Skip to content Skip to footer

Híreink

Tisztelt érdeklődő! Korábbi híreinket az eseménynaptárban láthatja és keresheti!

Március 7.

Nőnap alkalmából március 7-én zenés bolondozással köszöntötte a szép számú közönséget Szecsődi Ferenc Liszt-díjas érdemes és kiváló hegedűművész, mely műsorban közreműködött a „Ne égesd el” c. vietnami, Oscar-díjra jelölt alkotáshoz zenét szerző Benedekfi István (zongora) és Benedekfi Zoltán (hegedű). A humorral fűszerezett program egy akár valós, akár kitalált szerelmi történet nagy amplitúdóit vitte színre hol a zene, hol pedig a szavak játékosságával. Felcsendültek Sosztakovics, Csajkovszkij, Fritz Kreisler és Hubay Jenő darabjai, valamint egy musicalrészlet és egy rumbaszám is, melyekben élvezettel fürdőzött a nagyérdemű, az ezek közötti szünetekben pedig a szóviccek és tréfás anekdoták mulattatták őket. Az est végén Dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő köszöntötte a hölgyeket egy-egy szál virággal, mely a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesülettel közösen szervezett est méltó lezárása volt. Bővebben

Hosszabb beszámolóért olvassa el a Hiros.hu cikkét!

Március 5.

Előadással bővített tárlatvezetést tartott március 5-én Ács Imre mesterpedagógus a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja tagjainak. A Helyismereti gyűjteményben január óta megtekinthető kiállításon előadónk régi szakácskönyvgyűjteményének legszebb darabjait mutatja be, az előadáson pedig alkalma volt egy kis áttekintést adni e műfaj történetéről, megjelenéséről, főbb jellegzetességeiről.

Az első, még kézírásos szakácskönyvek az ősi nagy kultúrákból (India, Kína, zsidó királyságok) maradtak ránk. Európában, azonban belül is Katalóniában a XV. században jelentek meg az első nyomtatott szakácskönyvek. Magyar nyelven Misztótfalusi Kis Miklós adta ki elsőként a Szakáts mesterségnek könyvetskéjét, egész pontosan 1698-ban, amit rövidesen sok más hazai gasztrokönyv követett. A szerzők, kiadók lehettek háziasszonyok (Rézi néni), urasági főszakácsok, szállodák mesterszakácsai (Dobos C. József), híres emberek (Móra Ferencné), de a különböző vallási felekezetek is. Nyelvük kezdetben Magyarországon is latin, később német volt, majd nagyon elterjedt a francia, ez lett a gasztronómia hivatalos nyelve is. (Ugye mindenki ismeri pl. a passzíroz vagy a paníroz szavakat? Hiszen ezeket is utóbbi náció szókincséből ültettük át a magyarba.)

Az elméleti bevezető után tekintették meg a klubtagok a tárlatot, ahol az előadó egy-egy könyvet kiemelve szemléltetni is tudta az elmondottakat. Itt szembesült vele a hallgatóság több tagja, hogy bizony egyik-másik szakácskönyvet még édesanyjuk, vagy ők maguk is használtak. Bővebben

https://www.baon.hu/helyi-kozelet/2024/03/acs-imre-szakacskonyv-kiallitas-katona-jozsef-konyvtar-galeria-kecskemet

https://keol.hu/kecskemet-bacs/acs-imre-mesterpedagogus-eloadasa-a-konyvtarban

Március 1.

Mókában ezúttal sem volt hiány a Helen Doron Kecskemét baba-mama foglalkozásán. A tanfolyami hallgatók már egészen bátran teljesítették Jázmin tanár néni kéréseit, de a vissza-visszatérő, alkalmi látogatók is elkezdték bontogatni szárnyaikat. Ha Ön sem szeretne kimaradni az efféle játékos angolozásból, március 22-én Széchenyivárosi Fiókkönyvtárunkban csatlakozhat hozzánk. Bővebben

Február 29.

Tanári pálya iránti elköteleződése motivációinak felvázolásával kezdte A biológia, több mint egy tantárgy c. előadását Lengyel Adrien tankönyvíró, innovátor mesterpedagógus, a Nemzeti Tudásképző Akadémia Középiskolai Képzési Program igazgatója, a Kecskeméti Református Gimnázium tanára február 29-én. Tanárként, emberként, anyaként és innovátor mesterpedagógusként is az egészséges életmódra, a környezettudatosságra nevelés és a tehetséggondozás a legfőbb célja. Mint mondta, a magyar lakosság egészségi állapota katasztrofális. Az egészséges táplálkozás nem paleo, nem vegán, nem ilyen, nem olyan, hanem egyszerű, vegyes táplálkozás, mindenből mértékkel. Beszélt a környezeti problémákról: az iszonyatos mértékű szemetelésről, a szmogról, a túlnépesedésről és arról, miként pusztítja el az ember bizonyos állatok élőhelyét. Lengyel Adrien fontosnak tartja az áltudományokkal szembeni óvatosságra inteni a gyerekeket. Példaként hozta fel azt a berendezést, ami állítólag a talpon keresztül szívja ki a méreganyagokat a szervezetből, holott köztudott, hogy a talpunkon a legvastagabb a bőr, ami már önmagában ellentmondás. Tanárként megoldási javaslatokat kell tenni, feladat a tájékoztatás, tanítás és az érdeklődés felkeltése; a környezettel való harmónia megteremtése, az „elég” fogalmának tudatosítása, az egocentrikusság fékezése és az empátia kialakítása; valamint prevenció egészség és szocializáció terén is. Napjainkban nem népszerű gondolat, de az előadó vallja: szükséges egy lexikális tudás, egy alaptudás, nem építhetünk csupán a kütyükre. Sokan nincsenek tisztában azzal sem, hogy a teljes népesség egy faj, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy bárki bárkivel képes szaporodni, aki termékeny állapotban van. A mesterpedagógus hamisnak és rombolónak tartja azt a nézetet, hogy mindig jobbnak és jobbnak kell lenne, véleménye szerint tudni kell elégedettnek lenni. Bővebben

Február 28.

Jó hangulatú farsangi mulatság várta a Hírcse – Hírös Családmentor Egyesület HírCsE csacsogójának e hét szerdai látogatóit könyvtárunk Nagytermében. Csillogó_Csimota egy foglalkozással örvendeztette meg a gyerkőc-anya párosokat, Manka gyógypedagógus pedig egy kis tánccal mindenkit átmozgatott, végül pedig a páros jelmezverseny díjai is gazdára találtak a „szakmai” zsűri bírálatát követően. A fotók alapján mind a kicsik, mind pedig a nagyok jól érezték magukat, mi pedig bízunk benne, hogy eme mulatsággal végleg elkergették a telet, és most már tényleg marad a tavaszias, enyhe idő. Bővebben

Február 24.

