Tisztelt érdeklődő! Korábbi híreinket az eseménynaptárban láthatja és keresheti!
Március 20.
Ismét egy vidám angol foglalkozásban volt része a babáknak, köszönhetően a Helen Doron English & Espanol Kecskemétnek. Mindegy volt, hogy éppen Sunny üdvözölte a kicsiket, vagy éppen az építőkockák és a jolly joker buborékfújó került elő, az összes jelenlévő gyerkőc jól érezte magát, miközben észrevétlenül szívták magukba az angol nyelv hangzó készletét, ezzel segítve későbbi nyelvtanulásukat. Bővebben
Március 17.
Március 17-én három influenszer, Hudácskó Brigitta (Popkult, csajok, satöbbi), Pancsusák Boglárka (BorkaReads) és Vigh Ágnes (https://www.tiktok.com/@konyvkalandok) volt a vendégünk, akiket Sipos_Attila_András_Hivatalos_Oldal költő kérdezett az online világban végzett tartalomkészítői munkájukról. A beszélgetés során kiderült, hogy valamiképp mindannyian az egymáshoz való, közös téma mentén történő kapcsolódás reményében indították útjukra eltérő platformú csatornájukat, melyek azóta sokakat inspiráltak az olvasás megkezdésére, vagy éppen egy-egy ajánlott kötet elolvasására. Valamennyiük életében volt egy-egy meghatározó olvasmány: Hudácskó Brigitta Jane Austen Büszkeség és balítéletét, Agatha Christie krimijeit, Pancsusák Boglárka a fantasyk terén a Tüskék és rózsák udvarát, a Hollófiúk-sorozatot, klasszikusok közül pedig Oscar Wilde Dorian Gray arcképét, míg Vigh Ágnes a görög mitológiára épülő Percy Jackson-szériát, valamint Donna Tartt A titkos történet című regényét emelte ki.
Sipos Attila András kérdésére válaszolva a tartalomkészítők kifejtették, valamennyien olvasnak magyar és angol nyelven, utóbbin sokszor azért, mert elégedetlenek a magyar fordítás minőségével. Míg a Popkult csajok satöbbi nem igazán szokott kapni PR-megkereséseket, Borka és Ágnes az ilyen típusú felkéréseket tudatosan megszűrik, és csak azokat vállalják el, melyekkel azonosulni tudnak. Az ingyenesen használható közösségi felület, a Wattpad kapcsán mindhárman pozitívan nyilatkoztak: itt bárkinek lehetősége van kiélni kreatív energiáit, és arra is volt már példa a magyar piacon, amikor egy szerző, Kollár Betti tehetségére itt figyelt fel egy könyvkiadó. Az együttműködések terén kivétel nélkül nyitottak a kollaborációra, már csak azért is, mert habár az olvasás alapvetően egy magányos tevékenység — Hudácskó Brigitta szerint —, igazi közösségi élmény is tud lenni. Bővebben
A 41. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretében látogatott el hozzánk Bősze Ádám zenetörténész és László Ferenc történész, akik páros, a spontaneitásra és a humorra egyaránt építő előadást tartottak II. Józsefről és Mozartról. Az érdeklődők száma csodálatra méltó volt, látogatóink Nagytermünk minden négyzetcentiméterét megtöltötték. Bővebben
Az eseményről Kriskó Jánostól és Varga Gézától olvashat bővebb beszámolót a Hiros.hu oldalán:
https://hiros.hu/paratlan-parok-a-muzsikalo-evszazadok…
https://hiros.hu/kozonsegsiker-mozart-es-ii-jozsef…
Március 16.
Örömmel tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy az Országos Széchényi Könyvtár koordinációjával 2026. március 16-án elindult a Széchényi Ferenc Könyvprogram.
A program keretében a Libri-Bookline Zrt. összesen 349 könyvcím 80 000 példányát ajánlja fel a Kárpát-medence magyar nyilvános és iskolai könyvtárainak, mintegy 320 millió forint értékben. A kezdeményezés célja, hogy a könyvtárak korszerű, jó állapotú és az olvasók által kedvelt kiadványokkal gazdagíthassák állományaikat – mindezt térítésmentesen.
A Széchényi Ferenc Könyvprogram példaértékű együttműködés: állami és önkormányzati intézmények, piaci szereplők és civil szervezetek közösen dolgoznak a magyar könyvkultúra erősítéséért.
A program megvalósításában a Corvina Alapítvány is közreműködik, a határon túli könyvtárakba történő eljuttatást pedig három regionális könyvtár segíti:
– a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér,
– a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár,
– a kecskeméti Katona József Könyvtár,
valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet.
Könyvtárunk tehát kiemelt szerepet, komoly és felelősségteljes feladatot kapott a programban: a Kárpát-medence déli, magyarok lakta térségeinek könyvtáraiba juttatjuk el az adományokat.
Dolgozunk rajta, hogy a könyvek minél hamarabb eljussanak a határon túli magyar közösségekhez! Bővebben
Március 13.
Nagy örömmel és büszkeséggel osztjuk meg a hírt, hogy nemzeti ünnepünk alkalmából Dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta Bujdosóné Dr. Dani Erzsébetnek, a Katona József Könyvtár igazgatójának, a Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanszékvezető egyetemi docensének a szakma innovatív megújítása, a közösségi értékek megőrzése és a jövő nemzedékei számára élhetőbb könyvtári környezet kialakítása érdekében végzett munkája elismeréseként.
A rangos állami elismerést ünnepélyes keretek között, a Pesti Vigadóban adta át Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter.
Szívből gratulálunk az elismeréshez, és kívánunk további jó egészséget, erőt és sok új szakmai sikert a munkájához! Bővebben
Március 10.
A Középpontban a katedra című sorozat március 10-én a tanulói diverzitás kérdéskörével folytatódott. Az SNI-s és BTMN-es tanulókat érintő témáról a Debreceni Egyetem két oktatója tartott előadást: Dr. Bacskai Katinka, a Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet adjunktusa, valamint Sávai-Átyin Regina, a Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet Neveléstudományi Tanszékének tanársegédje ismertette a legfontosabb szempontokat a résztvevők számára. A két szakember a CHERD-Hungary (Center for Higher Education Research and Development — Hungary), vagyis a Debreceni Egyetemhez kötődő kutató-fejlesztő központot képviselve beszéltek átfogóan a témáról, melynek kapcsán az észak-alföldi régióban végzett kutatásaikat is ismertették.
Bevezetésként Dr. Bacskai Katinka áttekintette azokat a szakpolitikai lépéseket, amelyek először irányították rá tudatosan a figyelmet a speciális nevelési igényű gyermekek oktatására. Kiemelte az 1994-ben megfogalmazott ajánlást, amely kimondta, hogy minden gyermeknek joga van a lehető legmagasabb szintű oktatáshoz; ez az elv egy, napjainkig tartó integrációs folyamatot indított el. Az integráció megvalósítása azonban jelentős anyagi ráfordítást igényel, amelyet sok intézmény nem tud vagy nem kíván vállalni. Emellett a pedagógusok gyakran nem rendelkeznek megfelelő felkészültséggel, és a segítő szakemberek száma is elégtelen, így a probléma mindmáig nem tekinthető megoldottnak. A CHERD-Hungary kutatásai szerint a pedagógusok sokszor rendszerszintű nehézségekkel szembesülnek: a témakörhöz kapcsolódó feladatok jelentős részét nekik kellene egyedül kezelniük az intézményi háttér korlátozottsága mellett.
