség oldalán állsz? Roncsvadászként vagy Sárosként tengeted az életed? Mindenképpen köztünk a helyed! Mindenkit várunk sok szeretettel május 11-én, csütörtökön, 16.30-kor a Tinivilágban. Bővebben

Költészet napján a Forrás folyóirat két szerkesztőjét ünnepeltük a Katona József Könyvtár előadótermében. A beszélgetésen Füzi László, a Forrás főszerkesztője párhuzamot vont a két ünnepelt között, hisz mindketten kanyargós úton jutottak Kecskemétre, a folyóirat szerkesztőségébe, ugyanis Pintér Lajos Csongrádon, Pál Sándor Attila pedig Szankon töltötte gyermekkorát. A bemutatás után mindkét kollégáját megkérdezte pályájuk indulásáról, példaképeikről, munkamódszereikről, majd külön-külön is beszélgetett velük.

Sok érdekesség mellett elhangzott, hogy a most 70 éves Pintér Lajos, József Attila-díjas költő az irodalmi folyóiratnak indulásától olvasója, s először gimnazistaként járt a Forrás szerkesztőségében, ami akkoriban a Református Újkollégium épületének egyik padlásszobájában volt. Nyugdíjazásáig a Forrás szerkesztőjeként dolgozott, de elmondása szerint sem a költői, sem a szerkesztői hivatásból nem lehet nyugdíjba vonulni, hisz a mai napig szerkesztői szemmel nézi a folyóiratokat, könyveket, s a mai napig születnek még versei.

Pál Sándor Attiláról megtudhattuk, hogy „későn érkezettként” definiálja magát, hisz gyermekkorában nem szépirodalmat, hanem képregényeket és fantasy-irodalmat olvasott. Valószínűleg ennek köszönheti a mostanra kialakult könyvéhségét, hisz ő az a szerkesztő, aki heti rendszerességgel 4-5 kötettel tér haza és tudatosan építi magánkönyvtárát. Megtudhattuk, hogy egy szomorú esemény, egy elismert pályatárs halála késztette őt arra az elhatározásra, hogy tudatosan és tervszerűen dolgozzon, fejezze be a halogatást, és következetesen megírja azokat munkákat, amiket maga elé tűzött.

Az est zárásaként több vers is elhangzott, a 15 éves Viczián Réka elszavalta Pintér Lajos 10 évvel ezelőtt hozzá írott költeményét, majd mindkét költő olvasott új verseiből. Pál Sándor Attila új kötetéből adott ízelítőt, Pintér Lajos pedig legújabb költeményét tárta a hallgatóság elé. Bővebben

Hiros.hu beszámoló: https://hiros.hu/forras-est-szuletesnappal-es-daloskonyvvel/

Április 12.

Némiképp elterelvén a figyelmet a gazdasági recesszió és az infláció miatti szorongásról, Guszti bácsi friss tematikával folytatta kertészeti előadássorozatát. Visszatérvén a gyökerekhez, vagyis a városunkban 2008-ban megrendezett Rózsa Forma-1-hez, egy laikusok számára szervezett verseny formájában szeretné újjáéleszteni a rendezvényt azzal a nem titkolt céllal, hogy hosszú távon egész Kecskemétet sikerülhessen felvirágoztatni. A június 14-i megmérettetésre természetesen fel is készíti a bátor jelentkezőket, akiknek április 12-én növényismereti órát tartott a kertbe telepíthető rózsafajtákról és azok kiválasztásának szempontjairól.

Mindezek előtt rövid történelmi kitekintést tett: Konfuciusz már Kr. e. 500-ben említést tett a kínai császári udvarban nevelt rózsákról, Hérodotosz pedig Midász király 60 szirmú rózsájának hírét őrizte meg az utókor számára. A rózsanemesítés atyja azonban csak jóval később látott napvilágot Geschwind Rudolf képében, aki halála előtt fejezte be az azóta is bestseller, sok újrakiadást megélt rózsanemesítők „bibliáját”.

Hegedűs Ágoston ’Guszti bácsi’ hosszan sorolta a rózsaválasztás lehetséges szempontjait, mint például a forma, a virág telítettsége, az egy szálon lévő virágok száma, a magasság vagy éppen a forgalmazott fajták szerinti variabilitást. A Jó Föld termékcsalád gyártója és egyben a Magyar Rózsatársaság elnöke hangsúlyozta, nem ajánlja a szabadgyökerű fajták vásárlását, annál sokkal jobb döntés egy konténeres rózsatő vagy egy szoliteres fajta kiválasztása, feltéve, ha jár melléjük egy-egy jól dokumentált pedigré. Ajánlott továbbá a csillagrozsdára rezisztens példányok kiválasztása, valamint természetesen a lisztharmat és a varródarázs veszélyeire is ügyelni kell.

A programról a BAON is beszámolt, melyet utólag is hálásan köszönünk!

https://www.baon.hu/helyi-kozelet/2023/04/a-rozsak-gondozasarol-tanulhatnak-az-erdeklodok-a-kecskemeti-konyvtarban-galeriaval

Bővebben

Április 11.

Beke József legújabb kötetének bemutatóján a szerző példákon keresztül mutatta be a mintegy 2000 szólást tartalmazó szótárat, majd a kötet második részét képező, a tipizált szólásokkal kapcsolatban megírt esszéiről beszélt. Az Arany János nyelvi gazdagságát bemutató szólás-gyűjteményt Kriskó János televíziós szerkesztő értő kalauzolásával ismerhette meg a nagy számú érdeklődő közönség. Bővebben

A Kecskeméti tv rövid összefoglalóját az alábbi linken tekintheti meg:

Április 6.

A nagyhéthez a keresztény kultúrkörben szorosan hozzátartozik a halál és a feltámadásba vetett hit, így nagyon időszerű volt a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjának áprilisi találkozóját a zenetörténet requiemjeinek szentelni. Előadására készülve Simonffy György zenetanár 64 requiemet számolt össze, mint mondta: „a műfaj kifejezetten kedveli a fájdalmas g-moll hangnemet, ezért igen gyakran választották a komponisták.” Ockeghem alkotása – melyet a kiváló Hilliard Ensamble tolmácsolásában hallhatott a közönség -, a zenetörténet első fennmaradt többszólamú gyászmiséje. A Farkas Ferenc-díjas zenetanár Pergolesi és Michael Haydn munkái mellett egy különleges zenei csemegét is mutatott a résztvevőknek: Berlin utcáit járva egy lemezbolt kirakatában bukkant a portugál zeneszerző, Bomtempo Requiemjére.

Minden kétséget kizáróan Mozarté a legnépszerűbb és egyben legtöbb rejtéllyel körüllengett halotti mise. A komponistát Walsegg gróf bízta meg, és bár rendszeresen csóróként ábrázolják, ez nem teljesen fedi a valóságot. Jelöletlen tömegsírba temetésének okaként Simonffy a szabadkőműves titkok A varázsfuvolában történt kikotyogását jelölte meg. Mozart Requiemjét minimalista hangszerelés jellemzi és a zeneszerző halála miatt tanítványa, Süssmayr fejezte be.

A téma nagysága és az idő rövidsége miatt a művek csupán egy-egy tételének felvillantására volt lehetőség. Az előadás a folytatásban érintette Cherubini, Verdi, Liszt, Brahms és Fauré halotti miséjét. Bővebben

Április 5.

A közönség nagy örömére ismételten egy színvonalas alkotást volt alkalmunk megtekinteni április 5-én a Madách SzínpadON jóvoltából. Noha Móricz Zsigmondot tanórai keretek közt inkább realisztikus prózájáról ismerheti meg az ifjúság, más művésztársaihoz hasonlóan őt sem kerülték el a magánéleti viszályok. A 76 perces alkotás alatt elhangzó levélrészletek jól érzékeltették Zsiga feleségéhez, valamint a kor egyik ünnepelt színésznőjéhez fűződő, igencsak ellentétes érzelmeit. A darab során használt színszimbolika, mely mind a díszletben, mind a jelmezekben rendkívül fontos hangsúlyt kapott, segítették megérteni Móricz és a két nő közötti viszonyának alakulását, érzelmeik kavargását. Némi hiányt okozhatott, hogy az író életében feleségéhez hasonló múzsa szerepet betöltő Csibe alakjának felbukkanására és bemutatására már nem maradt idő, de mindez annak volt köszönhető, hogy a film-szín-játék Forgách András azonos című színműve alapján készült, mely Móricz életét már eleve egy sajátos megvilágításban, a filmben megjelenő szerelmi háromszögre fókuszálva dolgozta fel. Bővebben

Április 4.

Kecskemét díszpolgárára, a 135 éve született Sántha Györgyre emlékeztünk a költő Kossuth téren található emléktáblájánál. A Katona József Könyvtár által szervezett ünnepi megemlékezésen a költő életútjához köthető rövid előadások hangzottak el. Dr. Füzi László irodalomtörténész felidézte a népi írók köréhez tartozó költő életét, költészetét, majd Kis János ny. evangélikus lelkész a mélyen hívő, vallásos Sántháról beszélt. Király József önkormányzati képviselő és Szabó György Róbert jakabszállási polgármester méltató szavai után Sántha Melinda, a költő unokája szavalt el két verset nagyapja művei közül. A megemlékezést a Sántha György Emlékkör alapítói, Benkő Irén és dr. Nagyné dr. Fehér Irén szavai, majd koszorúzás zárta. Az ünnepségen a Katona József Könyvtár Kórusa több vallásos témájú művet énekelt el. Bővebben

Április 1.

Ismét egy fergeteges hangulatú Társasjáték klub valósult meg könyvtárunkban április 1-jén a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete jóvoltából. A bolondos játékokkal tarkított délutánt még egy Catan telepesei Bács-Kiskun vármegyei bajnokság is színesítette, amit kívülállóként is élvezetes volt figyelemmel kísérni. Ez alkalommal is elmondhatjuk, hogy az esemény a kicsiktől a nagyokig mindenkit megmozgatott, így egy tartalmas 4 órát tölthettünk együtt a társasok szerelmeseivel. Legközelebb május 6-án délután 2 órakor találkozunk, ahol, előre megsúgjuk, egy meglepetésvendégre is számíthatnak az érdeklődők. Bővebben

Március 31.

