népdal – Katona József Könyvtár

A Kárpát-medence gazdag népi hagyományainak megismerését, felgyűjtését a 19. század közepén kezdték meg. Első gyűjtőink többnyire beérték a népdalszövegek lejegyzésével. A népzenegyűjtés korszerű – Európában is példamutató – tudományos alapjait Magyarországon a nyelvész-gyorsíró Vikár Béla teremtette meg, aki a gyorsírás alkalmazása mellett 1896-tól kezdve már az Edison-féle fonográffal gyűjtött népdalokat és meséket.
Munkájának eredményeit nemcsak a párizsi Világkiállítás alkalmával megrendezett Ethnográfiai Kongresszus (1900) ismerte el és tartotta követésre méltónak, hanem olyan hazai zenészek is, mint Kodály Zoltán, Bartók Béla és Lajtha László, akik az ő útmutatása nyomán indultak el gyűjtőútjaikra.
Vikár Béla tanár, nyelvész, műfordító, folklórkutató, az MTA tagja, 1889-től az országgyűlési gyorsiroda tisztviselője, majd nyugdíjazásig (1921) vezetője.

Forrás:
Képes magyar zenetörténet / szerk. Kárpáti János ; írták Batta András [et al.]. – Budapest : RÉT, 2004. – p.221-222. – Lásd a katalógusban >>

Kodály népdalgyűjtései

kjkadmin — Sat, 11 Dec 2021 14:49:30 +0000

beszédei

családja

életrajza

elismerései

emléktábla a szülőházon

énekes művei

Éneklő Ifjúság mozgalom

Eötvös Collegium

férfikari művei

gyermekkari művei

gyermekkora

halála

hangszeres művei

The International Kodály Society – Nemzetközi Kodály Társaság

irodalmi hatások

kamaraművei

kánonok

képek, festmények

Kodály és a természet

Kodály és Bartók kapcsolata

Kodály idézetek

Kodály Intézet

Kodály Iskola Kecskeméten

Kodály, mint karmester

Kodály-koncepció

Kodály Művészeti Fesztivál

Kodály Örökség Program

Kodály Szemináriumok

Kodályról elnevezett intézmények itthon

Kodályról elnevezett intézmények külföldön

Kodályról elnevezett kórusok és zenekarok

Kodály Zoltán-díj

„Kodály Zoltán emlékére” szakalapítvány

Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum

Kodály Zoltán ösztöndíj

Koessler, Hans

kórusművei hangszer kísérettel

kórusművei kíséret nélkül

kórus – zenekari művek

külföldi útjai

lakásai Budapesten

levelei

Magyar Kodály Társaság

Magyar Népzene Tára

művei

népdalgyűjtései

női kari művei

ősbemutatók Kecskeméten

pedagógiai művei

a pedagógus Kodály

személye a szépirodalomban

színpadi művei

szobrai

szólóénekre írt művei hangszerkísérettel

szólóénekre írt művei zenekari kísérettel

szóló hangszerre írt művei

születése

tanítványai

tanulmányai, iskolái

vegyeskari művei

Vikár Béla

zenekari művei

1905 nyarán indult első népdalgyűjtő útjára az akkori Észak-Magyarországon. Szinte az utolsó pillanatban, mielőtt a civilizáció elsodorta a parasztság hagyományos kultúráját.

70 éves koráig járta a falvakat, s rögzített több mint ötezer dallamot. Jelentős részüket Magyarország peremvidékein, hegyek közé zárt, a külvilággal alig érintkező apró településeken.

Már kezdeti népdalgyűjtő útjainak zsákmánya is sok száz dallam volt. Tudományos hozama Kodály első nyomtatott publikációja: 15 általa lejegyzett dal a Magyar Néprajzi Társaság Ethnographia című folyóiratának 1905. decemberi számában.

A gyűjtés első művészi eredménye a Magyar népdalok énekhangra és zongorára 20 dal, fele Bartók, fele Kodály zongorakíséretével. Kodály legkorábbi kinyomtatott kompozíciója az 1906 decemberében közreadott gyűjtemény, melyhez ő írta az előszót is. E feldolgozások iránt akkor még csekély volt az érdeklődés. Kodálynak ettől fogva életre szóló programja lett a népzene tudományos kutatása és művészi-zeneszerzői kiaknázása. A kettő szervesen összefügg. Versnek és dallamnak a népzenéből megismert tökéletes egysége vezette rá századunk legnagyobb magyar dal- és kóruskomponistáját a nyelv lejtésének zenei megformálására.