2024-ben immáron 7 órássá bővült a Wass Albert erdélyi magyar író, költő tiszteletére szervezett emléknap. Az immáron harmadik éve könyvtárunkban helyet kapó felolvasó délután mostanra zenés irodalmi nappá nőtte ki magát, köszönhetően a szép számú előadó és kórus jelentkezésének. A több mint 300 érdeklődőt vonzó programon voltak vissza-visszatérő résztvevők és új arcok egyaránt, ki-ki a maga tehetségével gazdagítva a Hírös Rovókör, a Hírös MAG és a Hírös Olwassókör által szervezett programot.

Fotóválogatásunk ízelítőül szolgál a február 24-i fellépők hosszú-hosszú sorából. Bővebben

A Hiros.hu beszámolója és galériája: https://hiros.hu/zenei-eloadasok-is-szinesitettek-a-wass-albert-elott-tisztelgo-olwassunk-egyutt-napot

Február 22.

Meglepetéssel kezdődött az Utazók a könyvtárban sorozat február 22-i előadása: A Katona József Könyvtár Vegyeskara hawaii dallomokkal hangolta témára a nagyszámú közönséget. Ezután kapott szót az est előadója, Ádám Adrienn világutazó, aki 2023-ban három hónapot töltött Hawaiin, és élményeit a Hawaii kalandok c. könyvében örökítette meg.

Hawaii az Amerikai Egyesült Államok egyik exklávé tagállama, azaz földrajzilag elkülönül az ország törzsterületétől. Lényegében egy Polinéziához tartozó szigetcsoport a Csendes óceánban 3.800 km-re az amerikai kontinenstől. Bár az odajutás nem egyszerű, a beutazási engedélyhez szállásfoglalást és megfelelő mennyiségű pénzt kell tudni felmutatni. Hazai mércével mérve nagyon drága a szállás és az élelmiszer, mégis közkedvelt célpontja a turistáknak, köztük a magyaroknak is. Meleg trópusi éghajlata és változatos természeti környezete teszi vonzó úti céllá. Míg az egyik sziget maga a földi paradicsom buja zöld növényzetével, több száz méteres vízeséseivel, a másik kietlen, holdbéli táj, működő vulkánokkal, lávafolyásokkal. A Mauna Kea, a szunnyadó pajzsvulkán a méretei miatt is lenyűgöző: ha a tengerszint feletti magasságához az óceán alatti részeit is hozzászámoljuk, 10 203 méterével ez a föld legmagasabb hegye. Ha azt hisszük, hogy a fehér homokos tengerpartokat nem lehet felülmúlni, meg kell nézni Hawaii zöld, fekete és vörös homokos partszakaszait!

Hawaii élővilága is több világrekorddal büszkélkedik. Itt él a Föld legszínesebb fája, a szivárvány eukaliptusz, és itt található a Föld legnagyobb fán termő gyümölcse, a jackfruit. Szomorú rekord viszont az a különbség, ami a fehérek számára elérhető luxus és az őslakosság mélyszegénysége között feszül. A hawaii őslakosok mégis boldog és hazaszerető emberek. Bővebben

Február 20.

A Jó Föld termékcsalád gyártójának, Guszti bácsinak február 20-i előadását ismét egy vendégelőadó, ezúttal a Hunyadivárosi Közösségi Kert kertszervezője, Szilberhornné Csilla bemutatkozása előzte meg. A közösségi kertépítő visszaemlékezett arra a parlagon heverő területre, amelybe az önkormányzat és a helyi képviselő támogatásával tudtak új életet lehelni, amin kezdetben 15, főként kisgyermekes család kezdte meg a vegyszermentes gazdálkodást. Ez az alapelvük azóta is változatlan: nem használnak sem műtrágyát, sem permetszert, így a felbukkanó kártevők ellen igyekeznek a természetes ellenségeket bevetni, például a levéltetvek ellen ott vannak a katicák. Folyamatosan komposztálnak, mindig törekszenek a rendezett küllemre, a közös munkafolyamatokat pedig együtt végzik, legyen szó fűnyírásról, vagy épp tereprendezésről.

A kezdeti 1000 négyzetméteres terület mostanra jelentősen kibővült, így immáron 26 család és két intézmény gazdálkodik náluk, ki a földben, ki pedig az oda telepített magaságyásokban. A 2012-ben megalapított kert az első volt a hazai közösségi kertek sorában, amely eddig összesen 60 családnak biztosított vegyszermentes termesztési lehetőséget. Fontos, hogy a zöldségek és gyümölcsök mellett virágokat, gyógy- és fűszernövényeket is ültetnek, hiszen ezekkel csalogathatják oda a különböző beporzókat. A kertépítés mellett pedig a közösség építésére is törekszenek közös főzéssel, vagy éppen A legszebb konyhakertek megmérettetésben való részvételükkel – fejezte be a rövid, ízelítőként szolgáló bemutatkozást Szilberhornné Csilla kertszervező.

A Hunyadivárosi Közösségi Kert képviselőjét követően Hegedűs Ágoston vette birtokba a teret, aki előadás helyett most az élményszerzésre a hangsúlyt. Kezdetben sorra vette a jelenlévőkkel a növénytermesztés legfontosabb ismérveit, ahol a helyes válaszokat apró ajándékokkal is jutalmazta, majd mindenkit az asztalhoz szólítva vette kezdetét a különböző zöldség- és gyümölcsmagvak ültetése, valamint a már előnevelt növények nagyobb cserépbe való áttelepítése. A program végén pedig minden Jó Föld okos földkeverék, valamint kitelepíthető növény gazdára talált a jelenlévők között. Bővebben

Február 17.

Így kell egy évet elkezdeni! Kicsik és nagyok közel százan játszottak velünk és a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete játékmestereivel az idei év első Társasjáték klubjában. Bízunk benne, hogy a lelkesedés a következő, április 20-i alkalomra is megmarad, sőt, még bőven van hova tovább fokozni, amíg még van szabad hely és asztal a térben. Bővebben

Február 16.

Hagyományainkhoz hűen idén is egy egyházi személy előadásával színesítettük a Házasság hete programjait. Február 16-án Fodorné Dr. Ablonczy Margit családpasztorációért felelős lelkész családvédelemről szóló szavait hallgathatta meg a közönség, akinek előadása elsősorban a lelki védelemre és erőforrásokra helyezte a hangsúlyt. Vendégünk felidézte a bibliai családfogalmat, mely az évezredek során fokozatosan formálódott át, ami mostanra, a XXI. századra erősen megrendült. Sokan érezzük sajátunkénak az érzést, miszerint egyre több család hullik szét, annak értékei sérülnek, vagy éppen megvalósíthatatlanok. Éppen ezért a családvédelemben a legfontosabb, hogy e fogalomban rejlő belső értékeket védjük meg, mely folyamatnak belülről, a család egyes tagjaiból kell kiindulnia. Valljuk be, ez manapság egyre nehezebb, hiszen az egymásra fordított minőségi idő megtalálása is igazi kihívás.

