The International Kodály Society – Nemzetközi Kodály Társaság
Kodályról elnevezett intézmények itthon
Kodályról elnevezett intézmények külföldön
Kodályról elnevezett kórusok és zenekarok
„Kodály Zoltán emlékére” szakalapítvány
Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum
kórusművei hangszer kísérettel
szólóénekre írt művei hangszerkísérettel
1900 szeptemberében Kodály Zoltán magabiztosan léphet be az Andrássy út 67. számú bérház kapuján, ahol az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia 1879 óta működik. Hans Koessler (1853-1926), a zeneszerzés tanára, bemutatott kompozíciói alapján rögtön a második akadémiai osztályba akarja felvenni. Ő nem fogadja el a kedvezményt, mert érzi autodidakta módon szerzett tudása hiányait, beiratkozik hát az első osztályba.
Az intézet 349 beiratkozott növendéke közül huszonöten tanulnak zeneszerzést. Az ő munkájukat irányítja a bajor származású Koessler, a müncheni Rheinberger tanítványa és Dohnányi, Bartók, Kodály, Weiner mestere. Komponistaként Brahms hívének mutatkozik. Főként kórusokat ír. Pedagógusnak alapos, módszeres és főleg eredményes. Az elsőéveseket Liszt egykori szalonjában tanítja heti nyolc órában összhangzattanra és korálharmonizálásra – természetesen német nyelven.
Forrás:
Kodály Zoltán életének krónikája / Eősze László. – 2. jav., bőv. kiad. – Budapest : EMB, cop. 2007. – 309 p. – Lásd a katalógusban >>
Hans Koessler (1853-1926)
A tanárképző elvégzése után Leonbergben tanított, majd 1871-től Neumarktban orgonistaként működött. 1874-77 között a müncheni Zeneakadémián Rheinberger és Wüllner vezetésével tanult tovább. 1877-81 között Drezdában Wüllner mellett zeneelméletet és karéneket oktatott a konzervatóriumban; 1879-től a drezdai Liedertafel karnagya is volt, mellyel nemzetközi sikert ért el. 1881-ben a kölni városi színház karnagya lett, de 1882-ben elfogadta a budapesti Zeneakadémia meghívását, ahol orgona- és karénektanárként alkalmazták. Volkmann halála után átvette a zeneszerzés oktatását is, melyet 1908-as visszavonulásáig folytatott. Kiváló szakmai felkészültségű tanár volt, aki konzervatív ízlése és elsődlegesen német (főként Brahms-központú) orientációja ellenére az új magyar zene legjelentősebb képviselőit nevelte ki (Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner).
Hans Koessler összesen 31 évet töltött a Zeneakadémián tanárként; az 1882/83-as tanévtől az 1907/08-asig, majd 1920/21-től 1924/25-ig több magyar zeneszerző- és orgonistanemzedéket nevelt föl.
Forrás:
Hans Koessler tanári működése a Zeneakadémián / Gádor Ágnes
In: Fejezetek a Zeneakadémia történetéből / szerk. Kárpáti János. – Budapest : Liszt F. Zeneműv. Főisk., 1992. – p. 69-124. – Lásd a katalógusban >>
Hans Koessler 1906-ban végzett tanítványaival
(balról, ülő sor: Jacoby Viktor, Meszlényi Róbert, Kovács Sándor; álló sor: Szirmai Albert, Kodály Zoltán, Lendvai Ervin, Szendrey Aladár, Müller Károly, Weiner Leó)
Hammerschlag János: Hans Koessler
In: Nyugat, 1926. 12. sz. – Tovább a teljes cikkhez >>