The International Kodály Society – Nemzetközi Kodály Társaság
Kodályról elnevezett intézmények itthon
Kodályról elnevezett intézmények külföldön
Kodályról elnevezett kórusok és zenekarok
„Kodály Zoltán emlékére” szakalapítvány
Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum
kórusművei hangszer kísérettel
szólóénekre írt művei hangszerkísérettel
Kodály Zoltán és felesége, Emma asszony, 1910 nyarán, egybekelésüket követőleg, először – néhány hónapig – a hűvösvölgyi Tündér-szikla tetején épült kis házak egyikében lakott; innen költöztek át a rózsadombi Áldás utca 11. számú házba, annak második emeletét elfoglaló négyszobás lakásba. A ház mögött kert terült el, hosszúkás, keskeny kert, részben gyümölcsös, ahol Kodály az elkövetkező években szívesen pihent, olvasott, dolgozott vagy kerti munkát végzett. Ebben a házban laktak Kodályék tizennégy esztendeig, az Andrássy útra való átköltözésükig.
Kodály 1924 októberétől haláláig, 1967 márciusáig lakott a ma nevét viselő Köröndön. A tér is, melyre ablakai néznek, az út is, melyen a körcikk alakú ház bejárata van, megőrzött egyet s mást a Magyarországon átcsapó történelmi hullámokból. Az út, amikor Kodályék odaköltöztek, Andrássy Gyulának, az 1867-es alkotmányos kormány elnökének nevét viselte. 1949-ben Sztálin út lett, 1956-ban A magyar ifjúság útja, 1957-ben a Népköztársaság útja. A teret a II. világháború alatt Hitler térnek hívták. Utóbb visszakapta eredeti nevét; 1982 óta Kodály-köröndnek nevezik. Miniatűr magyar történelem az utcatáblák tükrében.
A lakás négy utcai szobából állt, a hozzájuk tartozó mellékhelyiségekkel. Berendezése inkább célszerű volt, mint fényűző; egyénivé, varázslatossá lakóinak ízlése tette. Népi kerámiák és kézimunkák díszítették: a népdalgyűjtő utak megannyi emléke. Másfelől a hosszú művészpálya emlékei: szobrok, babérkoszorúk, egy-egy jeles külföldi bemutató műsora, a legközelebbi családtagok és pályatársak képe.
Forrás: Kodály Zoltán Emlékmúzeum / Bónis Ferenc
Tovább a teljes cikkhez >>
Gaál Ferenc (1891 – 1956) – A Kodály körönd télen, 1922