A család mint fészek példáján keresztül érzékeltette Fodorné Dr. Ablonczy Margit e közösség megtartó erejét. A ragadozó madarak is a fészek- és családalapítás kezdetén teszik próbára kapcsolatuk erejét, majd miután megalapítják közösségüket, utódaik számára egy kényelmes, puha közeget teremtenek, melyben a későbbi generációk kényelmesen nevelkedhetnek. Ahogy azonban kicsinyeik cseperednek, úgy teszik fejlettségi szintjükhöz mérten újabb és újabb kihívások elé gyermekeiket, vigyázva, hogyha még túl gyengék valamihez, rögtön ott teremnek segíteni. Egy idő elteltével azonban az oltalmazó fészekből kicsipkedik a kényelmi elemeket, hogy az durvává váljon, érzékeltetvén a leválás fontosságát. Ehhez hasonlóan egy család feladatai is fokozatosan változnak, viszont fontos, hogy sosem szűnnek meg egy egység lenni.

Egy újabb analógia, a tűzhely hasonlatát beemelve beszélt a családpasztorációért felelős lelkész a közösen őrzött értékek szerepéről, melyek csak a szűk közösség megtartó erejével maradhatnak életben, legyen szó hagyományokról, szokásokról vagy bármi másról. Értelmezhető a család egyfajta rendszerként is, melynek minden eleme ugyanúgy számít, azonban fontos, hogy egyénként csak a saját viselkedésünkre tudunk hatással lenni. Így például nem mindegy, hogyan hordozzuk magunkban a múlt fájdalmait és a jelen nehézségeit, vagy éppen mennyire fókuszálunk a jövőre, hogy hogyan tudjuk megőrizni, ápolni még meglévő értékeinket.

De adaptálhatjuk egy japán művészet, a kintsugi jelentését is családi közösségünkre, akik az összetört edényt arannyal „forrasztják” össze, melytől a csorbát szenvedett darab csak még értékesebbé válik. Vendégünk hangsúlyozta, ha valami sérül, azt nem kell egyből eldobni és helyette újat beszerezni, hiszen azt, a fenti példánál maradva, sokkal értékesebbé is tehetjük. Példa erre a bibliai József története, aki meg tudott bocsátani másoknak, vagy éppen Jézus, aki saját testi szenvedéseivel vezekelt az emberek bűneiért, így oldozva fel a halandókat Isten haragja alól.

Utolsóként hangsúlyozta ki Fodorné Dr. Ablonczy Margit a belső erőforrások megerősítésének fontosságát. Tekinthetünk az előre meghatározottságra teherként is, egy új szempontból, szemszögből közelítve azonban még előnyt is képesek lehetünk kovácsolni belőle. Hiszen a legfontosabb az én erejének felfedezése, hogy megtaláljuk saját magunk feladatát, hogy mi min tudunk változtatni, ha kell, sokadszorra is ahelyett, hogy közben másokra mutogatnánk. Mindezt egy felsőbb cél, a család fennmaradása érdekében. Hiszen ez az a közeg, ahol valódi elfogadásra lelhetünk, míg mindenhol máshol csak megfelelni tudunk. Bővebben

Február 15.

Legutóbbi sci-fi találkozónkon a Marvel Cinematic Universe sikereit megalapozó Vasember mozifilmről és a címszereplő további életéről beszélgettünk. Szóba került a rendező Jon Favreau megközelítése, Robert Downey Jr. rögtönzései, a forgatások kulisszatitkai, és természetesen megállapítást nyert az is, hogy Tony Starknak van-e szíve.

Következő alkalommal Középföldére látogatunk el és vendégül látjuk a Szilmarilok, a Hobbit és a Gyűrűk Ura teremtményeit. Érintjük majd J. R. R. Tolkien életét és munkásságát. Kibeszéljük a két filmtrilógia alkotói folyamatait, a sorozatot, a szerep- és videojátékokat, és megvizsgáljuk a legendának a fantasy zsánerére gyakorolt hatásait is. Találkozzunk március 21-én 16.30-kor a Tinivilágban! Bővebben

Február 14.

Szép számú közönség fogadta a városba visszatérő Kiss Esztert, Firenze hivatalos idegenvezetőjét frissen megjelent Hello. Itt Firenze című könyvbemutatóján. A szegedi születésű, ám Kecskeméten is több mint tíz évet élő vendégünk már fiatalkorában is fontolgatta a külföldi munka gondolatát, melyben végül a szerelem és a családalapítás hozta meg számára a döntő lépést. Persze a váltás nem volt könnyű: egy 8 hónapos gyerkőccel és olasz férjével költözött ki a mindkettejük számára ismeretlen, sokak által romantizált Firenze városába, ahol nagyszülői segítség nélkül kellett beleszoknia az új mindennapokba. Önállóan, autodidakta módon kezdte felfedezni a várost, ahol előbb kulturális koordinátorként szervezett gasztronómiai programokat amerikai diákoknak, majd miután ez a munkahelye megszűnt, vetődött fel az idegenvezetés gondolata egy, a férjétől kapott prospektus formájában. De, mint oly sok dolog az életben, ez sem ment könnyen.

Már csak időközben derült ki, hogy a szuperintenzív és olcsónak egyáltalán nem nevezhető képzést már valamilyen fokú előképzettséggel rendelkezők (építészek, művészettörténészek, rajztanárok) számára találták ki. Eszter azonban, mivel mindig is itta magába a tudást, nem hátrált meg, kitartott, és végül sikerrel zárta a vizsgát. Ezt követően néhány hónappal pedig már a következő kurzust végezte, miközben olasz nyelven tartott idegenvezetést a helyieknek. Legalábbis kezdetben. Kiss Eszter elárulta, hamar ráébredt, hogy a csoportos túrák vezetése nem az ő világa, valami egyedit, exkluzívat szeretne nyújtani a vendégeinek, így bármennyire is riasztók voltak számára a jogszabályok, saját vállalkozásba kezdett, 2017-ben pedig elindította a könyvvel azonos című közösségi médiaoldalát.

Követőbázisa szépen gyarapodott, majd a Covid hatására ugrásszerűen megnőtt, mikor a magyar média képviselői szinte napi rendszerességgel keresték fel, hogy tudósítson az olaszországi eseményekről. Eszter visszaemlékezve is átélte azt a pillanatnyi sokkhatást, mikor közölték vele, hogy kétmillió magyar fogja hallani azt, amit nyilatkozni fog. „Ennyi ember még sosem hallgatott engem egyszerre!” – nevetett fel, mintha maga sem hitte volna el, hogy egyik napról a másikra ilyen sokak számára lett fontos, amit el szeretne mondani, át szeretne adni. És ez az érdeklődés azóta sem csappant, sőt fokozatosan épül tovább. Először a bezártság idején készített online sorozatai (például a Medici családról, Dantéról, Michelangeloról, Galileiről) lettek népszerűek, vendégeinek aránya pedig egyre inkább a magyarok arányára billent, most pedig már gyakorlatilag szinte csak hazaiaknak mutatja meg Firenze, illetve Toszkána nevezetes városainak szépségeit. Mindezt egyénre szabva, amit, ahogy mondta, 5 perc beszélgetés alapján képes „letapogatni”, ki, mire vágyik.

