Forrás 55 – A Forrás folyóirat jubileumi estje

Március 27-én több mint fél évszázados, 55 éve töretlen működését ünnepelte a könyvtárunkban működő szépirodalmi, szociográfiai és művészeti lap, a Forrás folyóirat. Indulását követően hamar komoly tiszteletre tett szert, olyan hazai folyóiratok magasságába emelkedve ezzel, mint a Tiszatáj vagy a Jelenkor. Nem véletlenül, hiszen szókimondása és szociográfiai érzékenysége miatt akkor és most is előszeretettel forgatják a kultúrára éhes művészetkedvelők. A Forrás eddigi munkájáról az állandó szerkesztők, valamint az aktuális, 2024. márciusi lapszám szerzői beszéltek Kriskó János jól irányzott kérdéseitől szárnyakat kapva.

Az alkalomra meghívást kapott többek között Juhász Tibor író, költő, akinek már többedjére jelent meg munkája a lapban; most a Miskolc-Lyukóvölgyben élő, mélyszegénységbe süllyedt emberek életéről készülő szociográfiájáról olvashatunk egy részletet. Őt követte a kézdivásárhelyi Fekete Vince József Attila-díjas költő, a Székelyföld című folyóirat főszerkesztő-helyettese, aki felidézte a Forrással való közös munka legemlékezetesebb pillanatait, majd felolvasta a nemrégiben elhunyt Kovács András Ferenc költő tiszteletére íródott egyik versét is.

Egykori szerkesztőként tiszteletét tette Füzi Péter, aki bár szakértelmével már az Akadémiai Kiadó csapatát erősíti, a mai napig szerepet vállal a lap képanyagának szerkesztésébe. Szintén jelen volt Pintér Lajos József Attila-díjas költő is, akinek, egészen hihetetlen módon, de a Forrás volt az egyetlen jegyzett munkahelye, ahonnan a Covid-járvány idején bár nyugállományba, de fontos, nem tétlenségbe vonult. Kriskó János kérdezte továbbá kollégánkat, Csenki Nikolettet is, aki a tanári állását cserélte többek között olvasószerkesztői pozícióra, mely azonban jó döntésnek bizonyult. 2017-ben csatlakozott a Forráshoz a szentendrei költői, Pál Sándor Attila, aki a tévképzeteket meghazudtolva úgy látja, saját generációja nemcsak forgatja a folyóiratot, de iránymutatónak is véli a XXI. századi publikáció nagy zajában.

Utolsóként a lap főszerkesztője, Füzi László foglalt helyet a Kriskó János melletti székben, aki számba vette a folyóirat eddigi életét, méltatta elődjeit, korábbi kollégáit, valamint szót szólt az eseményről egészsége miatt távol maradni kényszerült Buda Feri bácsiról is. Az este jó hangulatban, bizakodó jövőképet felvázolva ért véget, hiszen a Forrás főszerkesztője úgy látja, a lap működése a továbbiakban is biztosított, látva a sok lelkes és tehetséges fiatalt. Bővebben