- This event has passed.
KAFF 2023 – Orosz István: Apakönyv – kötetbemutató
2023.06.22.. 10:00 - 11:00
Június 22-én, a KAFF 2023-es programsorozatának keretében, még egyszer, ezúttal más megközelítésben ismerhette meg a közönség Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező és író legújabb, a könyvtárunk gondozásában megjelent munkáját, az Apakönyvet. A beszélgetőtárs, intézményünk igazgatója, Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet kérdésére válaszolva vendégünk kifejtette, bár sejthető volt, hogy édesapja, Orosz László naplót írt, sem ő, sem testvére nem gondolta volna, hogy a valóságban ez ilyen nagy mennyiségű szöveget ölel fel. Mivel ezek egy átlagos naplóhoz képest irodalmi szintű írásoknak tekinthetők, valamint olyan szép kalligráfiával, mindenféle hibáktól és áthúzásoktól mentesen íródtak, Orosz István feltételezte, hogy édesapjának (akit könyvében mindvégig apuként emleget) talán nem lett volna ellenére, hogy ezeket később publikálják. Így vette a bátorságot, hogy ezeket saját emlékeivel kiegészítve publikálja a széles közönség számára.
Bár Orosz Istvánt már gyerekkorában könyvek vették körül, szándéka ellenére mégsem adta be jelentkezését az ELTE bölcsészkarára, lévén édesapja 1956-os meghurcoltatása miatt nem volt makulátlan a család háttere. Így került helyette az Iparművészeti Főiskolára, lévén az oda jelentkezők nem voltak kitéve olyan alapos politikai vizsgálódásnak, és hasonló irodalmi közeg vehette körül, mintha élete az eredeti szándékai szerint alakult volna. Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet kérdésére válaszolva vendégünk elárulta, a család mitológiájában mindig is édesapján volt a fókusz, akit egyke fiúként féltve óvtak és „körberajongtak” a rokonok, míg édesanyja négyéves korában elárvult, négy testvére mellett pedig jóval kevesebb figyelmet élveztetett. A grafikusművész megjegyezte, ennek ellenére a praktikus dolgokban, mint például a pénzügyi befektetések, mindig édesanyja került előtérbe, hiszen édesapja jóval óvatosabbnak, bizonytalanabbnak bizonyult.
Bár többször szóba került már, többek között az Apakönyv első bemutatóján is, hogy Orosz László Katona József-kutató milyen ellenérzésekkel viseltetett városa, Kecskemét iránt, ez a „fóbia” jelentősen átformálód(hat)ott benne az idők folyamán. Orosz István ezt bizonyítandó idézte fel azt a mérhetetlen szeretetet, amelyet a város lakói tanúsítottak a család iránt, akik Orosz Laci bácsi bebörtönzésekor ott segítették őket, ahol csak tudták. Például sokan a nagymamához fordultak, hogy készítsen nekik terítőt, melyekből néhány évtizede még rendszeresen viszontlátott Orosz István egy-két példányt, mikor egy-egy kecskeméti ismerőséhez látogatott.
Noha az Apakönyv nemcsak Orosz Lászlónak állít emléket, hiszen a szerző életének jelentős része is olvasható benne, Orosz István nem érzi küldetésének, hogy édesapjához hasonlóan napló formájában jegyezze le gondolatait és életének főbb történéseit. Előfordul ugyan, hogy időnként néhány eszmefuttatást lejegyezi magának, de főképp inkább az Utisz álnéven írt blogján jelentet meg írásokat, amit, ki-ki hogy értelmez, de talán még naplóféleségnek is tekinthető. A könyvbemutató végül egy szerzői felolvasással zárult, ami a könyv egy igen intim részébe engedett betekintést a hallgatóságnak.
Akinek nem volt alkalma még beszereznie az Apakönyvet, az ez ügyben forduljon könyvtárunk Kölcsönzési pontján dolgozó kollégákhoz! Bővbben
