Fent s alant – Füzi László 70

Március 18-án egy kötetbemutatóval egybekötött ünnepségen köszöntöttük a Forrás főszerkesztőjét, Füzi Lászlót, aki három nappal korábban ünnepelte 70. születésnapját. Az alkalmon köszöntőt mondott intézményünk vezetője, Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet, aki emlékeztette a jelenlévőket, hogy a folyóirat szerkesztősége jó ideje már a Katona József Könyvtár kötelékében működik, az inspiráló közös munka során pedig rendkívül sokat tanulhattunk már egymástól és egymásról. Kecskemét Megyei Jogú Város nevében Bán János alpolgármester szólította meg az ünnepeltet, aki hangsúlyozta, kevés település mondhatja el magáról, hogy az ott működő folyóiratot ilyen biztos kezű, elkötelezett és a minőség iránt elhivatott főszerkesztő vezeti. Szintén a mikrofonhoz lépett Sebestyén Ilona, a Nap Kiadó igazgatója, aki háláját fejezte ki, amiért Füzi László két szerkesztői munkát követően a Fent s alant című kötetével szerzőként is megkereste. Végül, de nem utolsó sorban Pál Sándor Attila, a Forrás szerkesztője köszöntötte a lapot vezető Füzi Lászlót az Élet és irodalomban megjelent publicisztikájával, valamint néhány mondattal keltette fel az érdeklődést a Forrás legfrissebb, márciusi lapszáma iránt.

Az eseményeket egy meglepetésprodukció is színesítette. A köszöntők után felsorakozott a Katona József Könyvtár Kórusa; a tagokVirág Barnabás vezényletével adták elő Kodály Zoltán János köszöntőjét, ezzel ajándékozva meg jelképesen kollégánkat. Az énekszót követően foglalt helyet a színpadon az est három főszereplője: Füzi László, a Fent s alant. Németh Lászlóról című kötet szerzője, Gróh Gáspár irodalomtörténész, valamint Kriskó János kulturális szakújságíró. Az irodalomtörténész hosszan beszélt a tanulmánykötet jelentőségéről, mely műfajából adódóan képes bemutatni Németh László sokszínűségét, akivel sajnálatos módon már egyre kevésbé foglalkoznak a fiatal kutatók.

A könyv kapcsán a szerző elmondta, noha a Németh László-életmű feldolgozottnak tekinthető, nem vethető el a szövegek újrakiadásának kérdése, ami jelen állás szerint megoldhatatlan. Gróh Gáspár ezt magyarázandó tette hozzá: valószínűsíti, hogy nem a szerző, hanem a főcenzor javította utoljára a szövegeket, melyekre Németh László kénytelen-kelletlen bólinthatott rá, így a jelenleg közkézen forgó korpusz semmiképp sem tekinthető teljesnek. Ennek kérdéskörével azonban bizonytalan, ki fog foglalkozni, hiszen a legfiatalabb Németh László-kutató is betöltötte már az ötvenedik életévét – tette hozzá az irodalomtörténész. Kérdésre válaszolva Füzi László elárulta, jelenleg nem érzi, hogy lenne még olyan Németh László-kötet, amelyet neki kellene megírnia, de egy képzeletbeli lexikon Németh László-szócikkének gondolata mindmáig foglalkoztatja.

A beszélgetés második felében Kriskó János a folyóirat kezdeti éveiről és a szerkesztőséghez fűződő kapcsolatáról kérdezte az ünnepeltet. Füzi László nem tagadta, hogy Ilia Mihály tanár úr biztos szerepet játszott abban, hogy vonzó lett számára a szerkesztőségi munka, de az még inkább vonzóvá tette a kecskeméti székhelyű lapot, hogy a ’70-es és ’80-as években sok tárgykörben lényegében a folyóiratok jelentettek biztos tájékozódási pontot. Mivel főszerkesztői munkájának kezdete egybeesett a rendszerváltással, mikor minden változóban volt, egyetlen céljuk a Forrás megőrzése, valamint az új kapcsolódási pontok keresése volt. Így tolódott el a ’80-as években még irodalmi, politikai színezetű lap irodalmi irányba, mert, ahogy az ünnepelt elárulta, a rendszerváltást követő politikai hullámzással lehetetlen volt lépést tartani. Talán a hangsúlyeltolódásnak, talán Füzi László személyének köszönhetően, de bárkit is szólítottak meg új, reménybeli szerzőként, lényegében mindenkinél nyitott kapukat döngettek, így az évtizedek során igen nívós nevek kerültek fel a lapban publikálók sorába.

Az esemény végén újabb meglepetésként dr. Bozsó Ferenc, az egykori Bács Terv Kft. igazgatója nyújtotta át ajándékát az ünnepeltnek, amely egy, az esemény plakátján is szereplő fotó realista rajz volt. Bővebben