Városunk 650. évfordulója alkalmából, 2018-ban készítettük el a Kecskeméthez kötődő zeneszerzők tudástárát. Szeretnénk, ha Kodály Zoltán mellett a többi itt született, illetve itt tevékenykedő komponistáról is lenne ismeretük a település polgárainak. Érdekes végig nézni, hogy melyiküknek mi volt a fő területe: milyen műfajokban alkottak, milyen intézmény(ek)ben, milyen típusú munkát végeztek. Izgalmas az után fürkészni, hogy melyik muzsikus, hogyan kapcsolódik Kecskeméthez: mikor és életük melyik szakaszát töltötték a „hírös városban”. A tudástárban életrajzuk rövid összefoglalása mellett, műveikről, a hozzájuk kapcsolódó és könyvtárunkban megtalálható dokumentumokról, valamint az interneten elérhető hangfelvételekről is tájékozódhatnak. Első körben a már elhunyt szerzőket vettük sorra, a későbbiekben tervezzük a ma (itt) élő zeneszerzők életének és munkásságának feldolgozását is.
Bordeaux Géza
(Vajdahunyad, 1868. – Kecskemét, 1934. október 26.)
zeneszerző, zeneiskolai igazgató
Középiskoláit Gyulafehérváron, pedagógiai tanulmányait Kolozsvárott és Budapesten végezte. 1890-ben telepedett le Kecskeméten. A Szabados-féle magániskolában tanított néhány hónapig, majd önállóan működött. 1894-ben nyílt meg Kecskeméten a városi zeneiskola, ahová tanárnak hívták. 1912 szeptemberéig, nyugdíjazásáig tanított az intézményben. Ezt követően Kolozsvárra költözött. Az I. világháború után visszahonosíttatta magát.
A Magyar Zeneszerzők Társasága 1905-ben megbízta a magyar zeneszerzők tanítására alkalmas katalógus elkészítésével. Kéziratos zeneszerzeményeinek száma 1901-ig meghaladta a kétszázat. Néhány közülük nyomtatásban is megjelent. Zenereferense volt a Kecskeméti Naplónak.
Koller Ferenc, Szent-Gály Gyula,
Bordeaux Géza, Horváth György
(Fotó: Palotás József (szerk.):
A kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola)
Veress Klára, Szent-Gály Gyula, Bordeaux Géza
(Fotó: Palotás József (szerk.):
A kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola)
Irodalom:
Cikkek a zeneszerzőről és műveinek bemutatóiról a Kecskeméti Lapokban:
1896. Bordeaux Géza, a zeneiskola tanára egy dalt szerzett, a mű címét nem közli.
1899.10.15. Bordeaux Géza : Egyszer néztem csak szemedbe – kezdetű népdala a hónap végén jelenik meg. Szövegét Hornyik József írta.
1899.11.12. Színházi heti műsor. Nov. 12. Hornyik József – Bordeaux Géza : Szökés párosan. Népszínmű.
1899.11.19. A Kméti ev. ref. Jogakadémia Olvasóköre dec. 2-án hangversennyel egybekötött táncestélyt rendez. A műsor része : Dráma a tenger fenekén. Dalmű. Zenekarra alkalmazta Bordeaux Géza.
1904.05.10. A közeljövőben fog megjelenni Bordeaux Géza : Lavotta szelleméhez c. szerzeménye.
1904.06.02. Jún. 5-én lesz az állami főreáliskola ünnepélye az iskolában. A műsorban elhangzik : Bordeaux : Románc ; Ibolya és tulipán.
1905.05.20. Jún. 1. Az állami főreáliskola évzáró ünnepélye az iskolában. A műsor része : Bordeaux : Lavotta szelleméhez c. műve.
1906.06.02. A főreáliskola jún. 10-i záróünnepélyének műsorából : Bordeaux : A vén kocsis dala. Ének, zkar ; Jubileumi induló. Zkar.
1906.10.07. A kis tiszt, Bordeaux Géza új szerzeménye.
1908.02.22. Színház. Heti műsor és krit. Szombat. Somogyi János : Az agglegény tündérei. Énekes vígjáték. Zenéjét szerezte : Szent-Gály, Bordeaux, Mihó Ernő.
1908.02.25. Színház. Heti műsor és krit. Tegnap. Az agglegény tündérei. (Somogyi, Szent-Gály, Bordeaux, Mihó). Kritika.
1908.11.20. Nov. 19-én emlékünnepély volt a főreáliskolában Erzsébet királyné emlékére. A műsor része volt : Bordeaux : Andante religioso. Vonósnégyes.
1910.01.29. Febr. A róm. kath. főgimnázium emlékünnepélye… A műsor része : Bordeaux : Andante religioso. Zenekar ; Bihari – Bordeaux : Hatvágás. Zenekar.
Dávid Gyula
(Kecskemét, 1913. május 6. – Budapest, 1977. március 14.)
zeneszerző
Díjak, elismerések:
Erkel Ferenc-díj (1952, 1955)
Kossuth-díj (1957)
Középiskolai tanulmányait Kecskeméten végezte, 1934-ben érettségizett a Református Gimnáziumban. A Zeneakadémián Siklós Albert és Kodály Zoltán növendékeként 1938-ban kapott diplomát zeneszerzés szakon, majd bekapcsolódott a Kodály vezette népdalgyűjtésbe.
„Előkészítős évemben Kerényi Györggyel Heves megyében népdalokat gyűjtöttem. Kodályt 50. születésnapja körül látogattuk meg.[…] Tanácsára folytattam a népdalgyűjtést, Somogy megyében fölfedeztem Karád népdalait. Vagy 300 népdalt jegyeztem le. […] Kodály szerette volna, ha monografikus igénnyel dolgozom fel. […] Persze, zeneszerzés tanulmányaim annyira elfoglaltak, hogy ezt a munkát nem végezhettem el.” – idézi a komponistát Breuer János. A zeneszerzés szakkal párhuzamosan magánúton tanult hegedülni Rados Dezsőtől.
1938-45 a Székesfővárosi Zenekarban brácsázott (együtt dolgozott Otto Klemperer, Willem Mengelberg, Pierre Monteux karmesterekkel), 1945-49 a Nemzeti Színház karmestere volt, közben több kísérőzenét is komponált, 1949-51 a Magyar Néphadsereg Művészegyüttes zenekarát vezette.
1951-től 1974-ig, nyugdíjazásáig tanított a Zeneakadémián zeneelméletet, fúvós hangszerelést, fúvós kamarazenét, óraadó tanárként, később a Bartók Konzervatórium tanáraként. Alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. A harmincas évek derekán zenekritikával is foglalkozott.
Zeneszerzői ars poeticájáról így vallott egy interjúban: „Zenei neveltetésem, múltam, tapasztalataim, élményeim alkotják azokat az elemeket, amelyekből stílusom kialakult. Gyerekkoromban életre szóló impulzusokat kaptam az iskolában Rajeczky Benjámintól: nemcsak Kodály akkoriban keletkezett kórusaival ismertetett meg, hanem a gregoriánnal és reneszánsz mesterekkel is.[…] Véleményem szerint mondanivaló és hagyomány nélkül nincs zeneszerzés […] mi a mondanivalóm? Természetesen mindig valamiféle érzelem közlése. A zene valamennyi művészet között a legalkalmasabb az érzelmek kifejezésére. Tudom, némely teóriák szerint a zenének semmit nem kell kifejeznie; bizonyos divatos modern áramlatok tiltakoznak az érzelmek zenei megnyilvánulása ellen. De ez a tagadás vajon nem maga is egyfajta érzelemről árulkodik?”
„Műveinek stílusa-hangvétele a Bartók és Kodály után fellépett zeneszerző-nemzedék jellegzetes magyar hangját gazdagítja egyéni színekkel. Anélkül, hogy idézetként felhasznált volna folklór-anyagot, műveit áthatja a népdal, népies muzsika, a magyar zenei hagyomány szelleme. Bár az 50-es, 60-as évek fordulóján újabb kifejező eszközhöz fordult figyelme, továbbra is megőrizte egyéniségét, korábbi kompozícióinak frissességét. Műveinek legfőbb ismertetőjegye a gazdag melodikus invenció s a klasszikus formavilág csiszolt alkalmazása. Zenéjének másik meghatározója, hogy Dávid, amint ezt nem egyszer hangsúlyozta is, óvakodik bárminemű dogmatizmustól. Alkotómunkájában szem előtt tartotta műveinek előadóit, darabjainak többsége valósággal a kiszemelt előadóművészek testére készült, maximálisan figyelembe véve képességeiket.” (BMC)
Művei:
Zenekari művek:
Gyászének/Októberi ének „A vértínúk emlékére” (1945);
4 szimfónia (1948, 1958, 1960, 1970);
Dance Music (1950);
Brácsaverseny (1950);
Színházi zene kamarazenekarra (1956);
Szinfonietta kamarazenekarra (1960);
Sánta scherzo (1962);
Kodály-köszöntő. IX. variáció (elveszett);
Concerto grosso brácsára és vonószenekarra (1963);
Nyitány (1965);
Concerto per violino e orchestra / Hegedűverseny (1965); Concerto per corno e orchestra / Kürtverseny (1970);
Ünnepi előjáték Bp. centenáriumára (1972);
Szabadság útján (é.n.)
