Találkozások

Március 26-án délután 5 órakor folytatódott Kriskó János kulturális szakújságíró beszélgetéssorozata, a Találkozások, melynek vendégei ezúttal mindketten a zenei szakmából kerültek ki. Elsőként Csereklyei Andrea foglalt helyet a színpadon, akit az Előjáték Lear királyhoz című vígoperában, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban láthatott és láthat jelenleg is a közönség. Az énekművész családjának a művészet mondhatni a vérében van, így talán nem is meglepő, hogy Csereklyei Andreát úgynevezett zeneóvodába járatták. Innen egyenes út vezetett a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnáziumba, ahol tanára javaslatára a cselló lett a hangszere.

Kriskó János kérdésére válaszolva az énekművész elárulta, az éneklés vágya mindig erősebb volt benne, mint a csellón való játék, ezért nem bánta sosem, hogy az útja előbb több kórus, majd szólóéneklés felé vitte. A Zeneakadémián először a tanári pályát végezte el, majd ezt követően tanítói, Sándor Judit és Kaposi Margit javaslatára jelentkezett magánének szakra. Már viszonylag korán, gyerekként szerepelt kórustagként a Háry János operában, színházi pályája a későbbiek során még inkább kiteljesedett. Noha a Magyar Állami Operaházban csak néhányszor volt lehetősége fellépni, sosem érezte azt, hogy enélkül ne lenne elég színes a pályája, hiszen szerepeinek igen sokat köszönhet, többek között párját, Varga Donátot is.

Másodikként Hollókői Huba hegedűművész foglalt helyet a színpadon, akitől állítólag zenész szülei 4 éves korában megkérdezték, milyen hangszeren szeretne játszani, és ő magabiztosan a hegedűt választotta. Noha Miskolcon született és négyéves koráig Győrött lakott, zenei tanulmányait már a fővárosban végezte, felsőfokú tanulmányainak utolsó évében pedig Erasmusszal Finnországba utazott, ahol a hazai viszonylatokhoz képest igazi „luxus” várta. Mindössze másfél órás ügyintézés után megvolt a bankkártyája, a diákigazolványa, működött a telefonja, volt albérlete és megkapta a helyi zeneakadémia kulcsát is, amely azt jelentette, hogy a nap 24 órájában volt bejárása az épületbe, ahol térítésmentesen gyakorolhatott és készíthetett magának felvételeket.

A karmesterség rejtelmeibe Jorma Panula vezette be, akit azóta is példaképként tisztel, és lehetősége szerint igyekszik minél többször meghívni Kecskemétre, hogy a hazai közönség is láthassa. Hollókői Huba a teremben jelenlévők legnagyobb örömére beszélt japán feleségéről, akivel még Budapesten, a Zeneakadémián ismerkedtek meg. Esküvőjükre Japánban, a világörökség részét képező Icukusimai szentélyben került sor, ahol a helyi tradíciók nem kevés kihívás elé állították a magyar karmestert. Hollókői Huba kérdésre válaszolva bevallotta, japánul továbbra sem beszél túl jól, de elnézést kérni és dicsérni a finom ételt már kiválóan tud. Noha sokan gondolják azt, hogy nehéz maximálisan megfelelni a helyi szokásoknak, a vendég megjegyezte, felesége családja szerencsére kevésbé rigorózus e téren, azonban, ha valaki biztos tisztelettudó szeretne lenni, érdemes egy 5 éves japán kislány szintjén beszélnie, ha a szigetországba látogat. Bővebben