Bősze Ádám: Gombák és növények

Első hallásra bizarrnak tűnhet, hogy egy zenetörténész gombákról tart előadást. Június 24-én a Katona József Könyvtárban Bősze Ádám mégis erre vállalkozott. Mint mondta: a zenetörténetben az a jó, hogy mindenre lehet példát találni: létezik trombitagomba, lisztgomba, haranggomba és csengettyűgomba is.

Az előadás kapcsán megtudhattuk, hogy John Cage annyira szerette a gombákat, hogy amikor a szombathelyi Bartók-szeminárium vendégeként Magyarországra látogatott, gombaszedést szerveztek számára az Őrségbe. Bár az amerikai zeneszerző a japán haikuk között is lelkesen kutatta e különös élőlényeket, egyetlen művet sem komponált a tiszteletükre.

Bősze Ádám egy fotóval szemléltette Balázs Béla naplójának egy bejegyzését, amely a „vissza a természethez” gondolat 20. század eleji, Bartók és Kodály által megvalósított változatát idézte meg. Ez jól illeszkedik a népzenegyűjtést elindító „csak tiszta forrásból” eszméjéhez is.

Sajnos a gomba halálos fegyver is lehet – nemcsak közvetetten, mint Shostakovich Kisvárosi Lady Macbethjében, ahol Katyerina patkányméreggel kevert gombapaprikást ad Borisznak. Mozart kortársát, Johann Schobertet hiába próbálták meggyőzni, hogy az általa szedett gombák között mérgező is akad, ő megingathatatlan maradt magabiztosságában, és eltántoríthatatlan attól, hogy levest főzzön belőlük. A jóízű lakomának a zeneszerző, felesége, egy kivételével valamennyi gyermeke, valamint orvos barátja is áldozatául esett.

Az észt zeneszerző, Lepo Sumera Gombakantátájának szövegét ehető és mérgező gombák latin neveinek felsorolása adja. Az utóbbi csoportot a Timor (Félelem) című tétel tartalmazza, amelyben egy ponton világossá válik a hallgató számára, hogy a gombákat elfogyasztották – így a végére nem marad senki, aki beszéljen. Csupán az óra ketyeg. Bővebben