Elkészült könyvtárunk új webes felülete. Online portálunk nemcsak új címet (http://kjmk.hu), hanem modern, tetszetős külsőt és áttekinthető tartalmi felosztást is kapott. A változást még biztos szokni kell, de bízunk benne, hogy a csere hosszú távon olvasóinkat, könyvtárlátogatóinkat és az internetes böngészőket fogja szolgálni. Bővebben

A szelfi önarckép, amely az adott kor legkorszerűbb technológiai eszközeivel készül. Mások szigorúbbak és azt mondják, a szelfi olyan önarcképet is magában foglaló kép, amelyet digitális eszközzel, például okostelefonnal készítenek és megosztják valamilyen közösségi fórumon. A szelfi mint kifejezés 2002-ben jelent meg egy ausztrál online fórumon, de akkor vált igazán populárissá a használata, amikor 2013-ban az Oxford angol szótár az év szavának választotta. A médiában egymást követték a szelfiről szóló cikkek, és a szelfizés hamar olyan negatív megítéléssekkel kapcsolódott össze, amelyek szerint ez „a legborzalmasabb globális betegség”, vagy aki sokat szelfizik, az sokkal nagyobb valószínűséggel nárcisztikus, pszichopata vagy egyszerűen szeret hatalmat gyakorolni mások felett. Mindezeket a jelenségeket máig vizsgálják, annyit kijelenthetünk, hogy ezek a szélsőséges megállapítások biztosan nem igazak minden szelfizőre. A múzeumi dolgozók először viszolyogva fogadták a múzeumi szelfizőket, kifejezetten ellenezték a szelfibotot (műtárgyvédelmi okok miatt), mára azonban úgy tűnik, hogy a múzeumok is jelentősen profitálnak például az Instán megosztott múzeumszelfikből (különösen igaz ez a Louvre-ra, amely minden múzeumnál népszerűbbnek bizonyult). 2014 óta január 17-e a hivatalos múzeumi szelfinap. Az előadás során annak jártunk utána mennyiben tekinthetők szelfiknek a XX. század fotografikus művész önarcképei: az önarcképén halált szimuláló Hippolyte Bayardtól, Egon Schiele több mint ezer ránk maradt önarcképén át, John Coplans arc nélküli testképein keresztül eljutottunk Julia Scher biztonsági kamerába bámuló tekintetéig. Gondolkodj mielőtt szelfizel, és gondolkodj mielőtt megosztod! Bővebben

Március 30.

Pompor Zoltán, a Magyar Olvasástársaság elnöke tartott előadást Digitális kisgyermekkor, a kütyühasználat következményei címmel az Internet Fiesta országos programsorozat keretében. A legfontosabb kérdés, amely megfogalmazódott: miért ne adjunk elektronikai eszközöket a kisgyermekek kezébe?

Noha vannak vitathatatlan előnyei az okoseszközöknek, mint például a motorikus készségek fejlesztése, a pici gyermekek esetében erről nem beszélhetünk, sőt 3 éves kor alatt visszafordíthatatlan károkat okozhat a rendszeres kütyühasználat. A legtöbb szülő mintegy könnyebb megoldásként adja a telefont a gyerkőc kezébe, hogy nyugodtan végezhessék mindennapi feladataikat. Holott például az esti meseolvasás nem azonos értékű a kütyü közvetítette mesefilmmel, hiszen az nélkülözi a mesemondás közben használt cinikus hangsúlyt és simogatást, ami rendkívül fontos a babák és gyermekek érzelmi világának fejlődéséhez.

A tudatosság és a kütyühasználat szabályainak felállítása viszont csak és kizárólag a szülők felelőssége, azt nem lehet más, külső személyre, intézményre hárítani. Pompor Zoltán előadása végén interaktív könyveket ajánlott a legkisebbeknek, valamint elmondta, az olvasóvá váláshoz kevés a szülői példamutatás. Ennek mindenképp ki kell egészülnie egy tudatos szülői tevékenységgel, meseolvasással, könyvajándékozással, akár folyóirat vásárlással és nem utolsó sorban rendszeres könyvtárlátogatással. Bővebben

Áprilisban is igyekszünk jókedvre hangolni a gyerkőcöket csütörtöki Babahancurka mondókázóinkon. Felhívjuk a kedves érdeklődők figyelmét, hogy a részvétel továbbra is előzetes regisztrációhoz és ezt követően már érvényes babaolvasójegyhez kötött! A jelentkezésnél ügyeljen rá, hogy az olvasójegy ‘O’ betűvel és nem nullával kezdődik! Bővebben

Március 28.

Március 28-án folytatódott a Középpontban a katedra című előadássorozatunk, mely jóval több egy egyszerű programnál, hiszen ez egyben egy továbbképzési lehetőség is a pedagógusok számára Kecskemét Megyei Jogú Város támogatásának jóvoltából. Az első alkalomkor tapasztalt lelkesedés és érdeklődés most sem lankadt, szép számmal képviseltették magukat mind a szakmabeliek, mind a téma iránt érdeklődők. Vendégünk, Görög Ibolya protokollszakértő, címzetes főiskolai docens előadása pedig, minden túlzás nélkül állítjuk, osztatlan sikert aratott.

Bár az előadás témája a hiteles tanító ember ismérveit hirdette, a szakember nem tudott nem visszacsatolni korábbi, a miniszterelnökök, politikusok és üzletemberek mellett végzett munkájának legemlékezetesebb eseményeire. Ennek kapcsán beszélt az örök kérdés elnökségi ülésrendről, a zászlók kihelyezésének etikettjéről, vagy éppen az ünnepi beszédek elején szokásos külön köszöntésekről. Helyzettől függetlenül az első és legfontosabb tanácsként a pozitív arckifejezést emelte ki, hiszen a jó benyomás keltéséhez és egyben célunk eléréséhez is elengedhetetlen a szimpátia kivívása. Még akkor is, ha fáradtan, fejfájósan, életuntan indul a reggel, Görög Ibolya hangsúlyozta, minden napot meg kell tudni nyerni, mert különben elvesztegetjük az időnket.

A szakértő hangsúlyozta, a lehető legnagyobb hiba elkésni egy előre megbeszélt találkozóról, hiszen ezzel nem tiszteljük mások idejét, pedagógusként pedig egyszerűen hiteltelennek tűnhetünk a diákok szemében. Vis maior helyzetek persze bármikor adódhatnak, ilyenkor azonban mindent meg kell tenni, hogy a helyzetet orvosoljuk, nehogy a mi renoménk szenvedjen csorbát.

Bármennyire is kényelmesnek tűnik tegeződni a gyerekekkel, Görög Ibolya szerint az ő érdekükben fontos, hogy már kicsi korban megtanulják, kit és hogyan illik megszólítaniuk. A pandémiára reflektálva került szóba az online térbeli jelenlét, melynél ugyanúgy fontos a megjelenés és a viselkedéskultúra, mint a való életben. Egy hosszúra nyúlt konferenciabeszélgetésnél vagy a tanórai magyarázások közepette pedig igen gyakori jelenség az ásítás, mely a szakember szerint a lehető legnagyobb tiszteletlenség a beszélővel szemben, hiszen azt jelenti „unlak”. Ezért azt mindenáron el kell tudni rejteni akár jegyzeteléssel, akár orrfújással, akár a fej lefelé hajtásával.

Nem is gondolnánk, hogy a szavakkal megfogalmazott üzenetnél sokkal nagyobb szerepe van a hitelességben a vokalitásnak (38%), amiért soha, semmilyen körülmények között nem éri meg és szabad gügyögni, illetve a vizuális információknak (55%), legyen szó az öltözködésről, a mimikáról vagy éppen a testtartásról. Noha egyes munkahelyeken létezik írott vagy íratlan dresscode, aminek meg kell tudni felelni, Görög Ibolya szerint az öltözék kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy úgy nézzünk ki, amilyen képet el akarunk hitetni magunkról. Az elegancia pedig sokszor nem is pénz, sokkal inkább tartás kérdése.

A sorozat következő előadására április 18-án (kedden) 16 órakor kerül sor, amikor is Dr. Deme Tamás egyetemi docens, művelődéskutató beszél majd a megjelenteknek az iskolai nevelésről. Bővebben

Március 25.

A rossz idő ellenére sem szegte kedvét a friss, termelői portékák és a környezettudatos háztartási alternatívák híveinek. Március 25-én szép számú érdeklődő tért be könyvtárunkba, a Zöld Misszió Csomagolásmentes Bolt 3. születésnapját ünneplő rendezvényre, melyet a My Farm bevásárlóközösséggel közösen szervezetek meg. Az árusok közt sok, a kecskeméti csomagolásmentes boltban megvásárolható termék készítője bukkant fel, így a vásárlók végre arcokat is köthettek a jól bevált portékákhoz.

A jó hangulatú piaci vásárt izgalmas környezetvédelmi előadások színesítették. Zubor Melissza, a Zöld Misszió tulajdonosa elárulta, 3 év után még mindig előfordul, hogy valaki egy feles reményében tér be hozzájuk, keresvén az üzlet helyén egykor működő kocsmát. Dr. Kujáni Katalin, Kisléptékű Termékelőállítók Érdekképviseletének elnöke a tudatos fogyasztóvá váláshoz adott tippeket közönségének. Felhívta rá a figyelmet, hogy a rövid elérési lánc a garancia arra, hogy a lehető legkevesebb vegyszerkezelésnek vetik alá az adott gyümölcsöt vagy éppen zöldséget, hiszen például Chilében semmit sem tudnak az EU-s irányelvekről. A négyórás termelői vásár, kiállítás és közönségtalálkozó a kiállítók által felajánlott ajándékok sorsolásával ért véget, ami nem egy gyanútlanul nézelődő könyvtárlátogató arcára csalt mosolyt.

Aki most lemaradt az eseményről, ne bánkódjon, hiszen az Országos Könyvtári Napok keretében immáron hagyománnyá vált Egészségpiacra 2023-ban is lehet számítani. Bővebben

A 38. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretében Madách Imre születésének 200. évfordulóján Madách a tragédián innen és túl – egy drámaíró újragondolt életútja

címmel dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész tartott előadást a Katona József Könyvtárban. A kétszeres Madách-díjas és több más elismerés mellett a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével is kitüntetett előadó a madáchi életmű egyik legnagyobb hazai ismerője és kutatója, aki számos tanulmányt, kötetet jelentett meg róla.

Előadásának elején – tisztelegve Petőfi Sándor emlékének is -, a költő és a drámaíró kapcsolatáról emlékezett meg a Pesti Hírlapban Madáchnak Timon álnéven 1844-ben közölt írásai kapcsán. Majd sor került a madáchi életút ismertetésére. Az előadó azokat a személyes tragédiákat emelte ki, melyek végigkísérték a drámaíró életét, és amelyek a tragédia megírásához vezettek. A közvetlen szerettei elvesztésével kapcsolatos tragédiák mellé – édesapja korai halála, Mária testvére és annak családja felkoncolása, Pál testvérének halála – Fráter Erzsébettel kötött házasságának kudarca, az 1848-49-es szabadságharcban való részvétele miatti börtönbüntetése, politikai és írói kudarcai, betegségei társultak. És ez a sok, saját sorstragédia járult hozzá a legismertebb és legnagyobb műve, az 1859-60-ban megírt Az ember tragédiája létrehozásához, amely Arany János közbenjárására 1861-ben jelent meg a Kisfaludy Társaság kiadásában.

Madách Imre legismertebb alkotása az egyik legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon, de a világ sok országában játszották már, legalább 30 nyelven. Megjelenése óta 150 kiadást ért meg, 40 nyelvre fordították le és a darabnak számos kortárs feldolgozása is létezik.

