96. Ünnepi Könyvhét: Pandur Petra: Forradalom a színpadon – könyvbemutató

A 96. Ünnepi Könyvhét záróeseményén volt kollégánk, Dr. Pandur Petra színháztörténész Forradalom a színpadon című kötetét ismerhették meg az érdeklődők, akit Kriskó János kulturális szakújságíró kérdezett kezdeti éveiről és publikációiról. Vendégünk elárulta, már iskolás éveiben inspirálóan hatottak rá a diákszínjátszó körök, Szabadszálláson Török László, Kecskeméten pedig Sárosi Gábor volt meghatározó hatással a pályájára. A Pécsi Tudományegyetemre már célzottan jelentkezett, hiszen kifejezetten olyan felsőoktatási intézményt keresett, ahol van külön színháztörténet-specializáció. Itt ismerte meg Prof. dr. P. Müller Péter irodalom- és színháztörténészt, valamint a kortárs előadóművészetet kutató és gyakorló Dr. Rosner Krisztinát, akiknek szakértő útmutatásával mélyedhetett el az általa oly szeretett témá(k)ban.

Doktori disszertációját eredetileg a XX. századi történelmi traumákból szerette volna írni, de mivel ezek külön-külön is egy-egy kötetnyi témát ölelnek fel, a kör 1956-ra szűkült le. Pandur Petra könyvében azokat a színházi feldolgozásokat vizsgálja, amelyek 1989 után születtek – például Örkény István Pisti a vérzivatarban, vagy Nádas Péter Találkozás és Teremtés című műveit. Munkáiban azt elemzi, hogy ezek az előadások milyen emlékezési módokon, történelemszemléleten és kifejezőeszközökön keresztül segítik az 1956-os forradalom traumáinak feldolgozását. Mivel a Kádár-korszakban még mintegy kollektív amnézia övezte ’56-ot, nem meglepő módon a témát elsőként feldolgozó események még kivétel nélkül heroikusnak tekinthetők. A színháztörténész meglátása szerint 2006-ban jelentek meg az első művek, amelyek már feldolgozó jelleggel voltak képesek nyúlni a témához, amelyek már az oral history történeteiből is merítettek, illetve akad köztük közösségi színházi alkotás is.

Pandur Petra hangsúlyozta, Aleida Assmann emlékezettipológiáját alkalmazva emelt be és zárt ki bizonyos színházi feldolgozásokat a kutatásából, így például egyes Vidnyánszky Attila-művek hiába szólnak ’56-ról, az előbbi miatt mintegy csak említés szintjén jelennek meg. Ausztriai tartózkodása miatt jelenleg az osztrák–magyar dráma kapcsolata érdekli leginkább Pandur Petrát, így egy következő publikációjában is nagy eséllyel ezzel a témával fog foglalkozni. Bővebben