Sávai-Átyin Regina országos és regionális felmérések eredményeit ismertetve mutatott rá arra, hogy mind az SNI-, mind a BTMN-kategóriába sorolt tanulók aránya évről évre kedvezőtlen tendenciát mutat. Ennek egyik oka, hogy a problémák felismerése és a fejlesztőközpontok létrejötte nyomán egyre több gyermeket diagnosztizálnak, így többen kerülnek be a rendszerbe. Ugyanakkor a nehézségek kialakulásának pontos okai továbbra sem teljesen tisztázottak. Saját kutatásaik azt is jelezték, hogy a BTMN-es tanulók aránya a felsőbb évfolyamokon csökkenhet. Ennek hátterében egyrészt az állhat, hogy egyes tanulók később SNI-diagnózist kapnak – például azért, hogy az érettségi során könnyítéseket vehessenek igénybe –, másrészt kedvezőbb esetben az is elképzelhető, hogy valamilyen motiváció vagy életcél hatására sikerül kilépniük a korábbi besorolásból.
Az elméleti áttekintést követően a szakemberek gyakorlati javaslatokat is megfogalmaztak. Kiemelték az alapos didaktikai tudás fontosságát, vagyis a taneszközök és módszerek széles körének ismeretét, valamint a módszertani felkészültséget, különösen a differenciálás és az eszközök tudatos megválasztásának szerepét. Hangsúlyozták továbbá a szakmai együttműködések jelentőségét – legyen szó pedagógusok egymás közötti vagy a pedagógusok és segítő szakemberek közötti kapcsolatról –, valamint az empatikus pedagógiai attitűd fontosságát. Az előadás második felében a résztvevők interaktív feladatban vettek részt: a diákok visszajelzéseihez kellett megfelelő pedagógiai válaszokat társítaniuk. A program végén az előadók személyes könyvajánlókkal is szolgáltak, amelyek a mindennapi pedagógiai gyakorlatban nyújthatnak támpontot. Bővebben
Ajánlott olvasmányok:
Tantervi és módszertani útmutató az autista tanulók neveléséhez, oktatásához (https://www.oktatas.hu/…/aosz_modszertani_utmutato…)
SNI/BTMN kisokos. Tapasztalataink alapján (https://www.oktatas.hu/…/Zala/2022/SNI-BTMN_kisokos.pdf)
Szerk.: Falus Iván, Szűcs Ida: A didaktika kézikönyve – Elméleti alapok a tanítás tanulásához
Dr. Gyarmathy Éva: Diszlexia a digitális korszakban
Madarassy-Szücs Anna, Sipos Boldizsár, Túri Anna, Vétek Zsófia: AuTipikus – Útikalauz az autizmusról kíváncsi elméknek
Szigethi Zsófia: Láthatatlan akadályok – Útmutató autista és ADHD-s gyerekek megértéséhez és támogatásához
Március 3.
Március 3-án a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjának vendége Bárth János néprajzkutató, történész, nyugalmazott múzeumigazgató volt, aki Hegyi tanyák a Székelyföldön címmel tartott előadást.
A tanya fogalmának nincs pontos, mindenki által elfogadott meghatározása. Általában azt mondhatjuk, hogy szétszórtan álló lakóépületek hozzá tartozó gazdasági épületekkel, melynek lakói mezőgazdasági munkából élnek, és nincs másik, állandó lakóházuk. A magyar földrajzi és településkutatásban sokáig tartotta magát az az elképzelés, hogy a magyar népesség csak az Alföldön hozott létre tanyákat, a hegyi tanyákon csak a magyarsággal együtt élő nemzetiségek éltek. Ezzel szemben már az 1930-as években Székelyföld hegyvidéki tájain több ezer magyar hegyi tanya létezett. Ezeket – ahogy az előadó fogalmazott – fel kellett fedezni. Bárth János az 1990-es évektől két területen végzett néprajzi kutatásokat: Udvarhelyszéken, a Nagyküküllő forrásvidékén és Csíkszéken, az Úzvölgyében, ahova a gyimesi csángók települtek be. Mint elmondta, a tanyakutatás két részből áll. Első a történeti vizsgálat, vagyis az állami és levéltári iratok kutatása, melynek fontos része az agrártörténeti kutatás. Az 1990-es években Romániában magyar kutatóként ez nem volt egyszerű feladat. Ezután következhet a néprajzi módszer, vagyis a terepmunka, melynek során a néprajzkutató bejárja a területet, rengeteget beszélget, fényképez, társasági alkalmakon vesz részt, majd a kiválasztott tanyákat felméri.
A hegyi tanyák nagyobb részét a 800-900 méter magasságban elterülő fennsíkokon telepítették, kisebb részüket a szűk patakvölgyekben. Kialakításukat a domborzati viszonyok határozták meg, az Alföldön megszokott derékszögű telkeket itt hiába keressük (ami megnehezíti a felmérést végző kutató munkáját). A másik szembeszökő jellegzetességük fordított helyzetükből adódik, amikor a kapun belépve először az állatudvarra lépünk, ahol a gazdasági épületek, ólok állnak, és csak utána következik kis kerítéssel elválasztva az „emberudvar” a lakóházzal. A tanyákon élők a szokásokat jobban tartották, mint a falvakban élők, egy családi eseményen (esküvő, temetés) több százan vettek részt.
Bárth János előadását azzal kezdte, itt, Kecskeméten mindenki tudja, mi a tanya, nincs tehát szükség a fogalom elmagyarázására, de lendületes, humoros előadásából a hallgatóság sok új ismeretre tehetett szert. Bővebben
Február 28.
Február 28-án hatalmas érdeklődés mellett valósult meg az Empátia Pszichológiai Központ Empátia mini-konferenciája. Noha ezt a rendezvényt a 2025. évi esemény „kistestvérének” szánták, azonban az sem látogatói számában, sem szakmai színvonalában nem maradt el az előzőtől. A háromórás konferencia kezdetén ezúttal is Csernák Krisztina egészségszakpszichológus köszöntötte a megjelenteket, akik közt volt kecskeméti, a környező településről érkező, de még megyén túli látogató is, és mint kiderült, a közönség fele az első esemény miatt szavazott újra bizalmat a rendezvénynek.
Az előadók sorát Tóth Szilvia prevenciós és mentálhigiénés szakember nyitotta, aki az általa kidolgozott tudatos ÉLET programját ismertette, miszerint a változás a közhiedelemmel ellentétben nem egy tudatos döntésen, sokkal inkább az önazonosságon áll vagy bukik. Az ÉLET mozaikszót részekre bontva (mint élmény, lelkesedés, empátia és tolerancia), kulcsszavak mentén juthattunk közelebb ahhoz, miként érhető el a valódi, tartós átalakulás. Az élmény az első lépcsőfok, amely személyessé teszi mindennapos tapasztalatainkat, melynek alapfeltétele, hogy tudjunk teljes figyelemmel jelen lenni egy adott folyamatban, miközben nem tervezünk, gondolkodunk, átadjuk magunkat a flow élményének. A lelkesedés az a hatóerő, ami visz bennünket előre, így hétköznapi feladataink közepette érdemes megállni egy-egy pillanatra, és megkérdezni magunktól, mi az az 1 százalék, amin változtatni tudunk a hatékonyság érdekében. Az empátia része, hogy ne akarjunk mások helyett problémákat megoldani, hanem tudjunk hallgatni és meghallgatni a másik felet. És végül a tolerancia, vagyis az akadályok elviselése, melyhez olykor szó szerint venni kell három nagy levegőt, hogy ne azonnal, érzelemből reagáljunk.