Kamarazene:
Fúvósötös(1949, 1955 (Szerenád, elveszett), 1964, 1968); Szonáta fuvolára és zongorára (1954);
Vázlatok fúvóshármasra – oboa, klarinét, fagott (1958); Tanulmány fúvóshármasra – oboa, klarinét, fagott (1959); Vonósnégyes No. 1. Kodály Zoltánnak 80. születésnapjára (1962);
Preludium fuvolára zongorakísérettel (1964);
Szonáta hegedűre és zongorára (1968);
Miniatűrök, rézfúvós szextett (1968);
Szonatina brácsára és zongorára (1969/1971, elveszett); Zongoratrió hegedűre, csellóra és zongorára (1972); Vonósnégyes No. 2. A Tátrai Vonósnégyesnek (1973) Darab brácsára zongorakísérettel (1974);
Vonósnégyes No. 3. Op. posth. (1975-76)
Szólóhangszeres művek:
Két dialógus zongorára (1943);
Szonáta zongorára (1955); Vázlatok zongorára (1958);
Szonáta szólóhegedűre (1971)
Vokális művek:
Hangszer vagy zenekar-kíséretes dalok:
Három Berzsenyi-dal: Az esthajnalhoz, A reggel, Az örömhez(mezzoszoprán hangra zongorakísérettel, 1939);
Három zenekari dal Ady Endre és József Attila verseire: 1. Sappho szerelmes éneke (Ady Endre), 2. Névnapi dicséret (József Attila), 3. Mellékdal az Ódából (József Attila) (énekhangra zenekari kísérettel, 1946);
Két szerelmes ének Ady Endre és József Attila versére (=Három zenekari dal 1, 2) (1946);
Gyere hozzám vacsorára (duett szopránra és baritonra szimfonikus zenekar kísérettel, 1950);
Öt Csokonai-dal: 1. Első szerelemérzés, 2. A magánossághoz, 3. A rózsabimbóhoz, 4. Tartózkodó kérelem, 5. Az estvéhez (mezzoszopránra és kamarazenekarra, 1955);
Április 4. Benjámin László versére (énekhangra és zongorára, 1952);
Tavaszi nóta Weöres Sándor versére (énekhangra és zongorára, 1953);
Az én rózsám Gerencsér Jenő versére (énekhangra és zongorára, é.n. [1953]);
Egy pannóniai mandulafácskához (=Lakjatok vígan I., Janus Pannonius – Weöres Sándor, tenor hangra zongorakísérettel, 1956);
Lakjatok vígan… lírai dalok XV-XVII. századbeli költők verseire: I. Egy dunántúli mandula-fáról (Janus Pannonius – Weöres Sándor), II. Borivóknak való (Balassi Bálint), III. Az rigónak ő szólása (ismeretlen szerző), IV. Lakjatok vígan (ismeretlen szerző a XVII. századból) (tenor hangra és zenekarra, 1956);
Mikor a rózsák nyílni kezdtek Vas István versére (tenor hangra, fuvola és brácsa kísérettel, 1963);
A rózsalángolás Vas István versére: 1. A rózsalángolás, 2. Mikor a rózsák nyílni kezdtek, 3. Idegen virág (kamarazene női hangra, fuvolára és mélyhegedűre, 1966, elveszett);
Ifjúmunkás induló Raics István versére (énekhangra és zongorára, é.n.)
Kíséret nélküli dalok:
Weöres duettek: Őszi ködben, Túl, túl, messze túl, Szállni, szállni… (két női hangra, 1956);
Anyák napján Jankovich Ferenc versére (egyszólamú ének, 1958);
Dal a vörös zászlóról Devecseri Gábor versére (egyszólamú ének, 1963)
A capella kórusok:
Névnapi dicséret Görög Péter versére (vegyeskar, 1948);
Új magyaroknak – Három a capella vegyeskar József Attila verseire: 1. Füst, 2. A favágó, 3. Egyszerű ez (1957, elveszett);
Favágó József Attila versére (= Új magyaroknak 2., vegyeskar, 1957);
Tavaszi szeretők verse Radnóti Miklós költeményére (vegyeskar, 1959);
Öt egyneműkórus József Attila verseire:1. Bevezető, 2. Perc, 3. Tedd a kezed, 4. Dudoló, 5. Gyöngy (1959);
Arany Lacinak Petőfi Sándor versére (egyneműkar, 1961);
Gyászének Raics István versére (férfikar, 1963);
Változások Raics István verseire: 1. Fanyar-édes, 2. Cikádák, 3. Diószüret, 4. Nyom és emlék (négy madrigál vegyeskarra, 1964, elveszett);
Lirai himnus a „Pinyő”-hözCsongrádi Károly versére (férfikar, 1965);
Köszöntő Raics István versére (vegyeskar, 1970);
Májusi dal Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij versére (férfikar, elveszett)
Hangszer vagy zenekar-kíséretes kórusok, kantáták:
Április 4. – Menetdal Tóth Sándor versére (egyneműkarra és szimfonikus zenekarra, 1950);
Mint a napfény Benjámin László versére (egyneműkarra és zongorára, 1950);
Rendőrdal Romhányi József versére (egyszólamú énekkarra és szimfonikus zenekarra, 1952);
Három koreai dal (vegyeskarra és szimfonikus zenekarra, 1952);
Katonadal / Őrségen Tóth Sándor versére (vegyeskarra és két trombitával kiegészített népi zenekarra, 1952);
Békekölcsön csasztuska (szövegnélküli egyszólamú kórusra és zongorára, 1952);
Koreai népdalok: 1.[cím nélkül], 2.Dal a szántásról, 3.A jó termés dala (vegyeskarra és szimfonikus zenekarra, 1953);
Katona nóta Devecseri Gábor versére (egyszólamú énekkarra és zongorára, 1953);
Dal Gál Zsuzsa versére (egyszólamú énekkarra és szimfonikus zenekarra, 1958);
Dob és tánc Weöres Sándor versére (vegyeskarra és tíz ütőhangszerre, 1961);
Úttörő csúfoló (gyermekkarra és szimfonikus zenekarra, 1962);
Felhőtlen ég – Ének arról, aki megtanult repülni Raics István szövegére: I. Felhőtlen ég, II. Megtorpant vágy, III. Új tenger tárul (kantáta tenorszólóra, vegyeskarra és szimfonikus zenekarra, 1964);
Égő szavakkal Raics István versére (kantáta vegyeskarra és szimfonikus zenekarra, 1969);
Rólad álmodunk, hazánk Gál Zsuzsa versére (gyermekkar zongorakísérettel, 1966, elveszett)
Győz a szegény ember Weöres Sándor versére (kantáta három tételben vegyeskarra, szoprán, tenor, basszus szólóra és szimfonikus zenekarra, é.n. hiányos)
Négy egyneműkar: 1. Csapajev dala, 2. Te tengerész, 3. Lovas induló, 4. Bátran lépjetek (egyszólamú énekkarra és zenekarra, é.n.)
Októberhez Tóth Sándor versére (Vásárhelyi Zoltánnak, egyneműkarra és zongorára, elveszett)
Indulók:
Honvéd díszinduló. Április 4-re (fúvószenekarra, 1951); Díszinduló a felszabadulás ünnepére (= Honvéd díszinduló, zongorakivonat, 1951);
Induló (szólóhangszerre és zongorára, 1953)
Népdalfeldolgozások:
Négy negyvennyolcas dal (= Három negyvennyolcas dal: 1, 2, 3): 1. Kecskemét is kiállítja, 2. Ezernyolcszáz negyvennyolcban, 3. Garibaldi csárdás kiskalapja, 4. Most szép lenni katonának (énekhangra és szimfonikus zenekarra, 1954);
Öt felvidéki nóta: 1. Sokszor mondtam jaj, jaj, jaj…, 2. Szőlőhegyen keresztül, 3. Körtéfa, 4. Kicsiny a hordócska, 5. Babot vittem a malomba (énekhangra és népi zenekarra, 1955);
Székely és csángó népdalok: 1. Egy kicsi madárka, 2. Kit virágot rózsám adott, 3. Hegyen völgyön járogatok vala, 4. Erdő nincsen zöld ág nélkül, 5. Egy asszonynak vala három leánya, 6. Virágos kenderem, 7. Vettem majoránát, 8. Elvetettem kenderkémet, 9. Vékony cérna, kemény mag, 10. Fejér retek, fekete (női hangra és népi zenekarra, 1955);
Dunántúli népdalok: 1. Elejbe, elejbe…, 2. Nagyon befútta az utat a hó, 3. Rákóczi kocsmában, 4. Kis angyalom szöme szája, 5. Pej paripám réz patkója, 6. Hol jártál az éjjel cinege madár, 7. Teli kertem zsályával, 8. Feri bácsi elsétál most vígan a vásárra, 9. Zöld Ilona az ő ágyát, 10. Varga Misi kis vakarcsa (énekhangra és cigányzenekarra, 1962.);
Bátai népdalok I. (= Bátaszéki népdalok I.: 1, 2, 3): 1. Érik, érik a cseresznye, 2. Esik eső, látom én azt, 3. Ej Budapest, Budapest (elveszett);
Bátaszéki népdalok: I.: 1. Érik, érik a cseresznye, 2. Esik eső látom én azt, 3. Ej Budapest, Budapest, II.: 1. Szeretlek szeretőmnek, 2. Van jó lovam, 3. A Szen[t] Mihály, a Szen[t] Mihály, III.: 1. Falu végén ég a fatűz, 2. Kinek van, kinek van, 3. Van már kisszék (é.n.);
Erdélyi és csángó népdalok: 1. Erdő nincsen zöld ág nélkül (férfihangra és két cimbalomra, é.n. hiányos);
Falu végén ég a fatűz (népdalcsokor): 1. Falu végén él a fatűz, 2. Kinek van karikagyűrűje, 3. Van már kis szék (é.n. elveszett);
Három negyvennyolcas dal (= Négy negyvennyolcas dal: 2,3,1): 1. Ezernyolcszáz negyvennyolcban, 2. Garibaldi csárdás kiskalapja, 3. Kecskemét is kiállítja (énekhangra és szimfonikus zenekarra, é.n.);
Karádi dalok: I. Játéknóták, II. Virágénekek, III. Régi katonanóták, IV. Munkadalok, V. Tréfás nóták, VI. Dudanóta (énekhangra és népi zenekarra, é.n.);
Karádi menyecskék (énekhang(ok)ra és népi zenekarra, é.n.);
Karádi népdalcsokor: 1. Csokros csillag jár az égen, 2. Elesett a lúd a jégen, 3. A karádi falu végén, 4. Folt hátán folt, 5. Dudanóta (elveszett);
Népi muzsika (népi zenekarra, é.n.);
Szentmártoni táncok(népi zenekarra, é.n.);
48-as dalok (= Negyvennyolcas dal: 1, 3, 4): 1. [Kecskemét is kiállítja], 2. [Garibaldi csárdás kiskalapja], 3. [Most szép lenni katonának] (énekhangra és népi zenekarra, é.n.)
