Utazók a könyvtárban – Utazás a világ borvidékein

Az Utazók a könyvtárban sorozat közönsége június 18-án egy tematikus úton vehetett részt, amin a híres borvidékeket „járhatta végig”. „Idegenvezetőjük” Dr. Hajdu Edit kertészmérnök, szőlőnemesítő, a MTA kandidátusa volt, aki nemcsak utazásai élményeit és képeit osztotta meg a jelenlévőkkel, hanem dióhéjban a szőlő- és borkultúra történetével is megismertette őket.

A szőlő az emberiség egyik legrégebbi és nagy becsben tartott kultúrnövénye. „Ősszőlők”, vadszőlők már évmilliókkal ezelőtt éltek a Föld északi felén. A legrégebbi magleletek 40 millió évesek. A rétegekbe ágyazódott levelek fosszilizálódott lenyomataiból a növények ősi formáira következtethetnek a kutatók. A mai szőlők több mint hatezer éves nemesítés eredményei, őshazájuk a Kaukázus környéke (Törökország, Örményország és Grúzia), innen terjedtek el keletre és nyugatra. A Föld déli féltekéjén csak a XIX. századtól telepítettek szőlőültetvényeket. A szőlő és bor számos irodalmi alkotásban, illusztrációkon, kő- és fafaragványokon tűnik fel, mely bizonyítja a szőlészet és borászat évezredeken át tartó jelentőségét.

Az előadó a szőlő terjedésének sorrendjében mutatta be Eurázsia híres szőlőtermő és borászati vidékeit. Beszélt e földrajzi helyek turisztikai nevezetességeiről, kitért a szőlészettel, borászattal kapcsolatos emlékekre, majd végül a jelenlegi gazdálkodás eredményeit, sajátosságait, különlegességeit mutatta be. Megtudhattuk, melyik vidéken milyen szőlőt termesztenek, milyen bort, illetve pálinkát, pezsgőt, sherryt készítenek.

Az információ és az élmény, melyeket Dr. Hajdu Edit szeretett volna megosztani közönségével, túl sok volt, az idő pedig véges, így a tengeren túli területek bemutatására már nem jutott idő. Ezt az előadó ígérete szerint egy másik előadás keretében fogja megtenni. Tehát folytatása következik… Bővebben