Híreink

Tisztelt érdeklődő! Korábbi híreinket az eseménynaptárban láthatja és keresheti!

Szeptember 22.

Petőfivárosi Fiókkönyvtárunk új nyitvatartással várja látogatóit, olvasóit. Bővebben

Szűk körben, de annál családiasabb és felszabadultabb hangulatban töltöttük együtt az immáron péntekre áthelyezett Helen Doron Kecskemét angol baba-mama foglalkozását. Ezúttal is előtérbe kerültek a színes szalagok és labdák, gyümölcsök segítségével kezdtünk el számolni, ugráltunk, szaladtunk és még egy-egy vidám lufi is gazdára talált. Aki szívesen mókázna velünk, legközelebb október 13-án délelőtt 10 órától teheti meg, előzetes online regisztrációt követően. Bővebben

Szeptember 21.

Mi mással is ünnepelhettük volna Széchenyivárosi Fiókkönyvtárunk újranyitását, mint egy, az olvasásról folytatott beszélgetéssel? Vendégünk az olvasásnépszerűsítő tevékenységéről ismertté vált Ott Anna könyves influenszer volt, akit Szabó Dóra, a Debreceni Egyetem doktorandusz hallgatója kérdezett e magányos tevékenység iránti szenvedélyéről, kötelező olvasmányokról és úgy általában arról, miként tud időt szakítani egy-egy izgalmas kötet bekebelezésére.

Ott Anna elárulta, az egyedüllét idejét kitöltendő talált rá gyerekként az olvasásra, ami egy olyan „társnak” bizonyult, ami máig segít neki kiszakadni a hétköznapi rohanásból, utat mutat egy-egy nehéz vagy megoldhatatlannak hitt helyzetben, és hiteles tanulási forrásnak sem utolsó. Első meghatározó élményei közé tartozik a Harry Potter sorozat, valamint Janikovszky Éva Aranyesője, ugyanakkor azt is bevallotta, hogy a kötelező olvasmányokra anno ő is csak fájdalmas muszájként tudott gondolni. Noha valósággal falja a könyveket, kérdésre válaszként elárulta, sokszor kell szünetet tartania, mert érzelmileg „megdolgozzák” az egyes történetek; és kétségkívül fáradságosabb munka végigrágnia magát egy könyvön, mint a kanapán fekve végigpörgetni egy streaming sorozatot.

Szabó Dóra kérdésére felelvén vendégünk nem tagadta, hogy a zajban terhelt online és offline világban egyre nagyobb kihívás figyelmét tudatosan egy lassúbb, elmélyült folyamat felé fordítani, ehhez neki is csendre és ráhangolódásra van szüksége. Éppen ezért, ha adottak a körülmények, nem sanyargatja magát olyan könyvekkel, melyek nem nyerik el a tetszését. Ott Anna ugyanakkor azt is hangsúlyozta, ezektől nem véglegesen köszön el, sokkal inkább félreteszi a problémásnak gondolt olvasmányokat, mert hisz abban, hogy élethelyzete válogatja, mikor tud megszólítani bennünket egy-egy történet és mikor nem. Bővebben

Öröm látni, mikor egy-egy fiataloknak szóló beszélgetés ilyen fogadtatásban részesül. Köszönjük a Bolyai Gimnázium tanulóinak, hogy részt vettek a Széchenyivárosi Fiókkönyvtárunkban tartott programunkon! Bővebben

A Petőfi – több nézetben című konferencia második délutánja 2023. szeptember 21-én került megrendezésre. Ez alkalommal három előadást hallhattunk. Elsőként Fried István professor emeritus, Magyarország egyik legkiválóbb Petőfi-kutatója tartott előadást a „lánglelkű költő” poétikájáról, forradalmi költészetéről és a költészet forradalmáról, majd Füzi Péter szerkesztő a 2023. januári, tematikus Forrás-lapszám megszületésének körülményeiről szólt, végül Csenki Nikolett doktorandusz, a Forrás folyóirat szerkesztője a 2023-ban megjelent Petőfi-számokat értékelte átfogóan. Bővebben

Szeptember 19.

Örömünkre szolgál, hogy a gorillák világnapján, szeptember 24-én újraindul a Jane Goodall Intézet Passzold vissza, tesó! használt mobiltelefonokat gyűjtő akciója, mely eszközök újrahasznosításáról a továbbiakban már a MOHU fog gondoskodni. Ön viszont már akár holnap nyitásra behozhatja hozzánk használaton kívüli készülékeit, ideértve a tableteket, GPS-eket, valamint azok töltőzsinórjait is. Bővebben

A kecskeméti születésű dr. Molnár Gergely a doktori disszertációja nyomán átdolgozott kötetét mutatta be. Vetített képes előadásában a magyarországi vasút néprajzának érdekes történetét mutatta be a vasútépítések kezdeteitől 1980-ig. Különös figyelmet szentelt szülővárosa és annak környéke jellegzetességeinek, a vasút által történő tájképi és gazdasági-társadalmi változásoknak. Az előadást Székelyné Kőrösi Ilona történész, muzeológus kiegészítő összegzése zárta. Bővebben

Szeptember 18.

Ünnepélyes műsor kíséretében adták át a felújított, megszépült Széchenyi István Közösségi Házat és benne Széchenyivárosi Fiókkönyvtárunkat. Mától újra lehet szemezgetni gyermek- és felnőtt irodalmi kínálatunkból, de dokumentumaink mellett programjaink közül is érdemes szemezgetni, melyek megfűszerezik az újranyitás hetét. Bővebben

Széchenyivárosi Fiókkönyvtárunk átadójának hetében számtalan örömteli pillanatban lehetett részünk, mikor régi és új látogatóink, olvasóink végre ismét birtokba vehették az immáron kívül-belül megújult tereket. Az egész héten át tartó programok megannyi mosolyt csaltak kicsik és nagyok arcára, akik, bízunk benne, hogy a jövőben is ugyanilyen lelkesen fognak majd visszatérni hozzánk, immáron a Széchenyi sétány 6. szám alá. Fényképválogatásunk csupán ízelítő a legszebb és legemlékezetesebb momentumokból, melyből az arra járók részesülhettek. Bővebben

Szeptember 13.

Szűk körben, családias hangulatban vettük fel a fonalat hosszabb kihagyás után HorgolÓra foglalkozásunkon. A jelenlévők átismételhették a feledés homályába veszett tudásukat Bitó Dóra könyvtárosunkkal, aki néhány új technikát is megosztott a résztvevőkkel. Aki ezúttal nem tudott részt venni a közös alkotómunkán, ne búsuljon, jövő hét pénteken fél 4-kor ismét lesz lehetősége csatlakozni hozzánk! Bővebben

Szeptember 12.

A fülöpszállási származású világkupa-győztes mesterszakács, Varga Károly életútját mutatta be előadásában Varga Istvánné és férje, helytörténeti kutatók a könyvtár újabb rendezvényén. A gazdag és sikerekkel teli pálya, melyet fáradságos munkával épített fel a séf, világraszóló karriert és elismerésekkel teli gasztronómiai sikereket eredményezett. A világ számos országában vett részt versenyeken és kiállításokon Párizstól Szingapúrig, ahonnan mindig érmekkel tért haza. Ételművészeti kompozíciói egyedülállóak. Sikerei ellenére megmaradt szakmája szerény és alázatos művelőjének, ma is Kecskeméten él, a 48 Étterem ás Bár és a Kígyósi Csárda séfje. Bővebben

Szeptember 9.

Immáron harmadik alkalommal látogattak el hozzánk az AutifI podcast csoport fiataljai az Autista Gyermekekért Egyesülettel közös szervezésben megvalósuló program keretében, hogy az autizmusban érintettekkel és a téma iránt érdeklődőkkel osszák meg saját, belső megéléseiket, milyen is ez az egész életen át tartó állapot. A kerekasztal-beszélgetésen hamar felmerült a maszkolás kérdése, mely a végletekig fokozva viszont káros hatással van azokra, akiket még nem diagnosztizáltak, ahogy Szabó Zarina ezt a saját bőrén is megtapasztalhatta. Hiszen a tudatos, hosszú távú elfojtás szorongáshoz, majd depresszióhoz vezet, amely végső soron az öngyilkossági kísérletben vagy annak véghezvitelében csúcsosodhat ki.

Egle Botond ugyanakkor hangsúlyozta, szerinte se nem rossz, se nem jó dolog a maszkolás, hanem sokkal inkább egy viselkedés, ami rendkívül energiaköltséges folyamat, viszont jól használva igen hasznos. Ez azonban egy autista esetében, multitasking környezetben jelentősen lekorlátozza az amúgy jó készségeket és képességeket is. A fiatalok ugyancsak szóba hozták a túltelítődés kérdését, amikor olyannyira telítődnek érzelmi, szenzoros vagy a helyzetből adódó ingerekkel, hogy túlcsordulnak, aminek következtében robbanásszerűen tudják csak levezetni a bennük felhalmozódó feszültséget. Maronics Lilla Elio őszintén megvallotta, ez vele is elő szokott fordulni évente egyszer-kétszer, amely szerinte kezelhető mennyiség; ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogyha ez elmaradna, az mindenképp károkat okozna. Mint mindenre, erre is adtak náluk hasznosnak bizonyuló tippeket, miképp értetheti meg a környezetével egy autista a másképp való működését, amely, lévén ez egy ezerarcú jelenség, mindenkinél más és más lehet.

A kerekasztal-beszélgetés, köszönhetően a családias, bensőséges hangulatnak, hamar egy közönséggel folytatott párbeszéddé nyílt ki, ahol őszinte kitárulkozásoknak, vallomásoknak lehettek a jelenlévők tanúi. Bővebben

Szeptember 7.

E hét csütörtökön nagy sikerrel lezajlott a Petőfi – több nézetben címmel megrendezésre kerülő kétrészes konferencia első napja, melyet a Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat a Forrás folyóirattal együttműködésben szervezett meg könyvtárunk előadótermében. Vendégeink meghallgathatták Owaimer Oliver szegedi doktorandusz, Petőfi-kutató egyéni látószögből megfogalmazott érdekfeszítő előadását, melyben arról mesélt, hogy nemzeti poétánk költészetéből, hazafias alakjából és a köré épülő kultuszból hogyan táplálkozik, mi módon profitál az utókor. Az előadás után Buda Ferenc és Pál Sándor Attila költő, valamint Füzi László foglalt helyet a színpadon, ahol a Forrás főszerkesztője arról kérdezte szerkesztő kollégáit, hogy milyen hatással volt rájuk nemzeti költőnk munkássága.

A konferencia második napja 2023. szeptember 21-én (csütörtökön), 17 órakor kerül megrendezésre. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Bővebben

Szeptember 5.

Szeptember 5-én a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjának vendége Mózes Andrea, Franciaországban élő költőnő volt, akivel Szolláth Mihály, a Litera-Túra Művészeti Magazin főszerkesztő-helyettese beszélgetett életéről, költészetéről. Mózes Andrea 2005-ben költözött Kecskemétről Párizsba, majd 13 év elteltével egy Limoges melletti kisvárosba, ahol ma is él. Mint elmondta, gyerekkora óta ír verseket, de csak Franciaországban kezdte publikálni őket. Külföldön élve a versírás lett anyanyelve megőrzésének eszköze. Témája többségében a szerelem, ami nemtől és kortól függetlenül minden ember életét megszépítheti. Néhány verset a közönség is meghallgathatott Danyi Judit színművész előadásában. Bővebben

Szeptember 2.

Lelkesen indult újra egy rövid nyári szünetet követően a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete Társasjáték klubja szeptember második napján. A társasokkal ezúttal az afrikai kontinensre látogathattak el a játékosok a profi játékmesterek útmutatásával és segítségével, így kicsik és nagyok egyaránt élvezettel vettek részt a négyórás programon. Bízunk benne, hogy októberben is sokan gondolják majd úgy, hogy tartalmas délutáni programként nekünk szavaznak majd bizalmat. Bővebben

Szeptember 1.

Örömmel osztjuk meg követőinkkel a hírt, miszerint szeptember 1-jén ünnepélyes keretek közt vehettünk át egy elismerést, miszerint intézményünk Helyismereti gyűjteménye immáron a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár Kulturális örökségének részét képezi. A díjat több kecskeméti kötődésű szervezetnek és személynek is megítélték, többek közt a most mellékelt egyik fotón szereplő Bahget Iskander fotóművésznek, kinek gyermektáborainkban készült fotói Nagytermünk falait ékesítik. Bővebben

Augusztus 31.

Augusztus 31-én az Utazók a könyvtárban sorozatban dr. Barta Gábor, a Kecskeméti Áldozatsegítő Központ koordinátora mesélt arról a túráról, melynek célja a Mount Everest alaptábor elérése volt. Már előadása elején hangsúlyozta, hogy az 5364 méter magasan kialakított táborba bárki engedély és az ezzel járó külön költségek nélkül felmászhat. Nem kellenek hozzá különleges képességek, sem sportolói, profi hegymászói múlt, és ráadásul nem is megfizethetetlenek a költségei. Ami viszont elengedhetetlen, az a nagy elszántság és egy jó fizikai állóképesség, melyet egy átlagember körülbelül 5-6 hónapos rendszeres edzéssel érhet el. Szükség van ugyan megfelelő felszerelésre, de ennek sem kell csúcskategóriásnak lenni, és ez ott, helyben olcsóbban megvásárolható, mint Magyarországon, így még az odacipelésével sem kell vesződni. Nagyon fontos viszont a biztosítás, mely tartalmazza a légi mentés költségeit 5.000 méter magasságig. A szervezést érdemes helyi cégre bízni, akikkel szerződést kötve a túrázónak „csak” arra kell koncentrálnia, hogy kövesse a vezető tanácsait és jó erőben tartsa magát.
A praktikus tanácsok és a költségek pontos felsorolása mellett természetesen részletes élménybeszámolót is hallhatott a közönség, melyet a bemutatott fotók és videók tettek még átélhetőbbé. Beszámolóját azzal zárta dr. Barta Gábor, hogy bár a túra során szüksége volt minden elszántságára és kitartására, hisz’ ott az európai ember nélkülözi mindazt a kényelmet, melyhez hozzászokott, sőt a természeti környezet rövid távon az egészségét is veszélyezteti, viszont ez az út akkora élményt adott, mely semmi máshoz nem fogható. Ezért ha alkalma lenne rá, szívesen nekiveselkedne még egyszer a túrának.
Az előadás után záporoztak a kérdések, melyekre alapos és őszinte választ adott az előadó. Bővebben

Augusztus 18.

A Szedjük ízekre! Testrészek és egyéb váladékok című előadás felütése Rembrandt festménye, Dr. Tulp anatómiája (1632), valamint annak parafrázisa a lengyel alkotó Tadeusz Kantor által rendezett és koreografált happening, Rembrandt anatómia órája (1968) volt. A munkák kapcsán beszéltünk nemcsak a boncolásról és annak képzőművészeti vonatkozásairól, de a személyiség, a psziché feltárulkozásáról is. Később említettünk olyan alkotókat, például Robert Gobert, Louise Bourgeoist vagy Alina Szapocznikowot, akik szinte teljes életművüket a különböző testrészek és a hozzájuk kapcsolódó asszociációk kérdéskörének szentelték. Az előadás első része a lélekhez szorosabban kötődő testrészeket mutatta be, köztük az agyat (Mariko Mori, Wave UFO, 2003), a szemet és könnyet (Rose-Lynn Fischer, Könnyek topográfiája, 2008-2022). A második részben a bőrt megnyitottuk és lassan eljutottunk olyan testrészekhez mint a fenék (Pauline Boty, Bum, 1966) vagy a vagina (Dani Lessnau, Extimité, 2020). Ezt a sokszor meghökkentő, sokkoló, ellenérzetet vagy együttérzést, rácsodálkozást kiváltó munkák követték, amelyekben az alkotók vizeletet (Andres Serrano, Piss Christ, 1987), székletet (Wil Delvoye, Kloáka, 2000), ondót (Anselm Kiefer, 20 év magány, 1971-91), vért, például menstruációs vért (Casey Jenkins, Megmutatni a méhemet, 2013) használtak. A testnedvek témakör során kiemeltük az abjekció fogalmát (Julia Kristeva, Powers of Horror: An Essay on Abjection, 1980), amely olyan élményt jelent, ahol a szubjektum határai elmosódnak, rettenetes és mégis vonzó és amelyben az undorító, a megvetett kilökődik. Bővebben

Augusztus 4.

Augusztus 4-én szép számú közönség tisztelte meg könyvtárunkban Imre Baranya’t, aki első kötetes szerzőként foglalt helyet a pódiumon. Könyve, a Woodoo egyaránt tartalmaz gyermek-, ifjú- és felnőttkori műveket, melyek témáját a szerző adott életszakaszainak jelentősebb tapasztalatai adták, legyen szó szeretetről, szerelemről, búcsúról vagy éppen betegségről. A cím és a borítón látható woodoo baba is utalnak arra a folytonos fájdalomra, melyet azok a történések okoztak, amiken a szerző kénytelen volt keresztülmenni, amilyen például az eltérített karrierút. Bár mindig is kommunikációval szeretett volna foglalkozni, a munka világa másmerre vitte: dolgozott többek között a kereskedelemben és tanítóként egykori iskolájában is.

A beszélgetőtárs, Vámos Tibor kérdésére válaszolva Baranya Imre elárulta, ő nem az a költő, aki elvonatkoztatott tartalmakat jelenít meg a szövegeiben. Kiegészítésként hozzátette, bár ettől függetlenül minden olvasó azt lát bele egy-egy művébe, amit szeretne, szerinte mégis az a legfontosabb, hogy olvasáskor a költemények első értelmezésével azonosulni tudjunk. Baranya Imre nem tartja kizártnak, hogyha ismét ugyanannyi vers lesz a tarsolyában, egy második kötettel örvendezteti meg a lírarajongókat, addig pedig dalszövegírással szeretne foglalkozni, és ismét visszatér a pedagógiához. Ahogy korábban, ezt követően is sok kihívásba tervezi belevágni a fejszéjét, hiszen, ahogy fogalmazott, aki egyszer már megtapasztalta, hogy az élet egyik pillanatról a másikra véget érthet, igyekszik minél többet és jobban élni, és minden számára érdekes dologba belekóstolni.

A közönség egy kis ízelítőt is kapott a művekből, lévén mind a szerző, mind a könyvtár munkatársa felolvastak egy-egy általuk kiválasztott darabot. Könyvtárunkban a kötet már elérhető, kölcsönözhető. Bővebben

Augusztus 1.

Augusztus elsején a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjában Dr. Gazsó Katalin tartott élménybeszámolót utazásáról klubtársainak. Idén júniusban egy hónapot töltött látogatóban lányánál a kanadai Bowmanville-ben, de korábban 2,5 évig maga is élt az országban, így az akkor szerzett információkat is beleszőtte előadásába. Miután általános képet adott Kanada történelméről, földrajzi és gazdasági helyzetéről, rátért személyes tapasztalataira. Megtudhattuk, hogy egy magyar kivándorlónak milyen lehetőségei vannak, milyen nehézségekkel kell megküzdenie, és milyen segítséget kap a beilleszkedéshez. Bár Kanada befogadó, multikulturális ország, Dr. Gazsó Katalin úgy látta, hogy Bowmanville városka lakói ragaszkodnak a hagyományaikhoz, szokásaikhoz. Kínosan ügyelnek rá, hogy tiszteletben tartsák szomszédaik, polgártársaik intimszféráját, és viszont ők is elvárják ezt másoktól.

Előadása végén Dr. Gazsó Katalin felolvasta azt a verset, melyet a Petőfi-verseny feladataként írt a Kikelet csapat tagjaként, amiben arra hívja fel a figyelmet, hogy igazán otthon csak saját hazájában lehet az ember. Bővebben

Július 28.

Frans de Wal holland etológus Csimpánzpolitika (1979/80) című könyvében a politika kifejezést használja, amikor a csimpánzok kolónián belüli egymás közötti viszonyait, hatalmi pozícióiváltásait tárgyalja. A kolóniát vezető hímet nevezi alfahímnek, amely monopolhelyzetbe kerül például a közösségen belüli szexualitást és étkezést illetően is. Nagyobbnak tűnik, mint a többiek, és arra törekszik, hogy a pozícióját megtartsa, magát pedig a béke és a biztonság fenntartójaként határozza meg. Az alfahím fogalmához közel áll a hegemón maszkulinitás fogalma. Ha röviden szeretnénk meghatározni azt, hogy kik is tartoznak ebbe a csoportba, akkor azt mondhatjuk, hogy egy patriarchális társadalom fehér, középkorú, heteroszexuális, nemzőképes férfi tagjait sorolhatjuk ide, akikre különösen jellemző a dominanciáért folytatott állandó küzdelem. A hegemón maszkulin férfi tehát nem a norma, hanem a kevesek kiváltsága, ők általában példaképek a többi férfi számára, gyakran a nők is a csodájukra járnak.

Az előadás során azt néztük meg, hogy vizuálisan mi jellemzi ezeket az „alfahímeket”. Ebben a keretben került szóba a magára férfiszakállt, műbicepszet és fáraójelmezt öltő Hatshepszut, továbbá az önmagát Vénusztól eredeztető Augustus, akinek kultuszát Mussolini is igyekezett megerősíteni. Ezek után foglalkoztunk Napóleonnal, akinek Zeusz alakja és a trónoló Isten szolgáltak példaképül. Napóleon sírjánál állva azonban Hitler mégis úgy érezte, hogy számára mégiscsak egy grandiózusabb, pompásabb síremlék lenne megfelelő. Az előadás igyekezett felhívni a figyelmet azokra a kortárs protest art munkákra, amelyek éppen a férfiasság, az isteni eredet, a katonai sikerek, a nagy történeti elődök és a mindenütt jelenlévő vezető jegyeit és szerepeit karikírozzák ki. Bővebben

Július 15.

Közös énekléssel, 18. századi legénybúcsús londoni legények utcai énekével kezdődött Bősze Ádám nyári Haydn-előadása a könyvtárban. A zeneszerző naplójában jegyezte fel a dallamot azzal a megjegyzéssel, hogy nem tud tőle aludni. Haydn életét a Bécs – Kismarton – Eszterháza háromszögben élte, 1791. január 1-jén azonban hajóra szállt és Johann Peter Salomon társaságában a szigetországba utazott. Kevés utazása ellenére, a kottakiadók terjesztő munkájának köszönhetően, ő volt a leghíresebb a klasszika három nagy zeneszerzője közül. Londonban már nagyon várták, erről cikkek is jelentek meg, de Haydn azt mondta, amíg Fényes Miklós herceg él, ő kitart mellette és nem megy sehova. Mikor a herceg meghalt, Johann Peter Salomon rögtön Haydnért ment és nagy összegű szerződést tett le elé. Az anekdota szerint Mozart idős kora és nem létező angol nyelvtudása miatt kérte Haydnt, hogy ne menjen, de ő azt válaszolta: „Az én zeném nyelvét mindenütt megértik.”

Londonban a zenei élet ekkoriban iparszerűen működött. A 17. század végéről Angliából ered a belépőjegy bevezetése – eleinte nem is szólójegyeket, hanem bérleteket árultak. A koncertszervezők, mint Salomon, vállalkozók voltak. Egy másik koncertszervező Haydn tanítványát, Ignaz Pleyelt szerződtette le és kijátszotta őket egymás ellen, pedig ők elismerték egymást. Londonban a hangverseny műfajának népszerűvé válása az „Éljen minden bájos, szép nő” c. madrigált komponáló Felice Giardininek volt köszönhető. Giardini egyik hegedűkoncertje után Haydn megjegyezte, hogy „úgy játszott, mint egy disznó”.

Bősze Ádám beszélt arról is, hogy kifejezetten hangversenyezés céljára csak a 19. század legvégétől kezdtek épületeket emelni, korábban a koncerthelyszínek multifunkciós terek voltak rettenetes akusztikával, ahol az emberek közösségi életet éltek. Koncert közben ki-be mászkálnak, beszélgettek, a Hanover Square Rooms-ban pedig még kártyatermek is voltak. Egy koncertre ciki volt pontosan érkezni, sikk volt késni. Haydn egy levelében azt kérte Salomontól, hogy az ő szimfóniái a koncert második felében legyenek, mert addigra odaérnek azok, akik számítanak.

Londoni útjai ráébresztették a zeneszerzőt arra, hogy ő világsztár és a német nyelvterületen nem éri akkora megbecsülés mint máshol. Haydn második angliai útja után megszűnt a pezsgő koncertélet Londonban és a 19. század elejére át is tevődött az európai zenei központ Párizsba. Bővebben

Július 4.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság Balesetmegelőzési Bizottságával közösen nyitottuk meg, immáron harmadik alkalommal, az „Így közlekedtek ti!” című közlekedésbiztonsági kiállítást, melynek darabjai a rendvédelmi szerv pályázatára beérkezett gyermekrajzokból kerültek ki. A 2023-as évben a biztonsági öv és a gyermekülés használata került fókuszba, melyek fontosságára minden korosztály a maga eszköztárával és kreativitásával igyekezett felhívni nemcsak kortársaik, de a felnőttek figyelmét is. Mivel a gyermekek ítélet nélkül tekintik követendőnek a jó és a rossz mintákat egyaránt, a felnőtteknek rendkívül nagy felelősségük van abban, hogy azt mutassák, amilyen viselkedést gyermekeiktől is elvárnának, hívta fel rá a figyelmet könyvtárunk Gyermek- és Tinivilág osztályának vezetője, Koleszár Márta. Munkatársunk továbbá azt is kiemelte, intézményünknek fennállása óta célja az ifjú fenoménok támogatása, szárnybontogatása, ezért programokkal, foglalkozásokkal és kiállításokkal egyaránt járulunk hozzá, ha csak kicsiben is, a tehetséggondozáshoz.

Ahogy az előző években, most is több száz rajz közül kellett kiválasztania a rendőrség munkatársainak a díjnyertes alkotásokat, melyek mellé idén különdíjakat is kiosztottak. Dudásné Tóth Erika rendőrőrnagy a megnyitón adta át elismeréseiket a kisiskolás kategóriában nevezett kiválasztottaknak, akik arcukon végtelen szerénységgel fogtak kezet a rendvédelmi munkatárssal, azt követően azonban annál nagyobb örömmel merültek el a meglepetések tanulmányozásában.

A tárlatot három hétig, július 22-ig bezárólag van lehetősége megtekinteni nyitvatartási időben (kedd-szombat 9-18 óra) a földszinti Tinivilágban. Bővebben

Július 4-én a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjában legújabb olvasmányélményeiket osztották meg egymással a klubtagok. „Ráhangolódásként” Vámos Tibor, tájékoztató könyvtáros ajánlott könyveket a nyári hónapokra, majd közösen megnéztük a Helyismereti gyűjtemény Szépségek és ritkaságok című kiállítását, ahol az éremgyűjtő Kósa András néhány „kulisszatitkot” is megosztott velünk. Bővebben

A klubban bemutatott könyvek:

Agatha Christie: Szentivánéji krimik: izgalmas nyári novellák a krimi királynője tollából

Csiba László: Akit a Nagy Víz elsodort

Császár Levente: Legendás út

Darvasi László: Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt? – tárcák

Charles Dickens: Szép remények

Kovács Ákos: Ezt nem lehet megúszni : novellák, elbeszélések

Lisa Scottoline: Örök

Náray Tamás: Volt egyszer egy varrodám: …a valóságos regény folytatódik

Pataki Éva: Tűzföld [ötven éve nyár]

Szűcs Péter: Dharma, egy család regényes története a Tiszától a Gangeszig

Zsuffa Tünde: Az ég tartja a királyt: regény Árpád-házi Szent Erzsébet élete alapján

Július 3-7.

Felhőtlen hangulatú öt napot töltöttünk együtt Könyves kalandok nyári táborozóinkkal. Mindig volt alkalom egy-egy mesével egybekötött barkácsolásra, olykor pedig a játékra, mozgásos és dramatikus játékokra is szakítottunk időt. Felfedeztük a könyvtár rejtett zugait: kóstolót kaptunk a kötészeti munkálatokból, valamint a kíváncsi tekintetek elől elzárt raktárban is szétnézhettünk. Persze a sokak által csodált Kreatív stúdiónk sem maradhatott ki állomásaink közül, ott a digitális táblával és a robotokkal ismerkedtünk meg. Mintegy kitekintésként ámultunk el a nemrégiben átadott Városházi Látogatóközpont látványelemein, mellette pedig a Népi Iparművészeti Gyűjtemény szépségeit és ritkaságait is megcsodálhattuk. Akit kellően felcsigáztunk, a következő évben bátran csatlakozzon hozzánk! Bővebben

Június 30.

A tegnapi nap folyamán több vízadagolót helyeztünk ki könyvtári tereinkbe, hozzájárulván a nagy nyári melegben látogatóink kulturált vízfogyasztásához. Az egyes ballonok mellé természetesen egyszer használatos műanyag poharakat is kihelyeztünk, viszont kérjük, csatlakozván zöldkönyvtári törekvéseinkhez, lehetőség szerint hozzon magával egy újratölthető poharat, palackot, így csökkentve napi hulladéktermelésünket! Bővebben

Június 29.

Június 29-én az Utazók a könyvtárban sorozat vendége Mészáros Gyuláné nyugdíjas közgazdász volt, aki rendszeresen látogat a világ legkülönbözőbb tájaira. Londonban különösen gyakran jár, hisz’ rokonai élnek ott, így rengeteg praktikus tanácsot tudott adni a hallgatóságnak: milyen repülővel érdemes kiutazni, milyen sorrendben érdemes felfedezni a várost és, talán a legfontosabb, milyen költségekre számíthat a turista. Emellett természetesen rengeteg adatot, érdekességet is megosztott a 2000 éves város történelméről, mindennapjairól. Megtudtuk, hogy London a „legek” városa: a XIX. században 100 éven keresztül tartotta a legnépesebb helység „címet”, itt található a legtöbb egyetem (45), a legrégibb állatkert és a világon itt az egyik legmagasabbak ingatlanárak. A 11 vonallal rendelkező földalattija az egyik legforgalmasabb, évente 27 millióan utaznak rajta. A London Eye, más néven Millenniumi Kerék 2006 májusáig a Föld legmagasabb óriáskereke volt, a Tower Bridge elkészültekor, 1894-ben pedig a legnagyobb felnyitható híd címmel büszkélkedhetett. Bővebben

Június 24.

Több mint félezren látogattak el hozzánk június 24-én, a Múzeumok Éjszakáján, ahol minden korosztály megtalálhatta a maga számára kedves programot. A felnőtt korosztály Dr. Pánya István földrajzkutató előadásából tudhatott meg többet a Duna-Tisza köze középkori településhálózatáról, majd egy Kecskemét anno filmvetítésen eleveníthették fel a kedves múltbéli emlékeiket. A fiatalabb korosztály tematikus Activityvel és fejtörőkkel múlathatta az időt, így a Tinivilág tere sokszor volt hangos a szűkebb és népesebb társaságok vidám nevetésétől és heuréka-felkiáltásaitól. Az I. emeleti Kreatív stúdióban kicsik és nagyok egyaránt megfordultak, hogy kóstolót kaphassanak a VR szemüveg nyújtotta valóságélményből akár az Apolló-11 kilövése vagy éppen a Holdra szállás pillanatának átélésével. A földszint többi része pedig igazi játszótérré alakult a legfiatalabb korosztály számára: bárki megtanulhatta, hogyan védheti meg magát sárkánytámadáskor, képes vetítés mellett hallgathatta meg János vitéz történetét, a Boszitanyán megszelídíthette a sokaknál viszolygást ébresztő állatokat, ráadásul még egy seprűt is meglovagolhatott, megküzdhetett az Óriások földjének királyával, próbára tehette magát a szerencsekerekes kihívásválasztón, Tündérország fotófala előtt pedig egy-egy mesebeli szereplő ruháit is magára ölthette. Az akkor készült fotók egy kis ízelítőt nyújtanak a múlt heti hangulatból, így aki akkor nem tartott velünk, tudni fogja, hogy jövő évben érdemes lesz hozzánk is betérni, ha egy kis tanulásra, vidámságra vagy éppen szórakozásra vágyna. Bővebben

Június 24-én, a Múzeumok Éjszakáján érdekfeszítő előadással örvendeztette meg közönségét Dr. Pánya István, a Kecskeméti Katona József Múzeum földrajzkutatója. Prezentációjában egy, az általa képviselt intézmény és a Magyar Nemzeti Levéltárral közösen végzett kutatást tárt a hallgatóság elé, melyet később egy vagy több enciklopédiaszerű kötetben szeretne dokumentálni, pótolván azt, hogy Bács-Kiskun vármegyének nincs megyemonográfiai előzménye. E témát kutatván derült ki, hogy megye vagy vármegye helyett a középkorban székek léteztek, utalván ezzel a vármegyei bíróságok helyére, mint például Kecskemét szék, Halas szék, Mizse szék stb. Ráadásul a ma használatos Bács-Kiskun sem igazán értelmezhető történetileg, hiszen a Bácska javarésze Szerbiához tartozik, a Bács előtag pedig csak az 1950. évi megyerendezéskor került előtagként az elnevezéshez. Ezt megelőzően, az 1500-as évek elején Solt vármegyeként hivatkoztak a területre, mely 1618-tól Pest-Pilis-Soltra módosult, amely az 1867. évi megyerendezéskor már a terjedelmes Pest-Pilis-Solt-Kiskunra bővült. Érdekességként Dr. Pánya István elárulta, ha egy, a területi elnevezésekhez hű, úgymond „Frankenstein” középkori nevet szeretnénk fabrikálni a vármegyének, a leghelyesebb talán a Bodrog-Solt-Kiskun lehetett volna.

Ezen a területen, sok más vármegyéhez hasonlóan is, jelentősen változott a népes települések száma. A 15. sázad végén, 16. század elején még 261 falu, 9 mezőváros és 85 puszta (mely nem lakatlan legelőt takart, hanem egy valakihez tartozó birtoktestet) tartozott ide, a Duna mentén egy igazi méhkasszerűen zsongó sűrűséggel. Ez mára 119 településre redukálódott, melynek oka a sok elpusztult település, melyek többsége egysoros, egyszerű szerkezetű, 150-250 méter(!) hosszú utcácskából állt, mint például Vaskút-Arany vagy Dusnak-Nadka. Ehhez képest egy 250-700 méter hosszú utca már közepes méretű településnek számított, a mezővárosok pedig 700 métertől 1,5-2 kilométeres hosszt öleltek fel. Fontos, hogy a teleknagyság ekkoriban még egészen más méreteket öltött, lévén több ezres nagyságrendben (kb. 8400 négyzetméter) gondolkodtak, szemben a mai párszáz négyzetméteres kertes házakkal. Vitathatatlanul az egyes helységek legjelentősebb épülete a templom volt, melyekből a legtöbb, a falvakhoz hasonlóan, elpusztult, ám vannak máig megtekinthető, látványos romtemplomok (érintetlenek és felújítottak egyaránt) például Soltszentimrén vagy Dunapatajon. Bővebben

Június 23.

Június 23-án Tudatos digitális és animációs kultúra címmel valósult meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a KönyvtárMozi közös konferenciája számos inspiráló kutatást, programot felvonultatva. A program teljes egészében visszanézhető a következő linken:https://www.facebook.com/kaff.hu/videos/201572762865857

A Kecskeméti tv és a Hiros.hu beszámolóját az alábbi linkeken találja:

https://hiros.hu/kaff-tudatos-digitalis-es-animacios…/

Bővebben

A Kulturális Dolgozók Független Szakszervezete és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének anyagi támogatásával már lassan egy hónapja megszépítettük a könyvtár hátsó bejáratánál magasodó fák alatti területet. Évelő virágok lévén még türelemmel kell lennünk, de reméljük, hogy pár éven belül igazi kis oázisokká válnak a térkövek körülölelte, eddig homokos területek. A kőtörőfű még várat magára, de a levendula már ontja a virágokat. Bővebben

Június 22.

Június 22-én, a KAFF 2023-es programsorozatának keretében, még egyszer, ezúttal más megközelítésben ismerhette meg a közönség Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező és író legújabb, a könyvtárunk gondozásában megjelent munkáját, az Apakönyvet. A beszélgetőtárs, intézményünk igazgatója, Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet kérdésére válaszolva vendégünk kifejtette, bár sejthető volt, hogy édesapja, Orosz László naplót írt, sem ő, sem testvére nem gondolta volna, hogy a valóságban ez ilyen nagy mennyiségű szöveget ölel fel. Mivel ezek egy átlagos naplóhoz képest irodalmi szintű írásoknak tekinthetők, valamint olyan szép kalligráfiával, mindenféle hibáktól és áthúzásoktól mentesen íródtak, Orosz István feltételezte, hogy édesapjának (akit könyvében mindvégig apuként emleget) talán nem lett volna ellenére, hogy ezeket később publikálják. Így vette a bátorságot, hogy ezeket saját emlékeivel kiegészítve publikálja a széles közönség számára.

Bár Orosz Istvánt már gyerekkorában könyvek vették körül, szándéka ellenére mégsem adta be jelentkezését az ELTE bölcsészkarára, lévén édesapja 1956-os meghurcoltatása miatt nem volt makulátlan a család háttere. Így került helyette az Iparművészeti Főiskolára, lévén az oda jelentkezők nem voltak kitéve olyan alapos politikai vizsgálódásnak, és hasonló irodalmi közeg vehette körül, mintha élete az eredeti szándékai szerint alakult volna. Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet kérdésére válaszolva vendégünk elárulta, a család mitológiájában mindig is édesapján volt a fókusz, akit egyke fiúként féltve óvtak és „körberajongtak” a rokonok, míg édesanyja négyéves korában elárvult, négy testvére mellett pedig jóval kevesebb figyelmet élveztetett. A grafikusművész megjegyezte, ennek ellenére a praktikus dolgokban, mint például a pénzügyi befektetések, mindig édesanyja került előtérbe, hiszen édesapja jóval óvatosabbnak, bizonytalanabbnak bizonyult.

Bár többször szóba került már, többek között az Apakönyv első bemutatóján is, hogy Orosz László Katona József-kutató milyen ellenérzésekkel viseltetett városa, Kecskemét iránt, ez a „fóbia” jelentősen átformálód(hat)ott benne az idők folyamán. Orosz István ezt bizonyítandó idézte fel azt a mérhetetlen szeretetet, amelyet a város lakói tanúsítottak a család iránt, akik Orosz Laci bácsi bebörtönzésekor ott segítették őket, ahol csak tudták. Például sokan a nagymamához fordultak, hogy készítsen nekik terítőt, melyekből néhány évtizede még rendszeresen viszontlátott Orosz István egy-két példányt, mikor egy-egy kecskeméti ismerőséhez látogatott.

Noha az Apakönyv nemcsak Orosz Lászlónak állít emléket, hiszen a szerző életének jelentős része is olvasható benne, Orosz István nem érzi küldetésének, hogy édesapjához hasonlóan napló formájában jegyezze le gondolatait és életének főbb történéseit. Előfordul ugyan, hogy időnként néhány eszmefuttatást lejegyezi magának, de főképp inkább az Utisz álnéven írt blogján jelentet meg írásokat, amit, ki-ki hogy értelmez, de talán még naplóféleségnek is tekinthető. A könyvbemutató végül egy szerzői felolvasással zárult, ami a könyv egy igen intim részébe engedett betekintést a hallgatóságnak.

Akinek nem volt alkalma még beszereznie az Apakönyvet, az ez ügyben forduljon könyvtárunk Kölcsönzési pontján dolgozó kollégákhoz! Bővbben

Június 21-én nyílt meg a Hírös Agórában (105-ös terem) az a képregénykiállítás, mellyel a másnap Kertész Sándor képregénykutatóval folytatott beszélgetés szorosan összefüggött és egy egységet alkotott. Az eredeti forgatókönyvet felülírván végül nem Bán János, az M5 csatornaigazgatója töltötte be a beszélgetőpartneri szerepet (lévén őt kötelessége máshová szólította), hanem a Hírös Agóra ifjúsági csapatának szakmai vezetője, a magát képregénybarátként definiáló Szabó Csaba foglalta el helyét a pódiumon. Az ő kérdésére válaszolván az est főszereplője visszaidézte: már az egyetemi évek alatt előszeretettel foglalkozott képregényekkel (ez olvasás és rajz formájában egyaránt megmutatkozott), de akkor ezekről gyakorlatilag még senki semmit nem tudott, és az 1980-as évekig szakirodalmi háttér sem állt rendelkezésére, hogy tudományos munkákkal támassza alá tervezett kutatómunkáját. Végül egy TDK dolgozat formájában sikerült felhívnia a figyelmet a témára, melyet később szakdolgozatként is elfogadtak, a munkaerőpiacra kikerülvén, újságíróként pedig úgy érezte, ezt a korábban tapasztalat hiányosságot valamiképp saját kezűleg szeretné pótolni.

Már a felvezető kérdésre érkezett válaszból is jól kitűnt, milyen hányattatott helyzet jutott hazánkban a képregényeknek: csak nemrégiben ismertek el önálló művészeti ágként, sokáig pedig tiltott műfajnak számított. Gyökerei egészen régre, az 1870-es évekig nyújtóznak vissza, egészen Jókai Mór vicclapjaiig, melyeket kezdetben híres magyar írónk írt és rajzolt, akihez később csatlakozott az eredetileg festőművész Jankó János, akire éppen emiatt ragadt rá a karikaturista titulus.

A két világháború közötti időszakban jelentek a mai értelemben vett képregények az amerikai piacon (a szöveget szövegbuborékokban szerepeltetve, nem képaláírások formájában, ahogy ez a hazai comics-előfutároknál sokáig tartotta magát), majd a második világháború utáni időszaktól egészen 1955-ig, lévén a szovjet kultúrát titulálták az etalonnak, a nyugatit pedig valósággal be akarták tiltani, senki sem mert ilyesmit a hazai lapokban közölni. A forradalmat követő évben ugrásszerűen megnőtt a magyar újságok száma, és mintha mindenki egyszerre ébredt volna rá a műfaj szerethetőségére, mindenhol (is) képregényeket kezdtek el közölni. Sokáig viszont csak a filmek népszerűsítésére használták, 1980-2000 között az amerikai comics-ok uralták a piacot, majd ezt követően nyerte el azt az elfogadottságot és megbecsültséget, hogy már szakmai berkeken belül is nemcsak beszélni lehetett róla, de tudományos munkákban is utaltak rá – tekintette át madártávlatszerűen a könyvbemutató két szereplője a magyar képregény 150 éves történetét.

A múltba tekintést követően Kertész Sándor képregénykutató hangsúlyozta, bár már kialakult egy képregényes fogyasztói réteg hazánkban is, ami indokolja az évi háromszori országos börzét (de már Kecskeméten is hódít a comics vásár!), még mindig egy szűk réteg, jellemzően a 30-as, 40-es korosztály az, amely igazán fogékony rá. Ezt nehezíti továbbá a fizetőképes kereslet hiánya is, hiszen míg idehaza 10-15-20 ezer forintot fizetnek a rajzolóknak oldalanként, addig Franciaországban egy fekete-fehér lapért akár 100 ezer forintot is megítélhetnek. Mindazonáltal, mivel a fiatalok fogékonyak a műfajra, egyre több történelmi témát dolgoznak fel képregényes formában, hogy látványos, képi formában edukálhassák az újabb generációkat. Az igazi fellendülés azonban még várat magára, holott alapanyagból és tehetségből nem lenne hiány.

Amennyiben lehetősége van rá, sietnie kell, ugyanis a beszélgetés anyagául szolgáló tárlat már csak ma, a Múzeumok Éjszakáján tekinthető meg éjfélig bezárólag. Bővebben

Június 20.

Az iskolai szünet beköszöntével új, nyári nyitvatartással várja olvasóit és látogatóit Katonatelepi Fiókkönyvtárunk! Bővebben

Június 20-ának délutánján a Katona József Könyvtár Nagyterme olyan emberekkel telt meg, akik tisztelték, szerették és követték Farkas „Csiperó” Gábor, a gyermektalálkozók atyjának életművét, aki június 21-én lenne 80 esztendős.

Örök és valódi civil volt, aki szívével látta jól a várost, és úgy gondolta, hogy a siker a csapatmunkában rejlik. Hitt az ifjabb és az idősebb generáció együttműködésében, és azt vallotta, fontos, hogy a fiatalok szeressék a városukat. Született lámpagyújtogató volt, akit Isten is arra teremtett, hogy utat mutasson az embereknek és általa összefogjanak egy jó cél érdekében, amely úton mindenki büszkeséggel követte Őt. Bemutatták a Lámpagyújtogató című, róla készült tanulmánygyűjteményt, amely tisztelgés mind öröksége, mind szellemisége előtt. A pódiumbeszélgetésen Kriskó János vezetésével barátai, kollégái, tisztelői idézték fel emlékeiket és történeteiket, majd a Hajnalcsillag Tanoda tanulója, Pusztai Dorina saját költeménye hangzott el.

A kötet, melynek felelős szerkesztője Dr. Kriston-Vízi József, megvásárolható a Katona József Könyvtár Kölcsönzési pontján június 22-től, melynek ajánlott adományi árával a Hajnalcsillag Tanodát támogathatja. A rendezvény fő szervezője a Védőháló Karitatív Közhasznú Egyesület, melynek adományboltjában is beszerezhető a kötet. Bővebben

Június 17.

Még, hogy nem járnak a fiatalok könyvtárba…! Ilyen és ehhez hasonló tévhiteket döntenek meg a 2022. évi adatainkra épülő látványos infografikák, melyeket megéri nézegetni, elemezni. Bővebben

Június 16.

Már egy hetet sem kell várni a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál 2023-as rendezvénysorozatára. Számos programnak ráadásul könyvtárunk biztosít helyszínt, többek között könyvbemutatóknak, egy nívós konferenciának és több kerekasztal-beszélgetésnek is. Bővebben

A részletes kínálatot megtalálja a KAFF honlapján: https://2023.kaff.hu/

A meztelen férfi című előadásban Dr. Virág Ágnes művészettörténész kifejtette a meztelen férfitest és az erény (antikvitás, Polükleitosz, Lándzsavivő, Kr.e. 450), valamint a meztelen férfitest és az erotika (reneszánsztól kialakuló, például Donatello, Dávid, 1430-as évek) kapcsolatának képzőművészeti jellemzőit. Felhívta a figyelmet a férfi és a női tekintet működésének különbségeire, annak felcserélhetőségére (például Sylvia Sleigh, Császári akt, 1975), valamint arra, hogy a tétel miszerint a néző aktív, a nézett pedig passzív szereplő talán nem is áll olyan stabil lábakon. A nézett személyéhez is szorosan kapcsolódhat a vágy (például Herb Ritts ikonikus fotója, a Tony árnyéka, 1988), de ugyanakkor a félelem is (például Ron Mueck, A vadember, 2005).

Az előadó felhívta a figyelmet a tévhitre, amely talán a feminista művészetkritikából és az erősen hype-olt Vénusz-reprezentációkból (például willendorfi Vénusz, milói Vénusz, Tiziano Urbinói Vénusz, 1534) eredeztethető, hogy a női aktok dominálják a képzőművészeti aktábrázolást. Az antikvitás kifejezetten előnyben részesítette a meztelen férfitestek reprezentációját (a Kr. e. 800 és Kr. e. 400 közötti időszakból gyakorlatilag nem ismerünk női aktokat), a reneszánsz időszakától kezdve a modellek elsősorban férfiak voltak, még az 1880-as években is nagy botrányt keltett, hogy Thomas Eakins festőművész professzor lerántotta a leplet egy férfimodellről a londoni akadémián, amikor a tanítványok között nők is voltak. Kétségtelen, hogy a 19. század végi és 20. sz. eleji művészeti mozgalmak ellene mentek az akadémikus meztelen férfitest-ábrázolásnak, és ezáltal megjelentek a törékeny (Schiele), naturista (Munch), kisportolt (Muybridge), majd az első világháború után a csonka és a torz (Dix) férfitestek. Az előadás a 20.sz.-i és a kortárs képzőművészetben megjelenő meztelen férfitesteket két, a téma köré épülő kiállítás kapcsán (linzi Lentos Kunstmuseum – budapesti Ludwig Múzeum, 2012; párizsi Musée d’Orsay, 2013-14) hat főbb témakörön keresztül mutatta be. Ezek a húst előtérbe helyező (Lucien Freud, Leigh Bowery, 1991), az erős (Arno Breker, Az eleve elrendelés, 1941), a fájdalmat elszenvedő (Pierre et Gilles, Szent Sebestyén, 1996), a péniszt kiemelő (Keith Hering, A nagy fehér út, 1988), a homoerotikus vs. homoszociális tekintetre épülő (Boris Ignatovitch, A fürdő, 1932), valamint a halandó és hétköznapi meztelen férfitestek voltak (Eric Fischl, Krefeld-projekt, 2002). A különböző médiumok – film, festmények és szobrok, fotó – fogalmilag eltérő módon keretezik a meztelen férfitestet, a befogadói oldal a felmérések alapján a fotóval távolságtartóbb, ez az a médium, amely a legközelebb áll a valósághoz és állandósága révén a leginkább zavarbaejtő, elbizonytalanító, de akár dühös érzelmeket is képes kiváltani (például Robert Mapplethorpe, Ajitto, 1981).

A férfitestek témakörét folytatva az előadássorozat következő része az alfahímeket, avagy a hatalom testét tárgyalja majd (a következő előadás időpontja 2023. július 28., 17.00 óra). Bővebben

Június 15.

Tudta, hogy könyvtárunk egy egész Kecskemétet érintő önkéntes akcióban is részt vesz? Mindez ráadásul a digitalitással is összefügg, hiszen a TEDD+ADD városépítő játék invitálja arra használóit, hogy városszerte, többek között akár nálunk is, teljesítsék offline küldetésüket, hogy virtuális településük tovább fejlődhessen. Az általunk kínált lehetőségekről többet is megtudhat, ha megtekinteni az alábbi videót. Bővebben

Június 14.

Június 14-én Gyenes László kertészetében került sor Guszti bácsi kertészeti sorozatának 2022/2023. évadának záró alkalmára, ahol az első magán rozáriumokat tekinthették meg a jelenlévők. A három darab háromszög alakú kertet a leghíresebb, rezisztens rózsafajtákkal a Déli ASzC Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Technikum és Szakképző Iskola öt elhivatott diákja ültette be, kiknek munkáját a Magyar Rózsatársaság pénzjutalommal honorálta. Mind a Kecskeméti Rózsa Forma-1 kertépítő verseny ötletét megalkotó Hegedűs Ágoston, mind pedig a Kocsis Pál iskola képviselője megerősítette, szeretnék, ha a kihívásból egy évenkénti megmérettetés lenne, mely később akár országos nagyságúvá is kinőhetné magát. Addig is egy biztos: az erőpróbára a jövő évben is sor fog kerülni, amire már készülhetnek a nevezni kívánó fiatalok, valamint Guszti bácsi várja azok jelentkezését is, akik tudnának helyet biztosítani az újabb magán rozáriumoknak is.

Az esemény jó hangulatú beszélgetésekkel, kertészeti bejárással, rózsavásárral és egy kis eszem-iszommal zárult, ahol a közös gondolatok nemcsak termékeny táptalajra találhattak, de talán már szárba is szökkenhettek. Bővebben

A Kecskeméti tv rövid beszámolója az eseményről:

Június 13.

Sajnálattal értesültünk róla, hogy jelenlegi formájában megszűnik a Jane Goodall Intézet Passzold vissza, tesó! használt mobiltelefont (és azok tartozékait) gyűjtő akciója. Bízunk benne, hogy a projektet átvevő MOHU hasonlóan a szívén érzi majd emberszabású társaink sorsát, és így valamilyen formában folytatódhat a kampány.

Ezúton hívjuk fel azok figyelmét, akiknek még fiókjában lapulhat néhány telefon, töltőzsinór, fülhallgató, GPS, tablet és azok kiegészítői, hogy azokat LEGKÉSŐBB e hét csütörtökig, vagyis június 15-ig adhatják le a könyvtár aulájában kihelyezett gyűjtődobozba! Bővebben

Június 13-án osztálykiránduló, ágasegyházai diákok jártak nálunk. Kipróbálták a VR sisakunkat, miután robotokkal játszottak és a képregények világával is megismerkedtek.

Továbbra is várjuk tábori közösségek – a következő tanévben pedig iskolai csoportok – jelentkezését vidám hangulatú foglalkozásainkra. Bővebben

Június 10.

A 94. Ünnepi Könyvhét kecskeméti programsorozatának minden napjára jutott egy-egy könyvbemutató, mely, örömmel tapasztaltuk, sokakat megmozgatott. Június 10-én az Országgyűlés alelnöke (aki egyben József Attila-díjas költő és drámaíró), Lezsák Sándor volt a vendégünk legújabb kötete, a Szellemfalu és egyéb jelenések apropóján. Beszélgetőtársa, a Forrás folyóirat főszerkesztője, Füzi László a beszélgetés elején felidézte kettejük évtizedes ismertségét, melynek hajnalán a szerző még tanárként, de már lírikusként is ismeretes volt. Kérdésre válaszolva Lezsák Sándor kifejtette, számára a dráma és a vers jelenti az önazonos műfajt, ugyanis a kötőszavakkal és a bevezetésekkel nem igazán tudott megbarátkozni.

