Életében egyetlen verse jelent meg a Vágy (Vágyam címmel) az Aurora 1822-i, első kötetében. Mint 1820. december 7-én Kisfaludy Károlynak írt leveléből kiderül, több versét is elküldte neki, de Kisfaludy csak ezt az egyet közölte.
Katona verseiben jelentős szerepük van a természetből vett képeknek. Gyakori versépítési módja, hogy a gondolatokba, reflexiókba merülő lírai ént természeti kép keretébe, mintegy a tájba állítja.
Forrás: Katona József / Orosz László. – Budapest : Gondolat, 1974. – p. 183. Lásd a katalógusban >>
Verselésére jellemző a formák változatossága. Huszonöt verse közül nyolc klasszikus időmértékes, kettő rímes időmértékes, tizenegy rímes hangsúlyos, kettő rímes és kettő rím nélküli. Mint a Bánk bánra, verseire is jellemző az enjambement gyakorisága.
Katona József élvezte a verszenét, a zökkenő nélküli ritmust, a tiszta rímeket; ebben a formai mesterkedőkhöz hasonlíthatjuk. Versei közül különösen Az Andal hibátlan anapesztusaival s többnyire tiszta rímeivel formai bravúrnak tekinthető.
Versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban >>