Június 6-án a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjának vendége Búti Sándor filozófus, a Kertészeti Főiskola egykori tanára volt, aki Generációk, emberi értékek címmel tartott vitaindító, gondolatébresztő előadást.
Minden élő szervezet életben maradásának feltétele a környezetéhez való alkalmazkodás. Az állatok alkalmazkodásában minőségi ugrást jelentett a növényekhez képest, hogy helyváltoztatással képesek a kedvezőbb környezetet kiválasztani. Az ember alkalmazkodásában óriási fejlődést eredményezett, hogy az egyes ember képes átadni a tapasztalatait, minden újabb generáció támaszkodhat az összes megelőző generáció tudására is. A szükségletek kielégítése így egyre kevesebb erőfeszítést igényel. A XX. század beköszöntével a tudás felhalmozása és a technika fejlődése addig soha nem látott mértékben gyorsult fel, gyorsul ma is, és könnyíti meg – a világ szerencsésebb felén élők számára – az életet. Biztos, hogy ez egyértelműen kedvező folyamat? – kérdezte az előadó. Hisz a dolgok értékét az határozza meg az ember számára, hogy mennyi erőfeszítést kellett tennie annak eléréséért. A nagyobb erőfeszítéssel elért eredmény nagyobb elégedettséget, nagyobb boldogságot jelent. Ha a gyerekek generációjának már nem kell annyi erőfeszítést tennie, mint szüleiknek, akkor az elért javaknak sem lesz olyan értéke számukra, mint szüleiknek, és ebben soha nem fognak egyetérteni.
A felvezetett tétellel kapcsolatosan a jelenlévők mindegyikének volt saját tapasztalata, véleménye, hozzáfűznivalója, és a kialakult pezsgő vitában sikerült a témát több oldalról megvizsgálni, kibővíteni.
Bővebben