The International Kodály Society – Nemzetközi Kodály Társaság
Kodályról elnevezett intézmények itthon
Kodályról elnevezett intézmények külföldön
Kodályról elnevezett kórusok és zenekarok
„Kodály Zoltán emlékére” szakalapítvány
Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum
kórusművei hangszer kísérettel
szólóénekre írt művei hangszerkísérettel
Hazai hegyek között
Kodály és egész élete, egész műve a szabad levegőhöz, a földhöz, a tájhoz, de főleg a hegyekhez kapcsolódott.
„A hegyek utáni vágy mindig élt bennem – írta 1966-ban életrajzírójának, Eősze Lászlónak -, de csak nagysokára elégíthettem ki.
A Kis-Kárpátok láncát Galántáról messze kékellőnek, Nagyszombatból kissé közelebbinek láttam, de csak évek múlva tiporhattam. Akkoriban nem volt szokás kirándulni. Diáktársaim sose mozdultak ki a városból. A szőlőtulajdonosok gyermekei nyáron szuhai szőlőkben laktak, ott mint vendég én is megfordultam, de messzebb menni, pláne gyalog, nem volt szokás.”
Forrás: Kodály és a hegyek / Szabolcsi Bence
In: Kodályról és Bartókról / Szabolcsi Bence. – Budapest : Zeneműkiadó, 1987. – p. 399 – 400.- (Szabolcsi Bence művei ; 5.)
Lásd a katalógusban >>
A hegyek iránt élete végéig megőrzött rajongását már egyetemi diáktársai felismerték.
Hihetetlen fizikai erő rejtőzött Kodályban, ebben a törékeny alkatú emberben.
1908 nyarán Zürichből Milánóba „sétált az Alpokon át. Tanítványa, Szabolcsi Bence írja: „Közte és a hegyvidék közt titkos és szoros összefüggések, mély rokonsági szálak szövődtek; Kodály és egész élete, egész műve a szabad levegőhöz, földhöz, a tájhoz, de főleg a hegyekhez kapcsolódott. Én úgy éreztem, hogy a hegyeken keresztül fogom őt valaha megérteni, őt a mindenkinél titokzatosabbat, kiismerhetetlenebbet és varázslószerűbbet. Úgy is neveztük néhányan, a hegyi varázsló.”
Természetszeretete befolyásolta egészséges életvitelét. Fiatalabb éveiben gyakran korcsolyázott, síelt, sziklát mászott, késő öregségéig naponta úszott, tornázott, sétált.
Forrás: Kodály Zoltán / Breuer János. – Budapest : Mágus Kiadó , 1999. – 63 p. – (A világ legnagyobb zeneszerzői sorozat). – Lásd a katalógusban >>
Szabad levegőn lenni, kint lenni s lehetőleg mindenen kívül lenni, mindentől távol és mindenek felett!
Kodályék számára nélkülözhetetlen volt a szabad levegő, a sok levegő, az erdei és hegyi levegő. A mozgást is fontosnak tartották, Kodály rendszeresen tornázott.
Kodály sok évvel később mondta egyik rádióbeszédében, hogy „a hegyeknek hangjuk van”- jól tudta, ismerte ezt a hangot már akkor is, 1920 tája. Csak így születhetett a „Hegyi éjszakák” tündérzenéje. A szabad levegő ihlette, a séta adott formát és keretet mindehhez.
Ajánlott irodalom:
