Pirisi Máté: Karalagu – könyvbemutató

Január 21-én egy, az év szerzője díjjal kitüntetett, elsőkönyves szerző, Pirisi Máté volt könyvtárunk vendége, akivel kollégánk, Molnár-Faragó Éva könyvtáros beszélgetett. A szerző a Liszt Ferenc Zeneakadémián diplomázott klarinétművészként, de hamar kiderült számára, hogy a csapatban való munka helyett sokkal inkább magányosan tud kibontakozni, így a koncertek helyett a zenetanítást választotta. Ugyanezért vált az írás is fontos részévé az életének: kezdetben színdarabokat jegyzett (Ikre és Kaviár, Apám helyén), azonban első regényére, a Karalagura sem kellett sokat várni, amely tavaly jelent meg.

Pirisi Máté kifejtette, mind a borítóterv, mind pedig a regény narrációja és olvasási tempója valamivel szemben fogalmazza meg magát, így alkotva éles kontrasztot a populáris, könnyen és gyorsan fogyasztható, túlromanticizált alkotásokkal szemben. Ehhez mérten a szerző kerülte a didaktikus magyarázatokat, a kötet első részében pedig teljes mértékig az olvasóra bízta, mi jut eszébe az ott vázolt szituációkról. Mivel a mű erősen épít a befogadói projekcióra, ezért az egy sokkal lassabb olvasási sebességet követel meg, hogy legyen idő benne elmélyedni és végül, hogy gondolkodásra sarkallhasson.

A szerző egy kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy mivel történelmi regényt igen nehéz írni az esetleges pontatlanságokra rávilágító kritikák miatt, ezért számára nem volt kérdés, hogy egy fiktív valóságba fogja helyezni a cselekményt. A regény az elhangzottak szerint egy elejétől a végéig tudatos írói munka eredménye, mely mellőzi azt a bizonyos „a szereplőkre bízzák a történet alakulását” attitűdöt.

A jövőre vonatkozóan Pirisi Máté sok több új ötletét is megosztotta a közönséggel. A korábban a Tisztatáj online felületén megjelenő Apám helyén várhatóan ebben az évben jelenik meg annak regénnyé bővített változata, és már úton van a Szép történet munkacímre hallgató következő írása is. Utóbbiban a ’90-es évek és a rendszerváltás történetét meséli el egy igen szűk lencsén, egy gyermek szemszögén keresztül, ami magyarázat helyett csak rögzíteni fogja az eseményeket. Szándéka szerint ebben vegyíteni fogja a Hrabalra jellemző alárendelő és a Krasznahorkai fémjelezte mellérendelő mondatszerkezeteket. Bővebben