DigiKomm – Vad kert utópia: Utópikus és disztópikus világok

Az előadás során a természetben megnyilvánuló, utópikus világ megteremtését célzó művészeti aktusból, az invazív fajokból létrehozott kertből indultunk ki és a digitális metaverzumok világába érkeztünk. Időutazásunk alatt több irodalmi művet említettünk, ilyen volt Morus Tamás „Utópia” (1516), Karinthy Frigyes „Utazás Faremidóba” (1916) és Aldous Huxley „Szép új világ” (1931) című műve…

Az egyik legtöbbet idézett disztópia George Orwell „1984” (1948) című munkája. Ki ne hallott volna már a mindent látó Nagy Testvérről? Az orwelli világ darabkáira bukkanhatunk Ma Po-Jung „A csend városa” (2016) című novellájában is, amely az online világ feletti totális hatalmi kontroll megvalósulását vizionálja kritikáját adva ezzel a kínai kreditrendszernek is. A mottója lehetne: „Használj egészséges nyelvet!”, amely szerint kizárólag bizonyos szavak és kifejezések alkalmazhatók.

Simon Stålenhag „Elektronikus állam” (2017) című műve a totalitárius technodiktatúra disztópikus világába kalauzol: „Maradj mindig online.” A művészkönyv különlegessége, hogy zenei és képi elemeket is magában foglal.

Az utópiák, csakúgy mint a disztópiák elgondolkodtatnak azon, hogy vajon tényleg érdemes-e a barátainkkal egy metaverzumban, például a Horizon Venues-ban találkozni úgy, hogy mindeközben mindenki a saját kanapéján marad fején egy VR-szemüveggel. Bővebben

Olvass bele a Jövőbe, olvass Galaktikát! URL: https://galaktika.hu/megjelent-az-idei-elso-galaktika/