Zenetörténeti előadássorozat 3/2.

A 20. századi magyar zenetörténet három géniusza – Dohnányi, Bartók és Kodály – nyomába eredt előadásában Becze Szilvia kiemelt szerkesztő-műsorvezető 2022. december 3-án, szombaton délután a Magyar Kodály Társaság és a Katona József Könyvtár közös zenetörténeti előadássorozatának második epizódjában. A Londonban Liszthez hasonló rajongással fogadott Dohnányi Ernő hozta létre a Rádió zenekarát, és az ő kezdeményezésére épült felvételek készítése céljából a 6-os stúdió. Becze Szilvia mesélt arról, hogy a Filharmoniai Társaság örökös elnök-karnagyát hamisan náci kollaboráns vádakkal illették.
A népdalgyűjtések során történő bartóki lejegyzésekről Kodály úgy vélekedett, hogy azok oly pontosak, hogy utánuk már csak a hangfényképezés van. A nagy dohányos Bartók nem szeretett tanítani. A szerkesztő-műsorvezető idézte Kovács János karmestert, aki szerint Bartók zenéjét azért nehéz befogadni, mert sok a rossz előadás.
A program során a közönség archív felvételeken hallhatta egyebek mellett Bartók Béla és Pásztory Ditta, fiuk: Péter, valamint Solti György és Kodály Zoltán hangját. Megható perceket szerzett Bartók Péter apja haláláról mondott szavai, de különleges élményt jelentett úgy hallgatni Kodálynak a kecskeméti ének-zenei iskolaavatáson elmondott beszédét, hogy jelen voltak néhányan az iskola 1950-es első osztályának tanulói közül.
Az előadás végén arról is lehullt a lepel, hogy mi az „igazi” Kodály-módszer.

Bővebben