Kodály színpadi művei

beszédei

családja

életrajza

elismerései

emléktábla a szülőházon

énekes művei

Éneklő Ifjúság mozgalom

Eötvös Collegium

férfikari művei

gyermekkari művei

gyermekkora

halála

hangszeres művei

The International Kodály Society – Nemzetközi Kodály Társaság

irodalmi hatások

kamaraművei

kánonok

képek, festmények

Kodály és a természet

Kodály és Bartók kapcsolata

Kodály idézetek

Kodály Intézet

Kodály Iskola Kecskeméten

Kodály, mint karmester

Kodály-koncepció

Kodály Művészeti Fesztivál

Kodály Örökség Program

Kodály Szemináriumok

Kodályról elnevezett intézmények itthon

Kodályról elnevezett intézmények külföldön

Kodályról elnevezett kórusok és zenekarok

Kodály Zoltán-díj

„Kodály Zoltán emlékére” szakalapítvány

Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum

Kodály Zoltán ösztöndíj

Koessler, Hans

kórusművei hangszer kísérettel

kórusművei kíséret nélkül

kórus – zenekari művek

külföldi útjai

lakásai Budapesten

levelei

Magyar Kodály Társaság

Magyar Népzene Tára

művei

népdalgyűjtései

női kari művei

ősbemutatók Kecskeméten

pedagógiai művei

a pedagógus Kodály

személye a szépirodalomban

színpadi művei

szobrai

szólóénekre írt művei hangszerkísérettel

szólóénekre írt művei zenekari kísérettel

szóló hangszerre írt művei

születése

tanítványai

tanulmányai, iskolái

vegyeskari művei

Vikár Béla

zenekari művei

„Notre Dame-i toronyőr”. Kisérőzene az Eötvös kollégium diákjainak  kabaréjához (1902)

„Cid”. Kisérőzene az Eötvös kollégium diákjainak paródiájához (1903)

„A nagybácsi”. Kisérőzene az Eötvös kollégium diákjainak előadásához (1904)

Pacsirtaszó (1917, Móricz Zsigmond Pacsirtaszó című színművéhez)

Háry János (1925-27, daljáték Paulini Béla szövegére, Harsányi Zsolt verseire) >>
Színpadi előadás (Nádasladány, 2001. augusztus):

1.  ♫♫ Meghallgatás ♫♫

2.  ♫♫ Meghallgatás ♫♫

3. ♫♫ Meghallgatás ♫♫

Székely fonó (1924-32, daljáték népi szövegekre) >>

Székely fonó / Breuer János
In: Kodály-kalauz / Breuer János. – Budapest : Zeneműkiadó, 1982. – p. 169-189. Lásd a katalógusban>>

Kuruc mese (1935, táncjáték Harsányi Zsolt cselekményére, a Marosszéki Táncok és a Galántai táncok zenéjére)

Czinka Panna (1946-48, daljáték Balázs Béla szövegére)>>

Forrás: Kodály Zoltán élete és munkássága / Eősze László. – Budapest : Zeneműkiadó, 1956. – p. 195. – Lásd a katalógusban >>

A színpadi szerző műhelyében / Breuer János
In: Bartók és Kodály : Tanulmányok századunk magyar zenetörténetéhez / Breuer János. – Budapest : Magvető, 1978. – p. 168 – 178. – Lásd a katalógusban >>

A színpad iránti érdeklődését befolyásolhatta ifjúkori barátja és Eötvös kollégiumbéli társa, Balázs Béla is, aki nemcsak Bartók Kékszakállújának volt a librettistája, de az ő szövegkönyvére készült az 1948-as bemutatón megbukott Czinka Panna is. A Háry János és a Székely fonó ugyanakkor már az első elhangzáskor is nagy sikert arattak, és Bartók egyfelvonásosa mellett mindmáig a magyar színpadi zene klasszikus alkotásainak számítanak.

Forrás: Az opera kézikönyve / írta Matthew Boyden, [a vonatkozó szócikket írta Dalos Anna]. -[Budapest] : Park, cop. 2009.- p. 501. – Lásd a katalógusban >>