DigiKomm – Barokk femina. Fake news és deepfake

Nemez Z. Márió hungarofuturista költeménye és Lichter Péter ez alapján készült kísérleti filmje, a BAROKK FEMINA „fake news esztétikát” használ. A hibrid műfajok alkalmazásán, a valóságos (pl. a költészeti/irodalmi és a történelmi) előzmények alapján teremt asszociatív folyamatokra építő poszthumán nyelvet. A kollázsszerű, újonnan születő nyelvezet, a mediatizált világ jelenléte, valamint az elbeszélő, Zoli gyarapodása, megsokszorozódása, ZoliZoliZolivá válása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az előadás végül ezt a címet kapta. Ezek a tulajdonságok ugyanis alapjaiban határozzák meg az álhíreket, az áltudományokat és a deepfake-t: erről szólt a DigiKomm 5.

A dezinformációs társadalomban az új platformokon nagy mennyiségben és gyorsan terjedő téves vagy szándékosan megtévesztő információ mellett egyre nehezebb megkülönböztetni a hitelest a hiteltelentől, a tényeket a véleményektől. Az előadásban lelepleztük a reptiliánhívők elképzeléseit a világunkat uraló gyíkemberekről, együtt kérdőjeleztük meg a lúgosító diéta mindenre kiterjedő gyógyító hatását. Melyek lehetnek azok az árulkodó jelek, amelyek segítségével felismerhetők az álhírek és az áltudományos tartalmak? Hogyan függenek össze mindezek az áltartalmak az összeesküvés-elméletekkel? Miért veszélyes az, ha online személyiségtesztek alapján akarjuk önmagunkat megismerni?

Az előadás utolsó részében a deepfake videók negatív és pozitív alkalmazási területeivel ismerkedtünk meg, amely során pár konkrét tippet is kaptak a résztvevők arra vonatkozóan, hogy milyen alkalmazásokat (például Faceapp, DALL-E 2, Google Arts and Culture) lehet kipróbálni ahhoz, hogy szórakoztató deepfake-ket készítsünk. Érdemes azonban megjegyeznünk azt, hogy Alice Csodaországa csak távolról olyan mulatságos, a szakemberek azt mondják, hogy nem érdemes „lecsúszni a nyúlüregbe”. Bővebben