Balettzene:
Nádasban (Lőrincz György): 1. Bevezetés, 2. Madár tánca, 3. Szitakötő tánca, 4. A tavirózsa tánca, 5. Gólyák repülése és tánca, 6. A szél tánca, 7. Össztánc (1948);
Rádiójátékok:
Felsült szerelmesek (Shakespeare, 1948);
Scapin furfangjai (Moliére, 1949); Boldogság (Pavlenko, 1951); Bátor kapitányok (1951);
Egy pár cipő (Révay József, 1958);
Fehér hajú lány (1958);
Bolondos állattan (Romhányi József, 1958);
Hamlet (Shakespeare, Arany János ford., 1960);
Danton halála (Georg Büchner, Kosztolányi Dezső ford., elveszett)
Filmzenék:
Dunapentele (dokumentumfilm, 1951);
Gazdag aratás (dokumentumfilm, R: Lakatos Vince, 1952); Medgyessy [Ferenc] (dokumentumfilm, R: Basilides Ábris, 1956);
Lyuk az életrajzon (Gádor Béla, R: Nemere László, 1958)
Színházi kísérőzenék:
Karácsonyi táncjáték (szimfonikus zenekarra, 1940);
Az ember tragédiája (Madách Imre, hegedűre, fuvolára, csellóra, fagottra és ütőhangszerekre, 1939);
Nero– Rabszolgadal (Felkai Ferenc, 1942);
(Versaillesi rögtönzés és) Képzelt beteg (Moliére, Csokonai Vitéz Mihály ford., 1942);
Kotnyelesek (Moliére, Erdődy János ford., 1946);
Monsieur de Pourceaugnac (= Gömböc úr, Moliére, Mészöly Dezső ford., 1943, töredék);
Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak (Csokonai Vitáz Mihály, 13 fúvósra, 1943);
Bánk bán (Katona József, Déryné Színház-változat, 1945);
Civilizator (Madách Imre, 1945);
A nők iskolája (Moliére, Heltai Jenő ford., é.n.);
Isten, császár, paraszt (Háy Gyula, 1945, hiányos);
Medveelé (Anton Pavlovics Csehov, 1945);
A Hetvenkedő katona (Titus Maccius Plautus, Devecseri Gábor ford., 1946);
Antonius és Cleopatra (Shakespeare, Mészöly Dezső ford., 1946);
Odysseus és Nausikaa (Devecseri Gábor, 1946);
Androkles és az oroszlán (George Bernard Shaw, 1947);
Vízkereszt: A bolond dala, Románc (William Shakespeare, 1947);
III. Richard (William Shakespeare, Vas István ford., 1947);
Duda Gyuri (= Dandin György, Moliére átírás, 1947);
Kényeskedők (Moliére, Hevesi Sándor ford., 1948);
A méla Tempefői (Csokonai Vitéz Mihály, 1948);
Dandin György avagy a megcsúfolt férj (Moliére, 1948);
Kocsonya Mihály házassága (ism. középkori szerző műve, 1948, hiányos);
Antigone (Szophoklész, 1949);
Az úrhatnám polgár (Moliére, Mészüly Dezső ford., 1950/1955);
A szabadság útja (Zolnay Vilmos, é.n., B: 1950);
Volpone (Ben Jonson, 1953);
Tűvétevők (Illyés Gyula, 1954, hiányos);
Dózsa (Illyés Gyula, 1955);
Mirandolina (Carlo Goldoni, 1956, hiányos);
Amphitryon (Heinrich von Kleist, 1957, hiányos);
Vérnász (Federico Gracia Lorca, Illyés Gyula ford., 1957, vázlatok);
Lotharingia (Emőd Tamás, 1957);
Mandragora (Niccolo Macchiavelli, Ben Jonson alapján, Karinthy Ferenc és Somlyó György ford., 1957);
Trisztán (Illés Endre, Vas István, 1957);
A rettegés birodalma [A Harmadik Birodalom] / Félelem és nyomorúság (Bertolt Brecht, Nemes Nagy Ágnes ford., 1958);
Lyuk az életrajzon (Gádor Béla, 1958);
Két úr szolgája (Carlo Goldoni, Révay József ford., 1958, hiányos);
Csodálatos Vargáné (Garcia Lorca, Benke János és András László ford., [1959], hiányos);
Sok hűhó semmiért (Shakespeare, Fodor József ford., 1960);
Alkésztisz (Euripides, 1961);
Egy éj az Aranybogárban (Mikszáth Kálmán-Benedek András, 1962);
Emlékezz haraggal (John Osborne, Ottlik Géza ford., B: 1960, töredék);
Figaro házassága (Beaumarchais, Horváth Árpád ford., B: 1945, elveszett);
Magyar Elektra (Bornemissza Péter Szophoklés nyomán, B: 1949, elveszett);
Othello (William Shakespeare, Mészöly Dezső ford., B: 1954, elveszett);
A kertész kutyája (Lope de Vega, Gáspár Endre, 1954);
Szent Johanna (George Bernard Shaw, B: 1945, elveszett)
Művei könyvtárunkban:
Hangfelvételek:
Brácsaverseny ; Hegedűverseny ; Sinfonietta (hanglemez)
Concertos / Gyula Dávid, Tibor Sárai, András Mihály (CD) – Brácsaverseny (1950)
Zeneművek a főváros egyesítésének 100. évfordulójára / Ránki György, Dávid Gyula (hanglemez)
Nyomtatott kották:
Concerto per violino e orchestra
Irodalom:
Csanda Mária: Dávid Gyula (LFZE honlapja, 2018.06.20.)
Dávid Gyula (BMC adatbázis, 2018.06.20.)
Laskai Anna: Dávid Gyula műveinek jegyzéke (2018.06.20.)
Kacsóh Pongrácz
(Budapest, 1873. december 15. – Budapest, 1923. december 16.)
zeneszerző, tanár
Édesapját, a Magyar Államvasutak főtisztviselőjét Kolozsvárra helyezték fia születése után. Így Kacsóh Pongrác Kolozsváron kezdte tanulmányai, itt szerzett gimnáziumi és konzervatóriumi végzettséget (zongora, fuvola). A Kolozsvári Egyetemen végzett matematika-fizika szakos tanárként, miközben zenei tanulmányait is folytatta.
1897-ben került Budapestre gimnáziumi matematika-fizika tanárként. Tanári munkájával párhuzamosan Herzfeld Viktor irányításával zene tanulmányokat folytatott és zenét szerzett. 1909. június-1912. január között a kecskeméti Magyar Királyi Állami főreáliskola igazgatójaként tanári munkája mellett Szabad Lyceum címen zenetörténeti előadássorozatot indított az Iparos Otthon épületében. A gondosan felépített előadásokon kortársainak zenéjét is propagálta, részleteket bemutatva zongorán. Legsikeresebb művét, a János vitézt 1904. november 18-án mutatta be a budapesti Király Színház. Másik nagy sikerű műve, a Rákóczi c. zenés drámája volt. Fontos szerepe volt az 1909.08.15-18. között Kecskeméten megrendezett Országos Dalárverseny munkájában.
1912-ben visszament Budapestre és haláláig ott élt. Fontos szerepe volt Budapest zenei életében, kritikákat írt zenei szaklapokba, így az elsők között figyelt fel a fiatal Bartók Béla munkásságára és vezércikkben méltatta. Zenei szakelőadóként közép- és felsőfokú zenetanfolyamokat szervezett. Éveken keresztül volt a Székesfővárosi Énekkar Dalszövetség igazgatója, az Országos Dalosszövetség, valamint az Országos Zenésszövetség elnöke. Fontos szerepe volt az Új Magyar Zeneegyesület (UMZE) létrejöttében. Zeneszerzői munkássága mellet fontos zenepedagógia műveket is írt. 1923. december 16-án hunyt el Budapesten.
Alkotásai:
Zeneművek:
Kísérőzenék : Molnár Ferenc: Liliom és Fehér felhő valamint Maurice Maeterlinck: Kék madár c. művekhez;
Dalművek: János vitéz (1904), Csipkerózsa (1906), Rákóczi (1906), Mary-Anne (1908), Dorottya (1929 posztumusz bem.)
Publikációk: A zene fejlődéstörténete (1909), Az iskolai karénektanítás paedagógiája (1912), Cikkek a Zenevilágban és az Új Életben valamint zenekritikák a Pesti Naplónál
Pedagógiai munkássága:
Bizonyára hatással volt Kacsóh Pongrácra Rudof M. Breithaupt „A természetes zongoratechnika” c. műve, amely bemutatta a művészi zongorajáték módszertanát, természetes, pszicho-fiziológiai alapon. E könyv előszavából idézve, a kor zenepedagógiai szelleme válik érzékelhetővé: „Az embert egyéni feltételeinek megfelelően, célirányosan kell kiművelni. A pedagógiai megoldás a tanuló természetes erejének módszeres felhasználásában rejlik, amit a célkitűzésnek megfelelően a legmagasabb fokig fejleszteni pedagógiai kötelesség.”
Kacsóh „Énekeskönyvek az elemi népiskolák számára” címmel könyvsorozatot adott közre, melyet a közoktatásügyi miniszter 1912-ben tankönyvül engedélyezett. A sorozat sikerét mutatja, hogy 1927-ben Klebelsberg kultuszminisztersége alatt kiírt ének-tankönyv pályázatot a Kacsóh-féle tankönyvek nyerték posztumusz.
Ugyancsak 1912-ben jelentette meg Kacsóh segédkönyvét a zongoratanításhoz. Ebben a fontos szerepet kapnak a Czerny – Chován ill. Bertini – Chován gyakorlatok a technikai képzéshez. Tananyagként szerepel benne Bach 15 kis prelúdiuma, Mozart 6 kis szonatinája, Schumann Jugendalbumának karakterdarabjai valamint Bartók „Gyermekeknek” sorozatának népdalfeldolgozásai.
Cikkek a zeneszerzőről és műveinek bemutatóiról a Kecskeméti Lapokban:
1909.08.17. Program keddre. Reggel. A budai úti temetőben gyászünnepály Káldy Gyula sírjánál. A műsor része : Kacsóh : Káldy emlékezete.
1909.10.20. Kacsóh, mint zenekritikus – Megjelent a Kecskeméten élő Kacsóh Pongrác „A művészet könyve” c. műve.
1910.11.06. Nov. 11. A katona József Kör emlékünnepélye a polgári leányiskola dísztermében. A műsor része : Kacsóh – Gyulai : Szeretnélek még egyszer látni.
1925.02.17. A Prot. Asszonykör teaestélye (febr. 14) műsorából megemlíti Kacsóh : Késő ősz van c. művét.
1926.10.22. Hangverseny Katona József síremléke javára (okt. 24.). A műsor része : Kacsóh : Irredenta dal.
1928.01.21. Hangverseny a Ker. Kaszinóban, jan. 21-én. A műsor része : Kacsóh : Késő ősz van. Dal.
1928.03.14. Márc. 15. A ref. reálgimnázium ünnepélye. A műsor része : Kacsóh : Rákóczy megtérése.
1930.03.06. Márc. 9. A theológus-estély műsorából. Kacsóh : János vitéz. Zenekar.
1931.12.25. Emlékezés Kacsóh Pongrácra. A János vitéz szerzőjének kecskeméti napja. – Mit jelentett Kacsóh Pongrácnak Kecskemét?
1934.11.03. Ma délután lesz a theológus hangverseny. A műsor része : Kacsóh – Demény : Szomorú székely nóta.
Művei a könyvtárunkban:
Hangfelvételek:
János vitéz : daljáték 3 felvonásban [hanglemez] / Kacsóh Pongrác
A zene fejlődéstörténete / Kacsóh Pongrác. – Pomáz : Comenius Kiadó, 2000. – 135 p.
A zene története / Kacsóh Pongrác. – [Budapest] : Anno, [1997]. – 116 p.
Kacsoh Pongrác: Az iskolai karénektanítás paedagogiája. – Bp. Rozsnyay Károly K., 1910.
Körber Tivadar: Kacsóh Pongrác kecskeméti éveiről, In: Forrás, 1974. 2. sz. 84-87. p.
Szabó Helga: A magyar énektanítás kálváriája, 1. köt. – [Bp.] : Szabó H., 1989, 56-59. p.
Winkler Gábor: Operett, Bp. : Tudomány K., 2013. – 1. köt. 467-469. p.
Kékesi János
(Pilisvörösvár, 1912. december 20. – Kecskemét, 1984. január 21.)
orgonista, zongorista
A kecskeméti Nagytemplom orgonistája, kántora, zeneszerző. Városszerte a „vak kántor” néven ismerték. Délvidéki szerb-sváb családból származott, aki őseinek Banadics (néhol Banadits) nevét felnőtt korban magyarosította. 1918-ban egy első világháborúból visszamaradt lövedék robbant fel a kezei között, ami megfosztotta szeme világától, s balkezének 3 (néhol 5) ujjpercét is elvesztette. Már diákként is kiválóan játszott zongorán és orgonán és egyes források szerint fúvós hangszereket is megszólaltatott. 1932-től Budapesten a Vakok Intézetében karnagy-és kántorképzőt végzett. (Egyes források szerint 1930-ban Esztergomban szerzett kántori oklevelet.) 1931-1941 a Pilisvörösvári bányatemplomban kántorizált, de helyben dzsessz-zenekara is volt. 1942-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora tanszakán folytatta tanulmányait Hernádi Lajos, Weiner Leó, Kodály Zoltán és Molnár Antal tanítványaként. 1947-ben szerzett zongoratanári oklevelet. Kiváló eredményei miatt marasztalni akarták, hogy tanítson a Zeneakadémián. Közben azonban megnősült és két gyermeke született – Gizella és János –, így nem fogadta el a rangos állást. 1948-ban a család Kecskemétre költözött. (Másik forrás szerint 1941-ben költözött Kecskemétre és a Zeneakadémiát már Kecskemétről magánúton végezte.) és a Zeneoktatói Munkaközösségének tanára, 1956-tól közel 10 éven keresztül vezetője. Kórus- és zenekari műveket, zongoradarabokat, versenyműveket és kamaraműveket, fia számára klarinétversenyt komponált. Érdekelte a tánczene, műdalokat, nótákat is írt. „Miss Vörösvár” vagy „Rézika” c. három felvonásos operettjét nagynevű művészekkel a pesti Jókai Színház állította színpadra. 1936-ban a Blaha Lujza Színházban került színre „Rózsakirálynő” c. operettje. Miséket (Angyalmise, Karácsonyi mise) és számos egyéb egyházzenei kompozíciót is szerzett, amelyek szövegét szinte kivétel nélkül ő maga írta. Nagy sikert jelentett számára, hogy 1935-ben Stephen Smith karmester 20 tagú zenekarával a Zeneakadémián műsorra tűzte angolkeringőjét és tangóját. Műveit nemzetközi pályázatokra is elküldte, New Yorkban és Bécsben 2., Párizsban 3. helyezést ért el.
1937. március 7-én – az abesszin háború győzelmes befejezése alkalmából – nagyzenekarra írt „Mussolini indulóját” elküldte a Ducének, aki azt Da Vinci gróf olasz nagykövet által személyesen köszönte meg. 1983-ban a pápának küldte el „Fatimai szent Szűz” c. orgonára írott szerzeményét, amit a Szentatya hálás szívvel fogadott és Apostoli Áldását küldve, Isten áldását kérte Kékesi János életére.
Kecskemétre kerülve a ferencesek Szent Miklós templomának kántora lett. Hite miatt sok támadás érte: lányát ezért nem vették fel a Zeneakadémiára, így fia felvételijekor nyugdíjba vonult (ő el is végezte a klarinét szakot). Ettől kezdve vasárnap délelőttönként a Nagytemplomban orgonált. Országszerte adott orgonahangversenyeket (pl. Pannonhalmán rendszeresen), de fellépett kápolnában, vendéglőben, színházban, művelődési házban, a legkülönfélébb hangszerekkel (orgona mellett zongorán, tangóharmonikán, szaxofonon és klarinéton), sok esetben – bár családjával szűkösen élt – honorárium nélkül, jótékony céllal. Első nyilvános koncertje 1943-ban, első szerzői estje 1961-ben volt. Egyik fellépését követően a helyi sajtó így méltatta: „Tavaszi varázslat volt a muzsikában, elmúlt a röpke idő. Mintha nem is percekkel számoltunk volna. A zene országában más mértékkel mérnek.” Vezette a kecskeméti angolkisasszonyok kórusát is, és szoros barátságot ápolt több kegyesrendi paptanárral. Murányi Károllyal, a piarista templom kántorával közösen külföldön is koncertezett.
Magántanulókat haláláig fogadott: több száz növendéke volt élete során. Nem egy esetben fedezte fel a nála zongorázni tanulónál, hogy más hangszerhez nagyobb tehetsége lenne. Így irányította át pl. zongoráról klarinétra Maczák János klarinétművészt.
Kecskemét II. világháborús kiürítésekor a családnak menekülnie kellett. Visszatérve lakásukat kifosztva találták. Mindazok, akikért a háború előtt élt és dolgozott, akik boldogulására jótékonysági koncerteket tartott, elutasították támogatási kérelmét. Tóth László polgármestertől kaptak gyermekei egy doboz szaloncukrot karácsonyra.
1978 augusztusában, Prágában, bronzérmet nyert műveivel (Fúvós kvintett, Klarinétverseny, Scherzo)
1984. január 21-én hajnalban lánya születésnapja és egyetlen unokája névnapja alkalmából Kiskunhalasra indult a családhoz vonattal, a vonaton azonban szívinfarktust kapott.