Legtöbb művében, így a beszéd tárgyát képező Szellemfalu és egyéb jelenségekben is jeles történelmi pillanatokat emel ki bevallottan azért, mert így a másképp feloldhatatlan érzések és események nyugvópontra jutnak a lelkében. A valós események sokszor abszurditással keverednek, melyek a szerző szerint nemcsak a könyv lapjain, de a való életben is ugyanúgy megtörténnek. Így a Szellemfalu című darab alapgondolata, bármennyire is hihetetlen, mégis egy megtörtént esemény, ahol két társaság vetélkedik egy kiüresedett településért. Füzi László kérdésére válaszolva a József Attila-díjas költő kifejtette, szerinte a mai élethez kell egy alapvető belső nyugalom, ahol mindenki teszi a maga dolgát, kerülve a pánikot, amely a lehető legnagyobb veszély egy társadalomra, sőt az egész emberiségre nézve. A könyvbemutató zárásaként néhány vers is elhangzott a szerző tolmácsolásában, majd az általa felajánlott 10 ajándékkötet tombolasorsolás keretében talált gazdára. Bővebben

A BAON szöveges beszámolója: https://www.baon.hu/…/kecskemeten-a-katona-jozsef…

Eseménydús héten vagyunk túl. A ünnepi könyvheti könyvvásár csütörtöktől szombatig színesítette a mellé társuló dedikálásokat és könyvbemutatókat. Csemegézzen kedvére az akkor készült fotókból! Bővebben

Június 9.

A kötet bemutatóján dr. Gyenesei József, a Bács-Kiskun Vármegyei Levéltár igazgatója ismertette Iványosi-Szabó Tibor tudományos munkásságát, Kecskemét történetével kapcsolatos kutatásait.

Majd a beszélgetés moderátora, dr. Rigó Róbert tett föl öt témakörben kérdéseket: a török alatt valóban fejlődött-e Kecskemét városa; az alföldi mezővárosok mezőgazdasági jelentősége a szántóföldi termeléssel kapcsolatosan; a szőlő-bor kultúra és ennek fontossága az alföldi tájakon; a felekezeti vallásbéke a török-kor alatt a katolikusok és a reformátusok között városunkban; gróf Koháry István, Kecskemét földesura megítélése a korszakban. Dr. Kurucz György és dr. Szabó Attila kimerítő, elemző válaszokat adtak a feltett kérdésekre, és elismerően nyilatkoztak a nagy forrásanyaggal ellátott, az állításokat, tényeket részletes adatokkal, lajtsomokkal igazoló posztumusz kötetről, mely révén teljesebbé vált Kecskemét város török-kori története. A népes közönség tagjai között voltak a néhai levéltár-igazgató családtagjai is. Bővebben

Emlékszik még a május 9-i Európa-napon az M. Bodon Pál Zenei Alapfokú Művészetoktatási iskolaval közösen szervezett hangulatos flashmobunkra? Ha szívesen idézné vissza az akkori pillanatokat, remek hírünk van az Ön számára: a lenti linken már meg is tekintheti a profin összevágott felvételt, ahol több száz ember közreműködésével adtuk elő az európai himnuszt, az Örömódát. Bővebben

Július 8.

„Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe” – szól a nívódíjjal jutalmazott Kitelepítés című könyv fülszövegének első mondata. Június 8-án e letaglózó erejű mű szerzőjével, Visky Andrással beszélgetett a Forrás folyóirat főszerkesztője, Füzi László, aki már az elején bevallotta, a kötet olyan súlyosnak bizonyult, hogy első nekifutásra ő is kénytelen volt félretenni; majd később, az irodalmi visszhang hatására, csak-csak megtörtént a könyvvel való szerencsés találkozás és az utána maradó, meghatározó erejű olvasmányélmény.

A néhány napja Artisjus-díjjal jutalmazott szerző hosszan magyarázta a közönségnek, hogy tulajdonképpen egy ideológiai átformálás céljával telepítették ki őt és családját a kopár, nehezen élhető sztyeppére, ahol a vallás jelentette számukra az egyetlen utat, hogy túlélhessenek. Visky András elárulta, a mai napig élénken élnek emlékezetében azok a szenvedések és megpróbáltatások, melyeken testvérei kényszerültek keresztülmenni, miközben édesanyjuk igyekezett életben és egyben tartani a család egységét. Talán éppen bebörtönzött édesapja hiánya miatt látja egészen a mai napig édesanyja „szemüvegén” keresztül a világot, mondta vendégünk, aki hozzátette, talán éppen a megpróbáltatásokkal teli gyerekkor miatt sem szereti a szenvedés szót, hiszen neki ez volt az élete, amire sokkal inkább ajándékként tekint.

Füzi László kérdésére, miszerint minek köszönhető a könyv sikere, Visky András pontosított: ő mindezt nem sikerként definiálja, mert úgy érzi, inkább egy beszélgetésdeficitet tudott vele kiegyenlíteni, amit az is bizonyít, hogy sokan úgy hálálkodnak neki, hogy „köszönjük, hogy megírta a könyvünket”. Noha trilógiában gondolkodik, és a második rész szinte előbb született meg, mint az első, egyelőre nem látja tisztán, mikor debütálhat a családtörténet folytatása. Ehelyett most inkább keresztül-kasul bejárja a Kárpát-medencét, hiszen Temesvár után érkezett Kecskemétre, majd megy tovább Kolozsvárra, Budapestre és még ki tudja, hány településre, ahol talán azokkal is találkozhat, akiknek sorsában egykor ő is osztozott. Bővebben

Június 7.

Június 7-én a Petőfi Sándor Általános Iskola drámaszakkörének 5-8. osztályos tanulói vettek részt Képregényes kalandok című foglalkozásunkon. Beszélgettünk az amerikai, európai és ázsiai kínálatról, a magyar alkotókról és kiadványaikról, arról hogy milyen zsánerek vannak, és hogy hogyan is készül egy képregény. Az előadás után a gyerekek játékos formában ismerkedtek az internet tematikus oldalaival. Bővebben

Örömmel és hálával telt meg a szívünk, hogy Orosz István Apakönyv című, frissen megjelent kötetének bemutatója telt házzal vehette kezdetét. Először Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet igazgatónő üdvözölte az egybegyűlteket, majd dr. Fekete Gábor, Kecskemét Megyei Jogú Város képviselőjének ünnepi köszöntőjével vette kezdetét hivatalosan is az év legjelentősebb könyves ünnepe. A beszélgetést a KTV Múzsa című műsorának szerkesztő-műsorvezetője, Kriskó János vezette, aki mellett nemcsak a szerző, hanem a Forrás folyóirat főszerkesztője, Füzi László is helyet foglalt, lévén az Apakönyv korábbi változata Emlékek apámról címmel mintegy folytatásos történetként látott napvilágot a lapban.

Orosz István szerényen édesapjának tulajdonította a könyvet övező hatalmas érdeklődést, hiszen, ahogy kifejtette, neki esze ágában nem volt könyvet írni Orosz László életéről, amikor húgával közösen ráleltek szülőjük Memoárjára. Az első, a Forrásban megjelent részletet mintegy érdekességként készítette el, aminek Füzi László rögvest bizalmat is szavazott, holott egyikük sem sejtette, hogy ez a „kísérlet” összesen 13 részt fog megélni. Ahogy a folyóirat főszerkesztője elárulta, részéről ez szinte természetes volt, hiszen Orosz László nagyon fontos személye Kecskemétnek, mindemellett pedig szinte érezte, hogy valami jó fog ebből születni, ilyenkor pedig természetes, hogy az ember igent mond egy ilyen lehetőségre. Az így napvilágot látott részleteket olvasta el a Katona József Könyvtár igazgatója, és ajánlotta fel Orosz Istvánnak, hogy együttműködésben jelentessék meg, immáron könyv formájában a részleteket. Természetesen ez rendkívül sok munkával járt, időközben pedig a szövegkorpusz is jelentősen átalakult, köszönhetően annak, hogy Orosz István többek között addig nem látott levéltári adatokhoz, az asztalfiók mélyén rejtőző papirosokhoz és családi történetekhez fért hozzá.

Kriskó János kérdésére válaszolva a szerző kifejtette, az összes eddigi kötete közül ez volt számára a legnagyobb, legmunkásabb feladat, hiszen ez egy olyan műfaj, amiben korábban még nem alkotott, jelentős kutatást is kellett folytatnia a cél érdekében, közben arra is ügyelnie kellett, hogy lehetőség szerint ne sértsen meg vele senkit, ráadásul mindez egy rendkívül személyes és intim téma, lévén édesapja mellett önmagáról is vallott. A könyvet olvasván hamar kiderül az olvasó számára, hogy a XXI. században egyre inkább jellemző majomszeretet helyett Orosz László sokkal inkább tanítói attitűddel viseltetett fia iránt. Orosz László elárulta, számára ez a korrekt, de mégis picit talán távolságtartó apa-fiú kapcsolat jelentette a normát, így sosem volt e téren hiányérzete, mindemellett pedig közös programokból, mint például az olvasmányélmények megbeszéléséből, túrázásokból is bőven kijutott nekik.

A Forrás folyóirat főszerkesztője hangsúlyozta, kötetszerzőként ő pontosan átlátja, mekkora munkát is jelenthetett Orosz Istvánnak megírnia az Apakönyvet, hiszen Füzi László „énkönyvével” szemben a „sztorizgatáson” túl ehhez egy hatalmas kutatás is párosult. A könyv címe egyfajta műfaji megnevezésként is felfogható, amihez sokan, sokféleképp tettek már hozzá. A Kossuth-díjas grafikusművész munkájában egy pedagógus XX. századi világa bontakozik ki, melynek jelentősége, hogyan tudott egy akkor igencsak ellenséges világban mind pedagógusi, mind pedig tudósi munkát végezni egy magát kívülállósággal és tárgyilagossággal felvértezett értelmiségi. És hogyha a színpadon ülők magasztalása nem lett volna elég bizonyíték a kötet pozitív fogadtatására, a dedikálás miatt kígyózó hosszú sor és a közel egyórányi író-olvasó beszélgetés már kétségkívül vitathatatlan visszajelzés volt mindenki számára.

A Katona József Könyvtár gondozásában megjelent kötetet az Ünnepi Könyvhét ideje alatt kedvezményes áron vásárolhatja meg a könyvtár standjánál. Bővebben

Június 6.

Június 6-án a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjának vendége Búti Sándor filozófus, a Kertészeti Főiskola egykori tanára volt, aki Generációk, emberi értékek címmel tartott vitaindító, gondolatébresztő előadást.

Minden élő szervezet életben maradásának feltétele a környezetéhez való alkalmazkodás. Az állatok alkalmazkodásában minőségi ugrást jelentett a növényekhez képest, hogy helyváltoztatással képesek a kedvezőbb környezetet kiválasztani. Az ember alkalmazkodásában óriási fejlődést eredményezett, hogy az egyes ember képes átadni a tapasztalatait, minden újabb generáció támaszkodhat az összes megelőző generáció tudására is. A szükségletek kielégítése így egyre kevesebb erőfeszítést igényel. A XX. század beköszöntével a tudás felhalmozása és a technika fejlődése addig soha nem látott mértékben gyorsult fel, gyorsul ma is, és könnyíti meg – a világ szerencsésebb felén élők számára – az életet. Biztos, hogy ez egyértelműen kedvező folyamat? – kérdezte az előadó. Hisz a dolgok értékét az határozza meg az ember számára, hogy mennyi erőfeszítést kellett tennie annak eléréséért. A nagyobb erőfeszítéssel elért eredmény nagyobb elégedettséget, nagyobb boldogságot jelent. Ha a gyerekek generációjának már nem kell annyi erőfeszítést tennie, mint szüleiknek, akkor az elért javaknak sem lesz olyan értéke számukra, mint szüleiknek, és ebben soha nem fognak egyetérteni.

A felvezetett tétellel kapcsolatosan a jelenlévők mindegyikének volt saját tapasztalata, véleménye, hozzáfűznivalója, és a kialakult pezsgő vitában sikerült a témát több oldalról megvizsgálni, kibővíteni. Bővebben

Bár a 94. Ünnepi Könyvhét országos rendezvénysorozat hivatalosan csak csütörtökön veszi kezdetét, a mi programjaink már június 6-án, mintegy a nulladik napon elstartoltak a Hol terem a magyar vitéz? című kalandkönyv bemutatójával. A kötet szerzőivel Kriskó János televíziós szerkesztő-műsorvezető beszélgetett, aki nem átallott hangot adni aggályainak egyrészt a műfajiság miatt, másrészt annak tekintetében, szentségtörésnek minősül-e átírni Gárdonyi Géza vitathatatlanul kiválóan megírt Egri csillagok című regényét, mely neki régóta személyes kedvence. A burkolt kritikára Nagy Ádám tanulás- és ifjúságkutató elárulta, ő egyetért azon kijelentéssel, miszerint, ha egy történetet nem mesélnek el újra és újra, az előbb-utóbb a feledés homályába vész, mindazonáltal azt is hangsúlyozta, az újradolgozással nem volt szándékuk a mester helyébe lépni. A fiatalokat megszólítani azonban sokkal könnyebb az általuk létrehozott formátummal, melynek egységei nem hosszabbak egy-egy Facebook-bejegyzésnél, valamint a kalandkönyv lapozgatós technikája is némiképp hasonló az okoseszközökön bevett jobbra, balra, fel-le csúsztatásokkal.

Libor Zoltán középiskolai tanár, szociológus, aki a szöveg megalkotásáért felelt, elárulta, minden újraírás újraolvasással kezdődik, amit követően mérnöki végzettségéből fakadóan Nagy Ádám volt az, aki a gráfok segítségével létrehozta azt a sok-sok lehetséges történetszálat, melyen az olvasók elindulhatnak, hogy kiderítsék, hol is terem a magyar vitéz. Kriskó János kérdésére válaszolva Libor Zoltán kifejtette véleményét, miszerint egy szöveg újraalkotásához alapvetően nem bátorságra, hanem kreativitásra van szükség, amely ha kellően jól sikerül, talán felveheti a harcot a gyerekek olvasási hajlandóságának csökkenésével, már ami a klasszikus, kötelező olvasmányokat illeti.

A kalandkönyv műfajának előnye, hogy aktívan vonja be az olvasót a történetvezetésbe, aminek kapcsán Libor Zoltán kiemelte: nincsenek jó vagy rossz döntések, csak egyszerű választások, melyeknek azonban megvannak a maguk következményei, lévén olykor komoly morális dilemmák elé állítják az embert. Bár a könyv javarészt fikcióra épül, ahogy a szerzők fogalmaztak, nyomokban Gárdonyi Gézát is tartalmaz, még ha csak a korhű, általa használt kifejezések szintjén is.

Nagy Ádám kérdésre válaszolva kifejtette, a korábbi, hasonlóan újradolgozott Pál utcai fiúk az eddigi 5000-es példányszámával már jelent számára egyfajta visszaigazolást, hogy működőképes a műfaj, viszont ez még nem jelent garanciát arra, hogy ez az Egri csillagok újradolgozásánál is működni fog, hiába van meg benne egyszerre a Gárdonyi- és a kalandkönyv-feeling, fogalmazott. Libor Zoltán elmondta, a könyv egyszerre vonultatja fel a konzervatív értékeket és képviseli a progresszív irányvonalat, de éppen emiatt mindkét oldalról kaphatnak támadást a munkájukat illetően. Zárásként Nagy Ádám hozzátette, sok tartalék rejlik még a kalandkönyv témájában, hiszen már készül a Rómeó és Júlia, A kőszívű ember fiai és az 1984, de ezen túl is vannak bőven inspiráló lehetőségek, akár a Légy jó mindhalálig!-ban, akár az ókori klasszikusokban is, mint az Iliász vagy az Odüsszeia. Bővebben

Június 3.

Bár a fokozódó jó idő sokakat a természetbe csábít, szerencsére júniusban is akadtak bőven olyanok, akik a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete szervezésében megvalósuló Társasjáték klubnak szavaztak bizalmat. A fantasztikus játékmesterek segítségével ezúttal Dél- és Közép-Amerikába nyerhettek mélyebb betekintést az érdeklődők, akik bátran, élvezettel tesztelték az újabbnál újabb játékokat, miközben természetesen a jó hangulat sem maradt el. Legközelebb szeptemberben várjuk vissza a játékra éhes látogatókat, amikor is az afrikai kontinens képezi majd a társas tematikát. Aki azonban addig sem bírja játék nélkül, kérdezze könyvtárosainkat a helyben játszható darabok miatt! Bővebben

Június 1.

Telt ház előtt tartott előadást a harag kezeléséről Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató, főiskolai tanár 2023. június 1-jén a Katona József Könyvtár nagytermében. A harag a szeretet ellentéte, tehát nem összeköt, hanem szembeállít. A harag nem agresszió, hanem egy vészjelzés, így fontos, hogy ne tagadjuk le. Nem csupán érzelem, hanem egyben válaszreakció is, ami lehet indokolt vagy indokolatlan. Az átkeretezés technikáját, amikor ugyanazt a helyzetet messzebbről, egy távolabbi pontból próbáljuk vizsgálni, fontos gyakorolni: minden rosszban van valami jó! Ki kell fejezni a negatív érzéseket is, mert ami bennünk marad, az rombol, a negatív viselkedés viszont leépítendő. Haragudhatsz, de ne verekedj! – fogalmazott a neveléskutató. Az agresszivitás nem megoldás, mert növeli a további dühkitörések valószínűségét. A haragkezelés fejleszthető, tanulható – sokat számítanak a minták: mindenki éretlenül haragszik gyermekkorban. A passzív-agressziónál minden jobb. Az indulatos embert nem szabad csöndesítgetni. Hagyni kell időt a történtek logikus átgondolására. Tüske persze mindig marad, de kompromisszumos megoldásra kell törekedni. A legjobb pedig a konszenzus. Megbocsátás nélkül nincs haragkezelés. Míg a harag érzelmi kérdés, a megbocsátás döntés eredménye. Bővebben

A Hiros.hu-n Borda Máté írt hosszabban az előadásról: https://hiros.hu/pecsi-rita-a-haragot-nem-szabad-elnyomni…

Május 31.

Egy héttel a 94. Ünnepi Könyvhét kezdete előtt máris egy könyvheti újdonsággal tudtunk kedveskedni látogatóinknak, hiszen május 31-én Lontai Léna szerzői oldala írónő látogatott el hozzánk, hogy bemutathassuk legújabb, Magányos cédrus című regényét. A szerző ars poeticájához hűen olyan történeteket ír, melyek megmutatják az olvasónak, hogy egy-egy reménytelen tűnő helyzetben is megtalálhatja a megoldást jelentő kiutat, ha megvan benne a küzdeni akarás és egy belső érték, melyhez mindig vissza-visszanyúlhat. Az előbbi műveihez hasonlóan harmadik regénye is egy súlyos társadalmi problémát, a hajléktalanságot dolgozta fel, melyben egyaránt szerepelnek az utcára került, de továbbra is dolgozni, boldogulni kívánók (mint amilyen a mű főhőse, Jónás Ernő) és a másokra való hagyatkozásba belenyugvó, leszakadók is.

Mint eddigi műveiben, itt is nagy szerepet kapott a vallás útmutató, életjobbító szerepe, hiszen a szerzőnő Biblia-oktatói minőségében is azt tapasztalta, hogy a Szentírásban lévő történetek gyakorlati útmutatásukkal képesek átlendíteni a reményvesztetteket a holtponton. Kérdésre válaszolva Lontai Léna elárulta, számára igen megterhelő az igaz történeteket feldolgozó regények megírása, viszont rendkívül fontos, hogy ezeket másoknak továbbadva hozzájárulhasson az előítéletek és sztereotípiák lebontásához.

Vendégünk elmondta, még rengeteg regényötlet van a fejében, így az olvasóknak egyáltalán nem kell attól tartaniuk, hogy egyszer csak eltűnik a magyar szerzők táborából. Jelenleg a négyrészes sorozatba illő utolsó, Gyilkos nárcisz címet viselő regényén dolgozik, amely egy nárcisztikus kapcsolat valós oldalát kívánja bemutatni (kerülve az áldozathibáztatást), melynek írása sokkal nehezebb, mint az előző három megalkotása volt, tette hozzá. Holott első regényében családjának három generációs történetét írta meg, mely egy letaglózóan őszinte vallomás az őt ért traumákról. A súlyos társadalmi témák mellett a könnyedebb olvasmányokra vágyókra is gondolt, így a jövőben nekik is érdemes lesz várniuk Lontai Léna friss megjelenéseit. Bővebben

Május 30.

Május 30-án Dr. Farkas Attila Márton vallástörténész, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola docense volt a vendégünk „Nem középiskolás fokon…” ismeretterjesztő, olvasásnépszerűsítő sorozatunkban, akit követői jobbára csak FAM-ként ismernek és emlegetnek. Humoros előadásmódja helyett azonban most komoly, oktatói oldalát ismerhette meg a közönség, lévén a téma, a buddhizmus is ezt követelte meg. Vendégünk előrevetítette, ha valaki biztos tudás reményében látogatott el az előadásra, bizony, csalódnia kell, hiszen nincs olyan kimondottan, hogy buddhizmus esszencia a vallás sokrétűsége miatt, ezért nehéz nagy igazságokat megfogalmaznia. Mint minden más hitrendszernél, itt is léteznek szélsőségesebb irányzatok, melyek az igaznak vélt, toposszerű jelzőket is képesek megcáfolni, példának okáért, hogy a szóban forgó vallás mindig békés lenne.

Ezek közé a biztos kijelentéseket nehezítő problémák közé sorolandó többek között a történeti Buddhának tulajdonított tanítások nyelvezete (hiszen azokat, a legjobb ismeretek szerint, az ún. ősbuddha nem is beszélhette), a buddhizmus szövegszerű lenyomatai, melyek rendkívül vegyesek, sokszor egymásnak ellentmondóak, valamint az utóbbiak közé sorolandó anátman, vagyis a nem-én állapot értelmezési nehézsége is. Dr. Farkas Attila Márton hosszan ismertette közönségével a lélek- és éntagadás mögött meghúzódó, az embert halmazszerűen megalkotó rendszereket, majd kiemelte, szerinte azért is veszélyes az anátmant modernizálni, mert abból könnyedén olyan divatvallás születhet, mely félő, hogy az MI korában elmosná az ember és a gép közötti határvonalat.

Vendégünk álláspontja szerint Buddha nem tekinthető filozófusnak, hiszen a történeti alak tanításai sokkal inkább egy spirituális módszert és egy célt írnak le, mely nem más, mint a szenvedés elkerülése, mely csakis az énállapot kiiktatásával érhető el. Így a buddhizmust sokkal inkább az élethez való gyakorlati hozzáállásként, mintegy „vírusként” írta le, mely ha kiirt minden mást, utolsóként pedig önmagát is, ezzel érhető el a megvilágosodás állapota. Utóbbi kapcsán azonban talán még kifejezőbb, ha ehelyett megszabadulást, a szenvedés alóli feloldozást megfogalmazást használjuk, hívta fel a figyelmet Dr. Farkas Attila Márton főiskolai docens. Bővebben

A Hiros.hu beszámolóját a következő linken olvashatja: https://hiros.hu/farkas-attila-marton-buddha-szkeptikus…

Május 27-28.

Gyermeknap alkalmából nem csak a könyvtárban, hanem szombaton és vasárnap a Hírös Agóra előtti kitelepülésünkön is várjuk a családokat sok-sok játékkal és meglepetéssel. Ma délután 13, 15 és 17 órától Molnár Dániel könyvtáros kollégánk robotika bemutatót tart. Bővebben

Május 25.

Az Utazók a könyvtárban májusi előadása pünkösd hetében, 25-én hangzott el, épp azon a napon, amikor a csíksomlyói zarándokok vonata elindult Magyarországról. Bella Rózsa tanár, grafikusművész ebből az alkalomból tavalyi csíksomlyói zarándoklatáról mesélt. A képzeletbeli utazás megkezdése előtt bemutatta a történeti Székelyföld földrajzi elhelyezkedését, rövid áttekintést adott a székelyekről, valamint beszélt pünkösd és a zarándoklat lényegéről. Megtudtuk, hogy zarándokútra az emberek más-más céllal indultak a különböző századokban, így például a XX-XXI. század embere lelki megújulást szeretne elérni. A csíksomlyói búcsú különleges jelkép, itt a székelyek nem csak hitük mellett állnak ki, hanem felmutatják ragaszkodásukat is anyanyelvükhöz. 2022-ben a búcsú jelmondata Pax et bonum – Béke és jóság volt.

A zarándokút természetesen turistaút is volt egyben, hisz útközben megcsodálták az erdélyi táj szépségét, megtekintették az építészeti és kulturális emlékeket. Utóbbiakat Bella Rózsa a művészettörténész értő szemével és aprólékos megfigyelésével fedezte fel, és mutatta be most közönségének, pl. amikor a székely kapu „részeit”, vagy az agyagfalvai református templom gótikus építészeti jegyeit ismertette. Olyan érdekességek is elhangzottak, hogy a parajdi sóbányában 2700 méter mélyen több évszázadra elegendő só rejtőzik, és a József bánya volt az első harang alakú bánya a történelmi Magyarországon. Bővebben

Május 23.

A női test kortárs képzőművészeti reprezentációjáról tartott előadást 2023. május 23-án, kedden, 17 órakor Dr. Virág Ágnes, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatója. Röviden felvázolta, hogy a női szépség milyen főbb fogalmak által és milyen típusokon keresztül jelent meg a különböző korszakokban. A barokk időszak például kifejezetten vonzódott az egyedi jellegzetességekhez, legyen az hosszú hajzuhatag, narancsbőr vagy éppen egy érzéki szemölcs. A női szépség korábbi toposzaitól való eltávolodás jellemezte a kortárs képzőművészeti példákat, ami persze nem jelenti azt, hogy a női szépség manapság ne lenne témája egyes alkotóknak. A francia body art performer, Orlan a szépség ideáját megtestesítő festett nőalakok és szobrok egyes testrészeit operáltatta magára, így kapta meg többek között Leonardo Mona Lisájának homlokát és Botticelli Vénuszának állát. Mindezek által maga is megtapasztalta azt a reneszánsz elképzelést, amely szerint az igazi szépség nem a valósághűségre törekvő portré, hanem a legtökéletesebb részletek eggyé formálása.

Az előadó olyan tematikák köré csoportosította kortárs példáit, mint az öregedő testkép, a konzumtermék, a háziasszony, a medikai testkép, a női testhez kapcsolódó rituálék, elsősorban a termékenység köréből, a pozitív testkép, valamint a nők ellen elkövetett erőszak. A legprovokatívabb alkotások a feminizmus második hullámához kapcsolódnak (az 1970-es és 1980-as évekhez), amelyek során a női alkotók igyekeztek felhívni a figyelmet arra, hogy a képzőművészet színterein a nők sajátos nyelvezettel jelen vannak. Carolee Schneemann Belső tekercs (1975) című performansza során a vaginájából (utalva ezáltal az új élet, az új idea születésére) húzott elő egy kis papírtekercset, amelyen az állt, hogy „Cézanne, a nő nagyszerű festő volt”. A női „szépség” rehabilitációját Eperjesi Ágnes Érezze megtiszteltetésnek (2018) című performansza érzékeltette: ebben egy vörös kifutókat idéző lepellel borította be azt az akt bronzszobrot, amelynek modellje az első magyar szépségverseny győztese, Magyar Csilla volt.

A sorozat következő előadása 2023. június 16-án, pénteken, 17 órakor A meztelen férfi témakörével foglalkozik. Bővebben

Május 20.

Babamasszázs, mondókázás, babaelsősegély, hordozási tanácsadás, babaváráshoz kapcsolódó pénzügyi tanácsadás – néhány azok közül a népszerű események közül, amelyek két héten át a 9. Születésünnep alkalmából nyújtottak tanulási, tájékozódási lehetőséget a kisgyermekes családoknak. 2023. május 20-án a Katona József Könyvtár adott a zárórendezvényének, ahol a támogató szolgáltatóknak köszönhetően hasznos és értékes ajándékok találtak gazdára. Intézményünkben a Születésünnep alkalmából 17 programra került sor 213 gyerek és 389 felnőtt részvételével. Köszönjük az értő figyelmet, bababarát könyvtárunk visszavárja a családokat! Bővebben

Május 18.

Nyugat-Európa egyetlen magyar nyelvű lapja, a Bécsi Napló szerkesztősége mutatkozott be 2023. május 18-án a Katona József Könyvtárban. Kerényi György a bevezetőjében kiemelte annak fontosságát, hogy a nyugati diaszpórára is a nemzet egységének részeként tekintsünk. Martos Péter úgy látja, a mai magyar médiában az egyes sajtóorgánumok egyik vagy másik politikai oldal véleményének kizárólagos közvetítői. A Bécsi Napló ezzel szemben egy kiegyensúlyozott lap, amit a jobboldaliak túl baloldalinak, a baloldaliak pedig túlságosan jobboldalinak tartanak. A folyóirat ezen a tengelyen középütt helyezkedik el és minden véleménynek teret ad. Jó példa erre az orosz-ukrán konfliktus, melynek kapcsán a szerkesztőségben sem voltak egy véleményen, így eltérő nézeteket valló cikkek egyaránt megjelentek a témában. Deák Ernő főszerkesztő elmondta: az olvasók átlag életkora hetven év és a tapasztalat azt mutatja, hogy ez az életkor az alsó korhatár a szerkesztőségben is. Természetesen szeretnének nyitni a fiatalok felé ezért a médiafogyasztás generációs különbségeire reflektálva a honlapjuk mellett jelen vannak különböző közösségi média felületeken is. Lengyel Ferenc szerint az idősek hűségesebbek, míg a fiatalok (nem hűtlenek, de) multifunkcionálisak: szüleik hazája mellett az őket közvetlenül körülvevő társadalomhoz és az angol nyelvhez is hasonló mértékben kötődnek. A Bécsi Napló bemutatóján az elektronikus felületekért felelős Fetes Kata arról beszélt, hogy a folyóirat nemzetközi lapszemlét is tartalmaz, honlapjukon pedig elérhető az adott szám cikkeinek tartalmi összefoglalója német nyelven – ez korábban az újság nyomtatott melléklete volt. A szerkesztőség célja, hogy minél több előfizetőjük legyen, mert bár ők ingyen dolgoznak, sőt sokszor saját zsebből állják a lap költségeit, szeretnének továbbra is a mindenkori hatalomtól függetlenül működni. Fontos feladatukként tekintenek a magyarság képzőművészeti értékeinek közvetítésére is, így a legutóbbi számban Bodri Ferenc kecskeméti kiállításáról számoltak be, a következőben pedig a Madách év apropóján a Nógrád megyei Farkas András Ember tragédiája-illusztrációiból közölnek majd. Kriskó János kulturális szakújságíró, aki a beszélgetést a tőle megszokott szakértelemmel és felkészültséggel vezette, a program végén Bárány Anzelm szavait idézve rövid tartalmi betekintést adott Deák Ernő nemrégiben megjelent monumentális munkájába, a 900 oldalas Útkeresés a jövőbe c. kötetbe. Az est programját S. Csoma János költő verseivel, Szabó Sándor pedig tárogató játékával tette színesebbé. Bővebben

Május 17.

2023. május 17-én, szerdán, 17 órai kezdettel az Esély Központ szervezésében vendégül láthattuk Dr. Rab Árpád jövőkutatót, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét, akivel Libor Zoltán kultúraszervező beszélgetett a mesterséges intelligenciáról és a jövőben várható kilátásokról. A mesterséges intelligencia, mint tudás segítségével manapság bármilyen információ másodpercek alatt kikereshető, bármely kérdés megválaszolható. De közben nagyon is fontossá váltak olyan készségek, képességek, amelyeket korábban nem tartottunk tudásnak, így az intuíció, a kreativitás vagy az irányítás képessége. Ezekre a kihívásokra, változásokra kellene felkészíteni a gyermekeket, az eljövendő generációt illetve az oktatást is ezek alapján megtervezni. Elmondása szerint egy jövőkutatónak felelőssége is van a jövő formálásában, hiszen rálátása van arra, hogy bizonyos forgatókönyvek megvalósulása esetén milyen eljövendő várhat ránk és a homályos, sokfelé tartó jövőre vonatkozó elképzelések helyett tiszta képet festenek, kézzelfogható problémákat és válaszokat kínálnak. Dr. Rab Árpád kiemelte, hogy a jövőben a legtöbbet az önismeret képessége segíthet, a megoldás egy együttműködő, egymást segítő társadalom kialakításában rejlik. A résztvevők az eseményen támogathatták az Esély Központ Jövő Klubjának programját, mely a hátrányos helyzetű tanulóknak nyújt iskolán kívüli oktatási lehetőséget. Bővebben

Május 13.

2023. május 13-án záró epizódjához érkezett Bősze Ádám bűnügyi-zenetörténeti sorozata, az Álkulcs a zenéhez. Az első számú gyanúsított ezúttal Paganini volt, aki ugyanúgy kialakította magáról a megközelíthetetlen művész imidzsét, mint Bartók, akinek ha kétszer köszöntek is a folyosón, egyszer sem fogadta azt. Az ördög hegedűse vonzotta a bulvársajtót, így élete jól nyomon követhető. Nem élt kifejezetten jámbor életet: Londonban például azzal vádolták az 52 éves muzsikust, hogy Párizsba vigye, megszöktette üzlettársa 18 éves lányát, Charlotte Watsont. Paganini féltve őrizte játéktechnikájának titkát. Lakosztálya hangszigetelt volt, hogy ne szűrődjön ki a hang, amikor gyakorol; szólókadenciát pedig próbán nem, csupán nyilvános koncerten játszott. A trükk látszólag egyszerű: Paganini úgy hangolta hangszerét, hogy a fogások megváltozásával lejátszhatóvá váljanak a lehetetlennek tűnő részek is. Berlioz Paganini felkérésére komponálta a Harold Itáliában c. brácsaversenyét, amit a kritikusok nem fogadtak kitörő lelkesedéssel. Chopin, aki „abszolút tökélynek” nevezte a hegedű virtuóz játékát, annak hatására, – mintegy bizonyítva a virtuozitás zongorára való átültethetőségének lehetőségét – komponálta meg a Souvenir de Paganini variációsorozatot. Ugyancsak lenyűgözte a hegedűjáték Lisztet és Fanny Mendelssohnt, utóbbi úgy fogalmazott: Paganini úgy néz ki, mint egy őrült rablógyilkos és úgy mozog, mint egy majom.

A legenda szerint Paganini börtönbe került, miután megölte szeretőjét, Antonia Bianchit, beleiből pedig húrt készített. A börtönben gyakorolás közben aztán megjelent neki az ördög, akinek virtuóz játéktechnikájáért cserébe eladta lelkét. Bár a történet nem igaz, Paganini örült a pletyka nyomán termett népszerűségnek, mivel „mindegy, hogy szidnak vagy dicsérnek, csak rólam beszéljenek.” Bővebben

Május 12.

2023. május 12-én, pénteken Fegyverneki Gergő előadásával ért véget a pedagógusok számára hirdetett ötrészes továbbképzésünk, a Középpontban a katedra. A módszertani szakértő a program során kiemelte: „lehet a gyereket könyvből tanítani, de minden gyerekhez másik könyv kell.” A tanítási-tanulási folyamatban nagyon fontos a személyes élmény és az, hogy konvertálható tudást adjunk át. A problémamegoldó képesség fejlesztése sokkal hasznosabb a magolásnál. Ha ragaszkodunk a régi gyakorlatokhoz és például azt kérjük a gyermekektől, hogy tegyék a táskájukat maguk közé, azzal egyáltalán nem segítjük az együttműködési képesség erősödését. A digitális pedagógia nem azonos a digitalizált pedagógiával és nem merül ki a ppt használatában. A pedagógus feladata megtalálni az arany középutat a digitális és a hagyományos módszerek között. Fegyverneki Gergő szerint „a covid után mindenkire ráférne egy digitális detoxikálás.”

Az előadó a Katona József Könyvtárnak egy újsággal is kedveskedett. Egy alkalommal ugyanis azt a feladatot adta diákjainak, szerkesszenek bulvárlapot a Bánk bán apropóján. A kiadvány tartalmaz egyebek mellett képzeletbeli interjút a szerzővel, képregényt a cselekmény egy részletéből, hírt színházi bemutatóról és keresztrejtvényt is. Egy tanuló zsenialitásának köszönhetően az újság képei egy alkalmazás segítségével a Harry Potterhez hasonlóan megmozdulnak.

A projektmódszer nem újdonság, de rengeteg lehetőség rejlik benne. Az olyan egyszerűnek tűnő feladat, mint egy boríték megcímzése, megtanulható, ha például Csokonai nevében levelet íratunk Lillának a gyerekekkel. Elkészíttethetjük Kecskemét környezetvédelmi akciótervét, taníthatjuk a görög mitológiát, mintha egy utazási irodában dolgoznánk, és készíthetünk társasjátékot a János vitéz feldolgozására. Kiválóan alkalmas a játékos tanulásra a képregény műfaja. Ezt a módszert nem csak történelem vagy magyar órán érdemes bevetni, a gravitáció felfedezését vagy Beethoven életét is szemléltethetjük vele. Feldobhatjuk a tanórát az Online Stopwatch visszaszámlálóval vagy a Classroomscreen alkalmazás egyes elemeivel (ahol például a jelzőlámpa zöld fénye szabja meg a felelet időtartamát, vagy random generátor választ felelőt, stb.). Használhatunk online gondolattérképet feleletterv elkészítéséhez, de a már-már hagyományosabbnak tűnő szófelhő vagy digitális faliújság eszközét is bevethetjük. Sokféleképpen alkalmazható a QR kód is: adventi kalendárium, periódusos rendszer, tételhúzó dobókocka, stb.

Azok a pedagógusok, akik részt vettek a Középpontban a katedra előadásain 2023. június 1-jén, csütörtökön, 17 órakor, Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató „A harag kezelése – Érted haragszom! – nem mindegy, hogyan!” c. előadásán, illetve azt követően nyitvatartási időben átvehetik igazolásukat a Katona József Könyvtárban. Bővebben

Május 10.

Hegedűs Ágoston, akit kertészeti sorozatunk régi motoros tagjai már csak Guszti bácsiként emlegetnek, május 10-én ismertette az egybegyűltekkel annak az, egyelőre még készülőben lévő bemutatókertnek a tervét, melynek a Gyenes Kertészet biztosít szabad helyet. A Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Technikum és Szakképző Iskola diákjai már nagy erőkkel dolgoznak, hogy a kiválasztott 16 fajta rózsát elültessék, melyek a 2022/2023-as „évadunk” június 14-i záró alkalmán már teljes pompájukban illatoznak majd. Ekkor méretnek majd a kertépítő versenyre jelentkező csapatok, kerülnek kiosztásra a felajánlott díjak, míg a lelkes bámészkodók csemegézhetnek a Gyenes Kertészet által felkínált sok-sok illatozó és szirmát bontó rózsafajta közül. Bővebben

Május 9.

Minden évben május 9-én ünnepeljük az Európa-napot, amely történelmi jelentőségű dátum, lévén ezen a napon került aláírásra a Schuman-nyilatkozat, amely a kontinensünk országai közti békét és egységet hivatott őrizni. A könyvtárunkban működő Europe Direct – Bács-Kiskun irodával, az Kecskeméti M. Bodon Pál AMI hivatalos oldalaval és a Katona József Könyvtár Kórusával közösen egy flashmob formájában tettük emlékezetessé ezt a dátumot. Nagy örömünkre nemcsak a város és a sajtó neves, jeles képviselői, de sok-sok kíváncsi járókelő is figyelemmel kísérte a Piaristák terén elzenélt és -énekelt Örömódát. Szemezgessen kedvére a legemlékezetesebb pillanatokból! Bővebben

Május 6.

Május 6-án a szokott Társasjáték klubot Pierrot játékbemutató roadshow-ja színesítette. A sokak által előadóművészként és dalszerzőként ismert vendég elárulta, az ő korában már nem igen szokott az ember megújulni, valami teljesen másba belekezdeni, ezért játékfejlesztői pályája során nem kevés szkepticizmussal találkozott. Ezt pedig mintegy csak tovább tetézte, hogy hazánkban nem működik az a fajta nacionalizmus, amely egy-egy külhoni államban féltve óvja és előnyben részesíti a hazai termékeket.

Mivel hazánkban korábban nem volt példa arra, hogy a társasjátékoknak turnét szervezzenek, így Pierrot a három hónapnyi országjáró turnéját egyfajta kortes hadjáratként aposztrofálja, aminek végén reméli, disztribútorokból valódi társasjáték-készítő országgá avanzsálhatunk. Célként ezét nem is a szerzőiség túlhangsúlyozását tűzte ki célul, hanem azt, hogy megismertesse a jelenlévőkkel a játékok készítésének folyamatát. Erre ezúttal nemcsak lehetőség, de szám számú közönség is adódott, így ezen a szombati napon is több mint 50 ember töltötte társaságban, jó hangulatban, játszva szombat délutánját.

A nyári szünet előtt legközelebb június 3-án várjuk vissza a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete‘vel közösen a szórakozni vágyókat. Bővebben

Május 3.

A 2022-ben elnyert Családbarát munkahely 2022 pályázatunk jóvoltából Dr. Sándor Ildikó néprajzkutatót hívtuk meg vendégül, hogy az ünnepek megtartó, közösségkovácsoló erejéről beszéljen a nagyérdeműnek. A Hagyományok Háza munkatársa egy gyors definícióval kezdte előadását, melyben a néprajzi értelemben vett szokások három fő jellemzőjét emelte ki: automatizmus, kollektivizmus és a rendszeresség, vagy úgy is fogalmazhatnánk, a „mindig” elve. Ugyanúgy beszélhetünk hétköznapi szokásokról (pl. moldvai magyar közösségekben a „Jövögetnek?”, „Menegetnek.”, az adott szituációra reagáló köszönésformulák), vagy ünnepiekről, melyek kötődhetnek jeles napokhoz (pl. naptári év kiemelt egyházi ünnepei), az ember életét végigkísérő nagy fordulópontokhoz (pl. házasság), illetve a munkához és a gazdálkodáshoz (pl. aratás, szüret).

A második szokáscsoport kapcsán hangsúlyozta, hogy azok nem egyszeri alkalmak, hanem sokkal inkább események sorozatából állnak, melyek nemcsak az egyént segítik át a változás tényének elfogadásán és az érzelmi krízis meg- és túlélésén, hanem a környezetre is ugyanúgy jótékony hatással vannak, legyen szó születésről, halálról vagy éppen a házasságról. Dr. Sándor Ildikó ezt az utóbbi példáján keresztül fejtette ki: első lépésként elköszönünk a régi énünktől (menyasszonysiratás), majd egy megfoghatatlan pillanatban megtörténik a transzcendens átváltozás, végül pedig az új énhez közelítés (anyós kockacukrot ad a menyének, hogy legyen legalább olyan édes a férjével közös élet, majd az új asszony átöleli a ház kemencéjét).

A népszokások persze az idő múlásával sokat változtak, alakultak, mely köszönhető egyrészt annak, hogy ma már jóval kevesebben gazdálkodnak, átalakult az általános világképünk (a mágikus, mitikus tradíciók háttérbe szorultak), az időről való gondolkodás a ciklikus helyett lineárissá egyenesedett, valamint a kollektivizmus helyét átvette az individualizmus, vagyis az egyén már sokkal fontosabb, mint a közösség érdeke.

Abban az esetben, ha egy kultúra alapja a szóbeliség, a fontosabb üzeneteket egyszerre több kommunikációs csatornán próbálják meg közvetíteni, hogy egyiken biztos célt érjen. Az első maga a szöveg, melynek jellemzője a más szóhasználat, tartalom és stílusregiszter (például a vőfély humoros, emelkedett hangneme és az ott elmondott alkalmi versek), a zene (hiszen egy-egy ünnepi időszaknak kötött a repertoárja, mint például a böjtnek is), a mozgás, mely megjelenhet a gesztusok (pl. egy nagypéntek reggeli mosdás egyben spirituális megtisztulás is) és a többszereplős szokások (pl. körmenetek) szintjén is, a tárgykommunikáció (pl. hímes tojás, karácsonykor kitett dió, fokhagyma), illetve maguk az ételek (ünnepi módon evés, ami nagyobb mennyiséget és jobb minőséget takar).

Akadnak olyan ünnepek is, melyek már pusztán az emlékanyagban élnek tovább, lévén azokat már senki nem gyakorolja, Dr. Sándor Ildikó szerint pedig ilyenkor ezeket kényszerrel sem lehet „visszavezetni”. Sokat segítenek a hagyományok életben tartásában azok a családok, melyek körében egy-egy tradíció máig szívósan tartja magát (pl. adventi közös éneklés), illetve az intézményességben tudatosan újjáélesztett ünnepek (pl. betanult műsorok a családnak), valamint a fesztiválkultúra és az adott városokban megrendezett nagy rendezvények, ahol a népszokások színpadi jelenségként tűnnek fel. Vendégünk szerint azonban nem az számít, hogy mely szokást mikor próbáljuk meg rendszeresíteni életünkben, mert ennél sokkal fontosabb, hogy azzal az adott közösség azonosulni tudjon, mert akkor fogják igazán magukénak érezni. Bővebben

Május 2.

2023. május 2-án Földesdy Gabriella színháztörténész tartott előadást a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjában Madách Imre korai drámái címmel.

Madách Imre életének rövid ismertetését követően a kortárs drámairodalmat mutatta be közönségének. Czakó Zsigmond, Obernyik Károly, Tóth Lőrinc, Eötvös József, Nagy Ignác, Hugó Károly nevét a ma embere általában nem, vagy nem drámaíróként ismeri, pedig műveiket játszották a korabeli színházak, sőt néhány nagy közönségsikert is aratott. Ezzel szemben Madách Imre korai drámáiról kevéssé tudhatott a kor embere, mert Madách ezeket nem is próbálta és akarta bemutatni. Ha Az ember tragédiája nem születik meg, és Madách nem emelkedett volna legnagyobb íróink sorába, talán ezek a szabadságharc előtt keletkezett drámák mindörökre az íróasztal ismeretlenségében maradtak volna. Földesdy Gabriella röviden ismertette is ezeket, külön figyelmet szentelve azok irodalmi utóéletére is. Többek között kitért arra is, ha adott dráma valamilyen vonatkozásában Az ember tragédiája előzményének tekinthető, vagy épp ellenkezőleg, az író véleményének változása érhető tetten benne. Előadását azzal a megállapítással zárta, hogy bár ezek a korai darabok viszonylag sikerületlenek, jelentőségüket az adja, hogy mutatják azt az alkotói utat, melyet Madách Imre Az ember tragédiájának megírásáig megtett. Bővebben

Április 29.

Az eredetileg Napóleonnak ajánlott Beethoven-szimfónia, az Eroica lassú tételével indult Bősze Ádám 2023. április 29-i előadása, az Álkulcs a zenéhez c. sorozat második része. 1809-ben, Haydn halálának évében, francia csapatok jelentek meg Bécs környékén, és egy ágyúgolyó Haydnék kertjébe esett. A komponista ekkor ezekkel a szavakkal nyugtatta meg az izgatott szolgálókat: „Ne féljetek, gyermekeim, ahol Haydn papa ott van, ott nem eshet bajotok!” Haydn a halála előtti utolsó napokban minden nap eljátszotta a Császár-himnuszt.

Halála másnapján, 1809. június 1-jén a temetésen öccse, Michael Haydn Requiemje szólt, míg a tiszteletére rendezett ünnepélyes ceremónián, június 15-én Mozart gyászmiséje hangzott el. A kor szokása szerint a halott arcáról gipszlenyomat is készült, így pontosan tudjuk, hogyan nézett ki a zeneszerző. A 18-19. század fordulóján elterjedőben volt a frenológia áltudománya, ami az elmével, a koponyával foglalkozott (fren = elme). Franz Gall úgy vélte, minden képességnek megvan a helye az agyon, és abban a képességben erős az illető, ahol „dudor” található. Joseph Carl Rosenbaum, Esterházy Miklós herceg korábbi titkára frenológiai vizsgálat céljából úgy gondolta, remek ötlet ellopni a világ egyik legnagyobb zeneszerzőjének fejét.

A temetés után Esterházy Miklós engedélyt kért Haydn földi maradványainak exhumálására, hogy a komponistát Kismartonban helyezhessék végső nyugalomra. Az engedélyt megkapta, vaskoporsót készíttetett, de a folyamat itt megállt. 11 évvel később, mikor 1820-ban a cambridge-i herceg meglátogatta az Esterházy herceget, ő juttatta eszébe, hogy Haydn teste még Bécsben van. Exhumálták, és ekkor derült ki, hogy a fej hiányzik. A herceg megbízta a titkos rendőrséget, ami – mivel a fővárosban minden frenológiával foglalkozó tudta hollétét – gyorsan meg is találta. Rosenbaum először egy 20 éves nő, majd egy idős férfi koponyájával próbálkozott, utóbbiról el is hitték és el is temették azt a zeneszerző testével egyetemben.

Az eredeti koponya kalandos úton a Bécsi Zenebarátok épületébe, a Musikvereinba került, később tárgyalások után pedig Kismartonba szállították. Maga a szállítás óriási, többnapos népünnepély volt kis koncertekkel: a Stephansdómban ravatalozták fel, elvitték a szülőházba ahol Monty Python-i abszurditással dicshimnuszt zengtek neki, majd Rohrauból Kismartonba mentek és 1954-ben végre egyesülhetett a test és a fej.

A bűnügyi-zenetörténeti sorozat befejező része, Szövetségben az ördöggel – Paganini börtönévei címmel 2023. május 13-án, szombaton, 16 órakor lesz. Bővebben

Április 28.

Újabb örömteli hírrel szolgálhatunk követőinknek: május 2-től újra kitárja kapuját Hetényegyházi Fiókkönyvtárunk, amely naptól fogva Deli Renáta könyvtárosunk várja az olvasni és kikapcsolódni vágyókat kedd-péntek 8-17, szombat 9-13 óra között. Bővebben

Április 27.

Nemrégiben ellátogatott hozzánk az atv.hu Hazahúzó műsorának stábja, hogy közelebbről is megismerhessék könyvtárunk épületét, programjainkat, szolgáltatásainkat. Számunkra a megtiszteltetés, hogy olyan illusztris társaság körében szerepelhettünk, mint például a Leskowsky Hangszergyűjtemény /Leskowsky Musical Instrument Museum, a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely és a Kecskeméti Planetárium a város kulturális intézményeit bemutató adásban. Bővebben

A teljes videó az alábbi linken érhető el: https://www.atv.hu/…/kecskemeti-kulturalis-elet-20230423

Az Utazók a könyvtárban közönsége április 27-én Mexikóba tehetett képzeletbeli utazást, annak is északi részére, a Yucatán-félszigetre. Az ország többi részétől a földrajzi adottságok, kultúra, közbiztonság tekintetében nagyon különböző terület a turisták földi paradicsoma fehér homokos tengerpartjai, színes falvai, csodálatos kézműves termékei, gazdag folklórja és kiváló konyhája révén. Ne feledkezzünk el a mediterrán életérzésről sem! A Yucatán-félsziget ugyanakkor a maja civilizáció bölcsője is, ahol rengeteg régészeti lelet és egyébként lenyűgöző épület emlékeztet egy mai szemmel nagyon vad és véres kultúrára.

Felföldi Mihály négy évvel ezelőtt cserediák lányát látogatta meg e távoli helyen, és gyűjtött rengeteg élményt és fotót a félsziget mindkét arcáról, melyeket most jó hangulatú előadásában a közönséggel is megosztott. A maja városok bemutatásakor hirtelen ötlettől vezérelve a közönség soraiból felhívta maga mellé Mészáros Marianna művésztanárt is (aki szintén járt ott utazóként), és ketten magyarázták a látottakat olyan profi együttműködésben, mintha hosszú ideje gyakorolnák ezt. Bővebben

Április 26.

Nézői kérésre újból a környezetvédelem tág témájából merített április 26-i vendégünk, Farády-Cole Anna természetkapcsolat-facilitátor, környezetvédelmi szakpszichológus jelölt, az Ökopszichológiai Intézet képviseletében, a „Nem középiskolás fokon…” olvasásnépszerűsítő, ismeretterjesztő sorozatunk keretében tartott előadásával. Kezdetben magát a 90-es évek elejétől datált transzdiszciplína, az ökopszichológia célkitűzéseit hozta közel a közönséghez. Ennek atyja Theodore Roszak, aki elsőként kezdeményezte, hogy legyen párbeszéd az ökológia és a pszichológia tudományterületei között, mert eladdig utóbbi figyelme megállt a város határainál, az azt övező természeti környezetre viszont egyáltalán nem terjedt ki. Holott a természet, a bolygó jólléte és az ember jólléte egymással szinergikus, egymásra ható kapcsolatban áll egymással.

Így felmerül a kérdés: miért nem tudunk változtatni, amikor megérint bennünket a klímaszorongás szele? Farády-Cole Anna elmondta, a természettől való eltávolodásunkkal az alapvető visszacsatolási folyamatokat nem vesszük figyelembe, így az ember és természet életének kölcsönhatását sem. Ennek egyik tünete a mára igencsak megcsontosodott emberi felsőbbrendűségi komplexusunk, mely szerint a többi élőlényre csak kiaknázandó erőforrásként, semmint létezéspartnerként tekintünk, melyhez sokszor kapcsolódik az az illúzió is, mintha ezek kiapadhatatlanok lennének, és így fejlődésünk örökkön fogva növekedő pályán állna. Ennek megfelelően gazdasági rendszerünk lineáris, legyártjuk, használjuk, majd eldobjuk a termékeket, gondolkodásunk pedig alapvetően töredezett, rövidlátó, ezért sem vagyunk képesek meglátni a mélyebb összefüggéseket.

A Nature című tudományos folyóiratban 2021-ben közzétett felmérés szerint 10 ezer megkérdezett ember közül már 60% jelezte, hogy bizony, jelentősen magán érzi a klímaszorongás jeleit. Ez azonban nem egy újabb mentális betegség, hanem sokkal inkább egy valid válasz a jelen idejű folyamatokra, mely párosul egyfajta előrevetített gyászállapottal is, hiszen életünk jövőbeli ellehetetlenülése miatt aggódunk. De mégis mi jelenthet erre megoldást?

Farády-Cole Anna környezetvédelmi szakpszichológus jelölt, az Ökopszichológiai Intézet partnere, több neves, az ökopszichológia területéhez köthető szakember tanácsát hozta fel mintegy „ötletként”, melyek jellemzően egy tőről eredeztethetők: a szorongásunkon csak úgy lehetünk úrrá, ha aktív részesei leszünk a folyamatoknak, vagyis magunk is védjük környezetünket. Ezért is fontos, hogy ezekről a nehézségekről beszélni merjünk, a megoldás tekintetében kapcsolódjunk egymáshoz. Amennyiben azonban a szorongás már olyan méreteket ölt, hogy a meggátol bennünket mindennapos tevékenységeink elvégzésében, indokolt szakemberhez fordulni!

Az ökopszichológia célja a perspektívaváltás és ezen keresztül egy világnézetbeli paradigmaváltás, viszont vendégünk hangsúlyozta, ennek bekövetkeztéig az úgynevezett „tüneti kezelés”, vagyis a környezetünket óvó mozgalmak, cselekedetek, is lényegesek, mert ezzel időt nyerhetünk magunknak. Zárásként Farády-Cole Anna az Ökopszichológiai Intézet által szervezett részvételi sétákat ajánlotta a közönségének, amely a rekreációs célú természetben töltött időn túl, a rendszerben való észlelés- és gondolkodásmódot adja át élmény szinten a résztvevőknek, miközben részévé válunk egy adott élőhelynek. Ennek gyakorlásához azonban nem feltétlen kell a természetbe mennünk, hiszen azon is elgondolkodhatunk, hogy tényleges érdemes-e lifttel felmennünk egy emeletre, ha alapvetően az a célunk, hogy az ott eltöltött 2 óra mozgásunkkal járuljunk hozzá egészségünk megőrzéséhez. Bővebben

Április 25.

Dr. Virág Ágnes művészettörténész április 25-én újabb, jó egy évszázadot átölelő történeti áttekintéssel örvendeztette meg a művészet iránt érdeklődő közönséget, melynek fókuszában a művész testéhez való viszonyulás állt. A reneszánszban és a gótikában egy egységes, homogén, zárt rendszerként tekintettek rá, noha tény és való, hogy a művészek már ekkoriban is igyekeztek belecsempészni magukat, sokszor titokban, a készülő műalkotásokba, pusztán az ego nyomására. Így született meg Boticelli Háromkirályok imádása című festménye, melyen a Medici család mellett saját magát is szerepelteti, ahogy Michelangelo is előszeretettel rejtette el groteszk képmását készülő munkáiban. A barokkban az önábrázolás még nagyobb teret nyert magának, ami tetten érhető Dürer krisztusi önábrázolásában, vagy például Rembrandt és Rubens önarcképeiben.

A 19-20. században bekövetkező ipari forradalom sok változást hozott a művészetben: egyrészt az öltözéken használatos gombokkal ugyanúgy jelen voltak a „bezárt”, üzletemberszerű képi ábrázolások, míg a háború következményei a csonka testeken volt tetten érhető, nem beszélve a pszichoanalízis és szexuálpszichológia ekkori ébredéséről, ami miatt egyre inkább betekintést engedtek a művészek az addig „elrejtett” testekbe. A II. világháború után már aktívan használták az emberi testet mint művészeti eszközt, akár performanszok részeiként is. Az 1970-es években kapott lángra az extrémitás, a ’80-as években már a fogyasztói kultúra kritikája is megjelent, míg a ’90-es években az eleddig háttérbe került testrészek fókuszba helyezésével a sokkolás vált a művészet fő céljává.

A madártávlatszerű történeti áttekintést követően Dr. Virág Ágnes Sturcz János ötös besorolását véve alapul kategóriák szerint mutattak be a XX. és XXI. századi, a művész testére építő alkotásokat. Ennek első válfaja az úgynevezett festői, gesztikuláló testek, mint például Hajas Tibor testlenyomatai, a lőtt alkotások, az oxidációs festmények (melyek a rájuk csorgatott vizelet hatására váltanak színt), a taposott vagy éppen harapott képek. A rituális és lázadó test kategóriájába tartozó művek közül az előadó kiemelte Detvay Jenő munkáit (melyeket a művész saját kedvtelésből, mintegy önmagának készített), illetve Lynda Benglis botrányos fogadtatású fotóját, melyet a ’70-es években egyes iskolákban be is tiltottak. Ide sorolandók még a rítusokban megjelenő női testek is, ahol többnyire Ujj Zsuzsi munkáit láthatta a közönség, melyek többek között a nők ellen elkövetett erőszakot, a gyermekáldást, valamint a női nemi szervet ábrázolják.

A test mint az identitás hordozója kategórián belül a cross-dressing fogalmát ismertette Dr. Virág Ágnes közönségével, vagyis amikor a művészet érdekében a művész szerepet cserél, így lesznek a nőkből férfiak és az urakból asszonyok egy-egy alkotás erejéig. De ugyanúgy ide tartoznak azok az alkotások, melyek a sztereotípiákra játszanak rá, azokkal azonosulnak, avagy éppen azokat utasítják el és mintegy igyekeznek lebontani. Negyedik alcsoportként jelentek meg a személyes testek, melyek sokszor a művészt családja körében jelenítik meg, azonban annak szimbolikus tartalma jóval túlmutat például egy kiránduláson lőtt, nem beállított fotón. Utolsó kategóriaként pedig a szerepjátszó testekről volt szó, mikor a művész egy más etnikum, nemzetiség bőrébe bújva vagy egy megformált képet rekonstruálva hozza létre alkotását.

A művészettörténet kedvelőit május 23-án (kedden) 17 órakor várjuk vissza a Testképek a kortárs művészetben sorozat harmadik előadására, melynek címe: A megbotránkoztató női test. Bővebben

Április 20.

Április 20-án Varga Éva klinikai szakpszichológus Kecskemét, az Ügyes vagyok! képes szociális történeteket tartalmazó gyakorlati kézikönyv írója látogatott el hozzánk, hogy az autizmus spektrummal élő fiatalok integrált neveléséről beszéljen a nagyszámú érdeklődő közönségnek. Elsőként megmagyarázta magát a fogalmat, melyre betegség helyett állapotként hivatkozott, lévén egy auti (ahogy ő hivatkozott rájuk előadásában) születésétől fogva más idegrendszeri felépítéssel rendelkezik, ebből adódóan pedig bizonyos fokú problémái akadhatnak a mindennapok során. Ilyen nehézség a más ingerfeldolgozás, a társas figyelem és értés veleszületett különbözősége, illetőleg a rugalmas alkalmazkodás idegrendszeri hátterének gyengesége. A szakértő e három fő pont köré fűzte fel hallgatóságának azokat a tanácsokat, melyeket megfogadva. ha csodát nem is lehet tenni, de azok mindenképp segíthetik az autikkal való közös munkát.

Az első és legfontosabb lépésként emelte ki Varga Éva, hogy el kell fogadni az autizmus spektrumzavarral élőket, akiknek ugyanúgy helye van egy integrált oktatásban, csak éppen eltérő figyelmet és törődést igényelnek. Lehetőség szerint minél hamarabb fel kell térképezni, milyen ingerek zavarják az érintettet, és melyek azok a tevékenységek, amelyek segíthetnek neki, hogy „túltelítődés” esetén ideje és helye legyen megnyugodni. Ezt nemcsak egy pedagógusnak, de magának az autinak is érdemes magában tudatosítania, ahogy az osztálytársakat is érdemes bevonni az érzékenyítettek körébe. Így például egy olvasni szerető gyerkőcnél megoldás lehet már 15 perc csendes elvonulás a könyvtárban, amíg az idegrendszer képes pihenni, hogy utána tovább folyhasson a közös munka.

Ugyanígy tanítandó terület a társas eltérések miatt a másokkal való kapcsolatfelvétel és az egymással való közös cselekvés is. Az előadó szerint ezeket a számunkra szinte íratlan szabályokat vizuális eszközökkel lehet a leghatékonyabban tanítani, például egyszerű látványra építő szabálykártyákkal vagy szociális képes történetekkel, melyeket Varga Éva gyűjtött össze önálló kiadványában. Harmadik pontként, a rugalmas alkalmazkodáshoz pedig rendkívül fontos, hogy világos, átlátható szabályokat fogalmazzunk meg egy autival szemben, és ha el akarunk érni nála valamit, bizony, motiválttá kell tennünk a cél elérésében, hiszen, ahogy vendégünk is utalt rá, egy felnőtt esetében is nagyon kérdéses, meddig végezné a munkáját, ha azért nem kapna fizetést…

A legfontosabb tudnivalókat röviden három rövid intelemben foglalta össze a klinikai szakpszichológus: fontos, hogy megismerjük, megértsük és elfogadjuk az autista fiatalt, majd pedig mind az osztályt, mind pedig a szülői közösséget érzékenyítsük, hiszen csak egy támogató, befogadó közösségben fog tudni az auti igazán jól együttműködni másokkal. Bővebben

Április 19.

Április 19-én egy Kossuth- és WOMEX életmű díjas énekesnőt, a Romengo együttes hangját, Lakatos Mónikát köszönthette a közönség könyvtárunkban. A külföldön is nagy népszerűségnek és ismertségnek örvendő művésznőt zenésztársa és egyben férje, Rostás Mihály „Mazsi” kísérte, aki bár nem foglalt helyet felesége mellett a színpadon, alkalmankénti rövid hozzászólásaiból is jól látszott a kettejük közötti kölcsönös tisztelet, megbecsültség, és hogy nemcsak családként, de zenészként is jól muzsikálnak együtt.

Kérdésre válaszolva Lakatos Mónika kifejtette, nagyon sokat köszönhet családjának, aki mindig is példaként szolgált a számára, hiszen ők teremtették meg számára azt a biztos, támogató közeget, amiben, beszélgetőtársa, Libor Zoltán szavaival élve, szinte sejtszinten szívhatta magába a cigány kultúrát és a közös éneklés szeretetét. Habár sosem készült tudatosan énekesi pályára, egy külső támogató, a Holdvilág Kamaraszínházhoz igazgatója képében mosolygott rá a szerencse még tizenéves korában. Ő figyelt fel arra, hogy a Budapest XVI. kerületi gyerekek az utcán lófrálás helyett közös zenélésükkel valódi értéket képviselnek, akiknek ő a világot jelentő deszkákon biztosított fellépési lehetőséget. Itt, az első koncertjük után rendezett partin ismerkedett meg Lakatos Mónika férjével, „Mazsival”, akiknek először együttesként, majd családként fonódott össze életük.

A közönség legnagyobb döbbenetére Lakatos Mónika elárulta, hiába a Kossuth- és a WOMEX életműdíj, a mai napig nem tud sem ő, sem férje kottát olvasni, ami szerinte a legtöbb oláh cigány zenészre ugyanúgy igaz. A családjában elhangzó dalokat, hallgatókat szájhagyomány útján őrizték meg, és bár akad néhány cigány folk dalgyűjtő, példának okáért Martin György, de sok nóta mindmáig rögzítésre, begyűjtésre vár. Az énekesnő ugyanitt hangsúlyozta, népi zenéjüket iskolában nem lehet megtanulni, azt mondhatni ők otthonról hozzák; noha kétségkívül az is igaz, hogy már csak a cigány nyelvet beszélők csökkenő száma miatt egyre nagyobb veszélybe kerül kultúrkincsük továbbadása. Éppen ezért a médiának rendkívül nagy szerepe van abban, mekkora teret ad a folk megjelenésének példának okáért televíziós tartalmak formájában.

Libor Zoltán kultúraszervező kérdésére válaszolva Lakatos Mónika nem tagadta, a mindennapok során, mikor nem énekesként teszi dolgát, származása miatt érik kisebb-nagyobb atrocitások, viszont úgy érzi, ezzel a cigányság megtanult együtt élni. Azok számára viszont, akik nyitottak más kultúrák megismerésére, a zenéjük képezhet hidat az egyes nemzetek közt, így bontva le az előítéleteket és sztereotípiákat.

A teremben összegyűlt hallgatóság legnagyobb örömére Lakatos Mónika kétszer is megörvendeztetett bennünket a betegsége ellenére is gyönyörűen csengő hangjával egy cigány és egy magyar nyelven énekelt dal erejéig. Bővebben 

Április 18.

Április 18-án folytatódott a nem csak pedagógusoknak szóló Középpontban a katedra előadássorozat, mely más-más szempontból közelíti meg a tanítás és nevelés hatalmas témakörét, így próbálva meg segíteni azoknak, akik részt vesznek a felnövekvő generáció oktatásában. Ez alkalommal Dr. Deme Tamás egyetemi docens, művelődéskutató látogatott el hozzánk, aki Karácsony Sándor, a XX: század egyik, már-már a feledés homályába veszett neves neveléstudósának gondolatait, terveit és intelmeit osztotta meg közönségével.

Vendégünk előadását egy Karácsony Sándorhoz kötődő gondolattal kezdte, mely szerint az a baj a pedagógiával, hogy nincs filozófiája, mely Deme Tamás szerint sajnos máig igaz kijelentés. Ennek bizonyítására sorolt fel néhány, véleménye szerint javításra szoruló területet, mint például az énekórákon háttérbe szorított közös éneklést, a közintézményi keretek közt már-már kihalófélben lévő néptáncoktatást, a mindennapos testnevelés máig nem megoldottságát, illetőleg a tanítók és óvodapedagógusok megbecsültségének hiányát. Szerinte ugyanis egy alapvetően nevelési feladatokat (is) ellátó ember sokkal több, mint egy szakértő, mely kifejezést leginkább a szakmák képviselőire használjuk (például vízvezeték-szerelő, szobafestő-mázoló), akik élettelen dolgokkal, tárgyakkal dolgoznak, szemben egy óvodai vagy iskolai munkatárssal, akik aktívan egy ember formálásában vesznek részt.

Deme Tamás szerint a lehető legrosszabb, ha valaki az „idomítás” elvét követi, és aktív gondolkodásra való sarkallás helyet csak és kizárólag azt kéri vissza, amit tananyagként leadott a diákoknak. Ennél a pontnál emelte ki a rendkívül érzékletes magyar képes beszédet, hiszen a felsőoktatási berkekben a diákokra már pusztán hallgatókként hivatkozunk, amely jól tükrözi a szerinte rossz iskolai nevelés hagyományát. Ehelyett Karácsony Sándor a kölcsönös társas lelki reláció fontosságára hívta fel a figyelmet, mely valódi párbeszédet épít ki a tanító/tanár és a diák között, e társas viszonyulásban pedig már tényleges iskolai nevelésről beszélhetünk. Igaz, ezt a kütyükkel terhelt XXI. században rendkívül nehéz megvalósítani, de minden jelen idejű erőfeszítésből hosszú távon a jövő generációja fog profitálni. Bővebben

A Hiros.hu összefoglalóját az alábbi linken olvashatja: https://hiros.hu/miert-nem-nevelheti-az-ertelmiseg-az…/

Április 15.

Fantasztikus látni, hogy a havi angol baba-mama foglalkozást látogató gyerkőcök egyre bátrabban mernek részt venni a zenés, mozgásos játékokban. Az idegen nyelven elhangzó instrukciókra úgy mozdulnak, mintha az anyanyelvükön hallanák az adott kérést, egyik másik csöppség pedig már egy-egy kifejezés kiejtésével is megpróbálkozott. Ha Ön is szívesen tanulna együtt gyermekével, figyelje közösségi oldalunkat, ahol néhány héten belül közzétesszük a következő Helen Doron Kecskemét könyvtárunkban tartott bemutató óra időpontját és regisztrációs linkjét! Bővebben

Bősze Ádám bűnügyi sorozatának első nyomozása a 16. századi Itáliába vezetett, és bizonyította, hogy minden a kapcsolatokon múlik. Carlo Gesualdo kétszer örült annak, hogy rokoni szálak fűzték a pápához: először, mikor az engedélyezte számára, hogy unokatestvérével, a 25 éves Donna Maria d’Avalos-szal házasságot kössön, másodszor pedig mikor gyilkos tette eltussolásra került. Venosa hercege 1590-ig boldog házasságban élt feleségével, de akkor fülébe jutott a hír, hogy a nő összeszűrte a levet első férje egyik rokonával. A féltékeny komponista csapdát állított és „vadászni” indult, ám valójában Donna Mariára és szeretőréje csapott le. A Corona kézirat tanúsága szerint golyónyom, szúrt és vágott sebek tömkelege volt az áldozatokon. Bár a nagy port kavart gyilkosságból – köszönhetően a családi háttérnek – nem lett semmi, Gesualdo kompozíciói és kolostorépítése lelkiismeret-furdalásának, maró bűntudatának ékes bizonyítékai.

A következő nyomozás alkalmával, 2023. április 29-én, szombaton, 16 órakor Haydn koponyája elrablásának ügyét göngyölítjük fel Bősze Ádám zenetörténész segítségével. Bővebben

Április 14.

Egy nemes cél érdekében szerveződött meg a Mélymerülés utcalap első lapszámának bemutató eseménye, melyen két gyermeküket elveszítő családnak gyűjtöttek felajánlásokat a lap munkatársai. Egy ilyen tragédia után nehéz bármit is mondani, így szóljanak helyettünk a lap egyik szerkesztőjének őszinte szavai:

„Apaként elképzelni sem tudok nagyobb fájdalmat, mint amikor az ember elveszíti a gyermekét. De nem is akarok. Az pedig végképp túlmutat a képzelőerőmön, hogy felfogjam, milyen lehet az, amikor egy család két gyermekét is elveszíti alig négy éven belül. A mostani lapszámunkkal egy olyan családot szeretnénk támogatni, amelyben a felfoghatatlan is megtörtént. Egy ilyen helyzetben okosat mondani nem lehet. Nem is kell, nem is érdemes. Próbálunk valamit tenni. ” – Libor Zoltán kultúraszervező. Bővebben

Az eseményről a helyi média is tudósított:

https://www.baon.hu/…/a-kecskemeti-konyvtarban-mutattak…

https://hiros.hu/bemutattak-a-melymerules-utcalap…/

Április 13.

Alfred, Lord Tennyson versei és az Arthur mondakör egy űroperában? Legutóbbi találkozónkon a Babylon 5 sorozat születésével, történetével, hőseivel és folytatásaival foglalkoztunk. Következő alkalommal a Firefly/Serenity szériával ismerkedünk meg, és azt kutatjuk, milyen is egy igazi űrwestern. Barnakabátos vagy? Esetleg a Szövetség oldalán állsz? Roncsvadászként vagy Sárosként tengeted az életed? Mindenképpen köztünk a helyed! Mindenkit várunk sok szeretettel május 11-én, csütörtökön, 16.30-kor a Tinivilágban. Bővebben

Költészet napján a Forrás folyóirat két szerkesztőjét ünnepeltük a Katona József Könyvtár előadótermében. A beszélgetésen Füzi László, a Forrás főszerkesztője párhuzamot vont a két ünnepelt között, hisz mindketten kanyargós úton jutottak Kecskemétre, a folyóirat szerkesztőségébe, ugyanis Pintér Lajos Csongrádon, Pál Sándor Attila pedig Szankon töltötte gyermekkorát. A bemutatás után mindkét kollégáját megkérdezte pályájuk indulásáról, példaképeikről, munkamódszereikről, majd külön-külön is beszélgetett velük.

Sok érdekesség mellett elhangzott, hogy a most 70 éves Pintér Lajos, József Attila-díjas költő az irodalmi folyóiratnak indulásától olvasója, s először gimnazistaként járt a Forrás szerkesztőségében, ami akkoriban a Református Újkollégium épületének egyik padlásszobájában volt. Nyugdíjazásáig a Forrás szerkesztőjeként dolgozott, de elmondása szerint sem a költői, sem a szerkesztői hivatásból nem lehet nyugdíjba vonulni, hisz a mai napig szerkesztői szemmel nézi a folyóiratokat, könyveket, s a mai napig születnek még versei.

Pál Sándor Attiláról megtudhattuk, hogy „későn érkezettként” definiálja magát, hisz gyermekkorában nem szépirodalmat, hanem képregényeket és fantasy-irodalmat olvasott. Valószínűleg ennek köszönheti a mostanra kialakult könyvéhségét, hisz ő az a szerkesztő, aki heti rendszerességgel 4-5 kötettel tér haza és tudatosan építi magánkönyvtárát. Megtudhattuk, hogy egy szomorú esemény, egy elismert pályatárs halála késztette őt arra az elhatározásra, hogy tudatosan és tervszerűen dolgozzon, fejezze be a halogatást, és következetesen megírja azokat munkákat, amiket maga elé tűzött.

Az est zárásaként több vers is elhangzott, a 15 éves Viczián Réka elszavalta Pintér Lajos 10 évvel ezelőtt hozzá írott költeményét, majd mindkét költő olvasott új verseiből. Pál Sándor Attila új kötetéből adott ízelítőt, Pintér Lajos pedig legújabb költeményét tárta a hallgatóság elé. Bővebben

Hiros.hu beszámoló: https://hiros.hu/forras-est-szuletesnappal-es-daloskonyvvel/

Április 12.

Némiképp elterelvén a figyelmet a gazdasági recesszió és az infláció miatti szorongásról, Guszti bácsi friss tematikával folytatta kertészeti előadássorozatát. Visszatérvén a gyökerekhez, vagyis a városunkban 2008-ban megrendezett Rózsa Forma-1-hez, egy laikusok számára szervezett verseny formájában szeretné újjáéleszteni a rendezvényt azzal a nem titkolt céllal, hogy hosszú távon egész Kecskemétet sikerülhessen felvirágoztatni. A június 14-i megmérettetésre természetesen fel is készíti a bátor jelentkezőket, akiknek április 12-én növényismereti órát tartott a kertbe telepíthető rózsafajtákról és azok kiválasztásának szempontjairól.

Mindezek előtt rövid történelmi kitekintést tett: Konfuciusz már Kr. e. 500-ben említést tett a kínai császári udvarban nevelt rózsákról, Hérodotosz pedig Midász király 60 szirmú rózsájának hírét őrizte meg az utókor számára. A rózsanemesítés atyja azonban csak jóval később látott napvilágot Geschwind Rudolf képében, aki halála előtt fejezte be az azóta is bestseller, sok újrakiadást megélt rózsanemesítők „bibliáját”.

Hegedűs Ágoston ’Guszti bácsi’ hosszan sorolta a rózsaválasztás lehetséges szempontjait, mint például a forma, a virág telítettsége, az egy szálon lévő virágok száma, a magasság vagy éppen a forgalmazott fajták szerinti variabilitást. A Jó Föld termékcsalád gyártója és egyben a Magyar Rózsatársaság elnöke hangsúlyozta, nem ajánlja a szabadgyökerű fajták vásárlását, annál sokkal jobb döntés egy konténeres rózsatő vagy egy szoliteres fajta kiválasztása, feltéve, ha jár melléjük egy-egy jól dokumentált pedigré. Ajánlott továbbá a csillagrozsdára rezisztens példányok kiválasztása, valamint természetesen a lisztharmat és a varródarázs veszélyeire is ügyelni kell.

A programról a BAON is beszámolt, melyet utólag is hálásan köszönünk!

https://www.baon.hu/helyi-kozelet/2023/04/a-rozsak-gondozasarol-tanulhatnak-az-erdeklodok-a-kecskemeti-konyvtarban-galeriaval

Bővebben

Április 11.

Beke József legújabb kötetének bemutatóján a szerző példákon keresztül mutatta be a mintegy 2000 szólást tartalmazó szótárat, majd a kötet második részét képező, a tipizált szólásokkal kapcsolatban megírt esszéiről beszélt. Az Arany János nyelvi gazdagságát bemutató szólás-gyűjteményt Kriskó János televíziós szerkesztő értő kalauzolásával ismerhette meg a nagy számú érdeklődő közönség. Bővebben

A Kecskeméti tv rövid összefoglalóját az alábbi linken tekintheti meg:

Április 6.

A nagyhéthez a keresztény kultúrkörben szorosan hozzátartozik a halál és a feltámadásba vetett hit, így nagyon időszerű volt a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjának áprilisi találkozóját a zenetörténet requiemjeinek szentelni. Előadására készülve Simonffy György zenetanár 64 requiemet számolt össze, mint mondta: „a műfaj kifejezetten kedveli a fájdalmas g-moll hangnemet, ezért igen gyakran választották a komponisták.” Ockeghem alkotása – melyet a kiváló Hilliard Ensamble tolmácsolásában hallhatott a közönség -, a zenetörténet első fennmaradt többszólamú gyászmiséje. A Farkas Ferenc-díjas zenetanár Pergolesi és Michael Haydn munkái mellett egy különleges zenei csemegét is mutatott a résztvevőknek: Berlin utcáit járva egy lemezbolt kirakatában bukkant a portugál zeneszerző, Bomtempo Requiemjére.