Mintegy különleges képessége, hogy képes úgymond „régi” szemekkel nézni a nevezetességeket. Szinte fülében csengnek az egykori zajok, látja korhű ruhákban sétálni az egykor élt embereket, melyekről azt is gondolhatta volna, csak a túlzott álmodozás miatt képzelődik. De nemcsak ő, Ady Endre is hasonlóról számolt be, amely szuperérzékenység mindkettőjük javára válik. Kiss Eszter elárulta, bár szereti bővíteni tudását, számára ezentúl az is fontos, hogy mindezt meg is ossza másokkal. Ebből az adni akarásból és az ő szűnni nem akaró, ahogy fogalmazott, írhatnékjából született meg végül első könyve, melyben azokat az élményeit örökítette meg, amikről úgy érezte, valósággal ki akarnak törni belőle.

A négy részre tagolt kötet novellákból áll össze egy egésszé, melyek önmagukban is megállják a helyüket. Míg az első az idegenvezetés élményeit adja át az olvasónak, a második a külhoni utazásokat örökíti meg, a harmadik az érzelmi mélyrepülésekről vall megkapó őszinteséggel, a negyedik pedig a gyermekkor meghatározó momentumait öleli fel. Így mindenki megtalálja a magának kedveset, a hangulatához éppen illőt, amelyek mindig mást és mást képesek adni az olvasónak, árulta el Kiss Eszter, hivatkozva az eddig hozzá érkező visszajelzésekre. Az útikönyv helyett sokkal inkább egyéni élményeket átadó könyvnek már készül a második része, de az idegenvezető még ezen túl is folyamatosan keresi a fejlődési lehetőséget. Bővebben

Február 13.

Február 13-án folytattuk néhány éve megkezdett hagyományunkat, a Házasság hetén tartott Ketten az úton című beszélgetést, amelyre olyan, a város prominens, magas szakmai munkát végző személyeket hívjuk meg, akikről köztudott, hogy régóta harmonikus házasságban élnek. Ez alkalommal Somogyvári Ágnes régészt és Füzi László irodalomtörténészt kérdezte a város kulturális szakújságírója, Kriskó János, vagyis a tavalyi évhez képest most felcserélődtek a szerepek. (Ha kíváncsi a Kriskó házaspárral folytatott társalgásra, az erről készült felvételt megtalálja YouTube-csatornánkon.)

Noha a régészként tevékenykedő Ágnes és az irodalomtörténészi munkát végző László is az egykori Pannónia provincia területéről származnak, lévén egyikük Pécsett, másikuk pedig Petőháza határában nevelkedett, útjuk csak később, tanulmányaik során keresztezte egymást. Már találkozásuk előtt is mindketten szerettek olvasni, melyben egy-egy, a munkáját kiválóan végző magyartanár játszott szerepet; míg Somogyvári Ágnes a francia irodalmat, addig Füzi László a hazai és határon túli magyar folyóiratokat falta előszeretettel.

Noha Ágnes egy egyetemvárosban nevelkedett, László pedig igen messze lakott Szegedtől, végül mindkettejük útja a valamikori JATE-hoz vezetett. Somogyvári Ágnest a Tutanhamon sírjának feltárásáról szóló könyv terelte a régészet felé, és miután kigyógyult az egyiptológia iránti bűvöletből, a Csongrád-Csanád vármegyei intézmény régészeti specializációs képzésére esett a választása. Addig Füzi László a Tiszatáj című folyóiratot szerkesztő Ilia Mihály professzor úr miatt jelölte meg a szegedi kampuszt, hiszen tudta, ott határon túli magyar irodalomról is hallhat. Így alakult, hogy évfolyamtársakká lettek, és a közös iskola mellett a Somogyi-könyvtár iránti szeretetükben is osztoztak, lévén mindketten előszeretettel tanultak, kutattak és olvastak az ódon könyvtár falai közt. Kapcsolatukat még az egyetemi évek alatt házassággal koronázták meg, az iskola elvégzését követően azonban nem maradtak sokáig a városban, hiszen Somogyvári Ágnesnek az egri múzeumban állást ajánlottak.

Az új pozícióban azonban nem volt alkalom rögtön elmélyülni, hiszen már útban is volt első gyermekük, Zsófia. Az ott munkában eltöltött évek végül mégis meghatározóak lettek Ágnes számára. Olyannyira, hogy mikor Lászlót hivatása 1982-ben Kecskemétre szólította, a múzeumi kollégák azzal bátorították, ha a Bács-Kiskun vármegyei megyeszékhelyen nem sikerül állást találnia, szívből visszavárják. A történet azonban nem így alakult. Megszületett második gyermekük, Ágnes, és míg Füzi László bekerült egy folyóirat szerkesztőségébe, addig Somogyvári Ágnes a GYES évei után a kiskunfélegyházi múzeumban tudott régészként elhelyezkedni. Harmadik gyermekük, Péter pedig csak ezt követően tette teljessé családjukat.

Az eltérő foglalkozások miatt hol László járt gyermekeivel együtt régészeti feltárásokra, hol pedig Ágnes utazta be férjével keresztül-kasul az egész országot irodalmi rendezvények miatt, ami, ahogy fogalmaztak, számukra így természetes. Így fordulhatott meg a hajlékukban Kányádi Sándor, Eszterházy Péter, Zelei Miklós vagy éppen Benes József is. Kölcsönösen hatottak egymásra, inspirálták és inspirálják máig a másikat, beszédükből pedig sem Kriskó János, sem pedig a közönség nem tudott mást kiolvasni, mint egy harmonikus, szerető kapcsolatot. Bővebben

Február 8.

Február 8-i Középpontban a katedra sorozatunk előadása volt az első, amely a telt ház mellett még plusz kivetítést is igényelt, így több mint 180 fő hallgathatta meg Steigervald Krisztián generációkutatót. A generációkutató többször hangsúlyozta: az idősek mindig is panaszkodtak a fiatalokra, a gyerekek pedig szidták az időseket, hiszen mindenkinek más és más az alapélménye, mások a tapasztalatai, amiben felnövekedett, így nincs ebben semmi újdonság, ez mindig is így volt és így is lesz, amíg világ a világ.

Vendégünk előadását rögtön az elmúlt évszázad jelentős változásainak taglalásával kezdte, hiszen a világtörténelem során soha nem volt még ilyen hosszú a munkában eltöltött évek száma, ami miatt a nyugdíjkorhatár egyre csak kintebb tolódik, valamint a várható élettartam ideje is négyszeresére nőtt az elmúlt évszázadokéhoz képest. Így függetlenül a technológia fejlődésétől, pusztán száz év leforgása alatt jelentős átalakuláson ment át nemcsak a magyar, de a világ társadalmának jelentős része, amivel érthető módon a gazdasági, egészségügyi és egyéb területek szinte képtelenek voltak lépést tartani. Már önmagában ez is éppen elég feszültséget okoz az egyes generációk között, nem is beszélve a technológia térhódításáról, ami hatalmas szakadékot vájt az offline és az online világban nevelkedettek közé.

