Klebelsberg Kunó-emlékév

2026. március. 27-én, a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál programjaként került megrendezésre a Klebelsberg Kunó-emlékév keretében a Trianoni Szemle című folyóirat 2025. évi különszámait bemutató est. Az előadók egyike dr. habil Ujváry Gábor CSc, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár általános és tudományos főigazgató-helyettese, aki vetített képes előadásában részletesen ismertette a 150 éve született egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar tudományos és kulturális élet kiváló alakja életútját. Gróf Klebelsberg Kunó 1922-től 1931-ig tartó minisztersége idején rendkívüli munkát végzett, oktatás-, tudomány-, sport- és kulturális politikája máig ható, maradandó értékeket teremtett. Életművével bekerült a 20. század azon magyar államférfiai közé, akiknek szellemi hagyatéka megkerülhetetlen.

Az est másik előadója Székelyné Kőrösi Ilona történész, etnográfus volt, aki a miniszter népiskolákért, a vidék kulturális fejlődéséért, a tömegműveltség emeléséért végzett munkáját mutatta be. A nevéhez fűződő nagyszabású tanyai iskolaépítési akció megszervezésére a népszövetségi kölcsön felvételét követően kerülhetett sor. Az 1925-30 között lezajlott, központilag irányított, jól szervezett akció egyedülálló a magyar iskolák történetében. Az iskolaépítési akció az 1926. évi VII. törvénycikkre épült. A dokumentum „A mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról” címet viselte. Klebelsberg iskolaépítési programja öt esztendőre szólt, és 5000 népiskolai objektum megvalósítását tűzte ki célul. (Ez 5000 iskolai objektum 3475 tanterem és 1525 tanítói lakás felépítését jelentette.) Az akció során az Alföld néhány pontján egyszerre épült föl valamennyi tervezett népiskola. Ilyen részlet-akcióra volt példa a kecskeméti tanyavilágban is. A kecskeméti tanyai iskolák felavatására 1926. október 4-én került sor Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter részvételével. A méheslaposi külterületi iskolánál rendezett ünnepségen jelképesen felavatták az Alföldön addig felépült 361 népiskolai létesítményt is. Klebelsberg Kunó több szálon is kötődött Kecskeméthez, 1928-ban a város díszpolgára lett.

Az előadásokat Dratsay Ákos művészi fuvolajátéka színesítette, aki a Klebelsberg-korszak kiemelkedő zeneszerzőjének, Dohnányi Ernőnek a Passacaglia című művéről tartott ismertetetőt, majd elő is adta a darabot.

Az est 2. felében a Trianoni Szemle 4 különszámát mutatta be röviden a két történész. A különszámok Klebelsberg életéről, iskolaalapítói munkásságáról, a két világháború közötti magyar művészeti élettel való kapcsolatáról és a kultuszminiszter emlékezetéről és kultuszáról szóltak. Bővebben