Második előadóként Marosi Tímea pszichológus, neurofeedback terapeuta a rezilienciáról és az érzelmi alkalmazkodásról tartott előadást. Az érzelmi hajlíthatóság mentális egészségre gyakorolt hatása rendkívüli, aminek tartóoszlopai öt fő kritérium mentén határozhatók meg. Az első az önszabályozás, mely teret enged a negatív érzelmek megélésének, viszont a teljes érzelmi belesüllyedés ennek már nem része. A második az optimizmus, ami a most divatos „hurráoptimizmus” helyett a reális alapokon nyugvó derűlátással feleltethető meg. A harmadik a kapcsolatok, hiszen mozgósítható kapcsolati háló nélkül nem beszélhetünk érzelmi ellenállóképességről sem. A negyedik a kontroll, vagyis a cselekvés, hogy képesek legyünk eldönteni, tudunk-e hatni az adott helyzetre vagy sem. Az utolsó, az ötödik pedig az értelem, ami pontosabban az érzelmi átkeretezést jelenti, hogy a kudarcok közepette is képesek legyünk megtalálni a helyzetben a pillanatnyi jót, amelyből tanulni és fejlődni tudunk. Marosi Tímea útravalóként fogalmazta meg az önmagunkkal való együttérzés, a kognitív átkeretezés és a hálanapló vezetésének gondolatát.
A mini-konferencia szünetét követően néhány percben megemlékeztek a nemrégiben elhunyt pszichológus szakemberről, Dologné Kovács Izabelláról, aki szakértőként gazdagította az Empátia Pszichológiai Központ első kecskeméti konferenciáját. A nehéz perceket követően Csernák Krisztina gyászfeldolgozási szakterapeuta, egészségpszichológus tartotta meg előadását az életmódváltás pszichológiájáról. Az előadó erőteljesen cáfolta azokat az érveket, amelyek szerint az egészséges életmódot a motiváció vagy az akaratgyengeség szabotálná. Mindezt sokkal inkább döntési rendszerünk modelljei programozzák: a gyors, könnyű megoldásokat kereső automatikus rendszer1 és a lassú, elemző, jövőre fókuszáló tudatos rendszer2. Mindezt tovább tetézik az otthonról hozott, „örökölt asztal” mintáink („ételt nem dobunk ki”, „addig nem állsz fel, amíg meg nem eszed”), így az életmódváltás sokszor a lojalitáskonfliktussal kéz a kézben jár. Csernák Krisztina szerint az ördögi körből való kilépés első pontja a tudatosítás, amit az újrakeretezés követ és végül az alternatív érzelemszabályozási technikák zárnak. Mindezt hosszú távon segíti, ha az életmódváltást az identitásunk részévé tesszük, ha tudatosan alakítjuk át a környezetünket és a jó családi, baráti kapcsolatokra koncentrálunk, melyek természetes „nyugtatószerei” az idegrendszernek.
Utolsó előadóként Adamik Zsanett mentálhigiénés segítő szakember, relaxációs tréner lépett a színpadra, aki először a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer aktivitásával járó testi folyamatokat ismertette a közönséggel. Ideális esetben a kettő működése egyensúlyban van, azonban a modern világ stresszorai jelentősen eltolják a kettő működését a szimpatikus idegrendszer irányába, amikor pulzusunk emelkedett és tartós készenléti állapotban vagyunk. Ezekre az aránytalanságokra dolgozták ki különböző önszabályozási módszereket, mint amilyen például a hipnózis, az autogén relaxáció, a progresszív relaxáció vagy a mindfulness. Relaxált állapotban ugyanis lassul a pulzusunk, csökken a túlgondolás mértéke, jobb az érzelemszabályozás és teret kap a regeneráció. Mindebben természetesen az egyedi tényezőknek is szerepe van: az idegrendszer aktuális állapotának, a személyiség jellemzőinek és a pszichodinamikai tényezőknek, valamint az adott helyzetnek és a körülményeknek, és tény, hogy tényleg nem mindenkinek való. A relaxált állapot eléréséért Adamik Zsanett azt javasolta, tudatosítsuk magunknak, hogy ez a fajta pihenés mindenkinek jár, próbáljuk csökkenteni az ártalmas környezeti hatásokat (pl. képernyőidő, séta hiánya), sajátítsunk el relaxációs technikákat (keressük meg azt, amit sajátunknak érzünk), és az sem árt, ha közben közösségekhez kapcsolódunk. Bővebben
Február 26.
Az Utazók a könyvtárban előadója február 26-án Zöldi-Kovácsné Korompai Mónika volt, aki 2023 októberében utazott Törökország dél-nyugati részére, lykiai partvidékére. Főszezonon kívül a leleményes török utazási irodák olyan buszos körutazásokat állítanak össze a külföldiek számára, melyeken az ekkor már üres tengerparti szállodák kínálnak éjszakára szállást. Lykiára az antik kultúra szerelmeseinek érdemes ellátogatni. Ahogy mondani szokták, Törökországban sokkal több az antik görög-római emlék, mint Görögországban. Ennek oka, hogy míg Görögországban a városok évezredeken keresztül lakottak voltak és jelenleg is azok, egymásra épültek a különböző korok rétegei, ami nagyban megnehezíti a feltárást. Törökországban viszont hatalmas területek állnak lakatlanul, az egykori városok romjait betemette a föld, így azok a régészek feltárásai után „rögtön” láthatóvá válnak. A lykiai körutazás résztvevői megcsodálhatták Myra sziklasírjait és hatalmas ókori színházát, Szent Miklós szarkofágját, Epheszosz agoráit és amfiteátrumát, a házat, melyben a hagyomány szerint Szűz Mária élt, Laodicea óriási romterületét a hatalmas amfiteátrummal, Kekova város tengeralatti romjait és még sok gyönyörű építészeti emléket.
A lykiai partvidéket természeti szépségei kedvéért is érdemes felkeresni. A Dalyan folyó deltatorkolatán hajózva a magyar turistának a Tisza-tó jut eszébe, eltekintve a folyót határoló magas hegyektől és az ott található sziklasíroktól. A tengerpart ezen a szakaszon homokos, a víz fürdésre alkalmas, de természetvédelmi okokból kiépített infrastruktúra nincs a parton. Pamukkale (gyapotvár) évszázadokon át hófehér vonulataival kápráztatta el az arra járókat, mára sajnos veszített fehérségéből, a csapadékhiány miatt ugyanis nem mindenhol tud kicsapódni a mészkő. Bővebben
Az utazásról bővebben itt olvashat:
https://montazsmagazin.hu/az-all-inclusive-nyaralason…
https://montazsmagazin.hu/az-all-inclusive-nyaralason…
Február 25.
