Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja

A szentesi dúsgazdag parasztot, Bagi Józsefet (1800-1886) életében országszerte ismerték, mivel különcsége miatt a korabeli társasági lapok rendszeresen írtak róla. Emlékét tíz vármegyének közel száz faluja, városa örökítette meg anekdotákban, de a parasztnábob alakja megjelent az irodalomban is. Jókai Mór saját nevén szerepelteti a Jocus és Momus című kötetében, szerepel Tamási Áron: Hullámzó vőlegény című színpadi művében, és Mikszáth Kálmán több novellájának is főhőse.

Miután Bajtai Mária nyugdíjas tanár, a klub tagja röviden beszélt a téma irodalmi vonatkozásairól, Mesznéder Klára helytörténeti kutató mutatta be kutatásainak eredményét. Ő nem csak a fellelhető irodalmat olvasta végig, hanem felkereste a még élő leszármazottakat, emlékezőket, azt vizsgálva, mennyi lehet az igazsága a fennmaradt anekdotáknak és a szóbeszédnek. Csongrádon a 20. században évtizedeken keresztül kitartóan élt a „népnyúzó Bagi uram” képe. Annyira, hogy egyik leszármazottja, Bagi László néprajztudós a második világháború után még a Bagi Józseffel fennálló rokonsága miatt nem kapott állást. Sok életrajzi adat, tény viszont épp e negatív kép ellenkezőjét bizonyítja.

Mesznéder Klára nyomon követte a Bagiak kiterjedt családfáját is, és előadásában több híres kecskeméti leszármazottat mutatott be: Bagi László polgármestert, ifj. Bagi László helyettes polgármestert, Bagi Béla festőt; Bagi József építészt és Bagi Gyula színészt. Bővebben