A műből ismert szállóigék – „Megy-é előbbre majdan fajzatom” vagy a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” – legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak és minden korra vonatkozóan jelentenek újra értelmezésre váró gondolatokat.

Az ezekkel a záró mondatokkal befejezett, az előadótól megszokott élvezetes és nagyívű előadást sok érdeklődő hallgatta. Praznovszky Mihály előadása méltó megemlékezés volt a 200 éve született drámaíróra. Bővebben

Március 24.

Pedagógusokkal telt meg könyvtárunk nagyterme 2023. március 24-én, péntek délután Középpontban a katedra c. sorozatunk nyitó előadásán. A Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata által támogatott továbbképzés első vendége Bereczki Enikő generációkutató, A rejtélyes Z generáció c. kötet szerzője volt, aki előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző életkorú személyek párbeszéde egyáltalán nem reménytelen, csupán egymás gondolatainak és szempontjainak megismerésére, egymásra figyelésre, megértésre és elfogadásra van szükség. Máté Gábor szerint „a gyermek felneveléséhez kell egy egész falu.”

Egészen más emberek (példaképek) hatnak az eltérő generáció tagjaira, a legfiatalabbaknál például nem lehet eléggé hangsúlyozni az influenszerek szerepét. Fontos azonban a gyerekek által követettek folyamatos felülvizsgálatra biztatni őket, mert sokan kifejezetten rossz hatással vannak rájuk.

A Covid hatására erősödött a korábban is megjelenő internetes függőség, amit elsősorban a TikTok, a videójátékok, az online pornó, a Netflix sorozatok, az Instagram és a chat okoz. A függőség elleni jó megoldás lehet a családi szerződés, pontos feltételek rögzítésével. Bereczki Enikő beszélt a szexting gyakori jelenségéről és veszélyeiről, melyre mindenképp figyelmeztetni kell a kis- és fiatalkorúakat.

A generációk közötti szakadék leküzdését a több együtt töltött idő és az őszinte beszélgetések mellett az ünnepek közös, tartalmas megünneplése segítheti.

A sorozat következő programján, március 28-án, kedden, 16 órakor Görög Ibolya protokollszakértő lesz a vendégünk, aki A hiteles tanító címmel tart előadást a könyvtárban. A képzésbe új résztvevők is bekapcsolódhatnak, mivel a pedagógusok minden meghallgatott óráról igazolást kapnak, amit a Kecskeméti Tankerület beszámít a törvény által előírt hétévente kötelező 120 órás továbbképzési keretbe. Bővebben

Március 23.

Március 23-án, délután a Katona József Könyvtár Közösségi fejlesztő terében üdvözölhettük Lakatos László humoristát, a Dumaszínház tagját a Példaképek című négyrészes sorozat vendégeként. Az első cigány származású standupossal Libor Zoltán kultúraszervező beszélgetett életéről, az őt ért nehézségekről, valamint álmairól és vágyairól.

Lakatos László elmondta, az ő példaképe tulajdon édesapja, aki a legjobb, mindenki számára megszívlelendő tanáccsal látta el, miszerint nem szabad sértődékenynek lenni, ha el szeretnénk érni valamit az életben. Helyette a célokra kell koncentrálni, és, bár ugyan közhely, de éppen ettől igaz, soha nem szabad feladni a terveinkért való küzdelmet.

A beszélgetéssorozatnak köszönhetően még három alkalommal találkozhat a közönség olyan roma származás közismert személyiségekkel, akik nemcsak a roma fiatalok számára lehetnek példaképek, de bárki más számára, aki úgy érzi, picit belefáradt küzdeni az elérhetetlennek tetsző álmaiért. Következő alkalommal Lakatos Mónika Kossuth-díjas művésznőt látjuk vendégül könyvtárunkban április 19-én (szerdán) 16 órakor. Bővebben

Szeretné tudni a gyönyörű és különleges fotók készítésének receptjét? Utazzon el a Kincseskamerával Pakisztán 6-8.000 méteres hegyei közé! Látogasson olyan faluba, ahol az ott lakók még turistával nem találkoztak, fényképezőgépet nem láttak, és a gyerekeket csokoládéval „lekenyerezve” vegye rá, hogy fényképezőgép elé álljanak! Hajnaltól erőltetett menetben másszon fel az egyik csúcsra, hogy aztán néhány kattintás után igyekezzen sötétedésig visszaérni a faluba! A tradicionális őszi lovaspólón álljon a vágtatva közeledő lovasok elé, kattintson, aztán gyorsan ugorjon félre!

Szabó Zoltán, a Kincseskamera alapítója és vezetője ilyen fotókból hozott el 500 db-t az Utazók a könyvtárban sorozatba március 23-án. 30 éve még egyetemistaként egy hátizsákkal és kevés pénzzel tette meg első utazását Ázsia belsejébe, és szeretett bele a régióba, 10 éve pedig csoportokat is visz magával ezekbe az országokba. Előadásában annak a két útnak az élményeit osztotta meg, melyet az észak-pakisztáni Gilgit-Baltisztán régióban tettek. Annak ellenére, hogy Pakisztán, India és Kína máig magának követeli ezt a területet, ezért az folyamatos tűzfészek (itt található a világ legmagasabb csatatere), az utazók teljes biztonságban érezhetik magukat a barátságos és rendkívül vendégszerető lakosoknak köszönhetően.

A gyönyörű vetített képek és lebilincselő élménybeszámoló révén a sorozat közönsége ízelítőt kapott abból a rengeteg kalandból, melyeket a Kincseskamera útitársai kaptak ettől az úttól.

Ha Ön is szívesen csatlakozna valamelyik fotótúrához, a kincseskamera.hu oldalon tájékozódhat. Ugyanitt megnézheti Szabó Zoltán és útitársai gyönyörű képeit is. Bővebben

Március 18.

Március 18-i előadásában meghívott vendégünk, Dr. Deme Tamás művelődéskutató, egyetemi docens az első és egyben alapvető szocializációs közegünkről, a családról tartott sokrétű, közvetlen hangnemű előadást. Elmondta, a program címével és a népszerűsítő plakáton szerepeltetett majmokkal csupán arra akart utalni, hogy még a XXI. században is mennyi mindent tanulhat az emberiség az állatoktól. Nem létezik egyetlen, mindenki által elfogadható és mindenkire ráhúzható fogalom, hiszen az rendkívül változatos formákat ölt: beszélhetünk nukleáris, nagy-, mozaik-, csonka-, gyermekét egyedül nevelő és még sok-sok más családról, melyek más-más életbeli helyzetet jelölnek. Sőt, Deme Tamás megemlítette, még az egyedül élők sem feltétlen gyökértelenek, hiszen lehet választott családunk is, melyre példaként hozta Böjte Csaba ferences rendi szerzetest, aki már közel 6000 gyermek felnevelésében segédkezett, és így egy igen népes családot tudhat magáénak.

E fogalom meghatározását nemcsak a társadalmi, hanem a kulturális változások is alakították. Így például Magyarország Alaptörvénye szerint egy anya és egy apa alkotja az egységet, ezzel szemben Franciaországban egyes és kettes számú szülőként jelölik meg a feleket. Éppen ezért is fontos a határok tiszteletben tartása, legyen szó a család egységéről, a házasságot kötő felekről, vagy éppen egy országról, amely mellett még mindig beszélhetünk viszonyulásról, párbeszédről. Utóbbi fontossága, ha lehet, még hangsúlyosabb a pergő, impulzusokban gazdag XXI. században. Deme Tamás éppen ezért azt javasolta, ha hazatérünk, mindig kérdezzük meg családunktól, hogy telt a napjuk, ha egyedül élünk, telefonon hívjuk fel egy-egy szerettünket, hívőként pedig akár Istenhez is fohászkodhatunk. A lényeg változatlan: ne felejtsünk el kapcsolódni egymáshoz! Bővebben

Március 17.

Petőfi Sándor nem csak korában, a XXI. században is valóságos sztár, hiszen az életét középpontba helyező Petőfi nyomában című ismeretterjesztő játék, melyet a Kecskemétfilm Kft.-vel közösen, a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatásával valósítottunk meg, most már az egész országot megmozgatja. Még az M2 Petőfi TV is utána járt, mitől olyan különleges ez a vetélkedő. Bővebben

Március 16.

Hatalmas érdeklődés övezte a XX. és XXI. század két magyar alkotóművészének találkozását március 16-án. Ahogy a program címe is hirdette, költők egymás közt foglaltak helyet a színpadon, lévén a beszélgetést vezető Pál Sándor Attila, a Forrás folyóirat szerkesztője is a kortárs líra egyik jeles, fiatal képviselője. Szakmázásról azonban szó sem volt, és az akadozó kérdés-felelet, kérdés-felelet formula helyett valódi dialógus jött létre hármójuk közt, melyet Buda Ferenc őszinte vallomásai, Háy János elgondolkodtató kijelentései, egymáshoz intézett kérdéseik és kettőjük saját műveinek felolvasásai színesítettek.

A költészet értelméről hasonlóan vélekedett a két könyvtári vendég. Buda Ferenc szerint legyen szó bármilyen alkotásról, arra mindig mintegy élőlényként kell tekinteni, ami attól függően, működik-e vagy sem a befogadónál, életképes vagy –képtelen. Háy János kifejtette, minden műnek a saját maga létigazságát kell tartalmaznia, mely nem feleltethető meg a valós, „beárazott” világunk morális értékelésével. Végtére is az olvasó hiteles szövegre vágyik, amivel saját magához akar közelebb kerülni, saját magát akarja általa jobban megismerni.

Kérdésre válaszolva Buda Ferenc kifejtette, máig furcsán cseng fülében a költő titulus, amit, ahogy fogalmazott, már egészen fiatalon „rálőcsöltek”. Háy János elárulta, fiatalon még lehetett kérkedni a költői mivolttal, de minél többet ír valaki, annál kevésbé él ezzel a besorolással. Ő is jobban szeret inkább íróként tekinteni magára. Mindemellett azt is megjegyezte, hogy a magyar költőkre (más nációkkal ellentétben) régóta nagy teherként nehezedik az elvárt prófétai szerepkör és a közéleti szerepvállalás. Példaként hozta fel Ady Endrét, aki ennek az igénynek eleget is tett, de saját megítélése szerint egy írónak elsődleges feladata a létről írni, semmint egy felsőbb akaratot kiszolgálni.

A rendszerváltás utáni változások kapcsán Buda Ferenc határozottan kijelentette, még a legsötétebb pillanataiban sem veszett ki belőle az a bizakodás, miszerint a magyar irodalmat nem lehet sem kivéreztetni, sem kivégeztetni. Háy János ehhez csatlakozva felidézte a ’90-es években megrendült, irodalom iránti figyelmet, amikorra datálható a költészet háttérbe szorulása, valamint a próza vezető műfajjá válása. Ezt követően, bár jóval kisebb számban, visszatértek az értő és értelmes olvasók, azóta az emberek java puszta fogyasztóvá degradálódott, mindemellett pedig a hangsúly áttevődött a műalkotás sikeréről az író népszerűségére, melyek szerinte a lehető legrosszabb változások irodalmi tekintetben.

