Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja

Kincsestár-örökség-tudástár címmel tartott előadást október 6-án a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjában Szőkefalvi-Nagy Erzsébet, a Somogyi-könyvtár egykori igazgatója, aki 1983-tól évtizedekig a Somogyi Károly Gyűjtemény kezelője volt.

Somogyi Károly esztergomi kanonok 1880-ban ajánlotta fel saját, 43.701 kötetből álló könyvtárát az árvíztől sújtott Szeged városnak, azzal a céllal, hogy a nemzeties irányú közművelődést és tudományosságot segítse. Ez a lett az alapja a mai megyei könyvtárnak. A gyűjteményből közel 10.000 kötetet az eredeti, főreáliskolai bútorzattal berendezett Emlékkönyvtárban helyeztek el.

Somogyi könyvtára valóban tudástár volt, koncepciózusan szervezett, rendszerezett gyűjtemény, mely az emberiség akkori teljes tudásanyagát tartalmazta. Somogyi igyekezett az összes tudomány összes alapművét megvásárolni a legszínvonalasabb kiadásban. Sokirányú érdeklődését, tudományos felkészültségét mutatja, hogy maga olvasta is ezeket a könyveket, sőt lapszéli jegyzetekkel is ellátta őket. Ezekkel a későbbi olvasóknak kívánt segítséget nyújtani a megértésben, de sok személyes jellegű megjegyzés is van bennünk, melyekből Somogyi Károly személyisége rajzolódik ki. Joggal állíthatja ezért Szőkefalvi-Nagy Erzsébet, hogy valószínűleg ő ismeri a világon legjobban az egykori zárkózott, tudós kanonokot, akinek önéletrajzi írása sajnos nem maradt fenn.

Az előadás második felében az előadó azt mutatta be, miért nevezi kincsestárnak a gyűjteményt. Könyveket természetesen nem hozhatott magával, viszont rengeteg képet, fényképet mutatok róluk, melyek mellé egy-egy történet is társult.

Többek között 36 ősnyomtatvány (1500 előtt szedésnyomással készült kiadvány) is van a gyűjteményben, ezekből az előadó a Schedel-krónikát mutatta be. A „Világkrónika” a korai könyvnyomdászat egyik leghíresebb, legpompásabb műve volt. Az 1500-as évek nyomtatványaiból olyan érdekességeket ismerhetett meg a közönség, mint pl. az 1557-es Csodák és előjelek krónikája, melynek egyik lapján leginkább egy rakétára emlékeztető rajza látható, vagy az 1550-es Cosmographie, melynek címoldalán a keresztény királyságok címerei közt a magyart is felfedezhette a gondos szemlélő. A későbbi évszázadok kiadványai közt szintén bőven vannak ritkaságok, különlegességek, melyeket most megismerhetett a közönség. Például a Szentpéterváron kiadott cirill betűs, 200 nyelvű szótár, amely Nagy Katalin cárnő megrendelésére diplomáciai céllal jött létre. A Marcus Antonius c. kétnyelvű kiadványt az teszi különlegessé, hogy Batsányi János és Szentjóbi Szabó László olvasgatták a kufsteini várbörtönben, akiknek kézírása is megtalálható az előzéklapon.

Szőkefalvi-Nagy Erzsébet estig tudott volna mesélni a gyűjteményről, mely nemcsak munkája volt több mint 30 éven keresztül, hanem szinte az élete is, de mint minden előadásnak, ennek is véget kellett vetni egyszer. Zárásul azonban még maradt egy személyes, tanulságos történet. Bővebben