Február 25-én folytatódott Kriskó János kulturális szakújságíró sorozata, a Találkozások. A népszerű televíziós műsorvezető vendégei igen távoli területeket képviseltek: míg egyikőjük a romániai építészet történelmébe kalauzolta el a jelenlévőket, addig a másik nyelvészeti, fordítói és szövegalkotói munkájáról beszélt a közönségnek. A színpadon elsőként Guttmann Szabolcs műépítész, Nagyszeben volt főépítésze foglalt helyet, aki 1987-ben végezte el az akkor az országban egyetlen építészeti fakultását másik 149 egyetemista társaságában, ami hatalmas létszámnak tűnhet, a nagy szakemberhiány viszont rendkívüli mód indokolta ezt a hatalmas évfolyamot. Egyedülálló módon egy városrehabilitációs gondolat köré szervezte diplomamunkáját, amely későbbi pályájának fókuszát képezte. Nagyszeben főépítészeként sok épület neki köszönhette megújulását, vagy éppen visszaépítését, mint például a régi Rondella Színház, melyet maga Nicu Ceauşescu rendelt el, amely élesen szemben állt a politikus édesapjának rombolási tevékenységével. Guttmann Szabolcs munkáit nem egy elismeréssel díjazták: három általa tervezett épület is Europa Nostra-díjat kapott, nem beszélve a Pro Architectura díjról, melyet 2019-ben szintén neki ítéltek oda.
Építészi munkája mellett az oktatás is kiemelt szerepet kap az életében: Nagyszebenben az általa alapított egyetemen és Kolozsvárott is tanít, és noha már benne van a levegőben a nyugdíjazás gondolata, azt sem eseménytelenül tervezi tölteni, hiszen akkor több ideje lesz figyelni a fiatalokra, hogy támogassa őket pályájuk kezdetén.
Kriskó János második vendége a húszas éveiben járó Török Ábel klasszika-filológus volt, akit a többség számára különleges érdeklődésének okairól kérdezett a televíziós műsorvezető. Az íróként is jeleskedő vendég elárulta, noha mindig könyvek vették körbe, semmilyen hatás, pláne nem nyomás nem érte közvetlen környezetében, amiért ilyen elhivatottsággal fordult a régi szövegekkel való munka felé. Családi hagyományként kezdett el franciául tanulni, és saját bevallása szerint az elején kifejezetten nem szerette a vasárnap reggeli nyelvtanulást, a későbbiek során ez jelentősen megváltozott, hiszen az egyetemre már három felsőfokú nyelvvizsga birtokosaként vették fel. Tizenévesen volt lehetősége egy évet Norvégiában tölteni, ami rendkívüli hatással volt az életére: ezáltal kezdett el műfordítással foglalkozni, itt fogant meg második regényének, A harmadik égnek gondolata, és azt sem vitatta, hogy személyiségének alakulásában is szerepet játszott az Északon eltöltött idő.
Török Ábel szerint sosem szerette azt a XXI. századi pörgést, ami körbevesz bennünket, így számára teljesen természetes és otthonos, hogy XIII. századi bizánci szövegekkel dolgozik, csendes könyvtárakban kutat és hogy egy holt nyelvű szöveg kritikai kiadását készíti. Nádasdy Ádám javaslatára választotta a klasszika-filológia szakot, mesterképzésen már bizantinológiát hallgatott, jelenleg pedig párhuzamosan tanul az ELTE-n és a párizsi egyetemen, hogy nemzetközileg elismert doktori fokozatot szerezhessen. Mindemellett szépíróként is tevékenykedik: viszonylag korán, már hétévesen elkezdett írni, eddig megjelent két kötetét pedig tizenéves korában alkotta. Azóta rendre publikál több online és nyomtatott folyóiratban, ezekben már olvashatók részletek tervezett harmadik kötetéből. Bővebben
Február 24.
2026. február 24-én könyvtárunk Nagytermében mutattuk be Bertók László Összegyűjtött versek című, kétkötetes kiadványát. A költő teljes életművét átfogó kötetet Mohácsi Balázs szerkesztette, akivel Pál Sándor Attila, a Forrás szerkesztője beszélgetett. Az est során elhangzott, hogy bár Bertók már 17 évesen közölte első versét, bemutatkozó kötete, a Fák felvonulása csak húsz évvel később jelenhetett meg. Szó esett még Bertók László börtönben töltött időszakáról, Pécshez fűződő viszonyáról, és legfőképp a Bertók-projektről, amelynek ötlete fiától, Attilától származott.
A Bertók-projekt – amelynek részeként a szintetizáló munka is megszülethetett – kettős célt szolgál. Egyrészt fenn kívánja tartani a díj névadójának emlékezetét, másrészt elő kívánja segíteni az ideológiáktól, korlátozásoktól mentes szabad művészetnek, illetve a kortárs magyar költészet jeles alkotóinak elismertségét.
Az est nem csupán egy reprezentatív, kétkötetes kiadvány bemutatója volt, hanem egy költői életmű újraolvasásának és újragondolásának közösségi alkalma is. A beszélgetés érzékeltette, hogy Bertók László pályája – a korai publikációtól a hosszú hallgatás évein át a későbbi elismerésekig – nemcsak irodalomtörténeti, hanem erkölcsi és egzisztenciális értelemben is tanúságtétel.
A kétkötetes Összegyűjtött versek nem pusztán filológiai teljesítmény, hanem egy olyan szerkesztői és közösségi vállalkozás eredménye, amely a költő munkásságát a maga teljességében kívánja hozzáférhetővé tenni a mai olvasók számára. A bemutató hangulata, a személyes emlékek és a szakmai reflexiók egyaránt azt sugallták: Bertók költészete tovább él az értelmezésekben, az újrakiadásokban és a kortárs irodalmi diskurzusban.
A rendezvény végére világossá vált, hogy az est tétje túlmutatott egy könyv megjelenésén: az emlékezet fenntartásáról, az irodalmi hagyomány továbbírásáról és a szabad művészet melletti elköteleződésről szólt. Bővebben
Február 23.
Rendkívül büszkék vagyunk kollégáinkra, akiknek mindennapos munkájuk mellett kiemelkedően fontos a hátrányos helyzetűek támogatása.
A tavalyi Országos Könyvtári Napok keretében megrendezett Lapról hangra felolvasóversenyen könyvtárunk 2. helyezést ért el, melyben két kollégánknak külön köszönettel tartozunk. Tóth Andrásné Böbe érintettként népszerűsítette a versenyt, mely a vakok és látássérültek kultúrához és információszerzéshez való hozzájutását tűzte ki célul. Fáczán Szilvia pedig felolvasóként nyújtott kiemelkedő teljesítményt, hiszen szűnni nem akaró lelkesedésével a legtöbb felvételt készítők közé került.
Ne feledje, hogy a Könyvtári kihívás keretében indított akciónk keretében most is lehetősége van önzetlenül támogatni a Lapról hangra célkitűzését! A felolvasás kapcsán érdeklődjön a II. emeleti Zenei szolgáltatásban dolgozó kollégáinknál! Bővebben
Február 20.
A Helen Doron English & Espanol Kecskemét mai angol babafoglalkozásán ismét rendkívül jól érezték magukat az izgő-mozgó lurkók. Noha az ilyen alkalmakon még a nyelvelsajátításon van a fókusz, a jól strukturált órákon sok mindenről szó esik: legyen szó állatokról, színekről vagy éppen mozgásos, zenés feladatokról. Bővebben
Február 18.
A Házasság Hete alkalmából Böjte Csaba ferences szerzetes és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai gyermekotthonának néhány lakója volt a Katona József Könyvtár vendége. A nagy közönséget vonzó találkozón Csaba atya az emberi kapcsolatok értékéről, a megértésről, a türelemről és az egymás iránti odafigyelés fontosságáról beszélt.