Irodalom:
M. Bodon Pál
(Horka, 1884. augusztus 7. – Soltvadkert, 1953. február 13.)
zeneszerző, zenepedagógus
A budapesti V. kerületi reáliskolában érettségizett 1904-ben, majd Bécsben zongorakészítést tanult, de nem tudott elhelyezkedni ebben a szakmában. Beiratkozott a Conservatorium der Musikfreunde zeneszerzés tanszakára. 1908-ban Budapesten kitűnő eredménnyel fejezte be a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakát, ahol tanára Koessler János volt és együtt tanult Kodály Zoltánnal. Diplomája megszerzése után ösztöndíjjal Dél-Németországban tartózkodott. Komoly zeneszerzői sikereket ért el: ekkor nyerte el a Lipótvárosi Casinó Erkel pályadíját Ady Fekete hold éjszakája c. versére komponált kantátájával, de díjat nyert Magyar Rondójval is. Sikert Műveit a főiskolán kívül vidéki városok zenekarai is előadták.
1907 nyarán Bartók Bélával népdalgyűjtő úton vett részt Erdélyben. Önéletírása szerint Hódmezővásárhely vidékén önállóan, az Olt völgyében Bartókkal közösen gyűjtött népdalokat. 1910-ig a fővárosban tanított. 1910 januárjában Kecskemétre hívták. 1910. február 1-től 1949 nyaráig, csaknem fél évszázadon keresztül állt a kecskeméti zeneiskola élén és európai színvonalra emelte azt. Ezalatt nemcsak az iskola, hanem a város zenei életének is egyik legfőbb irányítója volt. Zeneelméletet, összhangzattant, zeneszerzést és karéneket tanított, alkalmanként előadott a zongora és hegedű, a fa-és rézfúvós tanszakon, 1931-32-től a fuvola, oboa, kürt, trombita, harsona tanításában is részt vett. 1934-35-ben bevezették a játékos előkészítőt és a zenei „szabad iskolát.” 1926 augusztusában kezdeményezésére rendezték meg Kecskeméten az első országos zeneiskolai igazgatói értekezletet a szombathelyi, a miskolci, a szegedi és a pécsi zeneiskolák részvételével. 1906-ban Debrecenben volt azelőtt ilyen értekezlet, ahol Szent-Gály Gyula képviselte a zeneiskolát. Ösztönözte a nagyszerű iskolai női kar megalakulását az 1927/28-as tanévben.
Segítette a híres magyarországi és ősbemutatók megvalósulását az 1930-as években (Schütz Máté passió, Karácsonyi oratórium, Josquin des Pres Pangue lingua mise, Purcell Dido és Aeneas című operája, Kodály és Bartók – kórusművek). Kecskemétre telepedésétől kezdve vezényelte a város szimfonikus zenekarát, a Műkedvelők Zenekarát. A zeneiskola tanári karával létrehozta a Kamarazene Társulatot, amely hangversenysorozatokat adott a városban.
Nevéhez fűződik az óriási sikerű „művész estek” sorozat megszervezése, melynek keretében többek között olyan művészek voltak városunk vendégei, mint Bartók Béla, Basilides Mária, Dohnányi Ernő, Hubay Jenő, Kósa György. Közeli kapcsolatban volt a kor kiemelkedő művészeivel és zenepedagógusaival, így Bartók Bélával, Kodály Zoltánnal, Hubay Jenővel, Szabolcsi Bencével, Varró Margittal, stb. A város zenei élete ekkor országos érdeklődést keltett.
Iskolai és népművelői tevékenysége mellett zenekari és énekkari műveket írt. 1937-ben elkészítette Kodály Háry János c. művének kiszenekari hangszerelését. 1944. október 23-án Budapestre távozott.
A II. világháború befejeződése után nyomban hozzálátott a városi zeneoktatás újjászervezéséhez; egy ideig a Nagykőrösi utca 23. szám alatt lakásán működött a zeneiskola. További vezető és szervező tevékenységét olyan események dicsérték, mint például az 1947. április 29-én megrendezett hangverseny a neves kecskeméti származású karmester és hegedűművész, Garaguly Károly közreműködésével, a zeneiskola – a vidéki iskolák között elért – országos II. helyezése az 1949-es „Nevelj jobban” mozgalomban, valamint az egyéb rendezvények.
1949 nyarán akarata ellenére, ereje teljében nyugdíjazták. Élete hátralévő éveiben „Az intonálás iskolája” című kitűnő könyvén dolgozott. 1952-ben el kellett hagynia a Nagykőrösi utcai lakását. Soltvadkertre költözött, itt halt meg 1953. február 13-án. Hamvai 1982 júniusa óta a Kecskeméti Köztemetőben, a városi tanács által adományozott díszsírhelyen, városunk jelesei sorában nyugszanak. Nevét a zeneiskola 1989-ben, a tanári kamarazenekar 1992-ben vette fel.
Zeneműveinek jegyzéke:
- Odiló” Nyitány, Op. 1. Zenekar, 1901.
- „Üdvözlő dal” Édes Apám 50-dik születésnapjára /Piros rózsa nyílt szívünkben/
- „Ouverture” Zenekar /Töredék/, é. n. /valószínűleg a bécsi évekből, 1904-5/
- Scherzo /cím nélkül/ Zenekar, é. n.
- Passacaglia zenekarra /elveszett vagy lappang, valószínűleg a zeneakadémiai évekből/
- Fekete Hold éjszakáján. Kantáta mezzoszoprán és bariton szólóra, vegyeskarra és zenekarra, Op. 2, 1908. Bem. : 1912. márc. 12.
- Sáriasszonynak /Nagyleány vagyok…/ Ének-zongora, é. n.
- A struccok. Kisérőzene és dalbetétek Borostás Sándor színpadi tréfájához. Dalszövegek : Fodor Viktor. Bem. : 1914. márc. 25. /kottája elveszett vagy lappang/
- Vén cigány. Kisérőzene Farkas Imre melodrámájához, 1915. Bem.: 1915. ápr. /kottája elveszett vagy lappang/
- a. Magyar induló. Zenekar, 1915. Bem. : 1916. márc.
b. Változatok egy népdal felett /Azt mondják nem adnak…/. Zenekar, 1915. Bem. : 1916. márc. - Öt kis kép 3 hegedűre, 1931. Bem. : 1934. Kiadás : Zeneműkiadó, 1956.
- A falu hangja. Gyermekkarok /magyar népdalokra/, 1931-32. Bem. : 1. és 5. tétel, 1932. ápr. 2. M. Rádió
- Magyar népdalok. Kis zenekar, 1934. : Bem. 1934. május
- Székely lakodalmas. Kis zenekar, 1937.
- Három népdal. Női karra, é. n.
- Öt magyar népdal. Zenekar, é. n. /1930?/
Valamint hangszerelések. - Nóták a Szelei faluból (vegyeskari átirat), e. a. : a kecskeméti iparostanonciskola kórusa, vez. Nemesszeghy Lajos, 1935-36-os tanév. Kottája elveszett vagy lappang.
- Masírozás – Katonadalok. Alternatív zenekarra. é. n., e. a.: 1935/36-os tanév, Budapest, Kecskeméti Református Reálgimnázium ifjúsági zenekara, vez. a Szerző.
- Capriccio (vagy Rondo capriccio). Nagyzenekarra. 1925-ös szegedi pályázaton díjnyertese mű. é. n. Bemutató: Budapest, 1925. jan. 29. Filharmonikusok Zenekara. További e. a.: 1926. máj. 18. Kecskeméti Városi Mozi, Szegedi Filharmonikusok.
- Elvesztettem páromat – Csirr ide, csirr oda. Gyermekkarok., e. a. 1931. május 12. Állami Polgári Leányiskola kórusa, vez. Heverdle Margit. Kottájuk elveszett vagy lappang.
Cikkek a zeneszerzőről és műveinek bemutatóiról a Kecskeméti Lapokban:
1912.10.30. A zenekultúráért. A Bodon Pál által létrehozott kamarazene társulat jelentőségéről.
1925.01.08. Szimfonikus hangverseny. A műsorból megemlítve : Brahms : Intermezzo, M. Bodon Pál hangszerelésében.
1925.01.21. M. Bodon Pál munkája a VII. filharmóniai hangversenyen, jan. 19. Zeneakadémia – Rondo capricioso.
1928.05.26. Máj. 26. A zeneiskola 2. növendékhangversenye. A műsor része : M. Bodon Pál : Három magyar népdal (nőikar).
1931.01.30. Febr. 5. A Műkedvelők Zenekarának szimfonikus estje. A műsor része : Bartók : Régi táncdalok, M. Bodon Pál hangszerelésében.
1931.05.10. Máj. 12. Magyar énekkari hangverseny a Városi Zeneiskola rendezésében. A műsor része : M. Bodon : Elvesztettem páromat ; Csirr-ide, csirr-oda.
1932.05.25. Színházi kultúráért (jún. 8.). A műsor része : Bartók : Magyar népdalok, M. Bodon Pál hangszerelésében.
1933.03.18. Szerdán lesz a Műkedvelők Zenekarának nagy hangversenye. A műsor része : Schubert – Bodon : Magyar rondó.
1934.05.09. Máj. 17. A ref. gimnázium ifjúsági hangversenye. A műsor része : M. Bodon : Öt kis kép (Magyar fohász, Dévajkodás [kecskeméti népdal], Fütyörésző góbé, Vágvölgyi idill [tót népdal], Dudás tánc [ipolysági népdal]).
1935.04.14. Ápr. 7. Rákóczi emlékünnepély a Kollégiumban. A műsorból megemlítve : M. Bodon : Kuruc táborban.
1935.03.24. Márc. 15. Márciusi emlékünnep a Ref. reálgimnáziumban. A műsorból megemlítve : M. Bodon : Masírozás
Irodalom:
Ittzés Mihály: In memoriam Bodon Pál, Kecskemét : Kodály Intézet, 1984.
Moór Emánuel
1863. február 19. Kecskemét – 1931. október 20. (68 évesen) Mont Pélerin sur Vevey
zeneszerző
Emanuel Moór, magyar származású zeneszerző és zongoraművész 1863-ban született Kecskeméten. Apja a kecskeméti zsinagóga kántora. Zenei tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. A család később New Yorkba költözött, 1885-87 között ott koncertezett. Európába visszatérve életre szóló barátságot kötött Pablo Casalsszal, és sokat zenéltek együtt. 1889-ben találkozott Brahmsszal, kinek stílusa mélyen hatott rá. Három operát, számos szimfóniát és zongoraverseny írt. Nevéhez fűződik a Pleyel-Moór zongora (az ún. „Duplex-Coupler Grand Pianoforte”) megszerkesztése, amelynek két, egymás feletti klaviatúrája fokozza a zongora dinamikai skáláját. A hangszert Moór és felesége, Winifred Christie zongoraművésznő Budapesten is bemutatták 1928-ban. Az I. Világháború kitörésekor visszavonult Svájcba. 1931. október 20-án hunyt el a svájci Mont Pélerin sur Veveyben. (Forrás: kulturinfo.hu)
„A két klaviatúra közül a felső egy oktávval magasabban szól. Az alsó billentyűi úgynevezett magasításokkal vannak ellátva, ezekre könnyen le lehet nyúlni, így rendkívül tág akkordok foghatók át rajta. Egyébként angol a mechanika, a két manuált kuplungolni is lehet, össze- és szétkapcsolni. Gyakorlatilag egy hangot két billyentyűvel is el lehet érni.”
Forrás: Zongora Á la Moór Emánuel / Leskowsky Albert (In: Kecskeméti Szemle, 1987. december, p. 9.)
Kompozíciói kottával:
Esquisses, Op.82
2 Danses Hongroises, Opp.31 & 32
4 Preludes, Op.100
4 Preludes, Op.71
Barcarole, Op.38
Cello Concerto No.1, Op.61
Cello Sonata No.2, Op.55
Cello Sonata No.4, Op.76
Concert Overture, Op.24a
Gavotte, Op.33
Intermezzo, Op.69
Largo for Cello and Orchestra, Op.105
Nocturne, Op.37
Piano Concerto in D major
Piano Concerto, Op.57
Piano Sonata No.2, Op.103
Piano Sonata, Op.60
Prélude No.2, Op.128
Prelude, Op.102
Prelude, Op.123
Rhapsodie, Op.84
Serenade for String Orchestra, Op.16
String Quartet No.1, Op.59
Suite for 2 Cellos, Op.110
Suite for 3 Violins, Op.133
Suite for Cello and Piano, Op.117
Suite, Op.77
Symphony in C major, Op.67
Symphony in E minor, Op.65
Talk:10 Esquisses, Op.82
Talk:Piano Concerto, Op.57
Talk:Prelude, Op.123
Talk:Serenade for String Orchestra, Op.16
Thème et variations, Op.80
Violin Concerto No.4, Op.72
Violin Concerto, Op.62
Violin Sonata No.2, Op.21
Violin Sonata No.6, Op.56
Művei a könyvtárunkban:
Cikkek, források:
„Csodáltam tehetségét” : Pablo Casals Moór Emánuelről / Heltai Nándor
In: Kecskemét magazin. – 1. évf. 4. sz. (2006. máj.), p. 20-21.
Moór Emánuel emlékezete Kecskeméten / Ittzés Mihály
In: Muzsika. – 56. évf. 7. sz. ( 2013. júl.), p. 12-14, Hamarosan teljes szöveggel >>
Emánuel és Henrik Moór Alapítvány honlapja
Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
Neumann Ferenc
(Kecskemét, 1898 – ? )
karmester, zeneszerző
Ismeretes munkái a Hazudik a muzsikaszó c. három felvonásos operett (szöveg: Erdélyi Mihály), amelyet 1922. június 9-én mutatott be a Budai Színkör és a Világok szerelme c. regényes daljáték (társszerzők: Tóth József és Kujáni János). Utóbbit Kecskeméten mutatták be 1923. február 3-án.
Irodalom:
Szent-Gály Gyula
(Szeged, 1863. január 17. – Miskolc, 1919. szeptember 24.)
zeneszerző, tanár
A középiskolát Kecskeméten végezte, majd a pesti egyetemen klasszika-filológiát és jogot tanult. A premontrei rend tagja volt, de 1885-ben kilépett és Csóka Sándor színtársulatához csatlakozott, majd Kassára került. Tanulmányait a Zeneakadémián folytatta, többek között Koessler János növendéke volt. 1893-ban szerezte meg diplomáját. Ebben az évben került Kecskemétre, ahol megszervezte a zeneiskolát, amelynek 1894-1909 között igazgatója volt. Tevékenyen részt vett a város kulturális életében, a Zenekedvelők Egyesületének igazgatója, a Polgári Daloskör karnagya, a Katona József Kör választmányi tagja volt. Az Országos Magyar Dalosegyesület is központi választmányának tagjai közé választotta. A polgári leányiskolában és a piarista gimnáziumban is tanított éneket. 1909-től a miskolci zeneiskola igazgatója volt. Zeneszerzői munkássága is jelentős volt. Az egri leány gyűrűje c. színpadi művét 1906-ban adták elő. Betétszámokat komponált Kada Elek Helyre asszony c. darabjához. Számos cikke és könyve jelent meg. Fő műve: A kecskeméti városi zeneiskola története és eddigi működése, (Kecskemét, 1896).
Zeneművei:
- Az egri leány. Színpadi mű ének- és zeneszámai (Prónai Antal, szöv.), Magyar Színház, 1906.
- Helyre asszony (Kada Elek színműve) betétszámai, Király Színház, 1907.
- Tantum ergo (vegyeskar-, orgona és vonószenekarra)
- Ave Maria (mezzoszoprán szóló, vegyeskar, orgona- és vonószenekarra)
- a-moll mise
- Négy dal (Reviczky és Tóth K. verseire), 1891.
- Két emléklap, zongorára
- Mazurka, zongorára, 1895.
- Bölcsődal, hegedűre és zongorára
Koller Ferenc, Szent-Gály Gyula,
Bordeaux Géza, Horváth György
(Fotó: Palotás József (szerk.):
A kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola)
Kötetei könyvtárunkban:
Állítsunk zeneiskolát, Kecskemét : Sziládi László ny., 1892.
Egyházi zenénk, Kecskemét : Sziládi László ny., 1899.
Zeneelmélet : Iskolai és magánhasználatra, Kecskemét : Metzger Béla, 1896.
Zene-elmélet : iskolai és magánhasználatra, Kecskemét : Gallia-féle könyvkereskedés, 1911.
Irodalom:
Szabolcsi Bence, Tóth Aladár (szerk.): Zenei lexikon, Bp. : Győző Andor, 1931.
Cikkek a zeneszerzőről és műveinek bemutatóiról a Kecskeméti Lapokban:
1893.11.05. Nov. 1. Az iskola fróm. kath. főgimnázium] gyászünnepélye volt Katona József sírjánál. A műsor része volt : Föltámadáskor. Tóth Kálmán szövegére Szent-Gály Gyulától.
1893.12.24. Zenés mise a kegyesrendieknél [karácsony 1. és 2. napján]. A műsor része : Ave Maria (c-moll) szoprán szóló, vegyeskar, vonószenekar, orgonára Szent-gály Gyulától.
1894.06.07. Jún. 17. Az országos m. kir. zeneakadémia hangversenye, melyen bemutatásra kerülnek Szent-Gály karénekei : Fehér galamb, Nem szeretem, Elvinnélek címen.
1895.07.02. Pásthy Károly 25 éves jubileuma a polgári leányiskolában. Elhangzik Kovács Antal – Szent-Gály Gyula : Jubileumi dal, …
1895.09.08. Szent-Gály Gyula, a zeneiskola igazgatója Zeneelmélet címen tankönyvet adott ki.
1896.03.15. Kméti városi zeneiskola márc. 7-i hangversenyén elhangzott : Szent-Gály : Románc (szöveg Deréki A.) c. műve.
1896.12.20. Zenés mise (karácsony 1. és 2. napján) a kegyesrendiek templomában. Elhangzik többek között Szent-Gály : Tantum ergo c. műve.
1897.08.15. Szent-Gály : Zenetanításunk reformja (1-3. old.)
1898.06.05. A kméti róm. kath. főgimnázium jún. 8-i ünnepélyének műsorában szerepel : Szent-Gály : Királydal c. műve.
1898.06.19. A Kméti ev. ref. főgimnázium évzáró ünnepélyén, jún. 23-án elhangzik Szent-Gály : A katona búcsúja c. műve is.
1899.01.30. A Kméti Polgári Dalkör máj. 11-i hangversenyén elhangzik : Szent-Gály : Három magyar dal c. műve is.
1900.08.12. A Mollináry-ezred zenekara tagnap Szent-Gály : Hírös város c. indulóját játszotta.
1901.01.20. Jan. 25. A Kecskemét Zenekedvelők Egyesületének hangersenye. A műsorban elhangzik : Szent-Gály : Andante c. műve is.
1903.01.04. Megjelent Szent-Gály : Zene-Elmélet iskolai és magánhasználatra c. könyve. Közli a budapesti Zenelap c. újság ismertetőjét.
1903.09.26. Szept. 13. A Polgári Dalkör dalestje a Városi Vigadóban. A műsor része : Szent-Gály : A Kecskeméti Polgári Dalkör jeligéje ; A hazáról.
