Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja

A Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja február 6-án az 50 éve elhunyt kecskeméti-jakabszállási költőre, Sántha Györgyre emlékezett. A klub vendége volt Sántha Melinda, a költő unokája és Benkő Irén, a Sántha György Emlékkör alapítója, akik ismertették a költő életútját, méltatták költészetét, valamint a Sántha-Kör tagjai olvasták fel verseit.

Sántha György az 1930-as években már érett és országszerte elismert költő volt annak ellenére, hogy nem mozdult Kecskemétről. A „földközeli” élet hozzátartozott költészetéhez. Személyes kapcsolatot tartott azonban a nagy népi írókkal, és segítette fejlődését a kecskeméti pezsgő szellemi élet is. Ebben az időszakban jelent meg A toronyőr című és az Arany homokon nomád felhők alatt című verseskötete. Az „aranyhomok” ekkortól vált közszóvá. A baráti szálak ellenére Sántha hosszú távon nem tudott kitörni a vidéki létből, az ötvenes évekre már az irodalmi élet perifériájára szorult – méltatlanul. Már a magyar népi mozgalom költészetéhez tudott egyéni színeket hozzátenni, tudott egyedi lenni. Számára nem az idillbe menekülés lehetőségét jelentette a jakabszállási homokvilág, mindig együtt látta a tájat és az embert. Az ötvenes évektől pedig bibliai ihletésű, bonyolultabb kép- és formavilágú verseket írt.

Sántha Melinda – bár személyesen nem ismerhette nagyapját – a családi emlékezet révén személyes emlékekkel is gazdagította előadását. Elmondása szerint Sántha György kemény, tiszta jellemű, humorérzékkel megáldott ember volt, aki úri származása ellenére a szegények mellett kötelezte el magát.

A Sántha György Emlékkör havonta (legközelebb e hét pénteken 15 órakor) a könyvtárban találkozik, szívesen várják a csatlakozni kívánókat. Bővebben