„…porban húzott grádicson” – 100 éve született Orosz László

Június 19-én az idén 100 éve született Dr. Orosz László irodalomtörténészre, Katona József-kutatóra emlékeztünk könyvtárunk Nagytermében. Az érdeklődők elsőként egy 1998-ban készült Kecskeméti Televízió-interjút nézhettek meg Orosz Laci bácsival, amelyet Kriskó János kulturális szakújságíró készített – ő vezette az ezt követő beszélgetést is. A második programpontot képező beszélgetésen Beke József irodalomtörténész, Székelyné Kőrösi Ilona történész, etnográfus, Sárközy István presbiter, tanár, valamint Orosz László gyermekei, Orosz Andrea és Orosz István vettek részt. Fazekas Lajos Balázs Béla-díjas filmrendező egészségi állapota miatt egy filmbejátszás erejéig emlékezett és tisztelgett az irodalomtörténész emléke előtt.

Beke József tanár úr azokat az időket idézte fel, amikor alkalma volt együtt dolgozni Dr. Orosz Lászlóval, a készülő Bánk bán-szótár kapcsán, amelynek végleges változata neki köszönhető. Bár az élet úgy alakult, hogy nem lehetett a Katona József-kutató tanítványa, munkásságán mégis egyértelműen érződik annak hatása. Székelyné Kőrösi Ilona még 1977-ben ismerte meg Orosz Laci bácsit, amikor az irodalomtörténész a könyvtári munkában igyekezett kiteljesedni. Mint elmondta, nem volt „beszélgetős” típus, folyton dolgozott valamin, de ha valaki végtelen szóáradattal tartotta volna fel, azt mégis képes volt végtelen türelemmel kezelni. Sárközy István kollégaként emlékezett vissza az irodalomtörténészre. A presbiter elmesélte, fiatal tanítóként mekkora kihívást jelentett számára, mikor 2,5 hónapig volt kénytelen helyettesíteni Orosz Laci bácsit, és talán soha annyit nem készült még egy-egy tanórára, csak hogy képes legyen megfelelni a magas elvárásoknak.

Fazekas Lajos azt a nemes cselekedetet idézte fel, ahogy a Katona József-kutató befogadta őt osztályába, holott sokáig úgy járt iskolába, hogy nem is volt beiratkozva. Emellett azt is elárulta, a magyar érettségin milyen jót mulatott rajta Orosz László, amikor a saját maga alkotta Balassi-idézetekkel próbálta kivágni magát a nehéz szóbeli feleletkor. Orosz István író, grafikusművész az édesapja által készített Jókai kritikai kiadásokat említette meg, melyek készítését még gyermekként követhette végig, hiszen édesanyja is segítette az irodalomtörténészt a munkában. Orosz Andrea nem tagadta, ő az, aki a tanítói hagyományt továbbvitte a családban, és talán éppen ezért érezhette úgy, hogy a szakmai kérdésekről való beszélgetések közelebb fonták kapcsolatát az édesapjával. Bővebben