Testképek a kortárs művészetben – Mit tanulhatunk a növényektől? Gondolatok a növényi létről – Édenkert- és Énekek éneke-ábrázolások

A Testképek a kortárs művészetben sorozat záró eseményeként Dr. Széplaky Gerda filozófus és esztéta, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Képzőművészeti és Művészetelméleti Intézetének docense adott elő a Katona József Könyvtárban.

Az előadás fő célja az volt, hogy a Biblia, valamint növényfilozófiai és növényetikai megközelítések segítségével rákérdezzen a növény státuszára. Manapság hogyan viszonyulunk a természethez? Mit jelent a Paradicsom kifejezés és honnan ered? Mitől lesz az Édenkert idilli és harmonikus? Hol az ember helye a természetben? Az előadásban mindezeket a kérdéseket festményeken keresztül is megtapasztalhattuk és válaszokat kereshettünk rájuk. A tárgyalt alkotások között szerepelt Peter Paul Rubens és Id. Jan Brughel az Édenkert (1615) és Id. Jan Brughel a Paradicsomi táj a bűnbeeséssel (1600) című munkái. Az utóbbin jól érzékelhető Brughel eredeti gondolata azáltal, hogy az emberpárt a háttérben, a természetbe olvadó alakokként helyezi el. Talán a későbbiekben éppen Rubens volt az, aki a humanista álláspontot képviselve az emberpárt az előtérben, kifejezetten nagy méretben szerette volna bemutatni, amellyel valószínűleg azt is jelezte, hogy az emberpár a természet felett áll, uralja azt.

Az előadás kiindulópontja a két festmény által bemutatott ellentétpár (egyenlőség a természettel vs. uralkodás a természet fölött) volt. Széplaky Gerda mindezek után egyre provokatívabb kérdéseket vetett fel: mit jelent a kiűzetés? Honnan ered a haszonelvűség? Tudunk-e azonosulni a növényekkel? Megfigyelése szerint az Énekek énekében még létezett a radikális közösség, a létezők (emberek, állatok és növények) egyenlőségen alapuló egymásrautaltsága. A növények és az emberek legelemibb közös jellemzője a növekedés, ahol növekedés van, ott pedig ajándékozás van. Ahol ajándékozás van, ott adódás és elfogadás van. Az ember talán nem mindenek ura, lehet, hogy érdemes lenne azt feltételeznünk, ahogyan azt Brughel is tette, hogy igenis kiszolgáltatottak vagyunk.

Javasolt olvasmány: Széplaky Gerda: Sem Isten, sem állat: Fejezetek az áldozati kultúra dekonstrukciójából (2023) Bővebben