Steigervald Krisztián kiemelte, az elmúlt évszázadban felnövekvők még rendelkeznek a várakozás képességével, tudják, hogy mit jelent vállalni a felelősséget a tetteinkért és tudnak önállóan cselekedni. Ma már azonban, amikor más nevelési elveket vallunk és gyakorlunk, és szinte minden pillanatok alatt elérhető, karnyújtásnyi távolságra van tőlünk, a most fiatalok nem értik, mégis miért indokolt bármire is várakozniuk, valamint fogalmuk sincs, mégis mit jelent unatkozni. Olyannyira megnőtt az információterhelésünk, hogy sokszor már valósággal szomjazunk arra a bizonyos 5 perc nyugalomra és csöndre, hiszen már-már kihívást jelent elbújni az audiovizuális tartalmak elől, a digitális detox pedig szinte elképzelhetetlen, hiszen valósággal össze vagyunk nőve a telefonunkkal. Így vendégünk szerint nem az a kérdés, hogy mikor adunk telefont a gyerekünk kezébe, hanem sokkal inkább az, hogy eldöntsük, mikor mutatjuk meg neki, hogy egy eszköztől függünk.

Éppen a fentiek miatt kontraproduktív, ha a szülők el akarják szakítani a gyerekeket a digitális kultúráról, mert ez bizonyítottan hatékonyságcsökkenést fog eredményezni. Igenis tudomásul kell venni, hogy a Z és alfa generáció már nemcsak offline, de online énnel is rendelkezni, utóbbi elől pedig képtelenek elmenekülni, így szülő legyen a talpán, aki képes leülni beszélgetni a gyerekkel a cyberénjéről. Ahelyett, hogy magunkat vagy másokat ostoroznánk a digitális eszközhasználatot illetően, jobb inkább a lehetséges következményekre koncentrálni, mert akkor tudunk rájuk releváns válaszokat adni, hívta fel a közönség figyelmét Steigervald Krisztián.

Vendégünk legfontosabb üzenetként azt fogalmazta meg, hogy a most gyermeket nevelők törekedjen rá, hogy megmutassák a fiataloknak az offline világban rejlő szépségeket, hiszen csak azok képesek hidat építeni a szétszakadófélben lévő generációk között, akiknek még az offline és az online világot is volt alkalmuk megtapasztalni 35 éves koruk előtt. Bővebben

Február 6.

A Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja február 6-án az 50 éve elhunyt kecskeméti-jakabszállási költőre, Sántha Györgyre emlékezett. A klub vendége volt Sántha Melinda, a költő unokája és Benkő Irén, a Sántha György Emlékkör alapítója, akik ismertették a költő életútját, méltatták költészetét, valamint a Sántha-Kör tagjai olvasták fel verseit.

Sántha György az 1930-as években már érett és országszerte elismert költő volt annak ellenére, hogy nem mozdult Kecskemétről. A „földközeli” élet hozzátartozott költészetéhez. Személyes kapcsolatot tartott azonban a nagy népi írókkal, és segítette fejlődését a kecskeméti pezsgő szellemi élet is. Ebben az időszakban jelent meg A toronyőr című és az Arany homokon nomád felhők alatt című verseskötete. Az „aranyhomok” ekkortól vált közszóvá. A baráti szálak ellenére Sántha hosszú távon nem tudott kitörni a vidéki létből, az ötvenes évekre már az irodalmi élet perifériájára szorult – méltatlanul. Már a magyar népi mozgalom költészetéhez tudott egyéni színeket hozzátenni, tudott egyedi lenni. Számára nem az idillbe menekülés lehetőségét jelentette a jakabszállási homokvilág, mindig együtt látta a tájat és az embert. Az ötvenes évektől pedig bibliai ihletésű, bonyolultabb kép- és formavilágú verseket írt.

Sántha Melinda – bár személyesen nem ismerhette nagyapját – a családi emlékezet révén személyes emlékekkel is gazdagította előadását. Elmondása szerint Sántha György kemény, tiszta jellemű, humorérzékkel megáldott ember volt, aki úri származása ellenére a szegények mellett kötelezte el magát.

A Sántha György Emlékkör havonta (legközelebb e hét pénteken 15 órakor) a könyvtárban találkozik, szívesen várják a csatlakozni kívánókat. Bővebben

Fennállásának 40. évéről megemlékezendő, egy kerekasztal-beszélgetésen vettek részt a Kecskeméti Városvédő és Városszépítő Egyesület képviselői február 6-án könyvtárunkban. Az eseményen jelen volt többek között Dr. Farkas Gábor építész is, aki újraindította a szervezetet, mely korábban több formában, más-más néven működve látott el hasonló funkciót, mint a ma együtt dolgozó csapat. Az egyesület alelnöke, Hahn-Tapodi Zsuzsanna fő feladatukként jelölte meg, hogy a komoly, mérnökök által alkotott terveket mintegy átültessék a közemberek nyelvére, valamint fórumok révén biztosítják a lehetőséget, hogy a lakosságnak is legyen beleszólása a folyamatosan épülő, szépülő, formálódó városképbe. Mondhatni kapocsként vannak jelen a mérnökök, a lakosok és a városháza közötti rendszerben. Így volt lehetséges többek között az is, hogy a forró, megosztó témának számító ügyekben is képesek voltak változást, változtatást előidézni.

Kriskó János kérdésére került terítékre a felújításra szoruló nagyszínház épülete, amely kapcsán máig nagyon megoszlanak a vélemények. Hahn-Tapodi Zsuzsanna hangsúlyozta, bár ő a modernitás oldalát képviseli, sokan erős védelmükbe vették az intézményt körülölelő zöldterületet, ami miatt végül egy A és B terv helyett, a polgármester közbenjárásával, egy harmadik megoldás született. Dr. Farkas Gábor építész a téma kapcsán hozzátette, véleménye szerint a felújítás esetén a legfontosabb, hogy amit lehet, azt meg kell őrizni, hogy az új épület is tükrözze a hely szellemét, viszont bizonyos (pl. műszaki) kérdésekben elkerülhetetlen a modernizáció, ami nem képezheti vita tárgyát. Ellenkező esetben, ha nincsenek tekintettel újratervezéskor felmenőink eredeti szándékára, előfordulhat, hogy a lakosok nem fogják szeretni új formájában, hiába korszerű és XXI. századi szemmel nézve esztétikus.

Király József elnök beszélt többek között a Dobó körútra tervezett parkolóház kérdéséről, amiben egy közlekedési mérnök véleményét is kikérték, hogy a problémát most orvosló fejlesztés valójában milyen hosszú távú, 50 év távlatában mérhető következményekkel járhat. Hiszen lehet, hogy a parkoló autóknak most helyet tudnak vele biztosítani, de az csak még nagyobb forgalmat, még nagyobb szállópor koncentrációt generálna, ami az ott lakók kárára lenne. Nem is volt kérdés, hogy ezek miatt egyesületi szinten tiltakoznak ellene.