A szerzetesi működése során megtapasztalt személyes példázatokból arra világított rá, hogy a szeretetet nem elég magunkban tartani, azt mások felé is egyértelművé, nyilvánvalóvá kell tenni, hogy elérje célját. Arról is beszélt, miként lehet a gyermekotthonokban élő gyerekeket, még a legelveszettebnek ítélteket is szerethetővé és a szeretetet megélőkké tenni. A Nagyszalontáról érkezett gyerekek nagy sikerrel mutatták be a Szent Ferenc életéről készült színdarabjukat.
A találkozó Csaba atyához méltóan közös imádsággal zárult. Bővebben
Február 17.
Az elmúlt két hétben majd’ száz gyermek hozta el meséjét a város számos általános iskolájából, hogy együtt töltsünk el egy jó hangulatú délutánt a Tinivilágban. A próba kiállása után mindannyian Meseország lakói lettek. Bővebben
Február 12.
Tájékoztatjuk kedves követőinket, hogy a Katona József Könyvtár igazgatói pozícióját újabb 5 évig Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet tölti be. Bővebben
A hír kapcsán a Hiros.hu írt rövid összegzést szakmai munkájáról, melyet a következő linkre kattintva olvashat el: https://hiros.hu/tovabbra-bujdosone-dr-dani-erzsebet…/
Idén 5. alkalommal szerveztük meg a Házasság hete kecskeméti rendezvénysorozat keretében Ketten az úton című beszélgetésünket, melynek főszereplői a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház színészei, Bori Réka és Koltai-Nagy Balázs voltak. Bene-Kovács Márta kollégánk kérdésére Bori Réka elárulta, igen kalandos út vezetett hivatásáig. Reál középiskolába, matek-angol szakra járt, és noha jelentkezett a színművészetire, az első rostán nem sikerült átjutnia. Ezt követően aztán felvételt nyert a Budapesti Operettszínház stúdiójába, ahol volt alkalma megtanulni, miről is szól a színház és hogyan is kell próbálni, de biztos, ami biztos alapon közben elvégzett egy szakács tanfolyamot is, mert mint mondta, főzni szeret. Koltai-Nagy Balázs pedig gyorsan hozzátette, nemcsak szeret, tud is. A harmadik sikertelen színművészetis felvételit követően, szülei javaslatára, élelmiszermérnöknek kezdett el tanulni, ám végül úgy határozott, hogy még egyszer – utoljára – megpróbálja a jelentkezést. Negyedszerre sikerrel járt, és felvételt nyert Selmeczi György zenei osztályába.
Koltai-Nagy Balázs útja sem volt kevésbé kalandos a színészi pályáig. Azt mesélték neki, noha az óvónénije ragaszkodott hozzá, hogy zeneiskolába menjen, édesanyja a sport felé orientálta. Úszott, kosarazott, szertornázott, atletizált, majd hat évig jégkorongozott. Mindeközben belekóstolt a népdaléneklésbe, a versmondásba, tagja volt egy metálzenekarnak, míg nem nagyapja 2010-es halála felerősítette benne a gondolatot, hogy a színészi pálya mellett kötelezi el magát. Kezdetben úgy gondolta, külföldön tanulja ki a szakmát, de végül elsőre felvették a Kaposvári Egyetemre, ami teljesen átformálta személyiségét. Az egyetem ötödik, gyakorlati évét már Kecskeméten végezte, aminek köszönhetően végül a társulat állandó tagja lett.
Első találkozójuk a koronavírussal terhelt időszakban történt, amikor az Egy csók és más semmi című darab apropóján Kecskemétre hívták az akkor még szabadúszóként dolgozó Bori Rékát. Kapcsolatuk kezdetéről megható őszinteséggel beszéltek: míg Réka akkor tett pontot egy hosszú párkapcsolat végére, Balázsnak azzal kellett megküzdenie, hogy sosem volt még komoly kapcsolata. De bármennyire is megterhelő volt számukra az első egy-másfél év, az egymásba fektetett energiájuk megtérült, hiszen 2024 októberében kimondták a boldogító igent. Bori Réka szemében a házasság egy szövetség, melyet ezzel a szerződéssel pecsételtek meg, amely mindenek felett áll. Koltai-Nagy Balázs szerint pedig mindez egyfajta tartást és hitet nyújt a házastársaknak, hogy tiszteljék a másikat és hogy tartsanak ki egymás mellett.
A beszélgetés során a színészek hálájukat fejezték ki a kecskeméti közönség hűsége, szeretete, lokálpatriotizmusa iránt, amelyet ilyen szinten egyik másik színházban sem tapasztaltak. Mindketten jól érzik magukat a társulatban, ahol minden műfajban megmutathatják magukat, ez pedig kellő kihívással látja el őket munkájuk során. Ugyanakkor abban is biztosak, hogy probléma esetén a vezetőség meghallgatja őket, hiszen eddig is úgy érezték, hogy a szakmai fejlődésükre odafigyelve alakították az évadot. Bővebben
Február 7.
A februári, vagabunder találkozóval egybekötött Társasjáték klubot hihetetlen érdeklődés övezte, hiszen több mint 170-en játszottak velünk és a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesületevel.
Legközelebb március 7-én várjuk a játékra éhes látogatókat, akkor a Delta Vision Kiadó lesz a vendégünk. Bővebben
Február 5.
2026. február 5-én mutattuk be könyvtárunkban Háy János legújabb, A csokimikulásos lány című regényét. Az íróval Pál Sándor Attila, a Forrás folyóirat szerkesztője beszélgetett.
A szerző új regényét egyfajta „nagy integrálódási történetként” aposztrofálta. A beszélgetés során azt is kifejtette, hogy egy író abból dolgozik, amije van és amit a világból meghall; véleménye szerint mások emberi sorsa is óhatatlanul formál bennünket.
Bár Háy János prózával érkezett, vallomása szerint az irodalmi műnemek között a lírát tartja a legmagasabb rendűnek.
A résztvevők azt is megtudhatták, hogy a versírás nem sürgethető; szükség van hozzá úgynevezett „üres időre”, amikor a gondolatok kiforrhatják magukat.
Az író az est során ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy számára az alkotási folyamat több mint munka: az írás az ő módja a világban való jelenlétre. Bővebben
Február 3.
Február 3-án a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjának vendége a könyvtár és a klub vissza-visszatérő előadója, Bella Rózsa grafikusművész volt, aki Sárospatak, Sátoraljaújhely és Széplak nevezetességeit mutatta be, külön kiemelve a Kazinczy Ferenchez köthető emlékeket.
Sátoraljaújhely Magyarország legészakibb városa, Kossuth Lajos és Kazinczy Ferenc városának is tartják. 1261-ben emelték városi rangra, középkori fejlődését a borszőlőnek és a városon keresztül vezető kereskedelmi utaknak köszönhette. Vára már az 1500-as évekre elpusztult, de rengeteg műemléket, műemlék jellegű épületet talál az idelátogató. Itt áll a világ egyetlen bortemploma, amely alatt hatalmas borpincét alakítottak ki. A barokk városháza emeletén kapott helyet a levéltár, amelynek 15 éven át Kazinczy volt a főlevéltárnoka. Berendezése maga is műemlék. A régi zsidó temető a zsidóság jelentős zarándokhelye, hiszen itt található a csodarabbi, Mose Teitelbaum sírja.
