Csányi János (Kecskemét, 1788. március 30.—Kecskemét, 1870. június 29.) városi tanácsnok, főbíró. Apja, Cs. János iparos, fia neveltetéséről elismerésre méltó módon gondoskodott. Elemi iskoláit Kecskeméten, középiskoláit Pesten végezte, majd a debreceni kollégiumba került. 1810. szeptember 10-én esküdött fel ügyvédnek, 1820-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott szülővárosában. 1820. november l-jén lépett Kecskemét város szolgálatába tiszti főügyészként. 1826. novemberben tanácsnoknak választották, 1826-tól 30-ig főjegyzői feladatokat is ellátott. Abban az időben volt Kecskemét egyik vezetője, mikor a város polgárai között — a 20-as, 30-as években — egyenetlenség támadt. 1841-ben főbírónak választották. 1844-ig volt a város első embere, majd ismét tanácsnok volt 1848-ig. A 48-as törvények alapján megtartott tisztújításon újra főbírói tisztre emelte a nép bizalma. A forradalom és szabadságharc idején is higgadt, megfontolt vezetője volt Kecskemétnek. 1849. júliusban a városba bevonuló osztrák tábor dühétől, a feldúlástól és kirablástól mentette meg Kecskemétet. 1851-ig volt főbíró. 1851-ben a járásbíróság elnökévé nevezték ki. Ezen a poszton sem volt vakon engedelmeskedő híve a hatalomnak, mindig a város érdekeit tartotta szem előtt. Egyetlen rendeletet sem foganatosított addig, amíg annak hátrányáról fel nem világosította a feljebbvalóit. Gyakran kapott ezért rendreutasítást. Olyannyira, hogy amikor a bíróságot 1854-ben újjászervezték, Csányit mellőzték, noha kitűnő jogász és nagy törvényismerő volt. 1855. november 24-től 1861. januárjáig bizalmi tanácsnoka volt a városnak. 1861. február elején a nép szavazata a polgármesteri székbe juttatta. 1862-ig volt polgármester, majd 1862. decembertől 1866-ig ismét a városi tanács tagja. 1867 elején nyugdíjazták, mert szélhűdése miatt hivatalát nem tudta ellátni. A tanács érdemei elismeréseként életfogytiglani nyugdíjat biztosított számára. Nemcsak irányította a várost, de gondoskodott arról is, hogy az utókor megismerje az akkori Kecskemétet. Cikkeket írt a Társalkodóba, a Tudományos Gyűjteménybe, a Vasárnapi Újságba. Ő írt először életrajzot Katona Józsefről, akinek hivatali főnöke volt; javaslatot tett műveinek kiadására, ez ügyben Erdélyi Jánossal levelezett. Fiatal korában kísérletet tett a drámaírásban is. — F.m. Kecskemét város pecsétjéről, Tudományos Gyűjtemény 1840, 8. sz.; Kecskemét a mint van, Társalkodó 1840, 17-22. sz.; Katona József, Társalkodó 1840, 43. sz., újból = Katona Emlékkönyv, Kecskemét, 1930; Kecskemét és tanintézetei, VÚ 1857. márc. 29. — ír. KNKN 1893; T. Erdélyi Ilona: Katona József műveinek első kiadói tervéről, Fo 1991, 11. sz. (Cs.J. két, Erdélyi Jánosnak írt levelével). (PF.M.)