Dr. Farkas Gábor építész beszélt továbbá az általa alapított Mende Valér-díjról, amivel az építészekre igyekszik ráirányítani a köz és a média figyelmét, hiszen korábban szomorúan tapasztalta, hogy egy-egy beruházás átadásakor a legkevesebb szó a munka oroszlánrészét végző építészről esik. Ez, mint mondta, sikeres kezdeményezésnek bizonyult, hiszen egy általuk kitüntetett építészt már szakértőként is kérdezett a helyi média. Nem utolsó sorban pedig a díj nevével egy olyan fiatal, az 1800-as években alkotó szakemberre is felhívhatják a figyelmet, akinek köszönhető Kecskeméten többek között a Luther udvar és palota, a Hajdú-villa, vagy éppen az Újkollégium épülete.

Zárásként Kriskó János arra kérte a jelenlévőket, emeljenek ki egy kudarcként és egy sikerként megélt történetet a sok közül. Hahn-Tapodi Zsuzsanna egyértelműen a Kerényi József tervezte, úgynevezett virágablakos épületet említett bukásként, aminek sorsa már-már megpecsételődött, holott az egész építész társadalmat a hátuk mögött tudhatják. És bár a legtöbb ügyet mindent vegyes érzelmekkel telve éli meg, a szecesszió életben tartását és jelentőségét egyértelmű sikernek könyveli el. Király József a belvárosi társasházak térhódítását említette meg negatívumként, hiszen ezekkel szerinte elveszik a hely korábbi hangulata, szelleme. Ami viszont egyértelmű dicsőségként könyvelhetnek el, az a barack „felvirágoztatása”, a szecesszió, a Rákóczi út rehabilitálása, valamint a Dr. Farkas Gábor építésszel folytatott együttműködésük. Bővebben

Február 2.

Igazán sokan voltak társak a mókában a Helen Doron Kecskemét mai baba-mama foglalkozásán. A már tanfolyamra járó gyerkőcök valósággal csüngtek Jázmin tanár néni szavain, önfeledten mondogatták hol az angol számokat, tárgyak neveit, hol pedig tették, amit kértek tőlük. Talán az eddigi legfelszabadultabb órát tudhatjuk magunk mögött.

Két hét múlva a Széchenyivárosi Fiókkönyvtárba várjuk az érdeklődőket egy ehhez hasonló bemutatkozó foglalkozásra. Ne feledje, bár a részvétel ingyenes, minden esetben előzetes regisztrációt igényel! Bővebben

Február 2-án Halász Kinga kommunikációs szakember előadásával folytatódott Középpontban a katedra sorozatunk, melyre ezúttal is rendkívül sokan voltak kíváncsiak. Az előadást vendégünk rögtön egy megdöbbentő statisztikai adattal kezdte, miszerint annak, amit szóban át szeretnénk adni másnak, a 70%-a veszik el a kommunikációs folyamat közben. Így talán már nem is túl meglepő az a kissé felháborodott felkiáltás, ami a program címében is benne foglaltatott, miszerint: mondom, de nem értik!

Ezt az információátadási nehézséget árnyalják továbbá a különböző kommunikációs stílusok (agresszív, passzív, manipulatív, asszertív), melyek az önérvényesítés és az együttműködési hajlam tengelyén más-más ponton helyezkednek el, ekképp hátráltatva a hatékony párbeszédet. Mert végtére is az egyetlen és kívánatos forma az asszertivitás, amiről nagyon sokszor és sokat hallhattunk, olvastunk már, viszont sokan mégis a berögzült, rossz sémákat alkalmazzuk. De mégis miért? A kérdés természetesen költői.

Holott a jó kommunikáció módja négy lépcsőben bárki számára elsajátítható.

1. Igaz a mondás, miszerint hallgatni arany, ezért általános érvényű szabály, hogy kétszer annyit hallgassunk, mint beszéljünk. Így gyakorolhatjuk az igazi, értő figyelmet a másik irányába.

2. Ha már mesterei lettünk az értő figyelésnek, ne felejtsünk el kérdezni sem! Ilyenkor mindenképp érdemes nyitott, semmint zárt, vagyis eldöntendő kérdéseket alkalmaznunk, amik képesek előrevinni a beszélgetést.

3. Egy konfliktusos helyzetben nagyon fontos az úgynevezett én-üzenetek megfogalmazása, vagyis, hogy mi hogyan éljük meg az adott szituációt. Ha rögtön azzal kezdünk el vagdalkozni, mennyire felelőtlen, idegesítő a másik, biztos, hogy az védekezést, rosszabb esetben ellenállást vált ki.

4. Ha már jól begyakoroltuk az első három lépcsőt, szinte biztos, hogy sikerrel alkalmazhatjuk a FÉK módszert, amely az igazi kulcsa az asszertív kommunikációnak. F, mint fókusz, É, mint érzések és K, mint kérés. Így törekedjünk arra, hogy mindig objektíven írjuk le az adott szituációt, majd tegyük hozzá, az belőlünk milyen érzéseket váltott ki, és végül mindig legyen egy egyértelmű üzenetünk, amelyet a másiktól kérünk a helyzet feloldására.

Halász Kinga kommunikációs szakember szerint a FÉK elveinek alkalmazásával még a legrizikósabb kommunikációs helyzetet is le tudjuk vinni olyan szintre, hogy hiába a másik fél jogosan érzett dühe, konstruktívvá tegyük a beszélgetést. Természetesen azonban, mint minden más, ez is gyakorlást igényel, hogy az idegennek tűnő módszer rutinná válva segítségünkre lehessen a mindennapokban, legyen szó családi konfliktusról, munkahelyi összezördülésről vagy éppen egy utcai szituációról. Bővebben

Február 1.

Az első DigiKomm címét a kortárs alkotó, Szalai Dániel Szabadítsd fel a csordádban rejlő lehetőségeket című kiállítása inspirálta. A tucatnyi fotó alapján készült 3D-s raszterképek mintegy adathalmazként mutatják a teheneket. A tech-bukolikus világot ellenpontozzák a nyalósókat mímelő organikus műgyanta formák (a telepen szinte csak a nyalakodást nem lehet szabályozni). A robotizált szarvasmarhatelep lakói jutalomért cserébe maguktól állnak be a fejőboxba. Ebben a körhintára emlékeztető szerkezetben tesznek egy kört, majd kihátrálnak.

Az előadás bemutatta a világháló leggyakoribb metaforikus elképzeléseit, például a bábeli könyvtárat és a pillangóhatást, ismertette a médiatudomány újabb vizsgálati kereteit (a Media Studies 2.0-t és a netnográfiát), valamint körbejárta a konvergencia (összetartó folyamatok) különböző típusait.

