Káli-Rozmis Barbara: Erzsébet mint császárné, feleség, anya – könyvbemutató

November 24-én intézményünk együttműködési megállapodást írt alá a Ferenczy Ida Egyesülettel, mely 2007 óta működik Kecskemét városában. A szervezet tagjai céljuknak tekintik, hogy ápolják Erzsébet királyné felolvasónőjének és egyben barátnőjének emlékét, a vele kapcsolatos dokumentumokat felkutassák, gyűjtsék, tevékenységét megismertessék a város és más települések lakóival, valamint, hogy Kecskemét Szentháromság temetőjében lévő síremlékét rendben tartsák. Első közös lépésként egy program szervezésében működtünk együtt, ahol az osztrák császárné és a magyar királyné életéről Káli-Rozmis Barbara, Erzsébet királyné kutatója beszélt a közönségnek.

Az előadó elárulta, Sissiről írott két kötetének megalkotásakor azokra inkább regényként tekintett, így sorakoztatott fel benne a főhősök mellett olyan mellékszereplőket, mint például Franciska fodrásznőt, Viktória királynőt, vagy éppen II. Lajost, hogy mindenki azonosulhasson egy-egy történelmi személlyel. A politika csak érintőleges szerepet kapott, helyette Káli-Rozmis Barbara sokkal fontosabbnak tartotta Erzsébetet emberként, házastársi és anyai szerepében egyszerre ábrázolni. Ennek kapcsán azonban kiemelte, nagyon fontos, hogy az ő életére ne a XXI. századi szokások és értékrend alapján tekintsünk, hiszen azok az idők folyamán jelentősen átalakultak. Az előadásban szó esett többek között a betegségben elhunyt elsőszülött kislányról, Zsófiáról, Andrássy Gyuláról, akit leginkább szerelmi vonatkozásban emlegetnek, ha Sisiről van szó, valamint Rudolfról, a harmadik gyermekről és egyben trónörökösről, akire Erzsébet elsősorban mindig jövendő uralkodóként tudott tekinteni.

Káli-Rozmis Barbara említést tett arról a Habsburg családhoz fűződő jóslatról (a soruk Rudolffal kezdődik, és azzal is fog végződni), melyről nem voltak hajlandóak tudomást venni, Ferenczy Idáról, Erzsébet egyetlen igaz bizalmasáról, valamint a Sissi által írásba foglalt és férjéhez intézett függetlenségi nyilatkozatról, mely akkoriban igen modern szemléletre vallott. Zárásként az Erzsébet királynőnek neki emléket állító intézményeket is felsorolta, kiemelvén, mi, magyarok, büszkék lehetünk rá, hogy már az 1900-as évek elején múzeummal tisztelegtünk előtte, míg Bécs csak majd’ 100 évvel később adózott emlékének. Bővebben