DigiKomm: Lopott tűz. Digitális pedagógia

A DigiKomm harmadik része, amely a digitális pedagógiával foglalkozott, Birkás Mona Lopott tűz című kiterjesztett valóság installációját hívta segítségül a téma felütéséhez. A Lopott tűz ugyanis digitális eszközök, iPadek segítségével idézi fel a tűzrakás és a tűz továbbvitelének pillanatát. A tűzrakóhely körül álló iPadeken futó program képes leolvasni a tűzrakás helyén álló kódokat, így a képernyőkön megjelenik a lobogó tűz képe. Saját mobiltelefonunkkal pedig leolvashatjuk az installációban szereplő QR-kódokat, így magunkkal vihetünk a tűzből egy darabkát. Mindez az aktus nem zárja ki azt, hogy a hétvégén kiruccanjunk a barátainkkal és valódi tűz mellett szalonnát sütögetve beszéljük meg a világ dolgait. A Lopott tűz működési elve valósul meg a digitális pedagógia területén is, amely új eszközökkel, interaktív módon törekszik a tudás egy darabkájának megosztására, bővítésére és arra, hogy új, kreatív gondolatokat inspiráljon. Nem zárja ki és nem mond ellent a nem digitális eszközökkel megvalósuló pedagógiai gyakorlatnak.

Az előadás során a tanulás folyamata került előtérbe (nem az oktatásé). Ennek keretében ismerkedtünk meg az „élet minden területén folyó tanulás” (LWL = long-wide learning) fogalmával, amelyet elsősorban a motivációval kapcsoltunk össze (vagyis a figyelmet, az érdeklődést, az erőfeszítést, az elkötelezettséget és az elégedettséget vizsgáló pszichológiai kutatásokkal). A közoktatás vonatkozásában olyan tanulást (elsősorban az olvasást, a szövegértést, a matematikai, a logikai készségeket, a természettudományos képességeket) segítő alkalmazásokat, platformokat emeltünk ki mint az eDia vagy az elea.hu. A felsőoktatást illetően szóba kerültek a mindenki számára elérhető, nemzetközileg ismert egyetemek által hirdetetett önfejlesztő kurzusok is (PLE = Personal Learning Environment), amelyeket ma MOOC (massive open online courses) néven ismerünk (pl. edX, Coursera).

A digitális eszközök közül kiemeltük az óvodások logikai készségeit (alapvető programozási képességeket) fejlesztő sárga méhecskét, a BeeBotot és a térlátást segítő magyar fejlesztésű Leonar3Do-t. Az iskolai infokommunikációs eszközhasználat során egyre inkább elterjed a BYOD (Bring your Own Device) módszer, amely alkalmas a saját eszközeink tudatos használatának elősegítésére, de arra is, hogy olyan eszközöket használhassanak a diákok, amelyeket egy-egy iskola anyagi források híján nem tudna biztosítani. A digitális eszközök megkönnyítik a tanulásvizsgálatokat, hatékonyságméréseket, ennélfogva egyre többet tudunk magáról a tanulás folyamatáról, a tanulási szokásainkról. Bővebben