- This event has passed.
KAFF 2023 – Kertész Sándor: Buborékban beszélők. A magyar képregény 150 éve – könyvbemutató
2023.06.22.. 17:00 - 18:30
Június 21-én nyílt meg a Hírös Agórában (105-ös terem) az a képregénykiállítás, mellyel a másnap Kertész Sándor képregénykutatóval folytatott beszélgetés szorosan összefüggött és egy egységet alkotott. Az eredeti forgatókönyvet felülírván végül nem Bán János, az M5 csatornaigazgatója töltötte be a beszélgetőpartneri szerepet (lévén őt kötelessége máshová szólította), hanem a Hírös Agóra ifjúsági csapatának szakmai vezetője, a magát képregénybarátként definiáló Szabó Csaba foglalta el helyét a pódiumon. Az ő kérdésére válaszolván az est főszereplője visszaidézte: már az egyetemi évek alatt előszeretettel foglalkozott képregényekkel (ez olvasás és rajz formájában egyaránt megmutatkozott), de akkor ezekről gyakorlatilag még senki semmit nem tudott, és az 1980-as évekig szakirodalmi háttér sem állt rendelkezésére, hogy tudományos munkákkal támassza alá tervezett kutatómunkáját. Végül egy TDK dolgozat formájában sikerült felhívnia a figyelmet a témára, melyet később szakdolgozatként is elfogadtak, a munkaerőpiacra kikerülvén, újságíróként pedig úgy érezte, ezt a korábban tapasztalat hiányosságot valamiképp saját kezűleg szeretné pótolni.
Már a felvezető kérdésre érkezett válaszból is jól kitűnt, milyen hányattatott helyzet jutott hazánkban a képregényeknek: csak nemrégiben ismertek el önálló művészeti ágként, sokáig pedig tiltott műfajnak számított. Gyökerei egészen régre, az 1870-es évekig nyújtóznak vissza, egészen Jókai Mór vicclapjaiig, melyeket kezdetben híres magyar írónk írt és rajzolt, akihez később csatlakozott az eredetileg festőművész Jankó János, akire éppen emiatt ragadt rá a karikaturista titulus.
A két világháború közötti időszakban jelentek a mai értelemben vett képregények az amerikai piacon (a szöveget szövegbuborékokban szerepeltetve, nem képaláírások formájában, ahogy ez a hazai comics-előfutároknál sokáig tartotta magát), majd a második világháború utáni időszaktól egészen 1955-ig, lévén a szovjet kultúrát titulálták az etalonnak, a nyugatit pedig valósággal be akarták tiltani, senki sem mert ilyesmit a hazai lapokban közölni. A forradalmat követő évben ugrásszerűen megnőtt a magyar újságok száma, és mintha mindenki egyszerre ébredt volna rá a műfaj szerethetőségére, mindenhol (is) képregényeket kezdtek el közölni. Sokáig viszont csak a filmek népszerűsítésére használták, 1980-2000 között az amerikai comics-ok uralták a piacot, majd ezt követően nyerte el azt az elfogadottságot és megbecsültséget, hogy már szakmai berkeken belül is nemcsak beszélni lehetett róla, de tudományos munkákban is utaltak rá – tekintette át madártávlatszerűen a könyvbemutató két szereplője a magyar képregény 150 éves történetét.
A múltba tekintést követően Kertész Sándor képregénykutató hangsúlyozta, bár már kialakult egy képregényes fogyasztói réteg hazánkban is, ami indokolja az évi háromszori országos börzét (de már Kecskeméten is hódít a comics vásár!), még mindig egy szűk réteg, jellemzően a 30-as, 40-es korosztály az, amely igazán fogékony rá. Ezt nehezíti továbbá a fizetőképes kereslet hiánya is, hiszen míg idehaza 10-15-20 ezer forintot fizetnek a rajzolóknak oldalanként, addig Franciaországban egy fekete-fehér lapért akár 100 ezer forintot is megítélhetnek. Mindazonáltal, mivel a fiatalok fogékonyak a műfajra, egyre több történelmi témát dolgoznak fel képregényes formában, hogy látványos, képi formában edukálhassák az újabb generációkat. Az igazi fellendülés azonban még várat magára, holott alapanyagból és tehetségből nem lenne hiány.
Amennyiben lehetősége van rá, sietnie kell, ugyanis a beszélgetés anyagául szolgáló tárlat már csak ma, a Múzeumok Éjszakáján tekinthető meg éjfélig bezárólag. Bővebben