Széphalom eredeti neve Kisbánya, amit Kazinczy „keresztelt” át Széphalomnak, 1886-ban pedig ez lett a község hivatalos neve is. Az írót kérésének megfelelően háza kertjében temették el, nyughelye a reformkorban számos hazafi zarándokhelyévé vált. Az egykori családi ház helyén ma a Kazinczy Emlékcsarnok áll.
Sárospatak a Rákócziak városa, a „Bodrog-parti Athén”. A Református Kollégium és a vár „kötelező program”, ha valaki itt jár. A kollégium udvarán áll a múzeum, a Berna-sor. Az 1771–72-ben épült egyemeletes épület az egyetlen, ami az eredeti, barokk stílusú kollégiumépületből megmaradt. Az itt működő gimnázium az ország egyik legrégebben fennálló oktatási intézménye (1531-ben alapította Perényi Péter koronaőr). Az országban elsőként itt lehetett angol nyelvű diplomát szerezni, ezért a Magyar Cambridge-nek is nevezték, és itt épült az ország első tornacsarnoka is.
A közkedvelt turistacélpontok mellett a közönség kevéssé ismert építményeket, szobrokat is megismerhetett, rengeteg adatot, érdekességet hallhatott az igényesen összeállított, képes előadásból. Bővebben
Január 30.
2026. január 30-án mutattuk be könyvtárunkban Vámos Tibor Nem voltam ura a helyzetnek című novelláskötetét. A szerzővel Steiner Petra beszélgetett.
Tibor elárulta: 13 éves kora óta ír verseket, első kötetének szövegei 13 és 25 éves kora között születtek. A próza felé azért fordult, mert úgy érezte, van története, amelyet terjedelmesebben, más eszközökkel szeretne elmondani. Már a verseskötet bemutatóján – ahol Pál Sándor Attila, a Forrás szerkesztője beszélgetett vele – jelezte, hogy prózaköteten dolgozik. A kérdés inkább az volt számára: szabad-e ilyen mélységekig megírnia, majd kiadnia a saját életét.
A szegénység, a kirekesztettség és a depresszív gondolatok mindkét kötetben meghatározóak. A nagymama elvesztése a verseskötetben jelenik meg először, majd a novellákban bontakozik ki igazán – a két könyv kiegészíti és magyarázza is egymást. A sorozat még nem ért véget: további kötetek készülnek, köztük egy szerelmes könyv is.
A Nem voltam ura a helyzetnek visszaemlékezés: szubjektív, egyetlen nézőpontból született, nem lehet kristálytiszta – de igaz. Tibor úgy érzi, nyitott könyvvé vált. A második kötet három év alatt készült el, fájdalmas alkotói folyamatban: minden novella traumatikus élményhez kötődik, és maga az írás is a feldolgozás része volt. Közép-Európában sok hasonló történet létezik, amelyről nem merünk beszélni – a szerző számára a tabudöntés is fontos cél volt.
Az est során a közönség a címadó novella mellett több részletet is hallhatott a szerző tolmácsolásában. A név viselője… című írás kapcsán Tibor elmondta: másodikként viseli ezt a nevet, és bár felmerült benne a névváltoztatás gondolata, rájött, hogy nem ez a megoldás, hanem a múlt feldolgozása. Az elődök hibáiból tanulva szeretne valami jobbat létrehozni.
Egy csongrádi bemutatón különleges élményben volt része: alsó tagozatos tanító nénije olvasott fel a kötetből – köztük a róla szóló részeket is –, amit Tibor varázslatos pillanatként élt meg.
A fogadtatásról elmondta: édesanyja örült annak, hogy megírta a könyvet. Bár számított kritikákra, igazán „húsba vágót” eddig nem kapott. Nem tud megbarátkozni a kultúrsznobizmussal, a hivatalos irodalmi élethez még keresi az utat – és a mesterét is, akitől szakmai tanácsokat kaphatna.
Sokáig nem engedett közel magához senkit, mindenkiben ellenséget látott, később azonban párkapcsolat és barátságok segítették a személyiségformálódásban. A fiatal író tart a harmadik x-től, de dolgozik egy jubileumi köteten is, amely élete első 30 évét foglalja majd össze.
Gratulálunk a kötethez és a bemutatóhoz! Öröm és büszkeség számunkra, hogy Tibor munkatársunk. További szép sikereket kívánunk! Bővebben
Január 29-30.
2026-ban is kitárult Meseország kapuja. Számos bátor mesemondó története csalt mosolyt a jelenlévők arcára. A próbák pedig folytatódnak! Bővebben
Január 29.
Az Utazók a könyvtárban január 29-i előadója Mikulás Gábor pr- és információs tanácsadó volt, aki Velencéről mesélt a közönségnek. A vendég két éve az Adria Interkulturális Egyesület meghívására töltött több hetet Olaszországban, ekkor látogatott el egy napra Velencébe. Ez éppen húshagyó keddre esett, amikor is a karneváli hangulat a tetőfokára hág. A velencei karneválról szóló első feljegyzés 1094-re datálható, hivatalos, „piros betűs” ünnepé viszont csak a XIII. században nyilvánították. A XVIII. századtól kezdett igazán divatba jönni, amikor messze földről látogattak el ide az emberek. Egyszer még Ferenc József is részt vett egy ilyen látványosságon, persze inkognitóban. Az 1980-as évektől újraéledt a hagyomány, ami annyi látogatót vonz, hogy a város már korlátozásokat volt kénytelen bevezetni a túlzsúfoltság ellen.
A karnevál egy fordított világ, „legális túlcsordulás”, amikor a megszokott rend felborul, a normákat nem kell betartani, és az emberek máshogy viselkednek, mint a hétköznapokon. Mikulás Gábor sem akart szokásos turistaként viselkedni. Nem az ismert és megnézésre ajánlott nevezetességeket kereste fel, hanem tetszőlegesen kezdett bóklászni az utcákon. Hagyta, hogy a véletlen vezesse, egy felfedező izgalmával, nyitott szemmel és nyitott lélekkel minden szépségre, benyomásra, gondolatra, hiszen ennek a többezer éves városnak minden köve történelem.
Mindenki tudja, hogy az „igazi” Sóhajok hídja Velencében található, azt viszont talán már kevesen, hogy elnevezése Lord Byrontól származik, a hozzá kapcsolódó rémtörténetek pedig Victor Hugo fejéből pattantak ki. Ami azért is méltánytalan, mert a börtön, ahová a híd vezetett, a kor leghumánusabb fogdája volt, 1660-ban a világon először itt szüntették meg a kínzásokat. Az előadás során elhangzott még az is, hogy a Szent Márk-bazilika ereklyéjét egy alexandriai kolostorból csalták ki, hogy a gondola orrán lévő acéldíszítés, a ferro a dózse süvegét, a város kerületeit és szigetei jelképezi, és hogy a velencei hajógyárban, az Arzenálban képesek voltak akár egy nap alatt összeszerelni egy gályát. Bővebben
Január 28.
