Páros könyvbemutató – Gubis Éva és Harag Anita

Június 5-én egy páros könyvbemutatóval hangolódtunk a június 11-én kezdődő kecskeméti Ünnepi Könyvhétre. Vendégeink Gubis Éva és Harag Anita írónők voltak, akikkel Szolláth Dávid irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus beszélgetett, akinek ugyanitt néhány évvel korábban mutattuk be Mészöly Miklósról írott monográfiáját. A jelenlévők számára már az első percekben nyilvánvalóvá vált, hogy a színpadon helyet foglalók évek óta nagyon jól ismerik egymást, hiszen anno egy műhelyben dolgoztak együtt. Szolláth Dávid emlékei szerint akkor még mindketten bizonytalan, félénk, önbizalomhiányos írópalánták voltak, akikből mára tehetséges alkotók, kiváló novellisták váltak.

Harag Anitának 2019-ben jelent meg első, Évszakhoz képest hűvösebb című gyűjteménye, melyet azóta több díjjal is elismertek; ezt követte 2023-ban a Valakire mindig gondolni kell, ami kerüli a második kötetek hibáját, vagyis a jól bevált recepthez képest sikerült valami egészen mást mutatnia. Gubis Éva első novellagyűjteménye, a Más halak szintén az előző évben látott napvilágot, amit ő, André Ferenc költő megfogalmazásával élve, amolyan bemutatkozó kötetnek lát a maga eklektikusságával, szemben Harag Anita második novelláskötetével, melyben már érezhető a szövegeket egybefűző szervezőerő. Szolláth Dávid hasonlóságként emelte ki mindkét író esetében az otthonos helyszíneket körbelengő furcsa idegenségérzetet, amely mind a cselekmény, mind akár a nyelviség szintjén megjelenik.

A szerzőnők beszélgetőtársa hangsúlyozta, a novella mondhatni a magyar irodalom mostohagyermeke, mert bár még mindig van egy erős olvasótábora, a regények most sokkal nagyobb érdeklődésnek örvendenek. Még utóbbinak van ideje a témát alaposan körbejárni, addig előbbinek az az erőssége, hogy mikroszkópszerűen képes felnagyítani banálisnak tűnő hétköznapi pillanatokat, melynek egyes mozzanataira enélkül a nagyítás nélkül sosem eszmélnénk rá. Noha a témaválasztást illetően bőven akadnak hasonlóságok a két szerző közt, Szolláth Dávid hangsúlyozta, hogy míg Harag Anita inkább minimalista (a valóság leírására kevés időt fordít, az alaphelyzetről indirekt módon kap tudást az olvasó), addig Gubis Éva sokkal inkább realista (imádja a valóságot az olvasó elé tárni, amivel teljes mértékig kiszolgálja az igényeket). Bővebben