Végül arra kerestünk megoldásokat, hogyan maradhatunk egészségesek akkor, ha a technológia túlságosan magával ragadna minket. Ahelyett, hogy future shockot kapnánk (jövősokk), vagy felütné fejét a FOMO (attól való félelem, hogy valamiből kimaradunk), netalántán csatlakoznánk a neoludditákhoz (a technológiát erősen bíráló és elutasító közösség), még mindig ott a lehetőség arra, hogy együtt éljünk a technológiával. Tudatosan. Vagyis pukkasszuk ki az algoritmusok által nekünk készített buborékot! Ne legyünk olyanok, mint a tehenek, akik a jutifalitól függenek! Ne dőljünk be a triggereknek (cselekvést kiváltó okoknak, pl. pittyenéseknek), inkább alkalmazzuk a pomodorót (rövidebb idejű fókuszált figyelem, amelyet 3-5 perces pihenőidők szakítanak meg) vagy egy időre vonuljunk digitális detoxikálóba (a zero kütyüzés elve)! Bővebben

Január 26.

A Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskola fennállásának 30. évét nemcsak egy rendkívüli, az általuk csak örök fiatalnak hívott növendékek alkotásaival is kiegészülő éves tárlattal ünnepelte meg, hanem egy kerekasztal-beszélgetéssel is, melyen Kriskó János televíziós szerkesztő kérdezte a tanárokat, Bruncsák András festőművészt, Csörgő Tamás és Patkós László grafikusművészt, valamint Vass-Eysen Ervin építészt a város művészeti intézményének múltjáról, jelenjéről és jövőjéről.

Bruncsák András felelevenítette, hogy az iskola ötlete még egy Harsányi Zsuzsanna festőművésszel folytatott beszélgetés közben született meg, mely mintegy Harsányi Zsuzsanna grafikai stúdiójának leányvállalataként látott napvilágot tízen-egynéhány diákkal. Szerencsére a kezdeményezés hamar kinőtte magát, így a fokozatos bővüléssel újabb és újabb oktatásra alkalmas helyek után kellett nézniük, hogy ma már osztályonként más-más épületben dolgozzanak a tanárok és növendékeik. Fontosnak tartották, hogy a felvételit és a kikerülést ne kössék be- és kimeneteli feltételekhez, mint általánosan egy akkreditált oktatási intézményben teszik ezt. Habár ugyanolyan rendszeresek a találkozóik, mégis jóval kötetlenebbek egy „rendes” iskoláénál; ezért is lett a nevük szabadiskola. És bár 5-10 gyerek dolgozik egy csapatban, így még biztosítottak a személyi oktatás feltételei és lehetőségei, tette hozzá Patkós László.

A tanári kar legfiatalabb tagja, Csörgő Tamás hangsúlyozta, nem kötött mintát visznek végig a tudásátadás során, hanem mintegy technikai ismereteket adnak át a fiataloknak attól függően, hogy kinek mi az érdeklődési területe. Így egy csupán kedvtelésből űzött alkotóval szemben sokkal „elnézőbbek” tudnak lenni, mint egy felvételi előtt álló fiatallal, akin saját érdeke miatt muszáj „bevasalniuk” a kötelező ismereteket. Patkós László hozzátette, a jelenlegi osztályok jól lefedik a felvételi igényeket (különösen azért, mert Csörgő Tamás a szobrászathoz és a kerámiához is ért), így csak akkor fognak bővülni, ha igényt formálnak rá a diákok.

Bruncsák András hangot adott azon véleményének, miszerint mindenki tehetséges, amit sajnos az önbizalomhiány képes elnyomni, elrejteni. Ezért is fontos, hogy a legfiatalabbak először tanulják meg jól érezni magukat a közösségben való alkotás közben, amikor pedig már elköteleződtek, terelgethetők az általuk meghatározott irányba.

Noha gazdasági értelemben önfenntartók, bíznak benne, hogy a jövőben is tovább működhet az iskola, melyre 30 éve töretlen igény mutatkozik. Vass-Eysen Ervin hangsúlyozta, ő amióta része a tanári karnak, minden pénteken tartja az óráit olyan intervallumban, amennyiben a diákok részéről igény mutatkozik rá. Bízik benne, hogy akinek majd átadja/átadják a stafétabotot, ugyanilyen elhivatottsággal segíti/segítik majd a felnövekvő generáció tagjait. Bővebben

Január 25.

Különösen nagyszámú közönség volt kíváncsi január 25-én az Utazók a könyvtárban sorozat előadására, ahol Dr. Magonyi Nóra kutatóbiológus féléves Costa Rica-i önkéntes munkájának élményeit osztotta meg hallgatóságával.

Costa Rica európai mércével is apró közép-amerikai ország: lakosainak számát és területét tekintve feleakkora, mint Magyarország. Mégis itt található a világ biológiai sokféleségének 5%-a köszönhetően az ország földrajzi helyzetének és mindannak az erőfeszítésnek, amit a természetvédelem érdekében tesznek. 20 nemzeti park található az országban, és az ország területének 23%-a védett valamilyen formában. Vannak azonban problémáik, melyekkel nehezen küzdenek meg, mint például az olajpálmák túlzott terjedése vagy az orvvadászat, amely itt fészekrablás formájában valósul meg leggyakrabban.

A természetvédők szívesen fogadják az önkéntes segítőket a világ bármely részéről, akik azonban nem kapnak pénzt a munkájukért, sőt még ők fizetnek az ellátásért. Az esőerdőkben ugyanis annyira drága a legelemibb feltételek (pl. a tiszta víz, vagy a főzéshez használt gáz) biztosítása, hogy az már meghaladja a természetvédelmi projektek költségvetését. Dr. Magonyi Nóra szerint mégis az önkéntes jár jól: megfizethetetlen az a sok élmény, természetközeli tapasztalat, amit egy ilyen út során szerez. Megtanulja például, hogy lehet csúzlival a fák felső ágaira juttatni először a segítő, majd a mászó kötelet, hogy aztán több emelet magasban lógva keressen papagájfészkeket és kövesse heteken keresztül a papagájfiókák felnövekedését. Máskor a sötét tengerparton bukdácsolva igyekezzen elcsípni azt a percet, amikor a tengeri teknős lerakta a tojásait, hogy aztán „ellopva” a tojásokat egy olyan partszakaszon ássa el őket az önkéntes, ahol a fészekfosztók nem találják meg azokat. Az élménybeszámoló mellé természetesen képek és videók is társultak, melyek bővelkedtek „cukiságokban”.

Előadása végén dr. Magonyi Nóra életkorra és végzettségre tekintet nélkül bátorított mindenkit, hogy jelentkezzen önkéntesnek. Bővebben

Január 23-25.

Örömmel adjuk hírül, hogy Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet és Virág Barnabás 2024. január 23-25 között a portugáliai Coimbrában megrendezésre került 32. Nemzetközi BOBCATSSS Könyvtár-és Információtudományi Konferencián képviselték intézményünket. A könyvtárigazgató doktorandusz hallgatói (Szabó Dóra, Habtamu Keno Dessa) és helyettese mentoraként, valamint a „Tudásrendszerezés a fenntarthatóság támogatásáért” szekció moderátoraként vett részt a nemzetközi szimpóziumon, az igazgatóhelyettes pedig „Zenés könyvtári gyűjteményünk a streaming szolgáltatások korában” címmel tartott angol nyelvű előadást. A konferencia szakmai programjain túl az intézmény delegáltjai erősítették a Katona József Könyvtár szakmai kapcsolatait és előremutató terveket fogalmaztak meg a közelebbi és távolabbi jövőre vonatkozóan. Bővebben

Január 23.