Minden kétséget kizáróan Mozarté a legnépszerűbb és egyben legtöbb rejtéllyel körüllengett halotti mise. A komponistát Walsegg gróf bízta meg, és bár rendszeresen csóróként ábrázolják, ez nem teljesen fedi a valóságot. Jelöletlen tömegsírba temetésének okaként Simonffy a szabadkőműves titkok A varázsfuvolában történt kikotyogását jelölte meg. Mozart Requiemjét minimalista hangszerelés jellemzi és a zeneszerző halála miatt tanítványa, Süssmayr fejezte be.

A téma nagysága és az idő rövidsége miatt a művek csupán egy-egy tételének felvillantására volt lehetőség. Az előadás a folytatásban érintette Cherubini, Verdi, Liszt, Brahms és Fauré halotti miséjét. Bővebben

Április 5.

A közönség nagy örömére ismételten egy színvonalas alkotást volt alkalmunk megtekinteni április 5-én a Madách SzínpadON jóvoltából. Noha Móricz Zsigmondot tanórai keretek közt inkább realisztikus prózájáról ismerheti meg az ifjúság, más művésztársaihoz hasonlóan őt sem kerülték el a magánéleti viszályok. A 76 perces alkotás alatt elhangzó levélrészletek jól érzékeltették Zsiga feleségéhez, valamint a kor egyik ünnepelt színésznőjéhez fűződő, igencsak ellentétes érzelmeit. A darab során használt színszimbolika, mely mind a díszletben, mind a jelmezekben rendkívül fontos hangsúlyt kapott, segítették megérteni Móricz és a két nő közötti viszonyának alakulását, érzelmeik kavargását. Némi hiányt okozhatott, hogy az író életében feleségéhez hasonló múzsa szerepet betöltő Csibe alakjának felbukkanására és bemutatására már nem maradt idő, de mindez annak volt köszönhető, hogy a film-szín-játék Forgách András azonos című színműve alapján készült, mely Móricz életét már eleve egy sajátos megvilágításban, a filmben megjelenő szerelmi háromszögre fókuszálva dolgozta fel. Bővebben

Április 4.

Kecskemét díszpolgárára, a 135 éve született Sántha Györgyre emlékeztünk a költő Kossuth téren található emléktáblájánál. A Katona József Könyvtár által szervezett ünnepi megemlékezésen a költő életútjához köthető rövid előadások hangzottak el. Dr. Füzi László irodalomtörténész felidézte a népi írók köréhez tartozó költő életét, költészetét, majd Kis János ny. evangélikus lelkész a mélyen hívő, vallásos Sántháról beszélt. Király József önkormányzati képviselő és Szabó György Róbert jakabszállási polgármester méltató szavai után Sántha Melinda, a költő unokája szavalt el két verset nagyapja művei közül. A megemlékezést a Sántha György Emlékkör alapítói, Benkő Irén és dr. Nagyné dr. Fehér Irén szavai, majd koszorúzás zárta. Az ünnepségen a Katona József Könyvtár Kórusa több vallásos témájú művet énekelt el. Bővebben

Április 1.

Ismét egy fergeteges hangulatú Társasjáték klub valósult meg könyvtárunkban április 1-jén a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete jóvoltából. A bolondos játékokkal tarkított délutánt még egy Catan telepesei Bács-Kiskun vármegyei bajnokság is színesítette, amit kívülállóként is élvezetes volt figyelemmel kísérni. Ez alkalommal is elmondhatjuk, hogy az esemény a kicsiktől a nagyokig mindenkit megmozgatott, így egy tartalmas 4 órát tölthettünk együtt a társasok szerelmeseivel. Legközelebb május 6-án délután 2 órakor találkozunk, ahol, előre megsúgjuk, egy meglepetésvendégre is számíthatnak az érdeklődők. Bővebben

Március 31.

Elkészült könyvtárunk új webes felülete. Online portálunk nemcsak új címet (http://kjmk.hu), hanem modern, tetszetős külsőt és áttekinthető tartalmi felosztást is kapott. A változást még biztos szokni kell, de bízunk benne, hogy a csere hosszú távon olvasóinkat, könyvtárlátogatóinkat és az internetes böngészőket fogja szolgálni. Bővebben

A szelfi önarckép, amely az adott kor legkorszerűbb technológiai eszközeivel készül. Mások szigorúbbak és azt mondják, a szelfi olyan önarcképet is magában foglaló kép, amelyet digitális eszközzel, például okostelefonnal készítenek és megosztják valamilyen közösségi fórumon. A szelfi mint kifejezés 2002-ben jelent meg egy ausztrál online fórumon, de akkor vált igazán populárissá a használata, amikor 2013-ban az Oxford angol szótár az év szavának választotta. A médiában egymást követték a szelfiről szóló cikkek, és a szelfizés hamar olyan negatív megítéléssekkel kapcsolódott össze, amelyek szerint ez „a legborzalmasabb globális betegség”, vagy aki sokat szelfizik, az sokkal nagyobb valószínűséggel nárcisztikus, pszichopata vagy egyszerűen szeret hatalmat gyakorolni mások felett. Mindezeket a jelenségeket máig vizsgálják, annyit kijelenthetünk, hogy ezek a szélsőséges megállapítások biztosan nem igazak minden szelfizőre. A múzeumi dolgozók először viszolyogva fogadták a múzeumi szelfizőket, kifejezetten ellenezték a szelfibotot (műtárgyvédelmi okok miatt), mára azonban úgy tűnik, hogy a múzeumok is jelentősen profitálnak például az Instán megosztott múzeumszelfikből (különösen igaz ez a Louvre-ra, amely minden múzeumnál népszerűbbnek bizonyult). 2014 óta január 17-e a hivatalos múzeumi szelfinap. Az előadás során annak jártunk utána mennyiben tekinthetők szelfiknek a XX. század fotografikus művész önarcképei: az önarcképén halált szimuláló Hippolyte Bayardtól, Egon Schiele több mint ezer ránk maradt önarcképén át, John Coplans arc nélküli testképein keresztül eljutottunk Julia Scher biztonsági kamerába bámuló tekintetéig. Gondolkodj mielőtt szelfizel, és gondolkodj mielőtt megosztod! Bővebben

Március 30.

Pompor Zoltán, a Magyar Olvasástársaság elnöke tartott előadást Digitális kisgyermekkor, a kütyühasználat következményei címmel az Internet Fiesta országos programsorozat keretében. A legfontosabb kérdés, amely megfogalmazódott: miért ne adjunk elektronikai eszközöket a kisgyermekek kezébe?

Noha vannak vitathatatlan előnyei az okoseszközöknek, mint például a motorikus készségek fejlesztése, a pici gyermekek esetében erről nem beszélhetünk, sőt 3 éves kor alatt visszafordíthatatlan károkat okozhat a rendszeres kütyühasználat. A legtöbb szülő mintegy könnyebb megoldásként adja a telefont a gyerkőc kezébe, hogy nyugodtan végezhessék mindennapi feladataikat. Holott például az esti meseolvasás nem azonos értékű a kütyü közvetítette mesefilmmel, hiszen az nélkülözi a mesemondás közben használt cinikus hangsúlyt és simogatást, ami rendkívül fontos a babák és gyermekek érzelmi világának fejlődéséhez.

A tudatosság és a kütyühasználat szabályainak felállítása viszont csak és kizárólag a szülők felelőssége, azt nem lehet más, külső személyre, intézményre hárítani. Pompor Zoltán előadása végén interaktív könyveket ajánlott a legkisebbeknek, valamint elmondta, az olvasóvá váláshoz kevés a szülői példamutatás. Ennek mindenképp ki kell egészülnie egy tudatos szülői tevékenységgel, meseolvasással, könyvajándékozással, akár folyóirat vásárlással és nem utolsó sorban rendszeres könyvtárlátogatással. Bővebben

Áprilisban is igyekszünk jókedvre hangolni a gyerkőcöket csütörtöki Babahancurka mondókázóinkon. Felhívjuk a kedves érdeklődők figyelmét, hogy a részvétel továbbra is előzetes regisztrációhoz és ezt követően már érvényes babaolvasójegyhez kötött! A jelentkezésnél ügyeljen rá, hogy az olvasójegy ‘O’ betűvel és nem nullával kezdődik! Bővebben

Március 28.

Március 28-án folytatódott a Középpontban a katedra című előadássorozatunk, mely jóval több egy egyszerű programnál, hiszen ez egyben egy továbbképzési lehetőség is a pedagógusok számára Kecskemét Megyei Jogú Város támogatásának jóvoltából. Az első alkalomkor tapasztalt lelkesedés és érdeklődés most sem lankadt, szép számmal képviseltették magukat mind a szakmabeliek, mind a téma iránt érdeklődők. Vendégünk, Görög Ibolya protokollszakértő, címzetes főiskolai docens előadása pedig, minden túlzás nélkül állítjuk, osztatlan sikert aratott.

Bár az előadás témája a hiteles tanító ember ismérveit hirdette, a szakember nem tudott nem visszacsatolni korábbi, a miniszterelnökök, politikusok és üzletemberek mellett végzett munkájának legemlékezetesebb eseményeire. Ennek kapcsán beszélt az örök kérdés elnökségi ülésrendről, a zászlók kihelyezésének etikettjéről, vagy éppen az ünnepi beszédek elején szokásos külön köszöntésekről. Helyzettől függetlenül az első és legfontosabb tanácsként a pozitív arckifejezést emelte ki, hiszen a jó benyomás keltéséhez és egyben célunk eléréséhez is elengedhetetlen a szimpátia kivívása. Még akkor is, ha fáradtan, fejfájósan, életuntan indul a reggel, Görög Ibolya hangsúlyozta, minden napot meg kell tudni nyerni, mert különben elvesztegetjük az időnket.

A szakértő hangsúlyozta, a lehető legnagyobb hiba elkésni egy előre megbeszélt találkozóról, hiszen ezzel nem tiszteljük mások idejét, pedagógusként pedig egyszerűen hiteltelennek tűnhetünk a diákok szemében. Vis maior helyzetek persze bármikor adódhatnak, ilyenkor azonban mindent meg kell tenni, hogy a helyzetet orvosoljuk, nehogy a mi renoménk szenvedjen csorbát.

Bármennyire is kényelmesnek tűnik tegeződni a gyerekekkel, Görög Ibolya szerint az ő érdekükben fontos, hogy már kicsi korban megtanulják, kit és hogyan illik megszólítaniuk. A pandémiára reflektálva került szóba az online térbeli jelenlét, melynél ugyanúgy fontos a megjelenés és a viselkedéskultúra, mint a való életben. Egy hosszúra nyúlt konferenciabeszélgetésnél vagy a tanórai magyarázások közepette pedig igen gyakori jelenség az ásítás, mely a szakember szerint a lehető legnagyobb tiszteletlenség a beszélővel szemben, hiszen azt jelenti „unlak”. Ezért azt mindenáron el kell tudni rejteni akár jegyzeteléssel, akár orrfújással, akár a fej lefelé hajtásával.

Nem is gondolnánk, hogy a szavakkal megfogalmazott üzenetnél sokkal nagyobb szerepe van a hitelességben a vokalitásnak (38%), amiért soha, semmilyen körülmények között nem éri meg és szabad gügyögni, illetve a vizuális információknak (55%), legyen szó az öltözködésről, a mimikáról vagy éppen a testtartásról. Noha egyes munkahelyeken létezik írott vagy íratlan dresscode, aminek meg kell tudni felelni, Görög Ibolya szerint az öltözék kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy úgy nézzünk ki, amilyen képet el akarunk hitetni magunkról. Az elegancia pedig sokszor nem is pénz, sokkal inkább tartás kérdése.

A sorozat következő előadására április 18-án (kedden) 16 órakor kerül sor, amikor is Dr. Deme Tamás egyetemi docens, művelődéskutató beszél majd a megjelenteknek az iskolai nevelésről. Bővebben

Március 25.

A rossz idő ellenére sem szegte kedvét a friss, termelői portékák és a környezettudatos háztartási alternatívák híveinek. Március 25-én szép számú érdeklődő tért be könyvtárunkba, a Zöld Misszió Csomagolásmentes Bolt 3. születésnapját ünneplő rendezvényre, melyet a My Farm bevásárlóközösséggel közösen szervezetek meg. Az árusok közt sok, a kecskeméti csomagolásmentes boltban megvásárolható termék készítője bukkant fel, így a vásárlók végre arcokat is köthettek a jól bevált portékákhoz.

A jó hangulatú piaci vásárt izgalmas környezetvédelmi előadások színesítették. Zubor Melissza, a Zöld Misszió tulajdonosa elárulta, 3 év után még mindig előfordul, hogy valaki egy feles reményében tér be hozzájuk, keresvén az üzlet helyén egykor működő kocsmát. Dr. Kujáni Katalin, Kisléptékű Termékelőállítók Érdekképviseletének elnöke a tudatos fogyasztóvá váláshoz adott tippeket közönségének. Felhívta rá a figyelmet, hogy a rövid elérési lánc a garancia arra, hogy a lehető legkevesebb vegyszerkezelésnek vetik alá az adott gyümölcsöt vagy éppen zöldséget, hiszen például Chilében semmit sem tudnak az EU-s irányelvekről. A négyórás termelői vásár, kiállítás és közönségtalálkozó a kiállítók által felajánlott ajándékok sorsolásával ért véget, ami nem egy gyanútlanul nézelődő könyvtárlátogató arcára csalt mosolyt.

Aki most lemaradt az eseményről, ne bánkódjon, hiszen az Országos Könyvtári Napok keretében immáron hagyománnyá vált Egészségpiacra 2023-ban is lehet számítani. Bővebben

A 38. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretében Madách Imre születésének 200. évfordulóján Madách a tragédián innen és túl – egy drámaíró újragondolt életútja

címmel dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész tartott előadást a Katona József Könyvtárban. A kétszeres Madách-díjas és több más elismerés mellett a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével is kitüntetett előadó a madáchi életmű egyik legnagyobb hazai ismerője és kutatója, aki számos tanulmányt, kötetet jelentett meg róla.

Előadásának elején – tisztelegve Petőfi Sándor emlékének is -, a költő és a drámaíró kapcsolatáról emlékezett meg a Pesti Hírlapban Madáchnak Timon álnéven 1844-ben közölt írásai kapcsán. Majd sor került a madáchi életút ismertetésére. Az előadó azokat a személyes tragédiákat emelte ki, melyek végigkísérték a drámaíró életét, és amelyek a tragédia megírásához vezettek. A közvetlen szerettei elvesztésével kapcsolatos tragédiák mellé – édesapja korai halála, Mária testvére és annak családja felkoncolása, Pál testvérének halála – Fráter Erzsébettel kötött házasságának kudarca, az 1848-49-es szabadságharcban való részvétele miatti börtönbüntetése, politikai és írói kudarcai, betegségei társultak. És ez a sok, saját sorstragédia járult hozzá a legismertebb és legnagyobb műve, az 1859-60-ban megírt Az ember tragédiája létrehozásához, amely Arany János közbenjárására 1861-ben jelent meg a Kisfaludy Társaság kiadásában.

Madách Imre legismertebb alkotása az egyik legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon, de a világ sok országában játszották már, legalább 30 nyelven. Megjelenése óta 150 kiadást ért meg, 40 nyelvre fordították le és a darabnak számos kortárs feldolgozása is létezik.

A műből ismert szállóigék – „Megy-é előbbre majdan fajzatom” vagy a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” – legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak és minden korra vonatkozóan jelentenek újra értelmezésre váró gondolatokat.

Az ezekkel a záró mondatokkal befejezett, az előadótól megszokott élvezetes és nagyívű előadást sok érdeklődő hallgatta. Praznovszky Mihály előadása méltó megemlékezés volt a 200 éve született drámaíróra. Bővebben

Március 24.

Pedagógusokkal telt meg könyvtárunk nagyterme 2023. március 24-én, péntek délután Középpontban a katedra c. sorozatunk nyitó előadásán. A Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata által támogatott továbbképzés első vendége Bereczki Enikő generációkutató, A rejtélyes Z generáció c. kötet szerzője volt, aki előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző életkorú személyek párbeszéde egyáltalán nem reménytelen, csupán egymás gondolatainak és szempontjainak megismerésére, egymásra figyelésre, megértésre és elfogadásra van szükség. Máté Gábor szerint „a gyermek felneveléséhez kell egy egész falu.”

Egészen más emberek (példaképek) hatnak az eltérő generáció tagjaira, a legfiatalabbaknál például nem lehet eléggé hangsúlyozni az influenszerek szerepét. Fontos azonban a gyerekek által követettek folyamatos felülvizsgálatra biztatni őket, mert sokan kifejezetten rossz hatással vannak rájuk.

A Covid hatására erősödött a korábban is megjelenő internetes függőség, amit elsősorban a TikTok, a videójátékok, az online pornó, a Netflix sorozatok, az Instagram és a chat okoz. A függőség elleni jó megoldás lehet a családi szerződés, pontos feltételek rögzítésével. Bereczki Enikő beszélt a szexting gyakori jelenségéről és veszélyeiről, melyre mindenképp figyelmeztetni kell a kis- és fiatalkorúakat.

A generációk közötti szakadék leküzdését a több együtt töltött idő és az őszinte beszélgetések mellett az ünnepek közös, tartalmas megünneplése segítheti.

A sorozat következő programján, március 28-án, kedden, 16 órakor Görög Ibolya protokollszakértő lesz a vendégünk, aki A hiteles tanító címmel tart előadást a könyvtárban. A képzésbe új résztvevők is bekapcsolódhatnak, mivel a pedagógusok minden meghallgatott óráról igazolást kapnak, amit a Kecskeméti Tankerület beszámít a törvény által előírt hétévente kötelező 120 órás továbbképzési keretbe. Bővebben

Március 23.

Március 23-án, délután a Katona József Könyvtár Közösségi fejlesztő terében üdvözölhettük Lakatos László humoristát, a Dumaszínház tagját a Példaképek című négyrészes sorozat vendégeként. Az első cigány származású standupossal Libor Zoltán kultúraszervező beszélgetett életéről, az őt ért nehézségekről, valamint álmairól és vágyairól.

Lakatos László elmondta, az ő példaképe tulajdon édesapja, aki a legjobb, mindenki számára megszívlelendő tanáccsal látta el, miszerint nem szabad sértődékenynek lenni, ha el szeretnénk érni valamit az életben. Helyette a célokra kell koncentrálni, és, bár ugyan közhely, de éppen ettől igaz, soha nem szabad feladni a terveinkért való küzdelmet.

A beszélgetéssorozatnak köszönhetően még három alkalommal találkozhat a közönség olyan roma származás közismert személyiségekkel, akik nemcsak a roma fiatalok számára lehetnek példaképek, de bárki más számára, aki úgy érzi, picit belefáradt küzdeni az elérhetetlennek tetsző álmaiért. Következő alkalommal Lakatos Mónika Kossuth-díjas művésznőt látjuk vendégül könyvtárunkban április 19-én (szerdán) 16 órakor. Bővebben

Szeretné tudni a gyönyörű és különleges fotók készítésének receptjét? Utazzon el a Kincseskamerával Pakisztán 6-8.000 méteres hegyei közé! Látogasson olyan faluba, ahol az ott lakók még turistával nem találkoztak, fényképezőgépet nem láttak, és a gyerekeket csokoládéval „lekenyerezve” vegye rá, hogy fényképezőgép elé álljanak! Hajnaltól erőltetett menetben másszon fel az egyik csúcsra, hogy aztán néhány kattintás után igyekezzen sötétedésig visszaérni a faluba! A tradicionális őszi lovaspólón álljon a vágtatva közeledő lovasok elé, kattintson, aztán gyorsan ugorjon félre!

Szabó Zoltán, a Kincseskamera alapítója és vezetője ilyen fotókból hozott el 500 db-t az Utazók a könyvtárban sorozatba március 23-án. 30 éve még egyetemistaként egy hátizsákkal és kevés pénzzel tette meg első utazását Ázsia belsejébe, és szeretett bele a régióba, 10 éve pedig csoportokat is visz magával ezekbe az országokba. Előadásában annak a két útnak az élményeit osztotta meg, melyet az észak-pakisztáni Gilgit-Baltisztán régióban tettek. Annak ellenére, hogy Pakisztán, India és Kína máig magának követeli ezt a területet, ezért az folyamatos tűzfészek (itt található a világ legmagasabb csatatere), az utazók teljes biztonságban érezhetik magukat a barátságos és rendkívül vendégszerető lakosoknak köszönhetően.

A gyönyörű vetített képek és lebilincselő élménybeszámoló révén a sorozat közönsége ízelítőt kapott abból a rengeteg kalandból, melyeket a Kincseskamera útitársai kaptak ettől az úttól.

Ha Ön is szívesen csatlakozna valamelyik fotótúrához, a kincseskamera.hu oldalon tájékozódhat. Ugyanitt megnézheti Szabó Zoltán és útitársai gyönyörű képeit is. Bővebben

Március 18.

Március 18-i előadásában meghívott vendégünk, Dr. Deme Tamás művelődéskutató, egyetemi docens az első és egyben alapvető szocializációs közegünkről, a családról tartott sokrétű, közvetlen hangnemű előadást. Elmondta, a program címével és a népszerűsítő plakáton szerepeltetett majmokkal csupán arra akart utalni, hogy még a XXI. században is mennyi mindent tanulhat az emberiség az állatoktól. Nem létezik egyetlen, mindenki által elfogadható és mindenkire ráhúzható fogalom, hiszen az rendkívül változatos formákat ölt: beszélhetünk nukleáris, nagy-, mozaik-, csonka-, gyermekét egyedül nevelő és még sok-sok más családról, melyek más-más életbeli helyzetet jelölnek. Sőt, Deme Tamás megemlítette, még az egyedül élők sem feltétlen gyökértelenek, hiszen lehet választott családunk is, melyre példaként hozta Böjte Csaba ferences rendi szerzetest, aki már közel 6000 gyermek felnevelésében segédkezett, és így egy igen népes családot tudhat magáénak.

E fogalom meghatározását nemcsak a társadalmi, hanem a kulturális változások is alakították. Így például Magyarország Alaptörvénye szerint egy anya és egy apa alkotja az egységet, ezzel szemben Franciaországban egyes és kettes számú szülőként jelölik meg a feleket. Éppen ezért is fontos a határok tiszteletben tartása, legyen szó a család egységéről, a házasságot kötő felekről, vagy éppen egy országról, amely mellett még mindig beszélhetünk viszonyulásról, párbeszédről. Utóbbi fontossága, ha lehet, még hangsúlyosabb a pergő, impulzusokban gazdag XXI. században. Deme Tamás éppen ezért azt javasolta, ha hazatérünk, mindig kérdezzük meg családunktól, hogy telt a napjuk, ha egyedül élünk, telefonon hívjuk fel egy-egy szerettünket, hívőként pedig akár Istenhez is fohászkodhatunk. A lényeg változatlan: ne felejtsünk el kapcsolódni egymáshoz! Bővebben

Március 17.

Petőfi Sándor nem csak korában, a XXI. században is valóságos sztár, hiszen az életét középpontba helyező Petőfi nyomában című ismeretterjesztő játék, melyet a Kecskemétfilm Kft.-vel közösen, a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatásával valósítottunk meg, most már az egész országot megmozgatja. Még az M2 Petőfi TV is utána járt, mitől olyan különleges ez a vetélkedő. Bővebben

Március 16.

Hatalmas érdeklődés övezte a XX. és XXI. század két magyar alkotóművészének találkozását március 16-án. Ahogy a program címe is hirdette, költők egymás közt foglaltak helyet a színpadon, lévén a beszélgetést vezető Pál Sándor Attila, a Forrás folyóirat szerkesztője is a kortárs líra egyik jeles, fiatal képviselője. Szakmázásról azonban szó sem volt, és az akadozó kérdés-felelet, kérdés-felelet formula helyett valódi dialógus jött létre hármójuk közt, melyet Buda Ferenc őszinte vallomásai, Háy János elgondolkodtató kijelentései, egymáshoz intézett kérdéseik és kettőjük saját műveinek felolvasásai színesítettek.

A költészet értelméről hasonlóan vélekedett a két könyvtári vendég. Buda Ferenc szerint legyen szó bármilyen alkotásról, arra mindig mintegy élőlényként kell tekinteni, ami attól függően, működik-e vagy sem a befogadónál, életképes vagy –képtelen. Háy János kifejtette, minden műnek a saját maga létigazságát kell tartalmaznia, mely nem feleltethető meg a valós, „beárazott” világunk morális értékelésével. Végtére is az olvasó hiteles szövegre vágyik, amivel saját magához akar közelebb kerülni, saját magát akarja általa jobban megismerni.

Kérdésre válaszolva Buda Ferenc kifejtette, máig furcsán cseng fülében a költő titulus, amit, ahogy fogalmazott, már egészen fiatalon „rálőcsöltek”. Háy János elárulta, fiatalon még lehetett kérkedni a költői mivolttal, de minél többet ír valaki, annál kevésbé él ezzel a besorolással. Ő is jobban szeret inkább íróként tekinteni magára. Mindemellett azt is megjegyezte, hogy a magyar költőkre (más nációkkal ellentétben) régóta nagy teherként nehezedik az elvárt prófétai szerepkör és a közéleti szerepvállalás. Példaként hozta fel Ady Endrét, aki ennek az igénynek eleget is tett, de saját megítélése szerint egy írónak elsődleges feladata a létről írni, semmint egy felsőbb akaratot kiszolgálni.

A rendszerváltás utáni változások kapcsán Buda Ferenc határozottan kijelentette, még a legsötétebb pillanataiban sem veszett ki belőle az a bizakodás, miszerint a magyar irodalmat nem lehet sem kivéreztetni, sem kivégeztetni. Háy János ehhez csatlakozva felidézte a ’90-es években megrendült, irodalom iránti figyelmet, amikorra datálható a költészet háttérbe szorulása, valamint a próza vezető műfajjá válása. Ezt követően, bár jóval kisebb számban, visszatértek az értő és értelmes olvasók, azóta az emberek java puszta fogyasztóvá degradálódott, mindemellett pedig a hangsúly áttevődött a műalkotás sikeréről az író népszerűségére, melyek szerinte a lehető legrosszabb változások irodalmi tekintetben.

A misztikummal körülölelt költői alkotás folyamatáról Buda Ferenc csak annyit mondott, a versek hol így, hol úgy születnek, néha hónapok kellenek néhány sor megírásához, máskor meg egy éjszaka alatt születik meg a több száz soros alkotás. Az olykor véres, verejtékes munka azonban sehogy sem kerülhető el. Éppen ezért vitatkozott Pál Sándor Attila kijelentésével, miszerint a versírást nem lehet erőltetni. Buda Ferenc bácsi szerint ez valóban igaz, azonban ennek ellenére mégis elkerülhetetlen a kényszerítő erő, hogy újra írni kezdjen a penna.