A misztikummal körülölelt költői alkotás folyamatáról Buda Ferenc csak annyit mondott, a versek hol így, hol úgy születnek, néha hónapok kellenek néhány sor megírásához, máskor meg egy éjszaka alatt születik meg a több száz soros alkotás. Az olykor véres, verejtékes munka azonban sehogy sem kerülhető el. Éppen ezért vitatkozott Pál Sándor Attila kijelentésével, miszerint a versírást nem lehet erőltetni. Buda Ferenc bácsi szerint ez valóban igaz, azonban ennek ellenére mégis elkerülhetetlen a kényszerítő erő, hogy újra írni kezdjen a penna.

Háy János megerősítette, miszerint a versírás az egyik legidőigényesebb műfaj, hiszen hiába van birtokában a költő a költői technikáknak, ha nem csókolja homlokon az a bizonyos múzsa. Ő magát szorgalmas íróként aposztrofálja, aki a családján kívül minden szabad vegyértékét az alkotásnak szenteli, hiszen semmiképp sem szeretne hasonló helyzetbe kerülni, mint az idősödő Szabó Magda, aki egyszer azt mondta neki, úgy érzi, teli bőrönddel kell átmennie a túlvilágra. Bővebben

Március 15.

Könyvtárunk kórusa a nagytemplomban Vass Lajos Három Kossuth-nóta című kompozíciójával emlékezett a forradalom 175. évfordulójára. Bővebben

Március 14.

SZÉP A HUSZÁR, SZÉP A HUSZÁR, FELÜL A LOVÁRA…

2023-ban ezt a címet választottuk azoknak az interaktív könyvtári foglalkozásoknak, amelyek keretében történetekkel, dallal, dramatikus játékokkal, kreatív ötletekkel emlékeztünk 1848 márciusának felemelő pillanataira. Köszönjük a közös játékot, a szép pillanatokat! Ízelítőül néhány fotóval idézzük fel az elmúlt napok hangulatát. A Mátrixsuli Kecskemét diákjai már részt is vettek rajta, a képek tanúsága szerint pedig igazán jól szórakoztak. Bővebben

https://bit.ly/3LhRkDw

Március 13.

Örömünkre nagyon sok sajtóorgánum és online portál gondolja úgy, hogy már-már kötelező említést tennie a februárban útjára induló Petőfi nyomában című online ismeretterjesztő játékról. Így tette ezt a Petőfi.hu oldala is, akiknek ezúton is hálásan köszönjük a megjelenési lehetőséget! Aki még nem hallott róla, olvassa el az alábbi összefoglalót, majd keresse fel honlapunkat a bármilyen okoseszközön játszható vetélkedőért! Bővebben

Március 11.

Számunkra az öröm, hogy hónapról hónapra egyre többen élnek a Helen Doron Kecskemét által kínált ingyenes angol baba-mama foglalkozás lehetőségével. A zenével, mozgással kísért és eszközökkel tarkított órán a gyerekek igazán elemükben vannak, amibe 3 hónapostól 2 éves korig bárki be tud kapcsolódni. Áprilisban is várjuk vissza a jókedvre és szórakozásra vágyó kisgyermekes családokat. Bővebben

Március 9.

A 2023. február 1-jén útjára induló Petőfi nyomában c. országos ismeretterjesztő játékunk kapcsán a Kecskeméti tv munkatársa kérdezte könyvtárunk projektcsapatának egyik tagját a háttérmunkákról, valamint a játék fontosabb tudnivalóiról. Ezúton is hálásan köszönjük Krisko Janosnak a kollégánkkal készített interjúját! Bővebben

Március 9-én a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja és a Kutatók, alkotók a könyvtárban sorozat meghívott előadója Székelyné Kőrösi Ilona etnográfus, történész volt, aki Források és tévedések címmel Petőfi Sándor életének kecskeméti vonatkozásairól beszélt. Hosszú és máig nem lezárt kutatásainak eredményeire támaszkodva tisztázott számos közszájon forgó tévedést. Megtudhattuk, hogy a kis Petrovics Sándor elemi iskoláját végig, 1828-tól 1831-ig a kecskeméti evangélikus elemi iskolában végezte, mely akkor igen jó nevű iskola volt. Ide jártak Kecskemét nevezetes családjainak gyerekei, így Petőfi iskolatársai voltak pl. a Lestár, Hajagos, Ferentzy gyerekek. Az iskola tanítója, Schifferdecker Dániel sem az a részeges, műveletlen, durva ember volt, amilyennek néhány Petőfi-kutató bemutatja, sőt ellenkezőleg. A tanító szerencsésen fennmaradt jegyzeteiből pontos képet alkothatunk arról is, milyen könyvekből, mit tanultak a gyerekek, azaz melyek voltak Petőfi első olvasmányélményei. Az előadásban szó volt a színész Petőfi kecskeméti szerepeiről, szerepléseiről is, és ellenkezett a „Petőfi csapnivaló színész volt” sommás közhiedelemmel.

A sok adat, érdekesség mellett az előadó beavatott a kutatómunka néhány fortélyába is. Megtudhattuk, hogy forrásnak csak a korabeli hivatalos iratokat (pl. anyakönyv) tekinthetjük, minden mást értően és kritikával kell használni, és az irodalomtörténeti munkák adatait sem árt ellenőrizni. Bővebben

Vajon tényleg Sherlock Holmes volt Mr. Spock egyik őse? Erre is fény derült a legutóbbi sci-fi találkozónkon, ahol a három legújabb Star Trek mozifilmmel és a hozzájuk kapcsolódó játékokkal, könyvekkel, képregényekkel foglalkoztunk. Következő alkalommal a Babylon 5 űrállomásra látogatunk el, hogy egy a televíziózást és a sci-fi sorozatok formátumát is megújító, legendás szériával ismerkedjünk meg. Mindenkit várunk sok szeretettel április 13-án 16.30-kor, szokott helyünkön, a Tinivilágban. Bővebben

2023. március 9-én, három nappal Kodály Zoltán halálának 56. évfordulója után, a zeneszerző özvegye, Péczely Sarolta látogatott a Katona József Könyvtárba a Magyar Kodály Társaság Kecskeméti Tagcsoportja és a könyvtár vendégeként. Sarolta asszony ritkán nyilatkozik, így különösképpen megtisztelő, hogy vállalta a felkérést és őszintén vallott Kodály Zoltánról, kapcsolatukról, és annak üzenetéről, amit leginkább a „kodályi örökség” szókapcsolattal szoktunk kifejezni. Fél évszázados ismeretségük okán Kodály Zoltánné a Kodály Intézet nyugalmazott igazgatóját, Erdei Pétert kérte beszélgetőtársának erre az estre.

A zeneszerző és a Péczely család kapcsolata 1917-ből ered, amikor is Sarolta egyik nagybátyja, aki egyebek mellett népdalgyűjtéssel is foglalkozott, meghívta magukhoz Kodályt. 1945-ben már Sárika édesapja hívta Dombóvárra a Kodály házaspárt, így gyakorlatilag ötéves korától ismerte későbbi férjét. Sarolta felidézte annak a népdalversenynek a történetét is, ahol Kodály a zsűriben foglalt helyet, ő pedig első helyezést ért el a Molnár Anna és a Kádár Kata hajlításokban, díszítésekben gazdag előadásával.

Kodály Zoltán jobban ismerte tanítványai – beleértve felesége – tudását, mint ők a saját magukét és kiváló pedagógiai érzékkel pontosan tudta, meddig mehet el a feladat nehézségét illetően.

Kodályné elmesélte Nádasdy Kálmán férje növendékei közé kerülésének történetét. Kérdésére ugyan nem igazán válaszolt Kodály, felajánlotta viszont, hogy hazakísérheti. Útközben betértek egy zöldségeshez és megkérdezte Nádasdytól: „elbír maga egy görögdinnyét?” Hónuk alá kaptak egy-egy dinnyét, és felgyalogoltak az Áldás utcába, jó messzire. Legközelebb mehetett órára.

Miután összeházasodtak, Kodály hathetes angliai útra ment, ahol vezényelt és díszdoktorrá is avatták, Sarolta viszont – mivel nem kapott útlevelet, – nem mehetett vele. A következő nyáron, egy parlamenti ünnepségen Kodály bemutatta Sárikát Kádár Jánosnak: „Ez az a nő, akinek maguk nem adtak útlevelet.” Mire Kádár: „Hát nem ismertük.” „Most már ismerik.” – hangzott a válasz, ősszel pedig útlevelet kapott Kodályné.

Milyen volt egy zsenivel élni? „A zseniség Isten ajándéka, amivel minden zseni úgy bánik, ahogy az élete diktálja, vagy ahogy a természete megkívánja.” Kodály különlegessége abban rejlett, hogy nagyon oda tudott figyelni a másik emberre. A legjobbat tudta közvetíteni. Arra törekedett, hogy az, akivel dolga van, különbséget tudjon tenni jó és rossz között, és mindig a jót válassza, amit nem lehet ingyen kapni, hanem meg kell érte dolgozni.

Mikor Kodályt arról kérdezték, van-e hobbija, azt válaszolta, hogy „semmi olyan hobbi, mely alapjában különbözne a fő munkámtól”. Ennek ellenére a fizikai erőnlét, a természet szeretete nagyon is jellemző volt rá: szívesen sétált, úszott, síelt, korcsolyázott. 1909-ben Zürichből Milánóba ment gyalog a hegyeken át (a szerk.: kb. 350 km). Rendszeresen tornázott, tőle tanulta Sárika a ma is modernnek számító Müller-féle gyakorlatsort. A városligeti jégpályán ismerkedett meg Szent-Györgyi Albert unokaöccsének a feleségével, Szent-Györgyiné Kronberger Lili négyszeres világbajnok korcsolyázóval, akinek tiszteletére Kodály Zoltán Emma asszony Egy falusi tánc c. darabját meghangszerelte.

Egy 1981-es bajai fénykép kapcsán, melyen Sarolta asszony Vivaldi Glóriájának szólóját énekelte, Erdei Péter magánénekesi pályájáról kérdezte a vendéget. Sárika a karvezető-tanár szak elvégzése után úgy érezte, ez nem az ő útja és a zenét inkább művelni szeretné. Hoór Tempis Erzsébettől énekelni, Kadosa Páltól pedig zongorázni kezdett tanulni, gyakorolni azonban nem volt elegendő ideje. Később, mikor a berlini Dagmar Freiwald-Lange professzor asszony Budapestre látogatott és Kodályné látta munkamódszerét, megkérte, hogy hallgassa meg és tanítsa. Így került Sarolta Berlinbe, ahol naponta kapott egy teljes órát és hallgathatta a többiekét is.