Január 23-án A közösségi kertépítés ABC-je címmel indult újra Hegedűs Ágoston, városunk Guszti bácsijának kertészeti előadássorozata. A megnevezés kissé megtévesztő lehet, hiszen most is az alapoktó indulunk, hogy aztán fokozatosan bővüljön tudásunk a növénytermesztés terén, így az egy cserépben való termesztéstől lépésről lépésre el a balkon-, a kis-, a közösségi és a nagy kertek világához. Így kapcsolódott be együttműködőként a programba a széchenyivárosi közösségi kertek felelőse, a Széchenyivárosért Egyesület, akik egyre többekkel szeretnék megosztani a közösségben való gazdálkodás szeretetét. Tavasszal egy roadshow keretében invitálják az érdeklődőket egy kis közös alkotásra, hogy lehetőség szerint minél többen kedvet kapjanak a léleknek és a testnek egyaránt kellemes kültéri foglalkozáshoz – osztotta meg a jelenlévőkkel az egyesület elnöke, Laczkó-Zsámboki Angéla.

A bemutatkozót követően Guszti bácsi vette át a szót, aki a közönség által is legfontosabbnak ítélt zöldségek (spenót, paprika, paradicsom, sárgarépa, zöldség) termesztésének egyszerűségére hívta fel a jelenlévők figyelmét. Ezek közül kiválóan alkalmas előveteménynek például a spenót, de ott van még a fejes saláta és a zöldbab is, a sóska pedig egyenesen elnyűhetetlen, csak győzzük enni, hiszen évelő növényként évről évre valóságos gyepet varázsol a kertbe vagy a magaságyásba. A snidling, a metélőhagyma és az eper balkontermesztésre is kiválóan alkalmas, aki pedig sütőtök, cukkini vagy netán padlizsán termesztésére vetemedik, és elég ügyesen gazdálkodik, készülhet rá, hogy előbb-utóbb a szomszédok hűtője is tele lesz a finomságokkal, lévén szezonban lehetetlen lépést tartani bőséges termésükkel. Természetesen a paprika és a paradicsom is kiváló táptalajra lel a kecskeméti klíma támogatásával, aki viszont már a mínuszokban is szeretné elkezdeni a kertészkedést, annak a Jó Föld termékcsalád gyártója a vízfüggönyös fólia használatát javasolta. Bővebben

Január 19.

Zsúfolásig megtelt könyvtárunk nagyterme Bősze Ádám zenetörténész – a magyar kultúra napja alkalmából, külön a kecskemétiek számára összeállított – ünnepi előadásán 2024. január 19-én, pénteken délután. Az előadás előtt Kecskemét alpolgármestere, Prof. Dr. Sztachó-Pekáry István köszöntötte a megjelenteket. Bősze Ádám egy idegen nyelvű kiadványra hivatkozva legismertebb magyar melódiaként a Rákóczi-dallamot nevezte meg. Ifj. Johann Strauss Éljen a magyar c. polkája is a kódában megszólaló Rákóczi motívumtól válik igazán magyarrá. A zenetörténész részletesen beszélt a Szózat és a Himnusz megzenésítésének körülményeiről, többek között arról, miként zárták ki a Szózat pályázatából Erkelt azáltal, hogy a zsűribe ültették. Ennek ellenére a gyulai komponista is megzenésítette Vörösmarty versét, és bár nagyszerű muzsika, ezt kevesen ismerik. A Kossuth nóták olyannyira a nemzeti identitás részévé váltak, hogy az egyik politikai párt közössége a választási győzelem pillanatában ezek közül énekelt egyet. Freddie Mercury 1986-os budapesti koncertjén a Tavaszi szél c. népdallal lepte meg magyar rajongóit. A kecskemétieknek Bősze Ádám e dallam Vásárhelyi Zoltán által írt kétszólamú feldolgozásával kedveskedett, amit Virág Barnabással szólaltatott meg. Végeredményben a magyarság kifejeződhet bármilyen melódiában, ami bennünk ennek az érzését idézi elő. Persze vannak bizonyos jellegzetes stíluselemek is, mint a verbunkos stílus vagy a török időkből itt maradt janicsár muzsika egyes elemei. Az izlandi focicsapat szurkolói himnusza Kálmán Imre Ördöglovas c. operettjének egyik népszerű tétele, de ez egész mást jelent nekik, mint nekünk. A program végén a közönség meghívott előadónk zongorakíséretével énekelte el nemzeti imánkat, a Himnuszt. Bővebben

Január 9.

A Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjának tagjai az év első klubnapján Mikszáth Kálmán és a legendás Bagi uram című előadást hallgatták meg.

A szentesi dúsgazdag parasztot, Bagi Józsefet (1800-1886) életében országszerte ismerték, mivel különcsége miatt a korabeli társasági lapok rendszeresen írtak róla. Emlékét tíz vármegyének közel száz faluja, városa örökítette meg anekdotákban, de a parasztnábob alakja megjelent az irodalomban is. Jókai Mór saját nevén szerepelteti a Jocus és Momus című kötetében, szerepel Tamási Áron: Hullámzó vőlegény című színpadi művében, és Mikszáth Kálmán több novellájának is főhőse.

Miután Bajtai Mária nyugdíjas tanár, a klub tagja röviden beszélt a téma irodalmi vonatkozásairól, Mesznéder Klára helytörténeti kutató mutatta be kutatásainak eredményét. Ő nem csak a fellelhető irodalmat olvasta végig, hanem felkereste a még élő leszármazottakat, emlékezőket, azt vizsgálva, mennyi lehet az igazsága a fennmaradt anekdotáknak és a szóbeszédnek. Csongrádon a 20. században évtizedeken keresztül kitartóan élt a „népnyúzó Bagi uram” képe. Annyira, hogy egyik leszármazottja, Bagi László néprajztudós a második világháború után még a Bagi Józseffel fennálló rokonsága miatt nem kapott állást. Sok életrajzi adat, tény viszont épp e negatív kép ellenkezőjét bizonyítja.

Mesznéder Klára nyomon követte a Bagiak kiterjedt családfáját is, és előadásában több híres kecskeméti leszármazottat mutatott be: Bagi László polgármestert, ifj. Bagi László helyettes polgármestert, Bagi Béla festőt; Bagi József építészt és Bagi Gyula színészt. Bővebben

Január 5.

Családias körben, de annál jobb hangulatban indítottuk az évet egy Helen Doron Kecskemét angol baba-mama foglalkozással. A bő fél órás alkalmon ezúttal a színek, számok, mozgásformák és építőkockák kerültek a középpontban, miközben énekeltünk, mozogtunk is egyet. Ha Ön is részesülne ebből a mókából, január 19-én csatlakozhat hozzánk Széchenyivárosi Fiókkönyvtárunkban. Bővebben

Tisztelt érdeklődő! Korábbi híreinket az eseménynaptárban láthatja és keresheti!

Megszakítás