Romantikus elvágyódás

A Filharmónia Magyarországgal közös szervezésben a 2024/2025-ös évad, Filharmónia Kodály Bérlet nyitókoncertjén a Liszt Ferenc Kamarazenekart látja vendégül a Hírös Agóra.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar hatvan éve állandó szereplője a klasszikus zenei élet nemzetközi elitjének, így méltán tartják világszerte a kamarazenekari műfaj egyik legjobb képviselőjének.

A zenekar 1963-ban alakult a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola végzős növendékeiből. Közel hatvan éves működésünk során – Sándor Frigyes, majd Rolla János, 2016 óta Tfirst Péter vezetésével – nemzetközi hírnévre tettünk szert: több mint ötven országba jutottunk el, többek között felléptünk a New York-i Carnegie Hallban, a tokiói Suntory Hallban, a Sydney-i Operaházban, a Buenos Aires-i Teatro Colónban, valamint a párizsi Théatre de la Ville-ben.

Együttesünk évről évre a világ legjelentősebb koncerttermeiben, elsőrangú szólisták közreműködésével lép színpadra, akik a nagyfokú precizitás, műfaji sokoldalúság és alkalmazkodóképesség miatt előszeretettel dolgoznak együtt a zenekarral.

ELŐADÓK:
Liszt Ferenc Kamarazenekar
Koncertmester: Tfirst Péter
Művészeti vezető, cselló: Várdai István

MŰSOR:
Hugo Wolf: Olasz szerenád
Robert Schumann: a-moll csellóverseny
Pjotr IljicsCsajkovszkij: Souvenir de Florence

A Filharmónia Kodály Bérlet keretein belül megrendezett hangversenyen három olyan mű hangzik el, mely a szerzője életében valamiképpen az elvágyódást, sőt, az egzotikumot fejezi ki. Sőt, a három északon alkotó zeneszerző ezekben a darabokban délre, de legalábbis másik vidékre kalandozik. Wolf Olasz szerenádja eredetileg vonósnégyesnek készült, de idővel maga kezdte el Olasz szerenádként emlegetni. S hogy miért olasz? Az izgő-mozgó, olaszosan sokat és gyorsan beszélő zene eleve eszünkbe juttathatja Itáliát. Másrészt Wolf akkor dolgozott a művön, amikor Eichendorff versei közül többet is megzenésített. Állítólag nagy hatással volt rá ekkoriban Eichendorff egy elbeszélő műve is, az Egy naplopó életéből. Ebben a műben a főhős Itáliába keveredik, és itt álmodozza végig a könnyed nyári éjszakákat. Wolf zenéje nem annyira álmodozó, de a gondolatban Olaszországba keveredést tetten érhetjük.

Schumann Csellóversenye akkor keletkezett, amikor családjával együtt Drezdából Düsseldorfba költözött. A környezetváltozás, az új állás és a Rajna közelsége ihletően hatott rá, ekkor fejezte be a Rajnai szimfóniát is. Másrészt az egyre erőteljesebben jelentkező mentális betegségek hatására, bár még csak negyvenéves volt, műveiben egyfajta összegzési szándék figyelhető meg, mint aki tudja, hogy „kései” műveit írja már. Ez a gordonkaverseny sokkal kevésbé a virtuozitást állítja a középpontba, mint a személyességet és líraiságot. A szólóhangszer pedig nem annyira uralja a hangzást, mint inkább barátságot ápol a zenekar hangszereivel. A második tételben például a zenekari csellószólam vezetőjével duettezik.

Csajkovszkij Firenzei emléke egy vonósszextett, melyet gyakorta vonószenekaron adnak elő. A művet a szerző a Szentpétervári Kamarazenei Társaságnak ajánlotta, köszönetként, hogy az együttes tiszteletbeli tagjává választotta. A szextett címe onnan ered, hogy több témáját is egy firenzei tartózkodása során vázolta fel. A mű ennek ellenére nem hordoz szándékosan olasz hatást, sokkal inkább Csajkovszkij kiforrott stílusát érezni benne, melyben van valami oroszos,  franciás, németes és olaszos is, de mindenekelőtt érzelmes, szeszélyes és kicsiszolt. Egyik-másik részlet egészen balettzene-szerű, máshol versenyművek lassú tételére emlékeztető nagyszabású hangszerszólók kapnak helyet.

Műsoridő: kb. 90 perc, egy szünettel

Jegyárak: 7.900 Ft / 6.400 Ft
Bérletárak: 24.900 Ft/ 22.400 Ft