Kodály halála után elsőként Kecskemét tanácselnöke, Reile Géza jelentkezett az özvegynél, hogy – bár a város nem kér semmit – mindent szívesen fogad. Sarolta asszony először úgy gondolta, átköltözteti lakását az alföldi megyeszékhelyre, már helyet is találtak, végül mégis inkább megőrizte eredeti állapotában és múzeummá alakította. A szombathelyi Bartók szemináriumok mintájára létrehozták azonban a kecskeméti Kodály szemináriumokat. A négy hétig tartó kurzusnak több mint száz hallgatója volt szerte a világból. A nyelvi nehézségeket úgy sikerült leküzdeni, hogy Sarolta – Kodály halála után, Zeneakadémiai tanulmányai befejezésekor – néhány hallgatótársát – közöttük Ittzés Katát – angol, német, francia vagy orosz zenei szaknyelvre taníttatta. A kecskeméti szemináriumokban olyan neves tanárok tanítottak, mint Vásárhelyi Zoltán, Andor Ilona, Lendvai Ernő, Kistétényi Melinda vagy Hegyi Erzsébet.

A Kodály-módszer kapcsán Péczely Sarolta elmondta: amellett, hogy ez egy zenetanulási rendszer, azok a Kodály-művek is nagyon fontos részét képezik, „amelyek a legkisebb gyerekek számára írott kezdő gyakorlatoktól kezdve a Zeneakadémia legnehezebb feladataiig sorrendbe állíthatók”. Ha ezt figyelmen kívül hagynánk, „az azt jelentené, hogy Kodály-módszer Kodály nélkül” – fogalmazott a zeneszerző özvegye. Erdei Péter összegezve a módszert így definiálta: „a zenei írás-olvasás, a zene nyelvének a megtanulása ezeken a műveken keresztül vagy ezek segítségével, ezeket segítségül hívva”. Kodályné örömét és háláját fejezte ki a kecskeméti Kodály Intézet létrejöttéért és működéséért, mivel az az igazi Kodályt és az igazi Kodály-módszert képviseli. Mint mondta: a mai világot látva fontosnak érezi, hogy a zenetanulásnak az emberi formájából maradjon valami és ne gép tanítson embert vagy gépet, hanem ember embert. Bővebben

Kriskó János, a KTV szerkesztő-műsorvezetőjének rövid összefoglalóját az alábbi linken tekintheti meg. Hosszabb beszámolóért kövesse figyelemmel a Múzsa Magazint!

Március 8.

Tudta, hogy már a TikTok-on is jelen vagyunk? Igyekszünk alkalmazkodni a trendekhez, így rövid, könnyed, alkalmanként vicces tartalmakkal igyekszünk megmutatni, mennyire színes tud lenni egy XXI. századi könyvtár. Elsődleges célunk olyan hasznos videók készítése, melyekkel tereinkbe csábíthatjuk a közösségi platformot használókat, akik ráébredhetnek, az online tartalmak végtelen görgetése mellett mennyi hasznos időtöltési lehetőséget, üdítő olvasmányt és nekik szóló programot találhatnak a Piaristák tere 8. szám alatt. Bővebben

https://www.tiktok.com/@katonajozsefkonyvtar

Nőnap ide vagy oda, Guszti bácsi március 8-i előadásával visszatért sorozatának eredeti koncepciójához, mely a gazdasági recesszió miatt fokozottan előtérbe került spórolásra, otthoni termesztésre fókuszál. Hangsúlyozta, sokan monokultúrában gondolkodnak, vagyis évről évre ugyanazt termesztik, amely hosszú távon nem gazdaságos: előbb-utóbb csökkenni fog a termés mennyisége (mivel a növény egyoldalúan veszi fel a tápanyagot), valamint a kártevők is nagyobb eséllyel szabadulnak el. Ehelyett sokkal kifizetődőbb, ha vetésforgóban gondolkodunk, melyben, ha rövid tenyészidejű fajokkal dolgozunk, akár évi kétszer is betakaríthatjuk a termést. Ilyen növények, a teljesség igény nélkül, a retek, a saláta, a spenót, a zöldborsó, a burgonya, az uborka, a zöldhagyma és a karfiol is.

Magaságyás készítéséhez a lehető legolcsóbb megoldás egy vagy több euróraklap vásárlása (ezek nemcsak külön-külön, egymásra halmozva is alkalmazhatók), melyekbe 250 liter föld tölthető, és végül egy négyzetméternyi beültethető területet nyerünk velük. Mindenképp érdemes agrofóliával a raklapokat belülről, hogy a gaznak minél kisebb esélyt adjunk a megtelepedésre. Ezt követően már csak a napsütötte helyről és a rendszeres, megfelelő öntözésről kell gondoskodni, hangsúlyozta Guszti bácsi, melynél a lehető legkényelmesebb megoldás a csepegtetőrendszer kiépítése. Természetesen az egyes fajok vetési idejéről sem szabad megfeledkezni, illetve az előző évi, már használt földet sem kell azonnal kidobni, mivel fel is lehet azt javítani. Utóbbi kettőhöz segítséget az alábbi weboldalakon talál. Bővebben

Magok vetésideje és egyéb információk: https://kertimag.hu/

Földjavító készítmények: https://agronaturtap.hu/

Március 4.

A Társasjáték naphoz hasonlóan ismét fergeteges, jó hangulatban telt a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete‘vel közös szervezésű klubdélután. A hozzánk látogatók ezúttal az európai kontinenshez kötődő játékokat próbálhatták ki az egyesület profi játékmestereinek segítségével. Ahogy ígértük, a két nyári hónapot leszámítva ezt követően minden hónap első szombatján várjuk vissza az eddigi játékosokat és az új jelentkezőket is. A részvétel továbbra is ingyenes, azonban kérjük, hogy ebbéli szándékét legyen szíves jelezni a hivatalos eseménylinken, hogy tudjuk, hány főre számíthatunk!

https://www.facebook.com/events/2997935907182492/2997939310515485/

Bővebben

Március 3.

Évről évre örömmel színesítjük a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál programpalettáját könyvtári kínálatunkkal, így idén is változatos, nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényekkel várjuk a látogatókat. Március 16-án Buda Ferenc és Háy János estje lesz sokak számára emlékezetes találkozás, március 24-én a Lóci Színpad bábelőadása okoz kellemes perceket a gyerekeknek, míg március 25-én az igazi Madách-rajongók örülhetnek Dr. Praznovszky Mihály előadásának.
További részletek és más kulturális intézmények ajánlata: https://kecskemeti-tavaszi-fesztival.hu/

Bővebben

Március 1.

Örömmel osztjuk meg követőinkkel központi könyvtárunk új (bővített) nyitvatartását. Újra keddtől szombatig várjuk a hozzánk látogatókat, azonban időben továbbra is változatlanul 9 és 18 óra közt kereshet fel bennünket. Bővebben

Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy könyvtárunkban köszönthettük a Hirös Rescue Team képviseletében Trencsényi Pétert és Mogyi névre hallgató belga juhászkutyáját. A páros nemrégiben tért vissza a súlyos földrengés sújtotta Törökország területéről, ahol a mentőakció során öt túlélőt sikerült megtalálniuk. A beszélgetés az Első Kecskeméti Lions Club tagjának, Ladányi Kovács Zoltánnak bevezetőjével indult, majd Trencsényi Péter, a Rescue Team vezetője avatta be a közönséget, hogyan is szerveződött meg a mentőcsapat, valamint miként vált Mogyiból életmentő, romkutató, keresőkutya. Ezt követően az Első Kecskeméti Lions Club alelnöke, Ditzendy Károly Arisztid számolt be a törökországi túlélők megsegítésére indított adománygyűjtésükről, amire a város több pontján várják a felajánlásokat. Zárásként az klubtagok felajánlásából összegyűlt majdnem félmillió forintos támogatást adták át a Hirös Rescue Team további mentőmunkájának megsegítésére. Bővebben

Amennyiben lemaradt az eseményről, hamarosan visszanézheti azt YouTube-csatornánkon.

Részletesebb beszámolót itt olvashat az eseményről: https://www.baon.hu/helyi-kozelet/2023/03/az-eletmentoknek-gyujtott-a-kecskemeti-lions-club

Február 25.

Lelkes anyukák, apukák és gyerkőceik népesítették be február 25-én délelőtt a Gyermekvilágot a Helen Doron Kecskemét február havi angol baba-mama foglalkozásán. A zenés, táncos, színes, eszközös játékok a szó szoros értelmében megmozgatták a kicsiket és nagyokat, amik közül a legkedveltebb pillanatok közé tartozott a buborékok kergetése, valamint a toronyépítés. Aki szívesen velünk tartana, legközelebb március 11-én teheti meg előzetes regisztrációt követően. Bővebben

Február 25-én, szombat délelőtt másodízben is felkerekedtünk, hogy forralt borral és forró teával a kézben különböző zenei emlékhelyeket keressünk fel a városban Bősze Ádám irányításával. Elsétáltunk az ország első ének-zenei iskolájának, a kecskeméti Kodály Iskolának alapító igazgatója, Nemesszeghyné Szentkirályi Márta egykori – ma már sajnos nagyon romos – házához. Ezt követően a magyar származású Amerigo Tot Mikrokozmosz a makrokozmoszban c. szobránál a zenetörténész beszélt Bartók Béla aszketikus személyiségéről, hogy a korabeli kritikák szerint nem volt pódiumra való, mivel idegen volt számára a koncertezéssel járó siker és népszerűség.

Szemők Zsuzsanna Psalmus hungaricus emlékműve nagyon sok gondolatot ébresztett és emléket idézett a séta résztvevőiben. Bősze Ádám a bemutató történetét és a vele egy hangversenyen felcsendülő Táncszvitről és Ünnepi nyitányról beszélt. A Kéttemplom közben található Ádám Jenő emléktábla alkalmat adott a Kodály koncepciót valódi módszerré formálók bemutatására, így Ádám Jenő mellett Forrai Katalin, Szőnyi Erzsébet, Vásárhelyi Zoltán és Rajeczky Benjamin kerültek említésre. A zenetörténeti séta utolsó állomása a főtéri Kossuth szobor volt, aminek a lábazatánál ülő figura a legenda szerint Kacsóh Pongrácot ábrázolja.

A zenekedvelő közönség legközelebb április 15-én találkozhat Bősze Ádámmal Kecskeméten, amikor is a könyvtár nagytermében egy újabb előadássorozat első epizódjaként a Gesualdo-gyilkosság rejtelmeibe avatja be hallgatóit. Bővebben

Maratoni felolvasó délutánnal emlékeztünk meg egykor élt nagy írónkról, költőnkről, Wass Albertről február 25-én. Immáron 16. alkalommal került megrendezésre az esemény, melyhez világszerte 58 település csatlakozott, nemcsak hazánkból, hanem az egész Kárpát-medencéből és a tengerentúli diaszpórákból is. A Hírös Rovókörrel, a Hírös olWASSókörrel és a Hírös Maggal immáron második alkalommal dolgoztunk együtt, a tavalyi év óta pedig szó szerint kinőtte magát a rendezvény az akkori, II. emeleti helyszínéről. A több órán át tartó, irodalmi zenés programmá átlényegült felolvasó délután több mint száz embert mozgatott meg, kicsiket és nagyokat egyaránt. Kellemes hangulatban szinte már-már elillant a szombati nap, így most már lélekben a következő évi megemlékezésre készülünk. Bővebben

A Kecskeméti Televízió rövid összeállítása és a Hírös.hu beszámolója: https://hiros.hu/olwassunk-egyutt/

Február 23.

