The International Kodály Society – Nemzetközi Kodály Társaság
Kodályról elnevezett intézmények itthon
Kodályról elnevezett intézmények külföldön
Kodályról elnevezett kórusok és zenekarok
„Kodály Zoltán emlékére” szakalapítvány
Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum
kórusművei hangszer kísérettel
szólóénekre írt művei hangszerkísérettel
A harmincas években megújult a néprajz iránti érdeklődés, tető alá lehetett hozni két kiadásban is olyan nagyszabású művet, mint a Magyarság Néprajza. Az Akadémia Gombocz Zoltán szorgalmazására érintkezésbe lépett velünk, az újabb gyűjtések kiadás ügyében. 1933-ban elhatározta az anyag kiadását. Az előmunkálatok céljaira egy termet és megfelelő felszerelést biztosított, s vállalta a felmerülő költségeket. Bartók Béla 1934. szeptembertől a Tudományos Akadémia kérésére felmentést nyert a Zenei Főiskolai tanítás alól és hivatalos elfoglaltsága gyanánt heti három délután a gyűjtemény előkészítő rendezésével és a fonogrammok revíziójával foglalkozott. Ez alatt e sorok írója [Kodály Zoltán] a közgyűjteményekben található régi népdalkéziratok másoltatását és az eredetiekkel való összevetését végezte. Bartók kezdeményezésére az Akadémia gramofon lemezeket is készíttetett, amit azután a rádió folytatott. Bartók még átkutatta és rendezte a lengyel és ukrán anyagot, magyar vonatkozásaikat keresve, miután már előbb röviden áttekintette a szomszéd népekkel való kapcsolatokat. Távozása után 1940. októbertől e sorok írója folytatta a munkát, 1942. júniusában történt nyugdíjazásáig hivatalos megbízásból, azontúl önként. 1943. októberben kényszerű szünet állott be a légitámadások miatt, az anyagot el kellett csomagolni és biztonságba helyezni. Az anyag szerencsésen meg is menekült, de a súlyosan sérült akadémiai épület helyreállítása elhúzódott, s a munka érdemleges folytatására csak 1949. őszén kerülhetett sor, egy ideiglenes kis szobát pedig csak 1950 januártól tudott az Akadémia rendelkezésre bocsátani. Mivel az Akadémia 1945-től kiadványok céljaira semmiféle anyagi eszközzel nem rendelkezett, 1946 őszétől a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium majd folytatólag a Népművelési minisztérium gondoskodott a kótarajzolás megkezdéséről és eleinte egy, majd több munkatárs díjazásáról, valamint a papír és a nyomtatás költségeiről.
Kodály Zoltán: Előszó. Budapest, 1951. október
A Magyar Népzene Tára a Magyar Néprajzi Lexikonban (MEK) >>
A Magyar Népzene Tára XII. kötetének adatbázisa>>
A magyar népzene rendszerezésének elképzelései a XX. században >>
