95. Ünnepi Könyvhét – Alak a térben: Benes József művészetéről – kötet- és kiállításmegnyitó

Június 12-én Prof. Dr. Sztachó-Pekáry István Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere nyitotta meg beszédével a 95. Ünnepi Könyvhét kecskeméti programjait, kiemelve, hogy ilyenkor még a nem olvasók figyelmét is sikerül a könyvek felé fordítani. A könyvbemutatót megelőzően az est házigazdája, a Forrás folyóirat főszerkesztője, Füzi László beszélt a teremben helyet kapó kiállításról, melynek darabjai részben a Cifrapalotából (Benes József özvegyétől), részben magánkézből kerültek át ideiglenesen a Nagyterembe, ami mellé vitrinekbe gyűjtöttek össze dokumentumokat és köteteket, melyek segítségével végigkövethető Benes József pályafutása.

Kezdésként a Hommage à Benes József című 13 perces filmrészletet tekintette meg a közönség, melyben az akkor negyvenéves művész vallott ars poeticájáról, technikáiról és arról, miképp is tekint ő saját magára és a műveire. Ezt követően a színpadon helyet foglaló három vendég, Virág Gábor, a Forum Kiadó igazgató-főszerkesztője, Faragó Kornélia irodalomtörténész és egyben a kötet szerkesztője, valamint Gaál József festőművész beszélgettek az est apropójáról, a frissen megjelent Alak a térben – Benes József művészetéről című gyűjteményről. A kötet az 1960-as évek elejétől tartalmaz összesen 65 szöveget 40 szerzőtől, amit több mint 130 illusztráció kísér. A kiadó igazgatója elárulta, ezzel a kötettel hűek maradtak ahhoz a célhoz, hogy a képzőművészetet és az irodalmat valamiképp képesek legyenek összefűzni, amely vállalkozás ez esetben egy hosszú évekig tartó munkát foglalt magába.

A köteten aktívan dolgozó Faragó Kornélia Füzi László kérdésére kifejtette, noha egy kész korpuszt kaptak a Benes családtól, ahhoz még sok más szöveget gyűjtöttek össze, melyek kritikai, értelmező nyelven íródtak, kizárva ezzel a szépirodalmi írásokat a gyűjteményből. Az irodalomtörténész hölgy a közönségnek kifejtette, Benes vajdasági és vajdasági szerb fogadtatása nehezen indult, mert noha a kritikusok nagy reményeket fűztek hozzá, nem igazán tudták ennek miértjét megindokolni. Gaál József, aki 1984-ben a makai művésztelepen találkozott először Benes Józseffel, hangsúlyozta, szerinte ez a kiadvány jó bizonyíték arra, hogy érdemes Benes munkáját kutatni, mert mind az európai, mind a nemzetközi festők közt nagy szerepe és jelentősége van.

Kérdésre válaszolva Faragó Kornélia elmondta, bár az utóbbi tíz évben voltak törekvések a vajdasági településeken, hogy Benes neve és ismertsége a fiatalok körében is megmaradjon, és habár az ő munkáiból rendezett kiállítások a legtöbbször teltházasok voltak, összességében elmondható, hogy a művész csak egy bizonyos kor felett van benne az emberek köztudatában. Mivel Benes Józsefről szóló monográfia az esten résztvevők tudta szerint nem készül, zárásként Füzi László reményét fejezte ki, hogy ezt idővel valaki pótolni fogja, hiszen Benes az egyetemes magyar művészet szerves része. Bővebben