Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja

A Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja vendége a tanév második tanítási napján, szeptember 3-án Lipócziné Dr. Csabai Sarolta volt, aki az első magyar óvoda megalapítójáról mesélt Brunszvik Teréz küldetése című előadásában. Meghívottunk végigkövette, hogyan lett a hangulatos társasági életet kedvelő grófnőből vagyonát feláldozó, korát megelőző óvodaalapító és a nőnevelés kezdeményezője, valamint hogyan vált a német identitású grófnőből „a legnagyobb magyar honleány”.

Brunszvik Teréz apja gróf ifj. Brunszvik Antal vallási és nevelési ügyekkel foglalkozó császári hivatalnok volt, nagy műveltségű főnemes, zenerajongó, irodalom- és tudománykedvelő, aki gyermekeit is ebben a szellemben neveltette. Teréz korában kiemelkedően művelt, világlátott hölgynek számított, aki többek között Beethoventől vett zongoraórákat. Miután jegyessége felbomlott, soha nem ment férjhez, és utódot sem hagyott maga után, ellenben sokat foglalkozott gyermekekkel, ugyanis több rokona porontyán ő maga nevelte. Ekkor támadt fel benne az igény a pedagógiai felkészültségre. Tanulmányozta az aktuális, nevelésről szóló műveket, és utazásai során személyesen is találkozott korának neves pedagógusaival. Ezek a tapasztalatok adták az ötletet első kisdedóvó intézete, az Angyalkert megnyitására, melyet aztán továbbiak követtek. Az óvodáknak azonban képzett nevelőnőkre is szükségük volt, így a következő terve a leánynevelő intézetek létesítése lett.

Bár hosszú élete során rengeteg csatát kellett vívnia nemcsak a császári Udvarral, hanem a magyar politikusokkal is, sok csalódás is érte. Idős korában már köztisztelet övezte a gyermeknevelés területén végzett tevékenységéért, és nevezték „a női Széchenyinek” is.

„A nevelés teszi az embert és az ember a hazát.” (Brunszvik Teréz) Bővebben