- Ez az esemény elmúlt.
„Nem középiskolás fokon…” – László Ferenc: Jókai humora
2025.04.09.. 17:00 - 18:30
Jókai Mór akadémiai székfoglalójából vett idézettel kezdte előadását László Ferenc április 9-én, a Katona József Könyvtárban. Az íróról elsőként talán nem a humor jut eszünkbe, pedig komoly érdemei voltak e műfajban is.
Jókai legismertebb és leghosszabb életű élclapja az Üstökös volt, azonban ennek sikerét megelőzte egy korábbi humorisztikus folyóirata, A Nagy Tükör. Az 1860-as években született, a politikai közéletről szóló szatirikus költeményeit és „leveleit” Jókai Kakas Márton írói álnéven publikálta.
Humoros alakjai – Tallérossy Zebulon és Mindenváró Ádám – nemcsak az élclapokban szerepeltek, hanem megjelentek A kőszívű ember fiai lapjain is. A nagy történelmi regényben Jókai egyebek mellett azért emelte be ezeket a figurákat, hogy a kisemberek problémái és céljai is hangot kapjanak.
A Tisza Kálmán vezette balközép párt kampányfőnökeként Szózat-paródiát írt, amelyben a Deák Ferenc vezette ellenzéken gúnyolódott. A válasz sem késett sokáig: a Borsszem Jankó 1871. március 12-i száma Parókai Jókai Mór címmel közölte Jankó János pompás karikatúráját abból az alkalomból, hogy az író-politikus először viselt parókát. (Hozzá kell tenni, hogy Jókai csak idényjelleggel, télen viselt póthajat.)
1848 végén Jókai az Életképekben Báró Jellasics címmel négyrészes hőskölteményt tett közzé, amelyben a „vízfejű” Habsburgokon gúnyolódott. Később azonban, a Habsburg családhoz fűződő barátsága és politikai pozíciói miatt e művétől inkább elhatárolódott.
Bár írásaiban gyakran ironizált a pátoszos magyarkodáson, magyarsága és nemzettudata megkérdőjelezhetetlen. Feszty Árpád apósa, Jókai Mór javaslatára választotta A magyarok bejövetele témáját monumentális körképéhez.
László Ferenc előadása révén Jókai egy új arcát ismerhettük meg – egy olyan íróét, aki jóval több a róla kialakult közhelyes megállapításoknál. Bővebben