Háy János megerősítette, miszerint a versírás az egyik legidőigényesebb műfaj, hiszen hiába van birtokában a költő a költői technikáknak, ha nem csókolja homlokon az a bizonyos múzsa. Ő magát szorgalmas íróként aposztrofálja, aki a családján kívül minden szabad vegyértékét az alkotásnak szenteli, hiszen semmiképp sem szeretne hasonló helyzetbe kerülni, mint az idősödő Szabó Magda, aki egyszer azt mondta neki, úgy érzi, teli bőrönddel kell átmennie a túlvilágra. Bővebben

Március 15.

Könyvtárunk kórusa a nagytemplomban Vass Lajos Három Kossuth-nóta című kompozíciójával emlékezett a forradalom 175. évfordulójára. Bővebben

Március 14.

SZÉP A HUSZÁR, SZÉP A HUSZÁR, FELÜL A LOVÁRA…

2023-ban ezt a címet választottuk azoknak az interaktív könyvtári foglalkozásoknak, amelyek keretében történetekkel, dallal, dramatikus játékokkal, kreatív ötletekkel emlékeztünk 1848 márciusának felemelő pillanataira. Köszönjük a közös játékot, a szép pillanatokat! Ízelítőül néhány fotóval idézzük fel az elmúlt napok hangulatát. A Mátrixsuli Kecskemét diákjai már részt is vettek rajta, a képek tanúsága szerint pedig igazán jól szórakoztak. Bővebben

https://bit.ly/3LhRkDw

Március 13.

Örömünkre nagyon sok sajtóorgánum és online portál gondolja úgy, hogy már-már kötelező említést tennie a februárban útjára induló Petőfi nyomában című online ismeretterjesztő játékról. Így tette ezt a Petőfi.hu oldala is, akiknek ezúton is hálásan köszönjük a megjelenési lehetőséget! Aki még nem hallott róla, olvassa el az alábbi összefoglalót, majd keresse fel honlapunkat a bármilyen okoseszközön játszható vetélkedőért! Bővebben

Március 11.

Számunkra az öröm, hogy hónapról hónapra egyre többen élnek a Helen Doron Kecskemét által kínált ingyenes angol baba-mama foglalkozás lehetőségével. A zenével, mozgással kísért és eszközökkel tarkított órán a gyerekek igazán elemükben vannak, amibe 3 hónapostól 2 éves korig bárki be tud kapcsolódni. Áprilisban is várjuk vissza a jókedvre és szórakozásra vágyó kisgyermekes családokat. Bővebben

Március 9.

A 2023. február 1-jén útjára induló Petőfi nyomában c. országos ismeretterjesztő játékunk kapcsán a Kecskeméti tv munkatársa kérdezte könyvtárunk projektcsapatának egyik tagját a háttérmunkákról, valamint a játék fontosabb tudnivalóiról. Ezúton is hálásan köszönjük Krisko Janosnak a kollégánkkal készített interjúját! Bővebben

Március 9-én a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja és a Kutatók, alkotók a könyvtárban sorozat meghívott előadója Székelyné Kőrösi Ilona etnográfus, történész volt, aki Források és tévedések címmel Petőfi Sándor életének kecskeméti vonatkozásairól beszélt. Hosszú és máig nem lezárt kutatásainak eredményeire támaszkodva tisztázott számos közszájon forgó tévedést. Megtudhattuk, hogy a kis Petrovics Sándor elemi iskoláját végig, 1828-tól 1831-ig a kecskeméti evangélikus elemi iskolában végezte, mely akkor igen jó nevű iskola volt. Ide jártak Kecskemét nevezetes családjainak gyerekei, így Petőfi iskolatársai voltak pl. a Lestár, Hajagos, Ferentzy gyerekek. Az iskola tanítója, Schifferdecker Dániel sem az a részeges, műveletlen, durva ember volt, amilyennek néhány Petőfi-kutató bemutatja, sőt ellenkezőleg. A tanító szerencsésen fennmaradt jegyzeteiből pontos képet alkothatunk arról is, milyen könyvekből, mit tanultak a gyerekek, azaz melyek voltak Petőfi első olvasmányélményei. Az előadásban szó volt a színész Petőfi kecskeméti szerepeiről, szerepléseiről is, és ellenkezett a „Petőfi csapnivaló színész volt” sommás közhiedelemmel.

A sok adat, érdekesség mellett az előadó beavatott a kutatómunka néhány fortélyába is. Megtudhattuk, hogy forrásnak csak a korabeli hivatalos iratokat (pl. anyakönyv) tekinthetjük, minden mást értően és kritikával kell használni, és az irodalomtörténeti munkák adatait sem árt ellenőrizni. Bővebben

Vajon tényleg Sherlock Holmes volt Mr. Spock egyik őse? Erre is fény derült a legutóbbi sci-fi találkozónkon, ahol a három legújabb Star Trek mozifilmmel és a hozzájuk kapcsolódó játékokkal, könyvekkel, képregényekkel foglalkoztunk. Következő alkalommal a Babylon 5 űrállomásra látogatunk el, hogy egy a televíziózást és a sci-fi sorozatok formátumát is megújító, legendás szériával ismerkedjünk meg. Mindenkit várunk sok szeretettel április 13-án 16.30-kor, szokott helyünkön, a Tinivilágban. Bővebben

2023. március 9-én, három nappal Kodály Zoltán halálának 56. évfordulója után, a zeneszerző özvegye, Péczely Sarolta látogatott a Katona József Könyvtárba a Magyar Kodály Társaság Kecskeméti Tagcsoportja és a könyvtár vendégeként. Sarolta asszony ritkán nyilatkozik, így különösképpen megtisztelő, hogy vállalta a felkérést és őszintén vallott Kodály Zoltánról, kapcsolatukról, és annak üzenetéről, amit leginkább a „kodályi örökség” szókapcsolattal szoktunk kifejezni. Fél évszázados ismeretségük okán Kodály Zoltánné a Kodály Intézet nyugalmazott igazgatóját, Erdei Pétert kérte beszélgetőtársának erre az estre.

A zeneszerző és a Péczely család kapcsolata 1917-ből ered, amikor is Sarolta egyik nagybátyja, aki egyebek mellett népdalgyűjtéssel is foglalkozott, meghívta magukhoz Kodályt. 1945-ben már Sárika édesapja hívta Dombóvárra a Kodály házaspárt, így gyakorlatilag ötéves korától ismerte későbbi férjét. Sarolta felidézte annak a népdalversenynek a történetét is, ahol Kodály a zsűriben foglalt helyet, ő pedig első helyezést ért el a Molnár Anna és a Kádár Kata hajlításokban, díszítésekben gazdag előadásával.

Kodály Zoltán jobban ismerte tanítványai – beleértve felesége – tudását, mint ők a saját magukét és kiváló pedagógiai érzékkel pontosan tudta, meddig mehet el a feladat nehézségét illetően.

Kodályné elmesélte Nádasdy Kálmán férje növendékei közé kerülésének történetét. Kérdésére ugyan nem igazán válaszolt Kodály, felajánlotta viszont, hogy hazakísérheti. Útközben betértek egy zöldségeshez és megkérdezte Nádasdytól: „elbír maga egy görögdinnyét?” Hónuk alá kaptak egy-egy dinnyét, és felgyalogoltak az Áldás utcába, jó messzire. Legközelebb mehetett órára.

Miután összeházasodtak, Kodály hathetes angliai útra ment, ahol vezényelt és díszdoktorrá is avatták, Sarolta viszont – mivel nem kapott útlevelet, – nem mehetett vele. A következő nyáron, egy parlamenti ünnepségen Kodály bemutatta Sárikát Kádár Jánosnak: „Ez az a nő, akinek maguk nem adtak útlevelet.” Mire Kádár: „Hát nem ismertük.” „Most már ismerik.” – hangzott a válasz, ősszel pedig útlevelet kapott Kodályné.

Milyen volt egy zsenivel élni? „A zseniség Isten ajándéka, amivel minden zseni úgy bánik, ahogy az élete diktálja, vagy ahogy a természete megkívánja.” Kodály különlegessége abban rejlett, hogy nagyon oda tudott figyelni a másik emberre. A legjobbat tudta közvetíteni. Arra törekedett, hogy az, akivel dolga van, különbséget tudjon tenni jó és rossz között, és mindig a jót válassza, amit nem lehet ingyen kapni, hanem meg kell érte dolgozni.

Mikor Kodályt arról kérdezték, van-e hobbija, azt válaszolta, hogy „semmi olyan hobbi, mely alapjában különbözne a fő munkámtól”. Ennek ellenére a fizikai erőnlét, a természet szeretete nagyon is jellemző volt rá: szívesen sétált, úszott, síelt, korcsolyázott. 1909-ben Zürichből Milánóba ment gyalog a hegyeken át (a szerk.: kb. 350 km). Rendszeresen tornázott, tőle tanulta Sárika a ma is modernnek számító Müller-féle gyakorlatsort. A városligeti jégpályán ismerkedett meg Szent-Györgyi Albert unokaöccsének a feleségével, Szent-Györgyiné Kronberger Lili négyszeres világbajnok korcsolyázóval, akinek tiszteletére Kodály Zoltán Emma asszony Egy falusi tánc c. darabját meghangszerelte.

Egy 1981-es bajai fénykép kapcsán, melyen Sarolta asszony Vivaldi Glóriájának szólóját énekelte, Erdei Péter magánénekesi pályájáról kérdezte a vendéget. Sárika a karvezető-tanár szak elvégzése után úgy érezte, ez nem az ő útja és a zenét inkább művelni szeretné. Hoór Tempis Erzsébettől énekelni, Kadosa Páltól pedig zongorázni kezdett tanulni, gyakorolni azonban nem volt elegendő ideje. Később, mikor a berlini Dagmar Freiwald-Lange professzor asszony Budapestre látogatott és Kodályné látta munkamódszerét, megkérte, hogy hallgassa meg és tanítsa. Így került Sarolta Berlinbe, ahol naponta kapott egy teljes órát és hallgathatta a többiekét is.

Kodály halála után elsőként Kecskemét tanácselnöke, Reile Géza jelentkezett az özvegynél, hogy – bár a város nem kér semmit – mindent szívesen fogad. Sarolta asszony először úgy gondolta, átköltözteti lakását az alföldi megyeszékhelyre, már helyet is találtak, végül mégis inkább megőrizte eredeti állapotában és múzeummá alakította. A szombathelyi Bartók szemináriumok mintájára létrehozták azonban a kecskeméti Kodály szemináriumokat. A négy hétig tartó kurzusnak több mint száz hallgatója volt szerte a világból. A nyelvi nehézségeket úgy sikerült leküzdeni, hogy Sarolta – Kodály halála után, Zeneakadémiai tanulmányai befejezésekor – néhány hallgatótársát – közöttük Ittzés Katát – angol, német, francia vagy orosz zenei szaknyelvre taníttatta. A kecskeméti szemináriumokban olyan neves tanárok tanítottak, mint Vásárhelyi Zoltán, Andor Ilona, Lendvai Ernő, Kistétényi Melinda vagy Hegyi Erzsébet.

A Kodály-módszer kapcsán Péczely Sarolta elmondta: amellett, hogy ez egy zenetanulási rendszer, azok a Kodály-művek is nagyon fontos részét képezik, „amelyek a legkisebb gyerekek számára írott kezdő gyakorlatoktól kezdve a Zeneakadémia legnehezebb feladataiig sorrendbe állíthatók”. Ha ezt figyelmen kívül hagynánk, „az azt jelentené, hogy Kodály-módszer Kodály nélkül” – fogalmazott a zeneszerző özvegye. Erdei Péter összegezve a módszert így definiálta: „a zenei írás-olvasás, a zene nyelvének a megtanulása ezeken a műveken keresztül vagy ezek segítségével, ezeket segítségül hívva”. Kodályné örömét és háláját fejezte ki a kecskeméti Kodály Intézet létrejöttéért és működéséért, mivel az az igazi Kodályt és az igazi Kodály-módszert képviseli. Mint mondta: a mai világot látva fontosnak érezi, hogy a zenetanulásnak az emberi formájából maradjon valami és ne gép tanítson embert vagy gépet, hanem ember embert. Bővebben

Kriskó János, a KTV szerkesztő-műsorvezetőjének rövid összefoglalóját az alábbi linken tekintheti meg. Hosszabb beszámolóért kövesse figyelemmel a Múzsa Magazint!

Március 8.

Tudta, hogy már a TikTok-on is jelen vagyunk? Igyekszünk alkalmazkodni a trendekhez, így rövid, könnyed, alkalmanként vicces tartalmakkal igyekszünk megmutatni, mennyire színes tud lenni egy XXI. századi könyvtár. Elsődleges célunk olyan hasznos videók készítése, melyekkel tereinkbe csábíthatjuk a közösségi platformot használókat, akik ráébredhetnek, az online tartalmak végtelen görgetése mellett mennyi hasznos időtöltési lehetőséget, üdítő olvasmányt és nekik szóló programot találhatnak a Piaristák tere 8. szám alatt. Bővebben

https://www.tiktok.com/@katonajozsefkonyvtar

Nőnap ide vagy oda, Guszti bácsi március 8-i előadásával visszatért sorozatának eredeti koncepciójához, mely a gazdasági recesszió miatt fokozottan előtérbe került spórolásra, otthoni termesztésre fókuszál. Hangsúlyozta, sokan monokultúrában gondolkodnak, vagyis évről évre ugyanazt termesztik, amely hosszú távon nem gazdaságos: előbb-utóbb csökkenni fog a termés mennyisége (mivel a növény egyoldalúan veszi fel a tápanyagot), valamint a kártevők is nagyobb eséllyel szabadulnak el. Ehelyett sokkal kifizetődőbb, ha vetésforgóban gondolkodunk, melyben, ha rövid tenyészidejű fajokkal dolgozunk, akár évi kétszer is betakaríthatjuk a termést. Ilyen növények, a teljesség igény nélkül, a retek, a saláta, a spenót, a zöldborsó, a burgonya, az uborka, a zöldhagyma és a karfiol is.

Magaságyás készítéséhez a lehető legolcsóbb megoldás egy vagy több euróraklap vásárlása (ezek nemcsak külön-külön, egymásra halmozva is alkalmazhatók), melyekbe 250 liter föld tölthető, és végül egy négyzetméternyi beültethető területet nyerünk velük. Mindenképp érdemes agrofóliával a raklapokat belülről, hogy a gaznak minél kisebb esélyt adjunk a megtelepedésre. Ezt követően már csak a napsütötte helyről és a rendszeres, megfelelő öntözésről kell gondoskodni, hangsúlyozta Guszti bácsi, melynél a lehető legkényelmesebb megoldás a csepegtetőrendszer kiépítése. Természetesen az egyes fajok vetési idejéről sem szabad megfeledkezni, illetve az előző évi, már használt földet sem kell azonnal kidobni, mivel fel is lehet azt javítani. Utóbbi kettőhöz segítséget az alábbi weboldalakon talál. Bővebben

Magok vetésideje és egyéb információk: https://kertimag.hu/

Földjavító készítmények: https://agronaturtap.hu/

Március 4.

A Társasjáték naphoz hasonlóan ismét fergeteges, jó hangulatban telt a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete‘vel közös szervezésű klubdélután. A hozzánk látogatók ezúttal az európai kontinenshez kötődő játékokat próbálhatták ki az egyesület profi játékmestereinek segítségével. Ahogy ígértük, a két nyári hónapot leszámítva ezt követően minden hónap első szombatján várjuk vissza az eddigi játékosokat és az új jelentkezőket is. A részvétel továbbra is ingyenes, azonban kérjük, hogy ebbéli szándékét legyen szíves jelezni a hivatalos eseménylinken, hogy tudjuk, hány főre számíthatunk!

https://www.facebook.com/events/2997935907182492/2997939310515485/

Bővebben

Március 3.

Évről évre örömmel színesítjük a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál programpalettáját könyvtári kínálatunkkal, így idén is változatos, nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényekkel várjuk a látogatókat. Március 16-án Buda Ferenc és Háy János estje lesz sokak számára emlékezetes találkozás, március 24-én a Lóci Színpad bábelőadása okoz kellemes perceket a gyerekeknek, míg március 25-én az igazi Madách-rajongók örülhetnek Dr. Praznovszky Mihály előadásának.
További részletek és más kulturális intézmények ajánlata: https://kecskemeti-tavaszi-fesztival.hu/

Bővebben

Március 1.

Örömmel osztjuk meg követőinkkel központi könyvtárunk új (bővített) nyitvatartását. Újra keddtől szombatig várjuk a hozzánk látogatókat, azonban időben továbbra is változatlanul 9 és 18 óra közt kereshet fel bennünket. Bővebben

Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy könyvtárunkban köszönthettük a Hirös Rescue Team képviseletében Trencsényi Pétert és Mogyi névre hallgató belga juhászkutyáját. A páros nemrégiben tért vissza a súlyos földrengés sújtotta Törökország területéről, ahol a mentőakció során öt túlélőt sikerült megtalálniuk. A beszélgetés az Első Kecskeméti Lions Club tagjának, Ladányi Kovács Zoltánnak bevezetőjével indult, majd Trencsényi Péter, a Rescue Team vezetője avatta be a közönséget, hogyan is szerveződött meg a mentőcsapat, valamint miként vált Mogyiból életmentő, romkutató, keresőkutya. Ezt követően az Első Kecskeméti Lions Club alelnöke, Ditzendy Károly Arisztid számolt be a törökországi túlélők megsegítésére indított adománygyűjtésükről, amire a város több pontján várják a felajánlásokat. Zárásként az klubtagok felajánlásából összegyűlt majdnem félmillió forintos támogatást adták át a Hirös Rescue Team további mentőmunkájának megsegítésére. Bővebben

Amennyiben lemaradt az eseményről, hamarosan visszanézheti azt YouTube-csatornánkon.

Részletesebb beszámolót itt olvashat az eseményről: https://www.baon.hu/helyi-kozelet/2023/03/az-eletmentoknek-gyujtott-a-kecskemeti-lions-club

Február 25.

Lelkes anyukák, apukák és gyerkőceik népesítették be február 25-én délelőtt a Gyermekvilágot a Helen Doron Kecskemét február havi angol baba-mama foglalkozásán. A zenés, táncos, színes, eszközös játékok a szó szoros értelmében megmozgatták a kicsiket és nagyokat, amik közül a legkedveltebb pillanatok közé tartozott a buborékok kergetése, valamint a toronyépítés. Aki szívesen velünk tartana, legközelebb március 11-én teheti meg előzetes regisztrációt követően. Bővebben

Február 25-én, szombat délelőtt másodízben is felkerekedtünk, hogy forralt borral és forró teával a kézben különböző zenei emlékhelyeket keressünk fel a városban Bősze Ádám irányításával. Elsétáltunk az ország első ének-zenei iskolájának, a kecskeméti Kodály Iskolának alapító igazgatója, Nemesszeghyné Szentkirályi Márta egykori – ma már sajnos nagyon romos – házához. Ezt követően a magyar származású Amerigo Tot Mikrokozmosz a makrokozmoszban c. szobránál a zenetörténész beszélt Bartók Béla aszketikus személyiségéről, hogy a korabeli kritikák szerint nem volt pódiumra való, mivel idegen volt számára a koncertezéssel járó siker és népszerűség.

Szemők Zsuzsanna Psalmus hungaricus emlékműve nagyon sok gondolatot ébresztett és emléket idézett a séta résztvevőiben. Bősze Ádám a bemutató történetét és a vele egy hangversenyen felcsendülő Táncszvitről és Ünnepi nyitányról beszélt. A Kéttemplom közben található Ádám Jenő emléktábla alkalmat adott a Kodály koncepciót valódi módszerré formálók bemutatására, így Ádám Jenő mellett Forrai Katalin, Szőnyi Erzsébet, Vásárhelyi Zoltán és Rajeczky Benjamin kerültek említésre. A zenetörténeti séta utolsó állomása a főtéri Kossuth szobor volt, aminek a lábazatánál ülő figura a legenda szerint Kacsóh Pongrácot ábrázolja.

A zenekedvelő közönség legközelebb április 15-én találkozhat Bősze Ádámmal Kecskeméten, amikor is a könyvtár nagytermében egy újabb előadássorozat első epizódjaként a Gesualdo-gyilkosság rejtelmeibe avatja be hallgatóit. Bővebben

Maratoni felolvasó délutánnal emlékeztünk meg egykor élt nagy írónkról, költőnkről, Wass Albertről február 25-én. Immáron 16. alkalommal került megrendezésre az esemény, melyhez világszerte 58 település csatlakozott, nemcsak hazánkból, hanem az egész Kárpát-medencéből és a tengerentúli diaszpórákból is. A Hírös Rovókörrel, a Hírös olWASSókörrel és a Hírös Maggal immáron második alkalommal dolgoztunk együtt, a tavalyi év óta pedig szó szerint kinőtte magát a rendezvény az akkori, II. emeleti helyszínéről. A több órán át tartó, irodalmi zenés programmá átlényegült felolvasó délután több mint száz embert mozgatott meg, kicsiket és nagyokat egyaránt. Kellemes hangulatban szinte már-már elillant a szombati nap, így most már lélekben a következő évi megemlékezésre készülünk. Bővebben

A Kecskeméti Televízió rövid összeállítása és a Hírös.hu beszámolója: https://hiros.hu/olwassunk-egyutt/

Február 23.

Szép Bence és Nagy Tamás 2022 januárjában egy kis baráti társasággal járta be teljes hosszában Új-Zélandot, mialatt mintegy 3000 km-t tettek meg, hol kerékpárral, hol gyalog, hol pedig kenuval. Az itt szerzett élményeikről számoltak be február 23-án az Utazók a könyvtárban turisztikai sorozatunk rendkívül lelkes közönségének.

Emberi behatásoktól szinte érintetlen természetben túráztak, ahol nem győzték csodálni annak páratlan gazdagságát és változatosságát: Az őserdőben a „földi paradicsomot” buja növényzetével, a tiszta folyókkal, patakokkal és bővizű vízeséseivel, Wai-O-Tapu-on a veszélyes gejzíreket és a valószerűtlenül zöld tavakat, a vulkanikus kráterek tetején pedig a szinte holdbéli tájat. Az új-zélandiak nagyon vigyáznak ezekre a páratlan természeti szépségekre. Építmény (kilátó, út) a természetben csak a legszükségesebb mennyiségben akad, ami anyagában és megjelenésében is valósággal belesimul a tájba, bizonyos turista útvonalakon pedig csak regisztráció után mehetnek végig a korlátozott számú turisták, akiknek szigorú szabályokat kell betartaniuk (pl. a sátorállítást vagy a szemetet illetően). A természetvédelemnek is köszönhető, hogy Új-Zélandon máig olyan állatfajok élnek, mint sehol máshol a világban.

Városaik hasonlóan csodálatra méltóak tisztaságukkal, rendezettségükkel. Bár a Wellingtonban található Parlament a helyiek szerint a világ legrondább épülete, a legtöbb épület tetszetős, mint például a „mézeskalács stílusban” épült pályaudvar Dunedinben.

Új-Zéland a „legek” országa is egyben. A dunedini Baldwin Street a világ legmeredekebb utcája, a Tongariro Alpine Crossing egyike a világ 10 legizgalmasabb gyalogtúrájának, magát az országot pedig már többször választották a világ legélhetőbb helyének.

Szép Bence és Nagy Tamás összeszokott előadóként adta egymásnak a szót, lendületesen, rengeteg humorral fűszerezve az úti beszámolót. Rengeteget tudtak volna még mesélni erről az élményekben oly gazdag nagy kalandjukról, de az idő szinte elrepült, és el kellett búcsúzniuk a hálás és lelkes közönségtől. Az érdeklődők azonban az utazás további eseményeit is megismerhetik az útról készült kisfilmsorozatban, mely elérhető a szepbence.hu oldalon. Bővebben

https://szepbence.hu/uj-zeland-utifilmek/

Február 22.

Minden évben nagy figyelmet fordítunk az idősek edukálására, az áldozatok világnapja alkalmából pedig szerencsénkre a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának szakelőadóival közreműködésével adhatunk vagyon- és kibervédelmi tippeket olvasóinknak. 2023. február 22-én sem volt ez másképp, amikor is számtalan gyakorlati példán keresztül vértezte fel a csalók ellen a jelenlévőket Pestiné Zélity Brigitta és Tanács László címzetes rendőr őrnagyok. Bővebben

A sajtó programról készített beszámolói: https://hiros.hu/figyelemfelhivo-eloadasok-az-aldozatok…/

Február 22-én nyitottuk meg a Pedagogia Sub Rosa Kulturális Egyesülettel közösen rendezett posztumusz kiállítást, emlékezvén városunk Pilinszky-díjas grafikus- és festőművészére, Bodri Ferencre, aki ebben az évben töltötte volna be 80. életévéet. Az eseményről a helyi sajtó is tudósított, mely beszámolókat az alábbi linkeken éri el. A fotókért hálás köszönetünk Banczik Róbertnek! Bővebben

https://www.baon.hu/…/bodri-ferenc-muveibol-nyilt…

https://hiros.hu/bodri-ferenc-emlekkiallitasa-a-katona…/

Február 21.

Örömmel vettük az Otthon Segítünk Alapítvány megkeresését, hogy február 21-én nálunk tarthassák meg a Kecskeméti Civil Fórum workshopját. Az esemény után szép számú civil szervezet érdeklődött, akik nemcsak elméleti, de gyakorlati tanácsokkal is gazdagodtak a négyórás eseményen, többek között, hogy hogyan növelhetik önkéntes toborzásuk hatékonyságát, illetve hogy hogyan tarthatók meg és motiválhatók a már hozzájuk csatlakozott, segíteni kívánó személyek. Bővebben

A programról készült sajtóbeszámolókat itt találja: https://www.baon.hu/…/az-onkentes-munka-ertekere-hivjak…

Hosszú munka eredményeként és a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatásával 2023. február 1-jén indult útjára a Katona József Könyvtár és a Kecskemétfilm Kft. közös munkájának eredményeként, a Petőfi nyomában című országos ismeretterjesztő játék a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A projekt jelentőségét hangsúlyozandó, 2023. február 21-én a három intézmény képviselője kerekasztal-beszélgetéssel avatta be a részletekbe a sajtó képviselőit. Bővebben

Ha kíváncsi sajtóközleményünkre, azt az alábbi linkre kattintva tudja elolvasni: https://bit.ly/3SvzNJn

Nagy örömünkre több sajtóorgánum is beszámolt az alkalomról. Ezúton is hálásan köszönjük, hogy tájékoztatták a játékról a lakosságot!

https://hiros.hu/elindult-a-petofi-nyomaban-cimu-online…/

https://www.baon.hu/…/petofi-nyomaba-eredhetnek-a…

https://mediaklikk.hu/…/2023/02/21/agenda-2023-februar-21/

Február 18.