Szép Bence és Nagy Tamás 2022 januárjában egy kis baráti társasággal járta be teljes hosszában Új-Zélandot, mialatt mintegy 3000 km-t tettek meg, hol kerékpárral, hol gyalog, hol pedig kenuval. Az itt szerzett élményeikről számoltak be február 23-án az Utazók a könyvtárban turisztikai sorozatunk rendkívül lelkes közönségének.

Emberi behatásoktól szinte érintetlen természetben túráztak, ahol nem győzték csodálni annak páratlan gazdagságát és változatosságát: Az őserdőben a „földi paradicsomot” buja növényzetével, a tiszta folyókkal, patakokkal és bővizű vízeséseivel, Wai-O-Tapu-on a veszélyes gejzíreket és a valószerűtlenül zöld tavakat, a vulkanikus kráterek tetején pedig a szinte holdbéli tájat. Az új-zélandiak nagyon vigyáznak ezekre a páratlan természeti szépségekre. Építmény (kilátó, út) a természetben csak a legszükségesebb mennyiségben akad, ami anyagában és megjelenésében is valósággal belesimul a tájba, bizonyos turista útvonalakon pedig csak regisztráció után mehetnek végig a korlátozott számú turisták, akiknek szigorú szabályokat kell betartaniuk (pl. a sátorállítást vagy a szemetet illetően). A természetvédelemnek is köszönhető, hogy Új-Zélandon máig olyan állatfajok élnek, mint sehol máshol a világban.

Városaik hasonlóan csodálatra méltóak tisztaságukkal, rendezettségükkel. Bár a Wellingtonban található Parlament a helyiek szerint a világ legrondább épülete, a legtöbb épület tetszetős, mint például a „mézeskalács stílusban” épült pályaudvar Dunedinben.

Új-Zéland a „legek” országa is egyben. A dunedini Baldwin Street a világ legmeredekebb utcája, a Tongariro Alpine Crossing egyike a világ 10 legizgalmasabb gyalogtúrájának, magát az országot pedig már többször választották a világ legélhetőbb helyének.

Szép Bence és Nagy Tamás összeszokott előadóként adta egymásnak a szót, lendületesen, rengeteg humorral fűszerezve az úti beszámolót. Rengeteget tudtak volna még mesélni erről az élményekben oly gazdag nagy kalandjukról, de az idő szinte elrepült, és el kellett búcsúzniuk a hálás és lelkes közönségtől. Az érdeklődők azonban az utazás további eseményeit is megismerhetik az útról készült kisfilmsorozatban, mely elérhető a szepbence.hu oldalon. Bővebben

https://szepbence.hu/uj-zeland-utifilmek/

Február 22.

Minden évben nagy figyelmet fordítunk az idősek edukálására, az áldozatok világnapja alkalmából pedig szerencsénkre a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának szakelőadóival közreműködésével adhatunk vagyon- és kibervédelmi tippeket olvasóinknak. 2023. február 22-én sem volt ez másképp, amikor is számtalan gyakorlati példán keresztül vértezte fel a csalók ellen a jelenlévőket Pestiné Zélity Brigitta és Tanács László címzetes rendőr őrnagyok. Bővebben

A sajtó programról készített beszámolói: https://hiros.hu/figyelemfelhivo-eloadasok-az-aldozatok…/

Február 22-én nyitottuk meg a Pedagogia Sub Rosa Kulturális Egyesülettel közösen rendezett posztumusz kiállítást, emlékezvén városunk Pilinszky-díjas grafikus- és festőművészére, Bodri Ferencre, aki ebben az évben töltötte volna be 80. életévéet. Az eseményről a helyi sajtó is tudósított, mely beszámolókat az alábbi linkeken éri el. A fotókért hálás köszönetünk Banczik Róbertnek! Bővebben

https://www.baon.hu/…/bodri-ferenc-muveibol-nyilt…

https://hiros.hu/bodri-ferenc-emlekkiallitasa-a-katona…/

Február 21.

Örömmel vettük az Otthon Segítünk Alapítvány megkeresését, hogy február 21-én nálunk tarthassák meg a Kecskeméti Civil Fórum workshopját. Az esemény után szép számú civil szervezet érdeklődött, akik nemcsak elméleti, de gyakorlati tanácsokkal is gazdagodtak a négyórás eseményen, többek között, hogy hogyan növelhetik önkéntes toborzásuk hatékonyságát, illetve hogy hogyan tarthatók meg és motiválhatók a már hozzájuk csatlakozott, segíteni kívánó személyek. Bővebben

A programról készült sajtóbeszámolókat itt találja: https://www.baon.hu/…/az-onkentes-munka-ertekere-hivjak…

Hosszú munka eredményeként és a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatásával 2023. február 1-jén indult útjára a Katona József Könyvtár és a Kecskemétfilm Kft. közös munkájának eredményeként, a Petőfi nyomában című országos ismeretterjesztő játék a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A projekt jelentőségét hangsúlyozandó, 2023. február 21-én a három intézmény képviselője kerekasztal-beszélgetéssel avatta be a részletekbe a sajtó képviselőit. Bővebben

Ha kíváncsi sajtóközleményünkre, azt az alábbi linkre kattintva tudja elolvasni: https://bit.ly/3SvzNJn

Nagy örömünkre több sajtóorgánum is beszámolt az alkalomról. Ezúton is hálásan köszönjük, hogy tájékoztatták a játékról a lakosságot!

https://hiros.hu/elindult-a-petofi-nyomaban-cimu-online…/

https://www.baon.hu/…/petofi-nyomaba-eredhetnek-a…

https://mediaklikk.hu/…/2023/02/21/agenda-2023-februar-21/

Február 18.

Sokak örömére a Házasság heti rendezvénysorozat keretében Pál Feri atya tette tiszteletét könyvtárunkban, hogy a tartós kapcsolat ismérveiről és buktatóiról beszéljen az első pillanattól rendkívül lelkes közönségnek. A mentálhigiénés szakember előadását a szerelem szárba szökkenésénél, az úgynevezett „hormonális bumm” időszakánál kezdte. Ekkor egyes hormonok 10x-es mennyiségben vannak jelen a testben, ami az enyhe kábítószeres befolyásoltsághoz hasonló állapotot eredményez. Ez a másik iránti szűnni nem akaró sóvárgás, epekedés azonban minden törekvés ellenére legfeljebb 2-2,5 évig tarthat, ami után sok pár úgy hiszi – vendégünk hangsúlyozta, rosszul -, mégsem az igazit találta meg.

Pál Ferenc felhívta rá a figyelmet, hogy a szerelem bizonyos részei törvényszerűen mulandóak, mint amilyen a hormonális bumm is, más részei viszont törvényszerűen örök érvényűek, ha tetszik, ha nem. Utóbbinál példaként hozta fel a sokéves osztálytalálkozókon egymás mellé kerülő iskolai szerelmespárokat, akik ha akkoriban megélték a hormonális bumm időszakát, az agyi működésüknek köszönhetően sok-sok évvel később se tudnak az átéltektől elvonatkoztatni. Ha szeretnének, ha nem…

A mentálhigiénés szakember megnyugtatta a közönség soraiban ülőket, hogy a szerelemkor tapasztalt túlzó idealizálás teljesen természetes folyamat, mely segíti a realizálást, ahogy evolúciópszichológiai okokra visszavezetve a gyerek is eszményíti szüleit, hogy biztonságban érezze magát mellettük. Mindemellett a másik jó tulajdonságainak felnagyítása segíti a kötődés kialakulását, és hozzájárul az utódnemzéshez is. Tény azonban, hogy a szerelmesek ekkor egy autisztikus, regresszív állapotba kerülnek, mikor a külvilág semmivé foszlik, amikor csak a te és az én létezhet. Ezt a nagy Ő és az igazi mítoszt erősíti fel a kultúránk is, ami miatt egyetlen személytől várjuk el, hogy minden vágyunkat teljesítse, pont mint a csecsemő az édesanyjától. A Semmelweis Egyetem kutatása szerint azonban a magyar felnőtt lakosság 70%-a nem tud biztonságosan kötődni, ami problémát okoz a kapcsolatokban.

A hormonális bumm lecsengésével az idealizált kép helyébe a démonizált kép lép, mely éppen az előbbi ellentéte, mikor csak a rosszat vagyunk képesek meglátni a másikban. Erre az időszakra jellemzőek a kommunikációs problémák, a parttalan viták, az egymás közti párbeszéd elmaradása, ami majd magával hozza a képzettulajdonításokat. Pál Ferenc atya rámutatott, mikor egy kapcsolat ebbe a fázisba érkezik, nagyon megugrik a válások és szakítások száma, hiszen a jó tulajdonságok háttérbe szorulnak, és sokan szinte lehetetlennek látják a másikkal való együttélést.

A cél az, hogy a kapcsolat ezek után a harmadik szakaszba lépjen, melyben a felek képesek reálisan látni a másikat. Ennek elsődleges feltétele viszont egy másik eszményítés, az önidealizálás megszűnése. A mentálhigiénés szakember felhívta rá a figyelmet, az a taktika, miszerint a kapcsolat jobbá tételét csakis a másik erőfeszítéseitől tesszük függővé, mi pedig karba tett kézzel várjuk, hogy nekünk jobb legyen, egy csecsemő taktikája, mely két érett felnőtt ember között nem működik. Ahhoz, hogy hosszú távon boldog kapcsolatban élhessünk valaki mellett, saját magunkon is sokat kell dolgoznunk, hogy a másiknak igaz társa lehessünk. Az idealizálás lecsengésétől pedig nem kell félni, mert azt követően, már a realitás talaján állva is képesek leszünk meglátni a másikban a szépet és a jót.

Bővebben

Február 16.

2022-ben megfogadtuk, az akkor először megrendezett Ketten az úton című, egy híres-neves kecskeméti házaspárral folytatott beszélgetésünkkel hagyományt teremtünk, és azt ezt követően, a Házasság hete alatt, minden évben megismételjük. Akkor egy színhészházaspár (Danyi Judit és Hegedűs Zoltán) volt a vendégünk, akikkel Kriskó János beszélgetett. Most fordult a kocka, és éppen az ismert tévés arc és felesége került a kérdezettek székébe, akiket egy betegség miatti személycsere után végül Füzi László, az immáron könyvtárunkban helyet kapó Forrás főszerkesztője kérdezett.