Más tanulságokkal is gazdagodott a falvakat járó fiatal Kodály. Megismerte a századelő paraszti tömegeinek mérhetetlen nyomorát. E tapasztalatok roppant szociális érzékenységet fejlesztettek ki benne. Nemcsak szavakban, alkotásaiban, tettekben is pártját fogta a szegényeknek, üldözötteknek egész élete folyamán.

Forrás: Kodály Zoltán / Breuer János. – Budapest : Mágus Kiadó , 1999. – p.17-19. – (A világ legnagyobb zeneszerzői sorozat) – Lásd a katalógusban >>

Ajánlott irodalom:

Kodály Zoltán szerepe a hangszeres népzenekutatásban / Tari LujzaIn: Magyar múzeumok, 2007. (13. évf.) 4. sz. p. 12-15. – Tovább a teljes cikkhez >>

Népdalgyűjtő útjai időrendben:

1905 tavaszán – Tápé, Rókus, Szőreg, Deszk (Szeged környéke).

1905 augusztus – Galánta, Taksony, Felsőszeli, Pered, Deáki, Zsigárd, Farkasd, Nádszeg, Dunaszerdahely, Dercsika, Gúta – Mátyusföld (Csallóköz).

1906 – Beéd, Bodok, Ghymes, Kolon Pográny, Zsére – Zoborvidék. Csitár, Gerencsér (Nyitra m.). Bárna, Diósjenő (Nógrád m.). Takácsháza, Zabar (Gömör m.). Erdőkövesd, Lelesz (Heves m.).

1907 – Ghymes, Vágkirályfa, Zsére (Nyitra m.). Lédecz (Bars m.), Diósjenő (Nógrád m.), Gömör m.

1908 – Beéd, Geszte, Kolon, Nyitraegerszeg, Zsére (Nyitra m.)

1909 – Bér, Berencs, Menyhe, Nyitracsehi, Nyitraegerszeg (Nyitra m.)

1910 – Gyergyóalfalu, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyószentmiklós, Szárhegy (Csík m.)

Székelydobó (Udvarhely m.)

Menyhe, Nyitraegerszeg (Nyitra m.)

Csáb, Lukanénye (Hont m.)

1911 – Menyhe, Vicsápapáti, Zsére (Nyitra m.)

Lukanénye (Hont m.)

1912 – Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonnimpér, Kászonjakabfalva, Kászonújfalu (Csík m.)

Garamszentgyörgy, Mohi, Zsemlér ( Bars m.)

Nagypeszek, Zalaba (Hont m.)

Alsóbalog, Kisvinyó (Gömör m.)

1914. április – Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts, Józseffalva (bukovinai csángó falvak)

1914. június – Szanda (Nógrád m.)

1915 – Ghymes, Zsére (Nyitra m.)

1916 – Kassa

Nagyszalonta (Bihar m.)

Ránkfüred ( Abaúj m.)

1921 október – Gyarmatpuszta, Gyermely, Héreg, Tarján (Komárom m.)

Tolmács (Nógrád m.)

Gacsály, Kocsord, Komlódtótfalu, Túrricse (Szatmár m.)

1922 – Becske, Ecseg, Jobbágyi, Palotás, Romhány, Szanda, Szarvasgede, Tolmács (Nógrád m.)

Tinnye, Tök (Pest m.)

Csapdi, Mány (Fejér m.)

Bajót, Lábatlan, Nagysáp, Neszmély, Tokod, Uny (Esztergom m.)

Császár, Szomód (Komárom m.)

Bakonybél (Veszprém m.)

Beleg, Bolhás, Csurgónagymarton, Nagybajom (Somogy m.)

1924 – Balatonlelle (Somogy m.)

1925 – Csapi, Kiskomárom, Komárváros, Zalakaros (Zala m.)

1932 – Hódmezővásárhely (Csongrád m.)

1950 – Mohács (Baranya m.)

Forrás: Kodály Zoltán élete és munkássága / Eősze László. – Budapest : Zeneműkiadó, 1956. – p. 195. – Lásd a katalógusban >>