Tisztelt érdeklődő! Korábbi híreinket az eseménynaptárban láthatja és keresheti!
Január 27.
Középpontban a katedra nem csak pedagógusoknak szóló előadás-sorozatunk január 27-i vendége Dr. Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember és tanácsadó, a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék habilitált egyetemi docense, tanszékvezető-helyettese volt, aki az iskoláról mint kommunikációs környezet jellemzőiről tartott előadást az érdeklődőknek. Noha meghívottunk maga nem generációkutató, a generációs elmélet felől közelítve építette fel előadását, mely szerint 4 csoport képviselői aktívak a mai oktatási közegekben, ami több fronton is problémát okoz. Ilyen kihívás lehet a formális és informális kommunikáció, a digitális eszközhasználat, az eltérő motivációs mintázatok, valamint az információról mint tudásról való gondolkodás.
Az elöregedő pedagógustársadalom miatt a boomerek (61–80 év) máig biztos pontjai az oktatási közegnek, akiknek mottója akár az is lehetne: azért él, hogy dolgozzon. Hisznek a kemény munka hozta eredményekben; számukra a pozíciójuk erősen egybeforrt az identitásukkal. Leginkább a jelenben, valós időben és térben komfortosak, de a telefonnal, e-maillel is elboldogulnak. A videochattől és a rövid üzenetektől azonban erősen ódzkodnak.
Az X-generáció tagjainak (46–60 év) motivációja már erősen különbözik, azért dolgoznak, hogy éljenek. Ők az utolsók, aki akkor is hajlandók túlórázni, ha azt nem fizetik ki. A kommunikációjuk már sokkal inkább az e-mailre és a telefonra hagyatkozik, a legújabb technológiáktól és a túl hosszú képernyőidőtől viszont erősen elhatárolódnak. Őket követik az Y-generációsok (31–45 év), akiknek a mottója a változatosság, függetlenség, kreativitás. Szeretnek dolgozni, de csak akkor, ha az adott munka a saját érdekeiket szolgálják. Szívesen támaszkodnak a mobiltelefonra és a közösségi médiára. Ki nem állhatják a hivatalos, távolságtartó stílust, valamint az úgynevezett „hideg hívásokat”, vagyis a kéretlen (telefonos) megkereséseket, mert nagyon aktívan védik a privát szférájukat.
Az oktatásban pedagógusként megjelenő legfiatalabb, Z-generáció tagjai (16–30 év) már a bennszülött digitális médiageneráció része, akik mottójuk szerint mindent gyorsan, hatékonyan és otthonról szeretnének megoldani, hiszen hozzászoktak ahhoz, hogy egy-két kattintással kielégíthetők az igényeik. A mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekkel rendszeresen élnek, ahogy az okostelefon is gyermekkoruk óta az életük szerves része. Számukra egyértelmű no-go zónát jelentenek a hosszú, írott szövegek, valamint a hierarchikus „lefelé” kommunikáció.
Dr. Guld Ádám előadásának végén külön hangsúlyt szentelt annak, hogyan érdemes motiválni az érzelmileg és idegrendszerileg kiégett Z- és alfa generációt. Az információs túlterheltség miatt ezek a fiatalok nehezen találnak maguknak célt és küldetést, ezért jelentős támogatásra szorulnak. Mivel mondhatni a kütyükkel a kezükben születtek, a játékosítás eszközével jelentősen növelhető munkájuk hatékonysága, illetve érdemes hangsúlyozni egyéni munkavégzésük jelentőségét. A technológiai megoldások alkalmazásában jeleskednek, ezért az ilyen típusú feladatok előnyösek a számukra. Nagyon fontos azonban, hogy nem szabad erősíteni a velük szemben megfogalmazott negatív sztereotípiákat, valamint megértéssel és elfogadással kell feléjük fordulni, mert, ahogy azt Steigervald Krisztián generációkutató is szokta mondani: ők nem rosszak, hanem egyszerűen mások, mint az előző generációk. Bővebben
Január 23.
Kitörő újévi lelkesedéssel fogadták az apróságok a Helen Doron English & Espanol Kecskemét januári baba-mama foglalkozását. A szülő-gyerkőc párosok zenés-játékos formában ismerkedhettek az állatvilággal, a testrészekkel, és természetesen a közönségkedvenc buborékfújás sem maradhatott el. Bővebben
Január 22.
Január 22-én, a magyar kultúra napján Molnár Krisztina Rita költő, író, műfordító volt könyvtárunk vendége, akivel Dr. Váradi-Kusztos Györgyi mentálhigiénés szakember, a Károli Gáspár Református Egyetem filozófia és magyar szakos oktatója beszélgetett. A program kezdetén, tisztelegve az alkalom apropója előtt, versek hangoztak el, mert ahogy meghívottunk fogalmazott, a magyar kultúra olyan, akár egy végtelen szőnyeg, melyhez minden alkotó hozzászövi a saját részét.
Molnár Krisztina Rita a beszélgetés során azt is megemlítette, hogy anno a biatorbágyi Kisgombos Könyvesbolt felkérésére kezdett el mesterségkurzusokat tartani, amely a nagy érdeklődésre tekintettel azóta egy bárki által látogatható íróműhellyé bővült. Az oda jelentkezők mostanra már nem csupán egy adott műfajban való alkotáson dolgoznak, hanem sokkal inkább arra törekednek, hogy mélyebb önismeretre tegyenek szert, és jobban megértsék saját működésüket és gondolkodásukat. Ezen alkalmak során a műhelyt vezető alkotót is beleértve dolgoznak együtt az adott feladatokon a jelenlévők, ahol egymással megosztva beszélik meg tapasztalataikat, megfigyeléseiket.
