„Nem középiskolás fokon…” Ordasi András: Csillagászat a hétköznapokban

Június 4-én Ordasi András csillagász, tudománykommunikátor, a Chillagász és a Skyentist YouTube-oldalak tulajdonosa látogatott el hozzánk „Nem középiskolás fokon…” ismeretterjesztő sorozatunk keretében. Meghívottunk a jól megszokott délutáni időpont mellett két rendhagyó órát is tartott, egyet nyolcadik, egyet pedig tizedik osztályos tanulóknak. Előbbi tekintetében általános, tényszerű információkkal gazdagította vagy éppen frissítette fel a jelenlévők tudását, mint például, hogy milyen állításoknak kell teljesülnie ahhoz, hogy valamit bolygónak nevezhessünk (a Nap körül kering, megközelítőleg gömb alakú, saját pályáján domináns –> ezért is sorolták át 2006-ban a Plutot törpebolygónak). A diákok megtudhatták, hogy az állandó égboltfelmérések segítenek kiszűrni a potenciálisan veszélyes kisbolygókat, és hogy az augusztusi csillaghullás marketingje túlértékelt, hiszen a december közepi Geminidák és a január eleji Quadrantidák sokkal nagyobb élményt jelentenek, hiszen télen sokkal tisztább a légkör.

A középiskolás osztályoknak Ordasi András esettanulmányokon keresztül érzékeltette, hogyan szivároghat be a tudomány és a csillagászat a köznapi hírekbe, ezzel együtt pedig a köztudatba. Az egyik ilyen cikk például annak adott hangot, hogy egy magyar csillagász, Sárneczky Krisztián még a becsapódás előtt fedezett fel egy, a Föld légkörébe lépő aszteroidát, amit így az amatőr fotósok és csillagászok meg is tudtak örökíteni. Erre a történelem során mindössze 8 példa akadt, ebből hármat e magyar szakembernek köszönhetünk, ami bolygóvédelmi szempontból rendkívül fontos munka. A tudománykommunikátor számos oldalt javasolt, ahonnan hiteles információkat érhetnek el a fiatalok (pl. csillagaszat.hu, urvilag.hu, Kiss László csillagász YouTube-oldala), valamint olyan applikációkat, amelyek valamiképp az égbolt tanulmányozásához kapcsolódnak (Stellarium, Heavens-Above, FlightRadar24, The Sun Now, Space Weather Live, Real.fun/Asteroid-Launcher).

A 17 órás előadásra összesereglett közönség több, a médiában futótűzként terjedő álhírrel szembesülhetett, ahol a pontatlan fogalmazás vagy egy rossz mértékegység használata igazi kattintásvadász cikket szült. Ilyen volt például az, amikor a Mars 36 millió mérföldes közelség helyett 36 mérföldnyire volt csak a bolygónktól, mármint a pontatlan hír szerint. A lelkes jelenlévők többek között azt is megtudhatták, mivel telnek egy csillagász hétköznapjai, milyen felfedezésekért kaptak Nobel-díjat e tudományág képviselői és milyen előnyeink származnak a mindennapokban az e területen végzett munkából. Bővebben