1904.02.21. Szent-Gály Gyula és Erdődi Ernő : Módszeres énektan címen könyvet írt.
1905.03.10. Márc. 19. Hangverseny a városi székházban a népkönyvtárak javára. A műsor része : Szent-Gály : Dobó Kata. Melodráma.
1905.07.20. Júl. 9. A polgári Dalkör hangversenye a Városi Vigadóban. A műsor része : Szent-Gály : Magyar dalok.
1905.12.08. Holnap, pénteken a róm. kath. templomban zenés mise lesz. A műsor része : Szent-Gály : Mária ne hagyj el. Hegedűszóló).
1906.01.27. Kada Elek [Szent-Gály] : Helyreasszony c. népszínmű bpesti bemutatója febr. 11-én lesz a Király Színházban.
1906.02.11. Színház. Heti műsor és krit. – Kada Elek – Kun László – Szent-Gály Gyula : Helyreasszony c. népszínmű kottájának megjelenéséről tudósít.
1906.03.13. Márc. 15. A rk. főgimnázium ünnepi műsorának zenei része : Szent-Gály : Szabadságharci dalok. Ének és zenekar.
1906.03.18. Ápr. 21. A polgári kör mulatságának műsorában szerepel : Szent-Gály : Fehér galamb ; Szent-Gály – Prónai Antal : Rákóczi zászlója.
1906.04.01. Színház. Heti műsor és krit. – Helyreasszony. (Blaha Lujza és Németh József felléptével).
1906.06.28. A városi zeneiskola vizsgálati hangversenye (csütörtök) műsorából … Szent-Gály : Szerenád. Énekkar, zenekar.
1906.10.25. A katolikusok gyászistentiszteletén elhangzik Szent-Gály : Elégia. Hegedű, zenekar.
1907.02.23. Ma, szombaton lesz Szent-Gály Gyula felolvasó estje a róm. kath. főgimnáziumban. Címe : A mi nótáink.
1907.05.30. Jún. 1. A róm. kath. főgimnázium évzáró ünnepélye az intézetben. A műsor része : Szent-Gály : Három kurucdal. Énekkar.
1907.06.15. Jún. 16. A Zeneiskola első vizsgálati hangversenye. A műsor része : Szent-Gály : Bölcsődal.
1907.11.01. Nov. 1. A kegyesrendi főgimnázium ünnepsége Katona József sírjánál. A műsor része : Oltárrá lett. Gyászének. Énekkar.
1907.11.19. Beszámoló a jogászok hangversenyéről. A műsor része volt : Szent-Gály : Holló madár c. műve.
1907.11.22. Dec. 26. A Kméti Polgári Dalkör dalestje az Otthonban. A műsor része : Szent-Gály : Magyar dalcsokor. Énekkar.
1908.02.22. Színház. Heti műsor és krit. Szombat. Somogyi János : Az agglegény tündérei. Énekes vígjáték. Zenéjét szerezte : Szent-Gály, Bordeaux Géza, Mihó Ernő.
1908.02.25. Színház. Heti műsor és krit. Tegnap. Az agglegény tündérei (Somogyi, Szent-Gály, Bordeaux, Mihó). Kritika.
1908.03.14. Márc. 15-é lesz a kegyesrendi iskola emlékünnepélye a gimnáziumban. A műsor része : Várady – Szent-Gály : Oltár előtt. Melodráma ; Szent-Gály : Rákóczi induló. Énekkar.
1908.04.29. Ápr. 27. A kegyesrendi főgimnázium színi előadása volt a színházban. A műsorból megemlítve : Szent-Gály : Induló. Zenekar.
1908.07.09. 1909 nyarán lesz Kecskeméten a 13. országos dalverseny. Az összkarban felhangzik : Szent-Gály : Üdvözlő kar, szólóval és zenekarral.
1908.11.13. Tegnap. Katona emlékünnepély volt a színházban. A műsorból megemlítve : Szent-Gály : Andante.
1909.01.21. Ma lesz a Kméti Ipartestület hangversennyel egybekötött táncmulatsága az Otthonban. A műsor része : Szent-Gály : Üdvözlőkar ; Oltár előtt ; Éji dal.
1909.06.30. Vizsgálati hangverseny. Beszámoló a zeneiskola tegnapi hangversenyéről. A műsor része : Szent-Gály : Románc. Duett.
1909.08.12. Aug. 17. Díszhangverseny a dalcsarnokban. A műsor része : Szent-Gály : A hazáról. [Országos Dalosünnep, Kmét]
1909.08.13. Aug. 18. Összhangverseny a dalcsarnokban. A műsor része : Szent-Gály : Üdvözlőkar.
1909.08.17. Program keddre. Reggel. A budai úti temetőben gyászünnepély Káldy Gyula sírjánál. A műsor része : Káldy-dalok Szent-Gály átiratában.
1909.08.19. A dalverseny utolsó napja. Részletes beszámoló az ünnepi istentiszteletekről, … az esti díszhangversenyről, melyen elhangzott : Szent-Gály : A hazáról c. műve is.
1909.08.20. A dalverseny utolsó napja. A hangverseny műsorából megemlítve : Szent-Gály : Üdvözlőkar.
1909.09.11. Szept. 19. A Kméti Polgári Daloskör hangversenye. A műsor része : Szent-Gály : Kecskeméti nóták (Búsan szól a kecskeméti ; Gulyás vagyok ; Kecskeméten egy almafa ; Az Alföldnek sík mezején) ; Szent-Gály : A hazáról.
1909.09.12. Szent-Gály Gyula távozása. Hírt ad a zeneiskola igazgatójának a miskolci zeneiskolába történő meghívásáról.
1910.06.05. Jún. 7. A róm. kath. főgimnázium évzáró ünnepsége. A műsor része : Szent-Gály : Népdalegyveleg.
1912.02.01. Febr. 2 A róm. kath. főgimnázium emlékünnepélye Kalazanti Szent József emlékére. A műsor része : Szent-Gály : Pátrónánk ne hagyj el! Ének, zongora.
1912.05.18. Jún. 15. A sajtószövetség hangversenye. A műsor része volt : Szent-Gály : Rákóczi elégiája ; Bölcsődal.
1913.05.21. Jún. 5. A róm. kath. főgimnázium évzáró ünnepélyén elhangzik : Kada – Szent-Gály : Helyreasszony. Szerenád c. mű is.
1916.06.11. Pünkösd 1. és 2. napján zenés mise lesz a róm. kath. plébánia templomban és a katonai + barakk kórházban. A műsor része : Szent-Gály : Ave Mária.
1917.04.08. Zenés mise lesz húsvét két napján [róm. kath. nagytemplom]. A műsor része : Szent-Gály : c-moll mise (részletek).
1918.03.31. A húsvét első napján tartandó mise műsorában szerepel : Szent-Gály : c-moll mise.
1928.02.21. A Kath. Egyházi Énekkar dalestélye febr. 8-án. A műsor része : Szent-Gály – Sztojanovits : Búsan szól a kecskeméti ; Befordultam a konyhába (énekkar).
1928.11.04. Nov. 4. A Polgári Daloskör teaestélye. A műsor része : Szent-Gály : Siratóének 1919-ből ; Ne tudja senki.
1928.12.02. Az első adventi estély műsora – Szent-Gály Gyula emlékére. Elhangzik : Szent-Gály : Pátrónánk ne hagyj el.Énekkar ; Szent-Gály : Ave Maria. Dal. ; Szent-Gály : Szerenád. Énekkar ; Szent-Gály – Prónay : Rákóczi zászlója. Melodráma ; Szent-Gály : c-moll nagymise (részletek).
Szerelemhegyi (Liebenberger) András
(Kecskemét, 1762. szeptember 6. – Vác, 1826. január 17.)
zeneszerző, karnagy, műfordító
Liebenberger András kecskeméti szűcsmester fia. Pályáját egy bécsi színtársulatnál kezdte. Bécs egyik utcáját, melynek egyik helyiségében sok víg estét töltött el színész társaival, az ő tiszteletére Liebenberger-Gasse-nak nevezték el. 1793-96-ig az első színtársulatnak, a Pest-Budán játszó Nemzeti Játszó Társaságnak tagja – zenei vezetője – volt, főként énekes játékok betanításával foglalkozott (hivatalosan: az énekes játékok súgója), korrepetitor, zeneszerző, karnagy, fordító és szövegíró. 1796-ban nem kapta meg az engedélyt a Pesti Magyar Kurir c. lap kiadására. 1800-ban segélyt kért Kecskemét város tanácsától 18 magyar operája kinyomtatására, de csak szerény jutalomban részesült. Később a váci káptalan számvevő gazdatisztje lett. Számos operalibrettót (köztük több Schikanedert és Paisiellot) fordított magyarra.
Fennmaradt művei:
1. Orus siralma (nemzeti melódia) vsz. 1974-95
2. Arsanes vigalma (nemzeti melódia) vsz. 1794-95 – (a két mű Mészáros Ignác „Három Napkeleti Történetei”-hez mellékelten maradt fenn a Nemzeti Múzeum kézirattárában.
3. Schikanedern”Die Lyranten” c. darabjának átültetése (A lantosok, 1973, „szabadon fordította és muzsikára alkalmazta”)
4. Schikaneder nyomán írt – Jó-tévő szarándok, vagyis a’ tsörgő sapka, 1795
5. Paisiello librettójából fordított – Magokkal elhitetett filozófusok, 1974.
5. Örömének (Sándor Lipót főherceg nádor neve napjára), megkomponálta Reimann, 1793.
18 operája kiadásához 1800-ban, a színtársulat bukása után kért támogatást, de csak szerény jutalmat kapott. Ezután a váci káptalan gazdatisztje és számvevője volt.