Bár Kriskó János és felesége, Kriskóné Dávid Mária szülőföldje viszonylag közel esett egymáshoz, csak Kiskőrösön (stílusosan egy könyvtárban) volt szerencséjük egymással először találkozni. Akkor, ott, 48 évvel ezelőtt dőlt el a sorsuk a János nagybátyja által szervezett klubnak köszönhetően, mely utat azóta is kéz a kézben, együtt róják. Kapcsolatuk valódi próbája volt az a 1,5 év, melyet külön kényszerültek tölteni: Mária Szomathelyre került, ahol könyvtár-matematika szakon tanult, míg János Kiskőrösön vonult be katonának. Ez idő alatt intenzív levelezéssel tartották életben a kettejük közti lángot, melynek írásos lenyomatait, emlékeit ma is féltve őrzik.

Bár szívesen maradtak volna a nyugati határ közelében, végül egy, a családjukhoz jóval közelebbi városban, Kecskeméten vertek gyökeret, bár a munkavállalás mindkettejüknél igencsak nehézkesnek bizonyult. A Jánosnak felajánlott állást időközben betöltötték, aki ezért a megyei könyvtárban kezdett el dolgozni, de útja végül, egy városházi kitekintőt követően a Katona József Gimnáziumba vezette, ahol végre úgy érezte, megtalálta a helyét. Mária hozzá hasonlóan belekóstolt a könyvtári létbe, de az igazi hivatását az akkor alakuló új múzeum, a Népi Iparművészeti Gyűjtemény élén találta meg azt követően, hogy megszületett első gyermekük, Ádám.

Feladataik egyre csak szaporodtak gyermekeik születésével, János kezdődő televíziós pályafutásával és Mária továbbképzéseivel, azonban szabadidőből nekik sem lett több. Utólag visszatekintve egyikük sem tudja, hogyan voltak képesek akkoriban mindezt menedzselni, de a kettejük közti szövetség ezt az „erőpróbát” is kiállíta. Idővel természetes módon alakultak ki a kettejük közti kompromisszumok, és mindketten igyekeznek összetartani a családot, ami a XXI. században évről évre egyre nehezebb.

A hosszú, jó házasság titkának Mária a nehézségek ellenére is meg/fennmaradó alapvető vonzalmat érzi, de szerinte a szerencse ugyanúgy közrejátszik egy-egy pár hosszú távú együttmaradásában. János csak helyeselni tudott e válasz hallatán, melyet annyival egészített ki, hogy ő 45 év házasságban és 48 év kapcsolatban eltöltött év után is változatlanul lelkesedik felesége iránt.

Az eseményről a Hiros.hu is készült írásos beszámolóval: https://hiros.hu/ketten-az-uton-a-krisko-hazaspar-tortenete/

Bővebben

Február 11.

Bár a matematika szinte minden területen hasznosítható, mégsem használjuk ki eléggé az előnyeit, nem invesztálunk bele. Holott egy fontos kapcsolódási, áthidaló pont a tudomány és az ipar között.
A modern technológiák egyre inkább alapoznak a matematikai tudásra, ezért a matematikusok az egész világon keresettek, így fokozottan érdemes ezt a vonalat választani a továbbtanulásnál. Nemcsak logikus gondolkodásra tanít, de széles körű elhelyezkedést biztosít a munkaerőpiacon. Matematikusként szinte minden tudományterületen dolgozhatunk az autógyártástól kezdve a gyógyszerfejlesztésig, de még Nobel-, Oscar-díjat, vagy Bajnokok Ligáját is nyerhetünk, a Liverpool adatelemzőjeként.
Köszönjük szépen dr. Győrffy Lajosnak, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusának a lelkesítő előadást!

Bővebben

Február 10.

Február 10-én Hegedűs Ágoston, Kecskemét ‘Guszti bácsija’ a rózsanemesítés múltjáról tartott előadást népes növénybarát közönségének. A témát mondhatni a gyökerénél ragadta meg, aki nem más, mint a rózsanemesítés atyjá Geschwind Rudolf. Ő volt az az erdész, aki 35 évesen írta meg világhírű, a rózsanemesítésről szóló könyvét, élete során pedig nem kevesebb, mint 140 új rózsafajtát adott a világnak. Az ő örökségét vitte továb Peter Lambert és Jules Gravereaux nemesítők is, valamint, hogy ne csak urakat említsünk, egy hölgy, Marie Henriette, aki Geschwind 1910-es halálát követően megvásárolta a Korponai Rózsagyűjteményt, illetve lovagrendet is alapított.

Guszti bácsi felhívta rá a figyelmet, hogy nemcsak hazánkban, de Európa-szerete is az utóbbi 30 évben az egy- és kétnyári növények domináltak a közterek felvirágoztatásában. Holott ezek éves költsége 15x-öse a rózsáéknak, melyek akár 16 évig is ontják magukból a szebbnél szebb bimbókat. Vendégünk újabb elrettentő adatként említette meg azt a 3000 tonna vágott virágot (főként rózsát), mely csak a Valentin nap miatt érkezik hozzánk Afrikából, Etiópiából, és amelyet 10, ha nem kevesebb napot követően a szemétbe hajítunk. Fenntarthatóságról egyik esetében sem beszélhetünk.

Ezen az egynyári, kétnyári uralmon kívánt változtatni Hegedűs Ágoston, a Jó Föld termékcsalád gyártója a közterületeken meghonosítandó rózsakertekkel, hogy bizonyítsa, a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem drágább ezek telepítése és fenntartása. Ennek érdekében vett részt 2007-ben a hazai rózsatársaság megalapításának, csatlakozott a világszervezethez, majd hozta létre, a kecskemétiek legnagyobb örömére, a Boldogasszony Rózsakertet.

Az előadást követően a Gyenes Kertészet képviseletében Gyenes László mutatott be néhány, áprilistól megvásárolható fajtát a közönségnek, melyek rezisztensként hosszú távon varázsolják majd szebbé vásárlóik udvarait, erkélyeit.

A témával a Kecskeméti tv Kiemelő című műsorában is foglalkoztak, mely interjút itt hallgathatja meg: https://youtu.be/pq65pSwsgPk

Bővebben

Február 9.

A Kárpát-medencét keresztül-kasul bejáró, Pro Hungarica-díjas versvándor, Tóth Péter Lóránt két költőóriásunk, Arany és Petőfi kérészéletű, ám annál őszintébb barátságának pillanatait villantotta fel február 9-én a nagyérdemű előtt. Bár e nagy magyarok osztoztak a színészi karrier iránti elhivatottságukban (melyben egyaránt csapnivalónak bizonyultak, emlékeztette közönségét az előadó), nem is lehettek volna egymástól különbözőbbek. Petőfi Sándort valóságos rocksztárként ünnepelték, aki fürdőzött a sikerben, míg Arany János a végletekig kritikus volt saját magával szemben, aki még az ovációval fogadott Toldit is ki akarta javítani. Ezért beszédes a mondás, miszerint: „Hallgatni Arany, beszélni Petőfi.”

A megsárgult pergamenlapokon kezdődő költőbarátságot Tóth Péter Lóránt e levelek szöveghű idézésével elevenítette meg, és ha azok úgy kívánták, színészi játékkal fűszerezte meg az előadást. A közönség előtt öles léptekkel fel, s alá járkálás, a nagy átéléssel szavalt versrészletek és az interaktív előadásmód mellett valósággal sugárzott vendégünkből a téma iránti elkötelezettség, ami hamar átragadt a közönségre is.

Ha videó formájában Ön is részesülne az élményből, pár héten belül minderre lehetőséget biztosítunk. Bővebben

Január 28.

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház jóvoltából január 28-án a Világgá mentem című verses játékot tekinthette meg a közönség Jankovics Anna rendezésében és előadásában. A darab mind a szülők, mind a gyermekek számára aktuális, fontos témákat feszegetett, többek között barátságról, családról, párkapcsolatról és válásról, mindezt viccesen, látványosan, a gyerekek nyelvén. A résztvevők arcát fürkészve úgy tűnt, mind a kicsiket, mind a nagyokat el-elgondolkodtatta egy-egy jelenet, így reméljük, a szűk egyórás szórakozás mellett hosszú távon is profitálnak majd az előadásból.

Bővebben

Január 26.

Minden túlzás nélkül állítjuk, hogy a gyerekek imádják robotika foglalkozásainkat. Csütörtökönként a kezdő, programozni vágyókat, míg szombatonként az építő kedvű gyerkőcöket várjuk 15 órától könyvtárunk I. emeleti Kreatív stúdiójában. Kedvcsinálóként nézze meg a Kecskeméti tv összefoglalóját, melyet ezúton is hálásan köszönünk!

Könyvtári robotóra: http://web.kjmk.hu/kjmk/reg/robotora.aspx

Robotépítők: http://web.kjmk.hu/kjmk/reg/robotepitok.aspx

Bővebben

Bár még hónapok vannak hátra a Jane Goodall Intézet Passzold vissza, tesó! tavaszi kampányáig, hozzánk bármikor behozhatja felesleges mobiltelefonját, GPS-ét, táblagépét és annak kábeleit. 

Az immáron 5 éve folyó akció keretében eddig 5 tonna használaton kívüli elektronikai eszköz gyűlt össze, mellyel az intézet a csimpánzok és gorillák élőhelyének megóvását támogatja. Tegyünk együtt egy élhető jövőért! 

Bővebben

Újra örülhetnek a kitűzők nagy rajongói, ugyanis megérkezett hozzánk a MME Magyar Madártani Egyesület friss szállítmánya. Amennyiben szívesen támogatná a szervezet természetvédelmi munkáját, az 1000 forint értékű adományáért cserébe most a képen szereplő állatok közül válogathat.

Bővebben

Január 26-án az Utazók a könyvtárban sorozatban Szebellédi Tamás, még a magyar kultúra napjának szellemében, Bécs magyar emlékeit mutatta be. Miután elárulta, miért nevezik a magyarok az osztrákok fővárosát Bécsnek, és hogy honnan származik ez a szavunk, a közönség megtekinthette többek között Széchenyi István szülőházát, a Szent István-székesegyházat a magyar uralkodó, Szent István ereklyéjével, a Fogadalmi templomot, melyet Libényi János Ferenc József elleni sikertelen merénylete után építtettek, a régi városházát, melynek udvarán végezték ki a Wesselényi-összeesküvésben résztvevő Nádasdy Ferencet, valamint a Kincstárat, mely számtalan Magyarországról elhurcolt kincset őriz. Természetesen minden bemutatott épületnek, szobornak, tárgynak megvan a maga története, melyet az előadó szintén megosztott közönségével.

Bővebben

Január 21.

Szűk, családias légkörben zajlott a Helen Doron Kecskemét mai angol baba-mama foglalkozása, ahol a legkisebb csöppség csupán 4 hónapos volt. Ha Ön is szívesen csatlakozna hozzánk, február 25-én (szombaton) 10 órától megteheti. Azonban ne feledje, a részvétel feltétele az előzetes regisztráció!

Bővebben

A magyar kultúra napja alkalmából Agócs Gergely PhD népzenekutató, népzenész, érdemes művész volt a vendégünk, aki előadásában a magyarság gyökereinek, hagyományainak fontosságára hívta fel a közönség figyelmét. Hangsúlyozta, hogy ezek ápolása és továbbvitele a magyar identitás válságával fenyeget bennünket (hozzánk hasonlóan a többi keresztény országot is), melyre, ha nem reagálunk, előbb-utóbb ugyanúgy ki leszünk szolgáltatva a mindenkor aktuális trendeknek, mint ami példának okáért a világzenében is megfigyelhető.

Agócs Gergely előadásában hangsúlyozta, bár rendkívül fontos, hogy fogyasztói legyünk a népi gyökereinket fel-felelevenítő tartalmaknak (legyen szó táncról, zenéről vagy énekről), ennél sokkal többet tehetünk, ha annak aktív gyakorlói is leszünk. Egy népzenekutató akkor szolgálja igazán saját kultúrájáját, ha nemcsak felkutatja az autentikus darabokat, de azokat hitelesen elő is adja a közönségnek; még jobb, ha a „forrás” (például egy falusi asszony vagy úr) kap nagyobb publicitást. Így mi is akkor tehetjük a legtöbbet nemzetünkért, ha nemcsak hallgatjuk a népszerű televíziós és rádiós műsorokat, de „velük együtt” énekeljük is régi népdalainkat. Vendégünk útravalóul csak annyit kért, hazatérve mindenki kérdezze meg barátjától, családtagjától, hogy hogy van, mert az igaz értékek és szokások továbbvitele ezekben a mikroközösségekben valósulhat meg, mely kapcsolatainkat ugyanúgy ápolnunk, gondoznunk kell. Bővebben

A Múzsa eseményről készített beszámolóját az alábbi linken tekintheti meg:

Egy fergeteges társasjáték nappal indította nálunk az évet a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete január 21-én. A 10-től zárásig tartó programon több mint 100-an fordultak meg, kicsik és nagyok egyaránt élvezték a változatos tábla, kártya és parti játékokat, valamint a 4 órakor startoló, beugratós kérdésekből álló kocsmakvízt. Februárban már a Szórakaténuszban várja az érdeklődőket a bőség zavara társasnap, márciustól viszont hozzánk is visszatérnek a profi játékmesterek, hogy havi egyszer, alkalmanként 4 órára biztosítsanak szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget könyvtárunk látogatóinak. Reméljük, akkor is ennyi nevetéstől és vidám beszélgetéstől lesz hangos a szombat délután. Bővebben

Január 20.

Kicsit sem csappant a lelkesedés HorgolÓra foglalkozásunk második alkalmára. Bitó Dóra könyvtárosunk a már megtanított kezdő- és láncszem után most a láncszemsorral és a rövidpálca öltési technikáját ismertette a résztvevőknek. Az élvezeteket, ez esetben a horgolás öltési „magasságait” bőven lehet még hová fokozni (félpálca, egyráhajtásos és kétráhajtásos pálca, hamispálca), amik bár elsőre bonyolultnak tűnhetnek, ígérjük, a gyakorlott kezek már-már tévénézés közben is tudni fogják a dolgukat. Kitartás, hiszen hogyan máshogy születhetnének olyan klassz figurák, amiket az első alkalommal bemutattunk?

Legközelebb február 17-én (pénteken) délután fél 4-kor találkozunk szokott helyünkön.

Bővebben

Január 19.

Füzi László, a Forrás főszerkesztője kötetismertetője (Sümegi György: Tóth Menyhért – Levelek, vallomások) során annak felépítéséről és a benne lévő Tóth István fotóművész által készített fotókról is beszélt. Ezt követően a szerző, Sümegi György a festőművész életrajzának mozzanataival színesítette a könyvbemutatót, hangsúlyozva a miskei Anteus szülőhelyéhez való erős, meghatározó kötődését és a festészettel kapcsolatos hitvallását: „ A fehér szín minden!”. Az est másik vendége Pécsi Györgyi, az MMA Kiadó ügyvezetője a kiadó nevében beszélt a kötet létrejöttéről. A nagy létszámú közönség – köztük sok helyi művész – az előadás idejére a Katona József Múzeumból kölcsönkapott három eredeti Tóth Menyhért-festményben is gyönyörködhetett.

Bővebben

Január 14.

Bősze Ádám január 14-i kecskeméti zenetörténeti sétáján helyi kötődésű komponisták – Kodály és Bartók mellett – Bodon Pál, Kacsóh Pongrác és Vásárhelyi Zoltán nyomába eredtünk, megismerve életük és működésük legfőbb területeit, miközben más művészeti ágak vagy tudományterületek világába és az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetbe is bepillantást nyerhettünk.

Bodon Pál Bécsben előbb zongorakészítést, majd zeneszerzést tanult, később a budapesti Zeneakadémián Koessler János növendéke lett. 1907-ben elkísérte Bartók Bélát egy erdélyi népdalgyűjtő útra, aki – tőle szokatlan módon – elismerően nyilatkozott három rondójának Bodon-féle áthangszereléséről. A kecskeméti zeneiskola-igazgató országos viszonylatban is nagy zenei szervezőnek számított: Bartók Béla egy levelében zongoristát ajánlott Bodon Pál figyelmébe azzal a megkötéssel, hogy biztosítsák számára azt a gázsit, amit Bartóknak szoktak.

Bősze Ádám elárulta magáról, hogy Kacsóh Pongrác leszármazottja. Koch Lajos úgy vélekedett Kacsóhról, hogy első látásra cinikus modorú, de rendkívül úri viselkedésű fiatalember volt. Az eredendően matematikával és fizikával foglalkozó komponista Kecskemétre is reálgimnáziumi tanárként került. A sikert számára a János vitéz hozta meg. Bősze Ádám felidézte Vásáry Tamás kapcsolódó viccét, mely szerint „Kukorica János is jobban tette volna, ha tovább tanult volna, mert akkor nem történt volna vele az, ami az ilyenekkel szokott. Ti. lemorzsolódott.”

Meghatottan és átszellemülten hallgatták a séta résztvevői a vasútállomás előtt, Kodály Zoltán emléktáblájánál a Huszt c. kórusművet Vásárhelyi Zoltán vezényletével.

Jókai Mór, bár zenét nem írt, a zenéről írt. Regényeiben, hasonlóan az angol Jane Austenhez, feltárulnak az olvasó előtt a 19. századi helyi zenei élet jellemzői: Jókai esetén, hogy mit jelentett a 19. századi polgárság, a magyar urak számára a kávéházi cigányzene. Szaffi c. műve pedig ifj. Johann Strauss Cigánybáró c. operettjének adta az alapját.

A séta utolsó állomása Vásárhelyi Zoltán emléktáblája volt, akire sokan karnagyként emlékeznek, de ő kiváló hegedűművészként járta be a világot azelőtt, hogy Bodon Pál hazahívta. Ekkoriban Magyarországon igen szerény kóruskultúra volt – Kodály Zoltán bízta meg Vásárhelyit, hogy „csináljon kórust!”. Bodon Pálhoz hasonlóan ő is szervezőjévé vált a kecskeméti zenei életnek. A régi zenére helyezte a hangsúlyt, ugyanakkor kortárs zenei (Bartók és Kodály) bemutatókat is színpadra vitt. Kodály Vásárhelyit „közönytörő embernek” nevezte, aki mellett nem lehetett úgy elmenni, hogy ne figyelt volna fel rá az ember.

Aki lemaradt a programról, nem kell szomorkodnia, mert a zenetörténész tavasszal újra városunkba látogat, hogy újabb állomásokat érintve folytassa a zenetörténeti sétát Kecskeméten.

Bekezdés

Január 13.

A könyvtár fenntartójának döntése értelmében jövő héttől már szerdánként is látogathatja könyvtárunkat. A keddi napokon továbbra is igénybe veheti Ablak-kölcsönzés szolgáltatásunkat. Bővebben

„Legyünk erősek a hitben, gyengédek a szeretetben.” S. Csoma János

Január 13-án került sor S. Csoma János Utóéletem című verseskötetének bemutatójára könyvtárunkban. Az egybegyűlteket Virág Barnabás igazgatóhelyettes és Deák Ernő, a Bécsi Napló munkatársa köszöntötte. S Csoma János erdélyi születésű költő, aki 1980-ban az akkori politikai környezet miatt mindent hátrahagyva elhagyta költözött el Magyarországról Ausztriába. 1983-tól a Bécsi Napló munkatársa, amely az ausztriai magyarok kulturális-közéleti lapja. Bár a művész azóta is külhonban él, máig otthonaként tekint Kecskemétre, ezért is lett a kecskeméti Katona József Könyvtár a kötetbemutató helyszíne, ahol barátai és ismerősei szeretettel üdvözölték. A költő 80.születésnapja alkalmából megjelentetett Utóéletem című verseskötetet prof. Dr. Turai Kamil méltatta, majd elhangzottak a költő „szösszenetei” Kató Zoltán előadásában, Szabó Sándor tárogatóművész közreműködésével.

„A legerősebbek hisznek, gyengébbek hinni akarnak, még gyengébbek hinni szeretnének.” S. Csoma János

Bővebben

Január 12.

Január 12-én Ács Imre gasztrotörténész, a Széchenyi István Technikum tanára tartott előadást a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjában Gasztronómia Petőfi korában címmel. Miután tisztázta a gasztronómia fogalom jelentését, bemutatta, hol és jellemzően milyen ételeket, italokat fogyasztottak Petőfi kortársai és maga a költő is. Megtudhattuk, mi volt a különbség a kocsma, a csárda és a kávéház szolgáltatásai, valamint közönsége között, mitől volt kurta a „kurta kocsma, hol állt és áll ma is a Kutyakaparó Csárda. Az előadást számos Petőfi-idézet gazdagította, de Ács Imre hangsúlyozta, Petőfi Sándor életművében nagyon perifériás helyet foglalt el az étkezés és az ételek témája. Valószínűleg azért, mert legnagyobb költőnk bizony sokat éhezett. Ahogy ő maga írta: „Nekem a sors mindig akkor ad kanalat, ha levesem nincs, és viszont.”

Bővebben

Mi köze Nemo kapitánynak és Leonardo da Vincinek a Star Trek Voyager sorozathoz? Ez is szóba került a legutóbbi Sc-ifi kedvelők találkozóján, ahol megcsodálhattuk a legfiatalabb vendégeink által gyártott csillaghajókat is. Beszélgettünk a hősöket alakító színészekről, a producerek és írók csörtéiről, a Delta kvadráns gonosztevőiről és az emlékezetes epizódokról. A szériához kapcsolódó könyvek, képregények, videojátékok és szobrok kínálatából is szemezgettünk. Következő alkalommal 2023. február 9-én 16.30-kor találkozunk, ahol témánk a Star Trek Enterprise sorozat lesz. Mindenkit sok szeretettel várunk egyre bővülő csapatunkba.

Bővebben

Tisztelt érdeklődő! Korábbi híreinket az eseménynaptárban láthatja és keresheti!