- Ez az esemény elmúlt.
Testképek a kortárs művészetben – Alfahímek, avagy a hatalom teste
2023.07.28.. 17:00 - 18:30
Frans de Wal holland etológus Csimpánzpolitika (1979/80) című könyvében a politika kifejezést használja, amikor a csimpánzok kolónián belüli egymás közötti viszonyait, hatalmi pozícióiváltásait tárgyalja. A kolóniát vezető hímet nevezi alfahímnek, amely monopolhelyzetbe kerül például a közösségen belüli szexualitást és étkezést illetően is. Nagyobbnak tűnik, mint a többiek, és arra törekszik, hogy a pozícióját megtartsa, magát pedig a béke és a biztonság fenntartójaként határozza meg. Az alfahím fogalmához közel áll a hegemón maszkulinitás fogalma. Ha röviden szeretnénk meghatározni azt, hogy kik is tartoznak ebbe a csoportba, akkor azt mondhatjuk, hogy egy patriarchális társadalom fehér, középkorú, heteroszexuális, nemzőképes férfi tagjait sorolhatjuk ide, akikre különösen jellemző a dominanciáért folytatott állandó küzdelem. A hegemón maszkulin férfi tehát nem a norma, hanem a kevesek kiváltsága, ők általában példaképek a többi férfi számára, gyakran a nők is a csodájukra járnak.
Az előadás során azt néztük meg, hogy vizuálisan mi jellemzi ezeket az „alfahímeket”. Ebben a keretben került szóba a magára férfiszakállt, műbicepszet és fáraójelmezt öltő Hatshepszut, továbbá az önmagát Vénusztól eredeztető Augustus, akinek kultuszát Mussolini is igyekezett megerősíteni. Ezek után foglalkoztunk Napóleonnal, akinek Zeusz alakja és a trónoló Isten szolgáltak példaképül. Napóleon sírjánál állva azonban Hitler mégis úgy érezte, hogy számára mégiscsak egy grandiózusabb, pompásabb síremlék lenne megfelelő. Az előadás igyekezett felhívni a figyelmet azokra a kortárs protest art munkákra, amelyek éppen a férfiasság, az isteni eredet, a katonai sikerek, a nagy történeti elődök és a mindenütt jelenlévő vezető jegyeit és szerepeit karikírozzák ki. Bővebben