Január 28-án folytatódott Kriskó János, a város népszerű televíziós műsorvezetőjének pódiumbeszélgetés-sorozata, a Találkozások. Első vendége Somogyvári Ágnes régész volt, aki igazán izgalmas utat járt be, míg végül Kecskeméten telepedett le. Pécsi lányként látta meg a napvilágot, ott is kezdte meg iskolai tanulmányait, de a régészet romantikája mégis képes volt egy alföldi városba, Szegedre csábítani. A beszélgetés során azt is elárulta, hogy a nagy felfedezésekről szóló könyvek, mint például az inka és maja kincsek megtalálása, vagy Tutankhamun sírjának feltárása rózsaszín képet festettek a szakmáról, így abba bele sem gondolt, hogy sokszor szó szerint a sárban kell majd vájkálnia. Trogmayer Ottó szárnyai alatt tanulta ki a mesterséget, dolgozott többek között a nagy ópusztaszeri feltáráson is, így mire végzett, már tudta, hogyan kell felépíteni egy komplett ásatást. Még egyetemi évei alatt ismerkedett meg férjével, Füzi Lászlóval. A munka miatt előbb Egerbe, majd később Kecskemétre költöztek. Bár nem volt könnyű számára elengedni az egri munkát, végül a hírös város és környéke is megteremtette azokat a szakmai kihívásokat, amelyekre vágyott.
Kriskó János második vendége a pomázi születésű Dr. Nemes József ortopéd orvos volt, akinek pályafutása a ’80-as években az akkor vadonatúj kecskeméti kórházban indult, de tanulmányai során ő is végigjárta azt a bizonyos ranglétrát: segédműtősként sterilizált, szállította a betegeket, éjszakai nővérként pedig gyógyszerezett és mosdatott is. Ekkoriban hozott igazi áttörést az ortopédiában az artroszkópos eljárás, amit kitanulva később a szakterületévé vált. Munkáját még a kecskeméti intézmény traumatológiai osztályán kezdte, hiszen az ortopédiának külön részleg csak 1987-ben alakult meg. Hat évnyi osztályvezetőség után döntött úgy, enged a külső nyomásnak, és Angliában folytatja tovább karrierjét, ahol a nulláról építette fel pacientúráját. Összesen 15 évig élt és dolgozott kint, melyet a mai napig nem bán, és amiből családja, már csak a nyelvtanulás miatt is, rendkívül sokat profitált. 2023-ban költöztek vissza Kecskemétre, és noha még ki-kijár a munka miatt, szinte rögvest visszatért egykori munkahelyére, a kecskeméti kórházba. A beszélgetés során azt is megemlítette, hogy igaz, hogy Magyarországon szűkösebbek az erőforrásaik, viszont meggyőződése, hogy ugyanolyan színvonalú ellátást tudnak nyújtani, így elmondható, hogy sokkal hatékonyabban dolgoznak. Bővebben
Január 27.
Középpontban a katedra nem csak pedagógusoknak szóló előadás-sorozatunk január 27-i vendége Dr. Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember és tanácsadó, a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék habilitált egyetemi docense, tanszékvezető-helyettese volt, aki az iskoláról mint kommunikációs környezet jellemzőiről tartott előadást az érdeklődőknek. Noha meghívottunk maga nem generációkutató, a generációs elmélet felől közelítve építette fel előadását, mely szerint 4 csoport képviselői aktívak a mai oktatási közegekben, ami több fronton is problémát okoz. Ilyen kihívás lehet a formális és informális kommunikáció, a digitális eszközhasználat, az eltérő motivációs mintázatok, valamint az információról mint tudásról való gondolkodás.
Az elöregedő pedagógustársadalom miatt a boomerek (61–80 év) máig biztos pontjai az oktatási közegnek, akiknek mottója akár az is lehetne: azért él, hogy dolgozzon. Hisznek a kemény munka hozta eredményekben; számukra a pozíciójuk erősen egybeforrt az identitásukkal. Leginkább a jelenben, valós időben és térben komfortosak, de a telefonnal, e-maillel is elboldogulnak. A videochattől és a rövid üzenetektől azonban erősen ódzkodnak.
Az X-generáció tagjainak (46–60 év) motivációja már erősen különbözik, azért dolgoznak, hogy éljenek. Ők az utolsók, aki akkor is hajlandók túlórázni, ha azt nem fizetik ki. A kommunikációjuk már sokkal inkább az e-mailre és a telefonra hagyatkozik, a legújabb technológiáktól és a túl hosszú képernyőidőtől viszont erősen elhatárolódnak. Őket követik az Y-generációsok (31–45 év), akiknek a mottója a változatosság, függetlenség, kreativitás. Szeretnek dolgozni, de csak akkor, ha az adott munka a saját érdekeiket szolgálják. Szívesen támaszkodnak a mobiltelefonra és a közösségi médiára. Ki nem állhatják a hivatalos, távolságtartó stílust, valamint az úgynevezett „hideg hívásokat”, vagyis a kéretlen (telefonos) megkereséseket, mert nagyon aktívan védik a privát szférájukat.
Az oktatásban pedagógusként megjelenő legfiatalabb, Z-generáció tagjai (16–30 év) már a bennszülött digitális médiageneráció része, akik mottójuk szerint mindent gyorsan, hatékonyan és otthonról szeretnének megoldani, hiszen hozzászoktak ahhoz, hogy egy-két kattintással kielégíthetők az igényeik. A mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekkel rendszeresen élnek, ahogy az okostelefon is gyermekkoruk óta az életük szerves része. Számukra egyértelmű no-go zónát jelentenek a hosszú, írott szövegek, valamint a hierarchikus „lefelé” kommunikáció.
Dr. Guld Ádám előadásának végén külön hangsúlyt szentelt annak, hogyan érdemes motiválni az érzelmileg és idegrendszerileg kiégett Z- és alfa generációt. Az információs túlterheltség miatt ezek a fiatalok nehezen találnak maguknak célt és küldetést, ezért jelentős támogatásra szorulnak. Mivel mondhatni a kütyükkel a kezükben születtek, a játékosítás eszközével jelentősen növelhető munkájuk hatékonysága, illetve érdemes hangsúlyozni egyéni munkavégzésük jelentőségét. A technológiai megoldások alkalmazásában jeleskednek, ezért az ilyen típusú feladatok előnyösek a számukra. Nagyon fontos azonban, hogy nem szabad erősíteni a velük szemben megfogalmazott negatív sztereotípiákat, valamint megértéssel és elfogadással kell feléjük fordulni, mert, ahogy azt Steigervald Krisztián generációkutató is szokta mondani: ők nem rosszak, hanem egyszerűen mások, mint az előző generációk. Bővebben
Január 23.
Kitörő újévi lelkesedéssel fogadták az apróságok a Helen Doron English & Espanol Kecskemét januári baba-mama foglalkozását. A szülő-gyerkőc párosok zenés-játékos formában ismerkedhettek az állatvilággal, a testrészekkel, és természetesen a közönségkedvenc buborékfújás sem maradhatott el. Bővebben
Január 22.
A magyar kultúra iránti tisztelet és elhivatottság jegyében, valamint a magyar kultúráért dolgozók iránti megbecsülés kifejezéseként a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére szervezték meg Kecskeméten a Magyar Kultúra Napja Bács-Kiskun Vármegyei Gálát. Ennek alkalmával Dr. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter elismerő oklevéllel kívánt köszönetet mondani mindazoknak, akik kiemelkedő munkájukkal hozzájárultak a helyi és nemzeti kultúra egészéhez. A 48 megyei kitüntetett közt oklevelet kaptak könyvtárunk munkatársai: Bene-Kovács Márta könyvtárszakmai főosztályvezető, Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet könyvtárigazgató, valamint Fazekasné Endre Éva gyermekkönyvtáros.
