- This event has passed.
Hol terem a magyar vitéz? Egri csillagok – kalandkönyv – bemutató
2023.06.06.. 17:00 - 18:00
Bár a 94. Ünnepi Könyvhét országos rendezvénysorozat hivatalosan csak csütörtökön veszi kezdetét, a mi programjaink már június 6-án, mintegy a nulladik napon elstartoltak a Hol terem a magyar vitéz? című kalandkönyv bemutatójával. A kötet szerzőivel Kriskó János televíziós szerkesztő-műsorvezető beszélgetett, aki nem átallott hangot adni aggályainak egyrészt a műfajiság miatt, másrészt annak tekintetében, szentségtörésnek minősül-e átírni Gárdonyi Géza vitathatatlanul kiválóan megírt Egri csillagok című regényét, mely neki régóta személyes kedvence. A burkolt kritikára Nagy Ádám tanulás- és ifjúságkutató elárulta, ő egyetért azon kijelentéssel, miszerint, ha egy történetet nem mesélnek el újra és újra, az előbb-utóbb a feledés homályába vész, mindazonáltal azt is hangsúlyozta, az újradolgozással nem volt szándékuk a mester helyébe lépni. A fiatalokat megszólítani azonban sokkal könnyebb az általuk létrehozott formátummal, melynek egységei nem hosszabbak egy-egy Facebook-bejegyzésnél, valamint a kalandkönyv lapozgatós technikája is némiképp hasonló az okoseszközökön bevett jobbra, balra, fel-le csúsztatásokkal.
Libor Zoltán középiskolai tanár, szociológus, aki a szöveg megalkotásáért felelt, elárulta, minden újraírás újraolvasással kezdődik, amit követően mérnöki végzettségéből fakadóan Nagy Ádám volt az, aki a gráfok segítségével létrehozta azt a sok-sok lehetséges történetszálat, melyen az olvasók elindulhatnak, hogy kiderítsék, hol is terem a magyar vitéz. Kriskó János kérdésére válaszolva Libor Zoltán kifejtette véleményét, miszerint egy szöveg újraalkotásához alapvetően nem bátorságra, hanem kreativitásra van szükség, amely ha kellően jól sikerül, talán felveheti a harcot a gyerekek olvasási hajlandóságának csökkenésével, már ami a klasszikus, kötelező olvasmányokat illeti.
A kalandkönyv műfajának előnye, hogy aktívan vonja be az olvasót a történetvezetésbe, aminek kapcsán Libor Zoltán kiemelte: nincsenek jó vagy rossz döntések, csak egyszerű választások, melyeknek azonban megvannak a maguk következményei, lévén olykor komoly morális dilemmák elé állítják az embert. Bár a könyv javarészt fikcióra épül, ahogy a szerzők fogalmaztak, nyomokban Gárdonyi Gézát is tartalmaz, még ha csak a korhű, általa használt kifejezések szintjén is.
Nagy Ádám kérdésre válaszolva kifejtette, a korábbi, hasonlóan újradolgozott Pál utcai fiúk az eddigi 5000-es példányszámával már jelent számára egyfajta visszaigazolást, hogy működőképes a műfaj, viszont ez még nem jelent garanciát arra, hogy ez az Egri csillagok újradolgozásánál is működni fog, hiába van meg benne egyszerre a Gárdonyi- és a kalandkönyv-feeling, fogalmazott. Libor Zoltán elmondta, a könyv egyszerre vonultatja fel a konzervatív értékeket és képviseli a progresszív irányvonalat, de éppen emiatt mindkét oldalról kaphatnak támadást a munkájukat illetően. Zárásként Nagy Ádám hozzátette, sok tartalék rejlik még a kalandkönyv témájában, hiszen már készül a Rómeó és Júlia, A kőszívű ember fiai és az 1984, de ezen túl is vannak bőven inspiráló lehetőségek, akár a Légy jó mindhalálig!-ban, akár az ókori klasszikusokban is, mint az Iliász vagy az Odüsszeia. Bővebben
A KTV beszámolója: https://hiros.hu/kalandkonyv-az-egri-csillagokbol/