Irodalom:
Szabolcsi Bence, Tóth Aladár (szerk.): Zenei lexikon, Bp. : Győző Andor, 1931.
Szerelemhegyi András (Arcanum adatbázis, 2018.06.20.)
Vásárhelyi Zoltán
(Kecskemét, 1900. március 2. – Budapest, 1977. január 27.)
kóruskarnagy, zeneszerző
Díjak, elismerések:
Kossuth-díj (1949)
Érdemes művész (1955)
SZOT-díj (1971)
Hegedűtanulmányait szülővárosában kezdte, de már gimnáziumi éveiben az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia hegedű szakos növendéke lett Kemény Rezső osztályában. Később beiratkozott a zeneszerzés tanszakra, ahol Weiner Leó és Kodály Zoltán tanította. Zeneszerzői végbizonyítványát csak jóval később, 1941-ben szerezte meg, a hiányzó vizsgák pótlásával. 1924-26 Észtországban és Norvégiában élt, mint hegedűművész és hangversenymester. 1926-ban M. Bodon Pál hívására tért haza, s 1942-ig a kecskeméti zeneiskola hegedű-és énektanára volt. „Vásárhelyi elbeszéléséből tudjuk, – írja Ittzés Mihály – hogy hazatérte után felkereste volt zeneszerzéstanárát, hogy külhoni élményeiről beszámoljon. Kodály útravalót is adott néhány szóval: »csináljon kórust«. Ez életre szóló kötelezettség volt, amelyet csak megerősített az élmény, melyet a kecskeméti zeneiskolai nőikar hangzása az első pillanatban szerzett az újdonsült karnagynak. Bár még hosszú időn keresztül hegedűsként is aktív részese volt az alföldi város zeneéletének, s még hosszabb ideig dolgozott hegedűtanárként, egyre inkább a kórus került érdeklődése középpontjába, s lényegében tehetsége és szívós önképzése révén jutott a karvezetők élvonalába. 1929 végén és 1930 elején már Kodály gyermekkar-estet szervezett.”
Az iskola énekkara mutatta be Magyarországon elsőnek Schütz Máté passióját és Karácsonyi oratóriumát, Josquin Desprez Pange Lingua c. miséjét és 1933-ban Purcell Dido és Aeneasát angolul nyelven. A Kecskeméti Dalárda Vásárhelyi Zoltán betanításával mutatta be 1934. július 22-én Kodály az Öregek, az Akik mindig elkésnek, valamint a Jézus és a kufárok, 1936. május 11-én pedig a Molnár Anna c. művét. „Bartók művei közül a Falun két és a Magyar népdalok három tételének magyarországi bemutatója (1934, ill. 1936) mellett az egyneműkarok nagy része ősbemutatójának megszervezése (közülük háromnak a vezénylése) fűződik Vásárhelyi Zoltán nevéhez. Kodály jellemzése szerint Vásárhelyi »közönytörő ereje« volt záloga az országos hírű s példaértékű kórusélet megteremtésének Kecskeméten.”
1938-48 munkáskórusokat vezetett, 1941-től a Zeneművészeti Főiskola tanára volt: először tanító és tanár szakos hallgatóknak tanított hegedű kötelező tárgyat, társaszenét és partitúraolvasást, 1945-től pedig fokozatosan a karvezetés legendás professzorává vált. 1965-ben könyvet publikált Az énekkari vezénylés módszertana címmel.
1946-tól a Munkásdalosszövetség országos karnagya, kórusával 1947-ben megnyerte az angliai Llangollen nemzetközi kórusverseny első díját. Alapító karnagya volt a Honvéd Művészegyüttes férfikarának, művészeti vezetője a Rádió Énekkarának. 1955-ben ő mutatta be Kodály Zrínyi szózata c. nagyszabású a cappella kantátáját. Vezette a MÁVAG Acélhang férfikórusát. Több alkalommal vezényelte a Rádiózenekart és az Állami Hangversenyzenekart.
1959-től a Zeneművészeti Főiskola kórusát vezette, akikkel olyan nagyszabású oratorikus műveket is műsorra tűzött, mint Bach: h-moll miséje (1969), vagy Schumann: A Paradicsom és a péri (1971).
Szimfónia c. művét 1956-ban mutatták be, mellette számos feldolgozást, kantátát, tömegdalt és gyermekkari művet írt, de található életművében vonósnégyes és egy korai hegedűszvit is.
Digitalizált formában helyben használható a Katona József Könyvtárban.
Digitalizált formában helyben használható a Katona József Könyvtárban.
Könyvtárunk hangfelvételei, amiken vezényel:
Choral Works [hangdok. ] / Bartók Béla (CD)
Contemporary Hungarian music [hangdok. ] (hanglemez)
Kodály choral works – 3 : Mixed and male choruses [hangdok. ] (hanglemez)
Works by Ferenc Szabó [hangdok. ] / Ferenc Szabó (CD)
Works with organ [hangdok. ] / Kodály (CD)
Kotta:
Körúti hajnal [nyomtatott kotta ] / Vásárhelyi Zoltán ; Tóth Árpád
Könyv:
Az énekkari vezénylés módszertana / Vásárhelyi Zoltán. – Budapest : Zeneműkiadó, 1965.
Irodalom:
Ittzés Mihály: In memoriam Vásárhelyi Zoltán, Kecskemét : Kodály Intézet, 1997.
Ittzés Mihály: Vásárhelyi Zoltán, LFZE honlapja (2018.03.06.)
Zimay László
(Gyöngyös, 1833. június 29. – Budapest, 1900. április 8/9.)
zeneszerző, karnagy, zongoratanár
Iskoláit Kecskeméten és – egy évig, 1847-ben – Tatán végezte. – gyakran és nagy szeretettel jött le városunkba testvéréhez, Zimay Károlyhoz. Első zenei élményeit apjától kapta, aki az osztrák hadseregben mint katonai karmester szolgált. Már ekkor nagy feltűnést okozott érzelemdús zongorajátékával, gyakran meghívták a környékbeli főurak estélyeire. Indulóit, táncos darabjait komoly tetszést aratva játszotta az édesapja által vezetett zenekar. Mikor serdülőéveiben apját elvesztette, zongoratanulmányait önképzéssel folytatta. Iskoláit nagy szorgalommal végezte, kecskeméti tanárai mindig elismeréssel szóltak róla. A gimnáziumot 1854-ben fejezte be, s ezután elhagyta Kecskemétet. Az ország több kisebb városában koncertezett, hogy pénzt keressen tanulmányai folytatásához. 1855-ben Pesten beiratkozott az egyetem jogi karára. 1858-tól Mosonyi Mihálynál zeneszerzést tanult. Ettől kezdve publikált magyar műdalai és népies dalai országszerte és külföldön is sikert arattak. 1864-66 között a Pestbudai Dalárda, majd 1866-70-ig a Nemzeti Dalkör karnagya, számos népszerű kórusmű szerzője, Liszt Ferenc barátja és kórusainak előadója volt. Óriási munkát végzett az egyesületi és a nyilvános hangversenyzési életben, több alkalommal meghallgatta, véleményével segítőkészen támogatta a Kecskeméti Városi Dalárdát is. 1875-78 a Budai Ének-és Zeneakadémia zeneigazgatója, a kilencvenes években az Országos Daláregyesület másodkarnagya. 1887-től haláláig a Nemzeti Zenede zongoratanára volt. 1896-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.
Művei:
Dalok:
Hegedűsné emléke (Losonczy L., 1859)
Naptól virít – Édes rózsám, 2 magyar eredetű dal (Tóth K., Losonczy L., 1859)
Rózsa és tövis, 6 magyar dal (1860, benne: Elvennélek én, csak adnának, Petőfi S. és Kicsiny a lány, nagy a gondja, Czoczor G.)
A szemeim néma könnyvben ferednek és Nem hallottam soha ily bús harangszót (Losonczy L., 1861)
Zord az idő (1863)
Szerelmi dalok (Erotica), 4 dal (1863, köztük: Boldog éjjel, Petőfi S.)
Dalcsokor, 4 dal (1867, köztük: Boldog éjjel, párdal, Petőfi S.)
Csillagos az ég (Gyulai P., 1876 k.)
Mezei virágok, 7 dal (1876)
Szemérmesen (Losonczy L., 1876)
Hull a fáról (Kéry I., 1855), stb.
Kórusművek:
Honvédek csatadala (férfi szóló, férfikar, zongora/zenekar; Machik J., 1874)
Magyar Király-hymnus (vegyeskar, orgona/zongora/harmónium) számos férfikar: tk.:
Honfi dal (Balogh Z., 1867, az 1866-os országos dalárünnepre rézfúvók kíséretével)
Dalra magyar! (Ábrányi E., 1870, Lisztnek ajánlva)
Pusztai élet (Petőfi S., 1871)
Suhog a szél (Komócsy J.)
dalárdák jeligéi, indulói, népdalfeldolgozások, saját és mások népies műdalainak átiratai
Zongoradarabok:
Matild polka (1856)
Jellemrajzok magyar népdalokból (1874)
Éji hangok a Balatonon (1867)
Rhapsodia magyar népdalok felett (1877)
Magyar ábránd egy népdal felett (1882)
Nászmenet a templomban (1885, Kiállítási Album)
3 magyar noktürn (Op. 37, 39, 44) stb.
Pedagógiai művei: Ujjgyakorlatok (1875); Elemi és technikai gyakorlatok (6 füzet, 1894)
Írásai: kisebb cikkek a ZL-ban (1863, 1864), köztük: A magyar nép- s műdal érdekében, 1863.03.05.
Irodalom:
