A korona ékköve – II. Erzsébet 100 éve – 3. rész

Az előadás rávilágított arra, hogy a brit uralkodók és a média viszonya már jóval Erzsébet királynő előtt formálódni kezdett. V. György 1932-es karácsonyi rádióbeszéde – amelyet Rudyard Kipling írt – új korszakot nyitott. Halálának körülményei is a média szerepét mutatják: 1936-ban orvosa azért alkalmazott rajta kéretlen eutanáziát, hogy a halálhír a tekintélyes Times-ban, ne pedig az alacsonyabb rangú, délutáni bulvárlapokban jelenjen meg.

Utóda, VI. György számára a nyilvános megszólalás jelentette a legnagyobb kihívást – beszédhibájának leküzdését A király beszéde című film is feldolgozta, a valóságnál némileg optimistábban.

II. Erzsébet már gyermekkorától a nyilvánosság előtt élt: 14 évesen, 1940-ben mondta el első rádióbeszédét a háború idején. Koronázását világszerte élőben közvetítették, ugyanakkor az 1950-60-as években beszédeit gyakran érte kritika, hanghordozását sokan tartották távolságtartónak vagy kioktatónak.

A királynő karácsonyi beszédei hagyománnyá váltak – egyetlen kivétellel: 1969-ben a BBC egy éven keresztül forgatott dokumentumfilmje miatt maradt el az üzenet, mert úgy érezték, a királyi család már túlságosan jelen van a médiában. 1992-ben hasonló, de sokkal őszintébb film készült Egy év a királynő életében címmel.

A média és a királyi család kapcsolata az évtizedek során jelentősen átalakult: a kezdeti lojalitást felváltotta a kritikusabb, olykor bulváros megközelítés. Margit hercegnő magánélete és a társadalmi változások is hozzájárultak ahhoz, hogy a királyi család egyre inkább a nyilvánosság fókuszába került.

A királynő alakja a populáris kultúrában is meghatározóvá vált:

Audiencia – színdarab Helen Mirren, Budapesten Halász Judit főszereplésével;

A királynő – film a címszerepben szintén Helen Mirrennel;

A korona – Netflix sorozat II. Erzsébet életének dramatizálható, és Nagy Britannia történelmének a királynőhöz kapcsolható történeteiből, kiváló színészekkel, de olykor kissé feltupírozva és kiszínezve a valóságot;

A királynő olvas (Alan Bennett) – melyben a regényhős olvasmány élményeiről osztja meg véleményét.

Külön emlékezetes a gyémánt jubileumra készült kisfilm, amelyben a királynő humorát is megmutatja – amikor Paddington társaságában teázik, retiküljéből pedig egy lekváros szendvicset vesz elő.

Az előadás egyik legfontosabb tanulsága, hogy II. Erzsébet úgy tudott a modern médiavilág középpontjában maradni, hogy közben végig megőrizte titokzatosságát: ritkán árulta el személyes véleményét, így alakja mindvégig izgalmas és értelmezésre nyitott maradt. Bővebben