Utazók a könyvtárban – Bhután

Utazók a könyvtárban sorozatunkban augusztus 21-én Bella Rózsa grafikusművész tartott képes előadást Bhutánról, a Himalája ékszerdobozáról, a Mennydörgő Sárkány és a Bruttó Nemzeti Boldogság földjéről. Az ország a Himalája keleti lejtőjétől délre fekszik, egy körülbelül fél Magyarországnyi nagyságú területen, ahol csupán alig egymillió ember él.

Az ország történelmében mélyen gyökerező legenda szerint az isteni sárkány, Druk, egy óriási madár alakját vette fel, és egy nagy tojást rakott egy tóba. Amikor a tojás kikelt, egy kisfiú bukkant elő belőle; ő lett később Bhután első királya, Namgyal. A fiú a Druk Gyalpo nevet kapta, ami sárkánykirályt jelent. A sárkány az ország nemzeti szimbólumává vált, képe megtalálható a nemzeti zászlón, a pénznérméken és a hivatalos dokumentumokon is. A jelenlegi Sárkánykirály, Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk 2006-ban került a bhutáni trónra, amikor apja lemondott javára a koronáról. Uralkodása elején rögtön radikális változásokat hajtott végre: az ország államformája alkotmányos monarchia lett. Alkotmányában rögzítették, hogy a királynak és a kormánynak azon kell dolgoznia, hogy a lakosság minél boldogabb legyen. Az ország az 1970-es évekig zárva volt a turisták előtt. Szimbolikus, hogy ma is csupán mindössze nyolc pilótának van jogosultsága az ország egyetlen, 2200 m magasan fekvő repülőterére berepülni.

Bhután a történelem során mindvégig meg tudta őrizni függetlenségét, kultúráját, gyönyörű természeti környezetét, népviseletét és hitvilágát, ezekről szolgált ízelítővel Bella Rózsa előadása. A közönség a képzelet szárnyán és a vetített képek segítségével feljutott a 900 m relatív magasságban (több mint 3000 méterrel a tengerszint felett!) a függőleges sziklákba vájt Takstang Apátságba, a Tigris Fészkébe, Bhután leghíresebb buddhista kolostorába. Gyönyörködhetett a Tshechu Fesztivál színes kavalkádjában. Rácsodálkozhatott a Chimi Lhakhang termékenységi templomhoz közeli házak fallosz freskóira. „Járt” az anyakirálynő által építtetett nemzeti könyvtárban, ahol Kőrösi Csoma Sándor tibeti-angol szótára is ki van állítva, és a szintén az anyakirálynő által alapított textilmúzeumban, ahol látható többek között az első „hollókorona” és a jelenlegi király esküvői inge is. Szó esett még a növény- és állatvilágról, a bhutáni ételekről, a buddhista vallásról és még sok-sok minden másról, amelyekről később, az előadásról készült felvétel segítségével bővebb információkhoz juthat. Bővebben