Sokak örömére a Házasság heti rendezvénysorozat keretében Pál Feri atya tette tiszteletét könyvtárunkban, hogy a tartós kapcsolat ismérveiről és buktatóiról beszéljen az első pillanattól rendkívül lelkes közönségnek. A mentálhigiénés szakember előadását a szerelem szárba szökkenésénél, az úgynevezett „hormonális bumm” időszakánál kezdte. Ekkor egyes hormonok 10x-es mennyiségben vannak jelen a testben, ami az enyhe kábítószeres befolyásoltsághoz hasonló állapotot eredményez. Ez a másik iránti szűnni nem akaró sóvárgás, epekedés azonban minden törekvés ellenére legfeljebb 2-2,5 évig tarthat, ami után sok pár úgy hiszi – vendégünk hangsúlyozta, rosszul -, mégsem az igazit találta meg.

Pál Ferenc felhívta rá a figyelmet, hogy a szerelem bizonyos részei törvényszerűen mulandóak, mint amilyen a hormonális bumm is, más részei viszont törvényszerűen örök érvényűek, ha tetszik, ha nem. Utóbbinál példaként hozta fel a sokéves osztálytalálkozókon egymás mellé kerülő iskolai szerelmespárokat, akik ha akkoriban megélték a hormonális bumm időszakát, az agyi működésüknek köszönhetően sok-sok évvel később se tudnak az átéltektől elvonatkoztatni. Ha szeretnének, ha nem…

A mentálhigiénés szakember megnyugtatta a közönség soraiban ülőket, hogy a szerelemkor tapasztalt túlzó idealizálás teljesen természetes folyamat, mely segíti a realizálást, ahogy evolúciópszichológiai okokra visszavezetve a gyerek is eszményíti szüleit, hogy biztonságban érezze magát mellettük. Mindemellett a másik jó tulajdonságainak felnagyítása segíti a kötődés kialakulását, és hozzájárul az utódnemzéshez is. Tény azonban, hogy a szerelmesek ekkor egy autisztikus, regresszív állapotba kerülnek, mikor a külvilág semmivé foszlik, amikor csak a te és az én létezhet. Ezt a nagy Ő és az igazi mítoszt erősíti fel a kultúránk is, ami miatt egyetlen személytől várjuk el, hogy minden vágyunkat teljesítse, pont mint a csecsemő az édesanyjától. A Semmelweis Egyetem kutatása szerint azonban a magyar felnőtt lakosság 70%-a nem tud biztonságosan kötődni, ami problémát okoz a kapcsolatokban.

A hormonális bumm lecsengésével az idealizált kép helyébe a démonizált kép lép, mely éppen az előbbi ellentéte, mikor csak a rosszat vagyunk képesek meglátni a másikban. Erre az időszakra jellemzőek a kommunikációs problémák, a parttalan viták, az egymás közti párbeszéd elmaradása, ami majd magával hozza a képzettulajdonításokat. Pál Ferenc atya rámutatott, mikor egy kapcsolat ebbe a fázisba érkezik, nagyon megugrik a válások és szakítások száma, hiszen a jó tulajdonságok háttérbe szorulnak, és sokan szinte lehetetlennek látják a másikkal való együttélést.

A cél az, hogy a kapcsolat ezek után a harmadik szakaszba lépjen, melyben a felek képesek reálisan látni a másikat. Ennek elsődleges feltétele viszont egy másik eszményítés, az önidealizálás megszűnése. A mentálhigiénés szakember felhívta rá a figyelmet, az a taktika, miszerint a kapcsolat jobbá tételét csakis a másik erőfeszítéseitől tesszük függővé, mi pedig karba tett kézzel várjuk, hogy nekünk jobb legyen, egy csecsemő taktikája, mely két érett felnőtt ember között nem működik. Ahhoz, hogy hosszú távon boldog kapcsolatban élhessünk valaki mellett, saját magunkon is sokat kell dolgoznunk, hogy a másiknak igaz társa lehessünk. Az idealizálás lecsengésétől pedig nem kell félni, mert azt követően, már a realitás talaján állva is képesek leszünk meglátni a másikban a szépet és a jót.

Bővebben

Február 16.

2022-ben megfogadtuk, az akkor először megrendezett Ketten az úton című, egy híres-neves kecskeméti házaspárral folytatott beszélgetésünkkel hagyományt teremtünk, és azt ezt követően, a Házasság hete alatt, minden évben megismételjük. Akkor egy színhészházaspár (Danyi Judit és Hegedűs Zoltán) volt a vendégünk, akikkel Kriskó János beszélgetett. Most fordult a kocka, és éppen az ismert tévés arc és felesége került a kérdezettek székébe, akiket egy betegség miatti személycsere után végül Füzi László, az immáron könyvtárunkban helyet kapó Forrás főszerkesztője kérdezett.

Bár Kriskó János és felesége, Kriskóné Dávid Mária szülőföldje viszonylag közel esett egymáshoz, csak Kiskőrösön (stílusosan egy könyvtárban) volt szerencséjük egymással először találkozni. Akkor, ott, 48 évvel ezelőtt dőlt el a sorsuk a János nagybátyja által szervezett klubnak köszönhetően, mely utat azóta is kéz a kézben, együtt róják. Kapcsolatuk valódi próbája volt az a 1,5 év, melyet külön kényszerültek tölteni: Mária Szomathelyre került, ahol könyvtár-matematika szakon tanult, míg János Kiskőrösön vonult be katonának. Ez idő alatt intenzív levelezéssel tartották életben a kettejük közti lángot, melynek írásos lenyomatait, emlékeit ma is féltve őrzik.

Bár szívesen maradtak volna a nyugati határ közelében, végül egy, a családjukhoz jóval közelebbi városban, Kecskeméten vertek gyökeret, bár a munkavállalás mindkettejüknél igencsak nehézkesnek bizonyult. A Jánosnak felajánlott állást időközben betöltötték, aki ezért a megyei könyvtárban kezdett el dolgozni, de útja végül, egy városházi kitekintőt követően a Katona József Gimnáziumba vezette, ahol végre úgy érezte, megtalálta a helyét. Mária hozzá hasonlóan belekóstolt a könyvtári létbe, de az igazi hivatását az akkor alakuló új múzeum, a Népi Iparművészeti Gyűjtemény élén találta meg azt követően, hogy megszületett első gyermekük, Ádám.

Feladataik egyre csak szaporodtak gyermekeik születésével, János kezdődő televíziós pályafutásával és Mária továbbképzéseivel, azonban szabadidőből nekik sem lett több. Utólag visszatekintve egyikük sem tudja, hogyan voltak képesek akkoriban mindezt menedzselni, de a kettejük közti szövetség ezt az „erőpróbát” is kiállíta. Idővel természetes módon alakultak ki a kettejük közti kompromisszumok, és mindketten igyekeznek összetartani a családot, ami a XXI. században évről évre egyre nehezebb.

A hosszú, jó házasság titkának Mária a nehézségek ellenére is meg/fennmaradó alapvető vonzalmat érzi, de szerinte a szerencse ugyanúgy közrejátszik egy-egy pár hosszú távú együttmaradásában. János csak helyeselni tudott e válasz hallatán, melyet annyival egészített ki, hogy ő 45 év házasságban és 48 év kapcsolatban eltöltött év után is változatlanul lelkesedik felesége iránt.

Az eseményről a Hiros.hu is készült írásos beszámolóval: https://hiros.hu/ketten-az-uton-a-krisko-hazaspar-tortenete/

Bővebben

Február 11.

Bár a matematika szinte minden területen hasznosítható, mégsem használjuk ki eléggé az előnyeit, nem invesztálunk bele. Holott egy fontos kapcsolódási, áthidaló pont a tudomány és az ipar között.
A modern technológiák egyre inkább alapoznak a matematikai tudásra, ezért a matematikusok az egész világon keresettek, így fokozottan érdemes ezt a vonalat választani a továbbtanulásnál. Nemcsak logikus gondolkodásra tanít, de széles körű elhelyezkedést biztosít a munkaerőpiacon. Matematikusként szinte minden tudományterületen dolgozhatunk az autógyártástól kezdve a gyógyszerfejlesztésig, de még Nobel-, Oscar-díjat, vagy Bajnokok Ligáját is nyerhetünk, a Liverpool adatelemzőjeként.
Köszönjük szépen dr. Győrffy Lajosnak, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusának a lelkesítő előadást!

Bővebben

Február 10.

Február 10-én Hegedűs Ágoston, Kecskemét ‘Guszti bácsija’ a rózsanemesítés múltjáról tartott előadást népes növénybarát közönségének. A témát mondhatni a gyökerénél ragadta meg, aki nem más, mint a rózsanemesítés atyjá Geschwind Rudolf. Ő volt az az erdész, aki 35 évesen írta meg világhírű, a rózsanemesítésről szóló könyvét, élete során pedig nem kevesebb, mint 140 új rózsafajtát adott a világnak. Az ő örökségét vitte továb Peter Lambert és Jules Gravereaux nemesítők is, valamint, hogy ne csak urakat említsünk, egy hölgy, Marie Henriette, aki Geschwind 1910-es halálát követően megvásárolta a Korponai Rózsagyűjteményt, illetve lovagrendet is alapított.

Guszti bácsi felhívta rá a figyelmet, hogy nemcsak hazánkban, de Európa-szerete is az utóbbi 30 évben az egy- és kétnyári növények domináltak a közterek felvirágoztatásában. Holott ezek éves költsége 15x-öse a rózsáéknak, melyek akár 16 évig is ontják magukból a szebbnél szebb bimbókat. Vendégünk újabb elrettentő adatként említette meg azt a 3000 tonna vágott virágot (főként rózsát), mely csak a Valentin nap miatt érkezik hozzánk Afrikából, Etiópiából, és amelyet 10, ha nem kevesebb napot követően a szemétbe hajítunk. Fenntarthatóságról egyik esetében sem beszélhetünk.

Ezen az egynyári, kétnyári uralmon kívánt változtatni Hegedűs Ágoston, a Jó Föld termékcsalád gyártója a közterületeken meghonosítandó rózsakertekkel, hogy bizonyítsa, a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem drágább ezek telepítése és fenntartása. Ennek érdekében vett részt 2007-ben a hazai rózsatársaság megalapításának, csatlakozott a világszervezethez, majd hozta létre, a kecskemétiek legnagyobb örömére, a Boldogasszony Rózsakertet.

Az előadást követően a Gyenes Kertészet képviseletében Gyenes László mutatott be néhány, áprilistól megvásárolható fajtát a közönségnek, melyek rezisztensként hosszú távon varázsolják majd szebbé vásárlóik udvarait, erkélyeit.

A témával a Kecskeméti tv Kiemelő című műsorában is foglalkoztak, mely interjút itt hallgathatja meg: https://youtu.be/pq65pSwsgPk

Bővebben

Február 9.

A Kárpát-medencét keresztül-kasul bejáró, Pro Hungarica-díjas versvándor, Tóth Péter Lóránt két költőóriásunk, Arany és Petőfi kérészéletű, ám annál őszintébb barátságának pillanatait villantotta fel február 9-én a nagyérdemű előtt. Bár e nagy magyarok osztoztak a színészi karrier iránti elhivatottságukban (melyben egyaránt csapnivalónak bizonyultak, emlékeztette közönségét az előadó), nem is lehettek volna egymástól különbözőbbek. Petőfi Sándort valóságos rocksztárként ünnepelték, aki fürdőzött a sikerben, míg Arany János a végletekig kritikus volt saját magával szemben, aki még az ovációval fogadott Toldit is ki akarta javítani. Ezért beszédes a mondás, miszerint: „Hallgatni Arany, beszélni Petőfi.”

A megsárgult pergamenlapokon kezdődő költőbarátságot Tóth Péter Lóránt e levelek szöveghű idézésével elevenítette meg, és ha azok úgy kívánták, színészi játékkal fűszerezte meg az előadást. A közönség előtt öles léptekkel fel, s alá járkálás, a nagy átéléssel szavalt versrészletek és az interaktív előadásmód mellett valósággal sugárzott vendégünkből a téma iránti elkötelezettség, ami hamar átragadt a közönségre is.

Ha videó formájában Ön is részesülne az élményből, pár héten belül minderre lehetőséget biztosítunk. Bővebben

Január 28.

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház jóvoltából január 28-án a Világgá mentem című verses játékot tekinthette meg a közönség Jankovics Anna rendezésében és előadásában. A darab mind a szülők, mind a gyermekek számára aktuális, fontos témákat feszegetett, többek között barátságról, családról, párkapcsolatról és válásról, mindezt viccesen, látványosan, a gyerekek nyelvén. A résztvevők arcát fürkészve úgy tűnt, mind a kicsiket, mind a nagyokat el-elgondolkodtatta egy-egy jelenet, így reméljük, a szűk egyórás szórakozás mellett hosszú távon is profitálnak majd az előadásból.

Bővebben

Január 26.

Minden túlzás nélkül állítjuk, hogy a gyerekek imádják robotika foglalkozásainkat. Csütörtökönként a kezdő, programozni vágyókat, míg szombatonként az építő kedvű gyerkőcöket várjuk 15 órától könyvtárunk I. emeleti Kreatív stúdiójában. Kedvcsinálóként nézze meg a Kecskeméti tv összefoglalóját, melyet ezúton is hálásan köszönünk!

Könyvtári robotóra: http://web.kjmk.hu/kjmk/reg/robotora.aspx

Robotépítők: http://web.kjmk.hu/kjmk/reg/robotepitok.aspx

Bővebben

Bár még hónapok vannak hátra a Jane Goodall Intézet Passzold vissza, tesó! tavaszi kampányáig, hozzánk bármikor behozhatja felesleges mobiltelefonját, GPS-ét, táblagépét és annak kábeleit. 

Az immáron 5 éve folyó akció keretében eddig 5 tonna használaton kívüli elektronikai eszköz gyűlt össze, mellyel az intézet a csimpánzok és gorillák élőhelyének megóvását támogatja. Tegyünk együtt egy élhető jövőért! 

Bővebben

Újra örülhetnek a kitűzők nagy rajongói, ugyanis megérkezett hozzánk a MME Magyar Madártani Egyesület friss szállítmánya. Amennyiben szívesen támogatná a szervezet természetvédelmi munkáját, az 1000 forint értékű adományáért cserébe most a képen szereplő állatok közül válogathat.

Bővebben

Január 26-án az Utazók a könyvtárban sorozatban Szebellédi Tamás, még a magyar kultúra napjának szellemében, Bécs magyar emlékeit mutatta be. Miután elárulta, miért nevezik a magyarok az osztrákok fővárosát Bécsnek, és hogy honnan származik ez a szavunk, a közönség megtekinthette többek között Széchenyi István szülőházát, a Szent István-székesegyházat a magyar uralkodó, Szent István ereklyéjével, a Fogadalmi templomot, melyet Libényi János Ferenc József elleni sikertelen merénylete után építtettek, a régi városházát, melynek udvarán végezték ki a Wesselényi-összeesküvésben résztvevő Nádasdy Ferencet, valamint a Kincstárat, mely számtalan Magyarországról elhurcolt kincset őriz. Természetesen minden bemutatott épületnek, szobornak, tárgynak megvan a maga története, melyet az előadó szintén megosztott közönségével.

Bővebben

Január 21.

Szűk, családias légkörben zajlott a Helen Doron Kecskemét mai angol baba-mama foglalkozása, ahol a legkisebb csöppség csupán 4 hónapos volt. Ha Ön is szívesen csatlakozna hozzánk, február 25-én (szombaton) 10 órától megteheti. Azonban ne feledje, a részvétel feltétele az előzetes regisztráció!

Bővebben

A magyar kultúra napja alkalmából Agócs Gergely PhD népzenekutató, népzenész, érdemes művész volt a vendégünk, aki előadásában a magyarság gyökereinek, hagyományainak fontosságára hívta fel a közönség figyelmét. Hangsúlyozta, hogy ezek ápolása és továbbvitele a magyar identitás válságával fenyeget bennünket (hozzánk hasonlóan a többi keresztény országot is), melyre, ha nem reagálunk, előbb-utóbb ugyanúgy ki leszünk szolgáltatva a mindenkor aktuális trendeknek, mint ami példának okáért a világzenében is megfigyelhető.

Agócs Gergely előadásában hangsúlyozta, bár rendkívül fontos, hogy fogyasztói legyünk a népi gyökereinket fel-felelevenítő tartalmaknak (legyen szó táncról, zenéről vagy énekről), ennél sokkal többet tehetünk, ha annak aktív gyakorlói is leszünk. Egy népzenekutató akkor szolgálja igazán saját kultúrájáját, ha nemcsak felkutatja az autentikus darabokat, de azokat hitelesen elő is adja a közönségnek; még jobb, ha a „forrás” (például egy falusi asszony vagy úr) kap nagyobb publicitást. Így mi is akkor tehetjük a legtöbbet nemzetünkért, ha nemcsak hallgatjuk a népszerű televíziós és rádiós műsorokat, de „velük együtt” énekeljük is régi népdalainkat. Vendégünk útravalóul csak annyit kért, hazatérve mindenki kérdezze meg barátjától, családtagjától, hogy hogy van, mert az igaz értékek és szokások továbbvitele ezekben a mikroközösségekben valósulhat meg, mely kapcsolatainkat ugyanúgy ápolnunk, gondoznunk kell. Bővebben

A Múzsa eseményről készített beszámolóját az alábbi linken tekintheti meg:

Egy fergeteges társasjáték nappal indította nálunk az évet a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete január 21-én. A 10-től zárásig tartó programon több mint 100-an fordultak meg, kicsik és nagyok egyaránt élvezték a változatos tábla, kártya és parti játékokat, valamint a 4 órakor startoló, beugratós kérdésekből álló kocsmakvízt. Februárban már a Szórakaténuszban várja az érdeklődőket a bőség zavara társasnap, márciustól viszont hozzánk is visszatérnek a profi játékmesterek, hogy havi egyszer, alkalmanként 4 órára biztosítsanak szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget könyvtárunk látogatóinak. Reméljük, akkor is ennyi nevetéstől és vidám beszélgetéstől lesz hangos a szombat délután. Bővebben

Január 20.

Kicsit sem csappant a lelkesedés HorgolÓra foglalkozásunk második alkalmára. Bitó Dóra könyvtárosunk a már megtanított kezdő- és láncszem után most a láncszemsorral és a rövidpálca öltési technikáját ismertette a résztvevőknek. Az élvezeteket, ez esetben a horgolás öltési „magasságait” bőven lehet még hová fokozni (félpálca, egyráhajtásos és kétráhajtásos pálca, hamispálca), amik bár elsőre bonyolultnak tűnhetnek, ígérjük, a gyakorlott kezek már-már tévénézés közben is tudni fogják a dolgukat. Kitartás, hiszen hogyan máshogy születhetnének olyan klassz figurák, amiket az első alkalommal bemutattunk?

Legközelebb február 17-én (pénteken) délután fél 4-kor találkozunk szokott helyünkön.

Bővebben

Január 19.

Füzi László, a Forrás főszerkesztője kötetismertetője (Sümegi György: Tóth Menyhért – Levelek, vallomások) során annak felépítéséről és a benne lévő Tóth István fotóművész által készített fotókról is beszélt. Ezt követően a szerző, Sümegi György a festőművész életrajzának mozzanataival színesítette a könyvbemutatót, hangsúlyozva a miskei Anteus szülőhelyéhez való erős, meghatározó kötődését és a festészettel kapcsolatos hitvallását: „ A fehér szín minden!”. Az est másik vendége Pécsi Györgyi, az MMA Kiadó ügyvezetője a kiadó nevében beszélt a kötet létrejöttéről. A nagy létszámú közönség – köztük sok helyi művész – az előadás idejére a Katona József Múzeumból kölcsönkapott három eredeti Tóth Menyhért-festményben is gyönyörködhetett.

Bővebben

Január 14.

Bősze Ádám január 14-i kecskeméti zenetörténeti sétáján helyi kötődésű komponisták – Kodály és Bartók mellett – Bodon Pál, Kacsóh Pongrác és Vásárhelyi Zoltán nyomába eredtünk, megismerve életük és működésük legfőbb területeit, miközben más művészeti ágak vagy tudományterületek világába és az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetbe is bepillantást nyerhettünk.

Bodon Pál Bécsben előbb zongorakészítést, majd zeneszerzést tanult, később a budapesti Zeneakadémián Koessler János növendéke lett. 1907-ben elkísérte Bartók Bélát egy erdélyi népdalgyűjtő útra, aki – tőle szokatlan módon – elismerően nyilatkozott három rondójának Bodon-féle áthangszereléséről. A kecskeméti zeneiskola-igazgató országos viszonylatban is nagy zenei szervezőnek számított: Bartók Béla egy levelében zongoristát ajánlott Bodon Pál figyelmébe azzal a megkötéssel, hogy biztosítsák számára azt a gázsit, amit Bartóknak szoktak.

Bősze Ádám elárulta magáról, hogy Kacsóh Pongrác leszármazottja. Koch Lajos úgy vélekedett Kacsóhról, hogy első látásra cinikus modorú, de rendkívül úri viselkedésű fiatalember volt. Az eredendően matematikával és fizikával foglalkozó komponista Kecskemétre is reálgimnáziumi tanárként került. A sikert számára a János vitéz hozta meg. Bősze Ádám felidézte Vásáry Tamás kapcsolódó viccét, mely szerint „Kukorica János is jobban tette volna, ha tovább tanult volna, mert akkor nem történt volna vele az, ami az ilyenekkel szokott. Ti. lemorzsolódott.”

Meghatottan és átszellemülten hallgatták a séta résztvevői a vasútállomás előtt, Kodály Zoltán emléktáblájánál a Huszt c. kórusművet Vásárhelyi Zoltán vezényletével.

Jókai Mór, bár zenét nem írt, a zenéről írt. Regényeiben, hasonlóan az angol Jane Austenhez, feltárulnak az olvasó előtt a 19. századi helyi zenei élet jellemzői: Jókai esetén, hogy mit jelentett a 19. századi polgárság, a magyar urak számára a kávéházi cigányzene. Szaffi c. műve pedig ifj. Johann Strauss Cigánybáró c. operettjének adta az alapját.

A séta utolsó állomása Vásárhelyi Zoltán emléktáblája volt, akire sokan karnagyként emlékeznek, de ő kiváló hegedűművészként járta be a világot azelőtt, hogy Bodon Pál hazahívta. Ekkoriban Magyarországon igen szerény kóruskultúra volt – Kodály Zoltán bízta meg Vásárhelyit, hogy „csináljon kórust!”. Bodon Pálhoz hasonlóan ő is szervezőjévé vált a kecskeméti zenei életnek. A régi zenére helyezte a hangsúlyt, ugyanakkor kortárs zenei (Bartók és Kodály) bemutatókat is színpadra vitt. Kodály Vásárhelyit „közönytörő embernek” nevezte, aki mellett nem lehetett úgy elmenni, hogy ne figyelt volna fel rá az ember.

Aki lemaradt a programról, nem kell szomorkodnia, mert a zenetörténész tavasszal újra városunkba látogat, hogy újabb állomásokat érintve folytassa a zenetörténeti sétát Kecskeméten.

Bekezdés

Január 13.

A könyvtár fenntartójának döntése értelmében jövő héttől már szerdánként is látogathatja könyvtárunkat. A keddi napokon továbbra is igénybe veheti Ablak-kölcsönzés szolgáltatásunkat. Bővebben

„Legyünk erősek a hitben, gyengédek a szeretetben.” S. Csoma János

Január 13-án került sor S. Csoma János Utóéletem című verseskötetének bemutatójára könyvtárunkban. Az egybegyűlteket Virág Barnabás igazgatóhelyettes és Deák Ernő, a Bécsi Napló munkatársa köszöntötte. S Csoma János erdélyi születésű költő, aki 1980-ban az akkori politikai környezet miatt mindent hátrahagyva elhagyta költözött el Magyarországról Ausztriába. 1983-tól a Bécsi Napló munkatársa, amely az ausztriai magyarok kulturális-közéleti lapja. Bár a művész azóta is külhonban él, máig otthonaként tekint Kecskemétre, ezért is lett a kecskeméti Katona József Könyvtár a kötetbemutató helyszíne, ahol barátai és ismerősei szeretettel üdvözölték. A költő 80.születésnapja alkalmából megjelentetett Utóéletem című verseskötetet prof. Dr. Turai Kamil méltatta, majd elhangzottak a költő „szösszenetei” Kató Zoltán előadásában, Szabó Sándor tárogatóművész közreműködésével.

„A legerősebbek hisznek, gyengébbek hinni akarnak, még gyengébbek hinni szeretnének.” S. Csoma János

Bővebben

Január 12.

Január 12-én Ács Imre gasztrotörténész, a Széchenyi István Technikum tanára tartott előadást a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjában Gasztronómia Petőfi korában címmel. Miután tisztázta a gasztronómia fogalom jelentését, bemutatta, hol és jellemzően milyen ételeket, italokat fogyasztottak Petőfi kortársai és maga a költő is. Megtudhattuk, mi volt a különbség a kocsma, a csárda és a kávéház szolgáltatásai, valamint közönsége között, mitől volt kurta a „kurta kocsma, hol állt és áll ma is a Kutyakaparó Csárda. Az előadást számos Petőfi-idézet gazdagította, de Ács Imre hangsúlyozta, Petőfi Sándor életművében nagyon perifériás helyet foglalt el az étkezés és az ételek témája. Valószínűleg azért, mert legnagyobb költőnk bizony sokat éhezett. Ahogy ő maga írta: „Nekem a sors mindig akkor ad kanalat, ha levesem nincs, és viszont.”

Bővebben

Mi köze Nemo kapitánynak és Leonardo da Vincinek a Star Trek Voyager sorozathoz? Ez is szóba került a legutóbbi Sc-ifi kedvelők találkozóján, ahol megcsodálhattuk a legfiatalabb vendégeink által gyártott csillaghajókat is. Beszélgettünk a hősöket alakító színészekről, a producerek és írók csörtéiről, a Delta kvadráns gonosztevőiről és az emlékezetes epizódokról. A szériához kapcsolódó könyvek, képregények, videojátékok és szobrok kínálatából is szemezgettünk. Következő alkalommal 2023. február 9-én 16.30-kor találkozunk, ahol témánk a Star Trek Enterprise sorozat lesz. Mindenkit sok szeretettel várunk egyre bővülő csapatunkba.

Bővebben

Tisztelt érdeklődő! Korábbi híreinket az eseménynaptárban láthatja és keresheti!