Középpontban a katedra – Halász Kinga: Mondom, de nem értik! Hogyan kommunikáljunk hatékonyan?

Február 2-án Halász Kinga kommunikációs szakember előadásával folytatódott Középpontban a katedra sorozatunk, melyre ezúttal is rendkívül sokan voltak kíváncsiak. Az előadást vendégünk rögtön egy megdöbbentő statisztikai adattal kezdte, miszerint annak, amit szóban át szeretnénk adni másnak, a 70%-a veszik el a kommunikációs folyamat közben. Így talán már nem is túl meglepő az a kissé felháborodott felkiáltás, ami a program címében is benne foglaltatott, miszerint: mondom, de nem értik!

Ezt az információátadási nehézséget árnyalják továbbá a különböző kommunikációs stílusok (agresszív, passzív, manipulatív, asszertív), melyek az önérvényesítés és az együttműködési hajlam tengelyén más-más ponton helyezkednek el, ekképp hátráltatva a hatékony párbeszédet. Mert végtére is az egyetlen és kívánatos forma az asszertivitás, amiről nagyon sokszor és sokat hallhattunk, olvastunk már, viszont sokan mégis a berögzült, rossz sémákat alkalmazzuk. De mégis miért? A kérdés természetesen költői.

Holott a jó kommunikáció módja négy lépcsőben bárki számára elsajátítható.

1. Igaz a mondás, miszerint hallgatni arany, ezért általános érvényű szabály, hogy kétszer annyit hallgassunk, mint beszéljünk. Így gyakorolhatjuk az igazi, értő figyelmet a másik irányába.

2. Ha már mesterei lettünk az értő figyelésnek, ne felejtsünk el kérdezni sem! Ilyenkor mindenképp érdemes nyitott, semmint zárt, vagyis eldöntendő kérdéseket alkalmaznunk, amik képesek előrevinni a beszélgetést.

3. Egy konfliktusos helyzetben nagyon fontos az úgynevezett én-üzenetek megfogalmazása, vagyis, hogy mi hogyan éljük meg az adott szituációt. Ha rögtön azzal kezdünk el vagdalkozni, mennyire felelőtlen, idegesítő a másik, biztos, hogy az védekezést, rosszabb esetben ellenállást vált ki.

4. Ha már jól begyakoroltuk az első három lépcsőt, szinte biztos, hogy sikerrel alkalmazhatjuk a FÉK módszert, amely az igazi kulcsa az asszertív kommunikációnak. F, mint fókusz, É, mint érzések és K, mint kérés. Így törekedjünk arra, hogy mindig objektíven írjuk le az adott szituációt, majd tegyük hozzá, az belőlünk milyen érzéseket váltott ki, és végül mindig legyen egy egyértelmű üzenetünk, amelyet a másiktól kérünk a helyzet feloldására.

Halász Kinga kommunikációs szakember szerint a FÉK elveinek alkalmazásával még a legrizikósabb kommunikációs helyzetet is le tudjuk vinni olyan szintre, hogy hiába a másik fél jogosan érzett dühe, konstruktívvá tegyük a beszélgetést. Természetesen azonban, mint minden más, ez is gyakorlást igényel, hogy az idegennek tűnő módszer rutinná válva segítségünkre lehessen a mindennapokban, legyen szó családi konfliktusról, munkahelyi összezördülésről vagy éppen egy utcai szituációról. Bővebben