Az irodalom lelki egészségre gyakorolt hatása kapcsán a beszélgetés során elhangzott, hogy az irodalomterápia műfaja nem veszélytelen, hiszen ennek is megvannak a maga határai. Dr. Váradi-Kusztos Györgyi hangsúlyozta, noha olykor az írás is hozhat feloldozást, megkönnyebbülést egy-egy trauma alól, azonban ez főképp a normatív krízisekre igaz: mélyebb válságoknál mindenképp érdemes orvosi segítséget igénybe venni. Ettől függetlenül a személyiségfejlesztő írásgyakorlatok remek lehetőséget teremtenek, hogy bebarangoljuk lelkünk zegzugait, ahol egy-egy gyakorlat az éppen aktuális pillanatot, lélekállapotot rögzíti. Molnár Krisztina Rita Ilyen kék virágok kötete remek bevezetést nyújt ebbe az önismeretüket mélyíteni kívánóknak, ahol egy-egy művészeti alkotás segít ráhangolódni az írás aktusára, ahol a szépírás nem cél, hanem sokkal inkább nem várt „mellékhatás”. Bővebben
Január 21.
Január 21-én egy, az év szerzője díjjal kitüntetett, elsőkönyves szerző, Pirisi Máté volt könyvtárunk vendége, akivel kollégánk, Molnár-Faragó Éva könyvtáros beszélgetett. A szerző a Liszt Ferenc Zeneakadémián diplomázott klarinétművészként, de hamar kiderült számára, hogy a csapatban való munka helyett sokkal inkább magányosan tud kibontakozni, így a koncertek helyett a zenetanítást választotta. Ugyanezért vált az írás is fontos részévé az életének: kezdetben színdarabokat jegyzett (Ikre és Kaviár, Apám helyén), azonban első regényére, a Karalagura sem kellett sokat várni, amely tavaly jelent meg.
Pirisi Máté kifejtette, mind a borítóterv, mind pedig a regény narrációja és olvasási tempója valamivel szemben fogalmazza meg magát, így alkotva éles kontrasztot a populáris, könnyen és gyorsan fogyasztható, túlromanticizált alkotásokkal szemben. Ehhez mérten a szerző kerülte a didaktikus magyarázatokat, a kötet első részében pedig teljes mértékig az olvasóra bízta, mi jut eszébe az ott vázolt szituációkról. Mivel a mű erősen épít a befogadói projekcióra, ezért az egy sokkal lassabb olvasási sebességet követel meg, hogy legyen idő benne elmélyedni és végül, hogy gondolkodásra sarkallhasson.
A szerző egy kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy mivel történelmi regényt igen nehéz írni az esetleges pontatlanságokra rávilágító kritikák miatt, ezért számára nem volt kérdés, hogy egy fiktív valóságba fogja helyezni a cselekményt. A regény az elhangzottak szerint egy elejétől a végéig tudatos írói munka eredménye, mely mellőzi azt a bizonyos „a szereplőkre bízzák a történet alakulását” attitűdöt.
A jövőre vonatkozóan Pirisi Máté sok több új ötletét is megosztotta a közönséggel. A korábban a Tisztatáj online felületén megjelenő Apám helyén várhatóan ebben az évben jelenik meg annak regénnyé bővített változata, és már úton van a Szép történet munkacímre hallgató következő írása is. Utóbbiban a ’90-es évek és a rendszerváltás történetét meséli el egy igen szűk lencsén, egy gyermek szemszögén keresztül, ami magyarázat helyett csak rögzíteni fogja az eseményeket. Szándéka szerint ebben vegyíteni fogja a Hrabalra jellemző alárendelő és a Krasznahorkai fémjelezte mellérendelő mondatszerkezeteket. Bővebben
Január 20.
Január 20-án tartotta a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja ez évi első klubnapját, melyre Dúlosy Rozáliát hívta meg vendégül, aki a tűzzománc készítésének titkaiba avatta be közönségét.
Rozália gyerekkori álmát valósította meg, amikor körülbelül 15 évvel ezelőtt, már nyugdíjasként, egy szakkörön és videókat nézve tanulta ki ezt a képzőművészeti technikát. Először hideg üvegfestéssel kezdte, majd a tiffany technikát sajátította el. Utóbbi esetében színes üvegdarabok éleit öntapadós rézfóliával vonják be, majd ólom-ón ötvözettel forrasztják össze. Az első ilyen kép elkészítéséhez az ötletet egy baleset adta, aminek során egy nagy méretű festett üvegképe összetört. Így született meg „A törött üveg balladája” című képe. A következő állomás a zománcfestés megtanulása volt. A festék üvegpor és desztillált víz keveréke, melyet vékony rétegekben visznek fel a vékony fémlemezre – Rozália a rezet részesíti előnyben. Minden réteget külön kell égetni. Az égetés hosszával lehet befolyásolni a színárnyalatot, de természetesen vigyázni kell, nehogy megégjen a festék. A festett alapra jöhet aztán a minta.
A közönség videón nézhette meg az égetés folyamatát, kézbe vehette a félig kész, színes lemezeket, és megcsodálhatta a Dúlosy Rozália képeiből kiállított tárlatot. Ezt ma 18 óráig bezárólag még bárki más is megteheti intézményünk Nagytermében. Bővebben
Január 8.
Elstartolt idén is Harry Potter Klubunk, egy jó hangulatú kvízdélutánt töltöttünk együtt. Továbbra is várjuk az érdeklődőket minden hónap első csütörtökén, legközelebb, február 5-én a Tinivilágba! Bővebben
Tisztelt érdeklődő! Korábbi híreinket az eseménynaptárban láthatja és keresheti!