Rendkívül büszkék vagyunk kollégáink eredményeire, valamint szívből gratulálunk minden további elismerésben részesülőnek! Bővebben
További részletek: https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/bacs-kiskun/megye/hirek/hir/dijaztak-kecskemeten-kulturaert-dolgozokat
Január 22-én, a magyar kultúra napján Molnár Krisztina Rita költő, író, műfordító volt könyvtárunk vendége, akivel Dr. Váradi-Kusztos Györgyi mentálhigiénés szakember, a Károli Gáspár Református Egyetem filozófia és magyar szakos oktatója beszélgetett. A program kezdetén, tisztelegve az alkalom apropója előtt, versek hangoztak el, mert ahogy meghívottunk fogalmazott, a magyar kultúra olyan, akár egy végtelen szőnyeg, melyhez minden alkotó hozzászövi a saját részét.
Molnár Krisztina Rita a beszélgetés során azt is megemlítette, hogy anno a biatorbágyi Kisgombos Könyvesbolt felkérésére kezdett el mesterségkurzusokat tartani, amely a nagy érdeklődésre tekintettel azóta egy bárki által látogatható íróműhellyé bővült. Az oda jelentkezők mostanra már nem csupán egy adott műfajban való alkotáson dolgoznak, hanem sokkal inkább arra törekednek, hogy mélyebb önismeretre tegyenek szert, és jobban megértsék saját működésüket és gondolkodásukat. Ezen alkalmak során a műhelyt vezető alkotót is beleértve dolgoznak együtt az adott feladatokon a jelenlévők, ahol egymással megosztva beszélik meg tapasztalataikat, megfigyeléseiket.
Az irodalom lelki egészségre gyakorolt hatása kapcsán a beszélgetés során elhangzott, hogy az irodalomterápia műfaja nem veszélytelen, hiszen ennek is megvannak a maga határai. Dr. Váradi-Kusztos Györgyi hangsúlyozta, noha olykor az írás is hozhat feloldozást, megkönnyebbülést egy-egy trauma alól, azonban ez főképp a normatív krízisekre igaz: mélyebb válságoknál mindenképp érdemes orvosi segítséget igénybe venni. Ettől függetlenül a személyiségfejlesztő írásgyakorlatok remek lehetőséget teremtenek, hogy bebarangoljuk lelkünk zegzugait, ahol egy-egy gyakorlat az éppen aktuális pillanatot, lélekállapotot rögzíti. Molnár Krisztina Rita Ilyen kék virágok kötete remek bevezetést nyújt ebbe az önismeretüket mélyíteni kívánóknak, ahol egy-egy művészeti alkotás segít ráhangolódni az írás aktusára, ahol a szépírás nem cél, hanem sokkal inkább nem várt „mellékhatás”. Bővebben
Január 21.
Január 21-én egy, az év szerzője díjjal kitüntetett, elsőkönyves szerző, Pirisi Máté volt könyvtárunk vendége, akivel kollégánk, Molnár-Faragó Éva könyvtáros beszélgetett. A szerző a Liszt Ferenc Zeneakadémián diplomázott klarinétművészként, de hamar kiderült számára, hogy a csapatban való munka helyett sokkal inkább magányosan tud kibontakozni, így a koncertek helyett a zenetanítást választotta. Ugyanezért vált az írás is fontos részévé az életének: kezdetben színdarabokat jegyzett (Ikre és Kaviár, Apám helyén), azonban első regényére, a Karalagura sem kellett sokat várni, amely tavaly jelent meg.
Pirisi Máté kifejtette, mind a borítóterv, mind pedig a regény narrációja és olvasási tempója valamivel szemben fogalmazza meg magát, így alkotva éles kontrasztot a populáris, könnyen és gyorsan fogyasztható, túlromanticizált alkotásokkal szemben. Ehhez mérten a szerző kerülte a didaktikus magyarázatokat, a kötet első részében pedig teljes mértékig az olvasóra bízta, mi jut eszébe az ott vázolt szituációkról. Mivel a mű erősen épít a befogadói projekcióra, ezért az egy sokkal lassabb olvasási sebességet követel meg, hogy legyen idő benne elmélyedni és végül, hogy gondolkodásra sarkallhasson.
A szerző egy kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy mivel történelmi regényt igen nehéz írni az esetleges pontatlanságokra rávilágító kritikák miatt, ezért számára nem volt kérdés, hogy egy fiktív valóságba fogja helyezni a cselekményt. A regény az elhangzottak szerint egy elejétől a végéig tudatos írói munka eredménye, mely mellőzi azt a bizonyos „a szereplőkre bízzák a történet alakulását” attitűdöt.
A jövőre vonatkozóan Pirisi Máté sok több új ötletét is megosztotta a közönséggel. A korábban a Tisztatáj online felületén megjelenő Apám helyén várhatóan ebben az évben jelenik meg annak regénnyé bővített változata, és már úton van a Szép történet munkacímre hallgató következő írása is. Utóbbiban a ’90-es évek és a rendszerváltás történetét meséli el egy igen szűk lencsén, egy gyermek szemszögén keresztül, ami magyarázat helyett csak rögzíteni fogja az eseményeket. Szándéka szerint ebben vegyíteni fogja a Hrabalra jellemző alárendelő és a Krasznahorkai fémjelezte mellérendelő mondatszerkezeteket. Bővebben
Január 20.
Január 20-án tartotta a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja ez évi első klubnapját, melyre Dúlosy Rozáliát hívta meg vendégül, aki a tűzzománc készítésének titkaiba avatta be közönségét.
Rozália gyerekkori álmát valósította meg, amikor körülbelül 15 évvel ezelőtt, már nyugdíjasként, egy szakkörön és videókat nézve tanulta ki ezt a képzőművészeti technikát. Először hideg üvegfestéssel kezdte, majd a tiffany technikát sajátította el. Utóbbi esetében színes üvegdarabok éleit öntapadós rézfóliával vonják be, majd ólom-ón ötvözettel forrasztják össze. Az első ilyen kép elkészítéséhez az ötletet egy baleset adta, aminek során egy nagy méretű festett üvegképe összetört. Így született meg „A törött üveg balladája” című képe. A következő állomás a zománcfestés megtanulása volt. A festék üvegpor és desztillált víz keveréke, melyet vékony rétegekben visznek fel a vékony fémlemezre – Rozália a rezet részesíti előnyben. Minden réteget külön kell égetni. Az égetés hosszával lehet befolyásolni a színárnyalatot, de természetesen vigyázni kell, nehogy megégjen a festék. A festett alapra jöhet aztán a minta.
A közönség videón nézhette meg az égetés folyamatát, kézbe vehette a félig kész, színes lemezeket, és megcsodálhatta a Dúlosy Rozália képeiből kiállított tárlatot. Ezt ma 18 óráig bezárólag még bárki más is megteheti intézményünk Nagytermében. Bővebben
Január 8.
Elstartolt idén is Harry Potter Klubunk, egy jó hangulatú kvízdélutánt töltöttünk együtt. Továbbra is várjuk az érdeklődőket minden hónap első csütörtökén, legközelebb, február 5-én a Tinivilágba! Bővebben
Tisztelt érdeklődő! Korábbi híreinket az eseménynaptárban láthatja és keresheti!