The International Kodály Society – Nemzetközi Kodály Társaság
Kodályról elnevezett intézmények itthon
Kodályról elnevezett intézmények külföldön
Kodályról elnevezett kórusok és zenekarok
„Kodály Zoltán emlékére” szakalapítvány
Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum
kórusművei hangszer kísérettel
szólóénekre írt művei hangszerkísérettel
1905 nyarán indult első népdalgyűjtő útjára az akkori Észak-Magyarországon. Szinte az utolsó pillanatban, mielőtt a civilizáció elsodorta a parasztság hagyományos kultúráját.
70 éves koráig járta a falvakat, s rögzített több mint ötezer dallamot. Jelentős részüket Magyarország peremvidékein, hegyek közé zárt, a külvilággal alig érintkező apró településeken.
Már kezdeti népdalgyűjtő útjainak zsákmánya is sok száz dallam volt. Tudományos hozama Kodály első nyomtatott publikációja: 15 általa lejegyzett dal a Magyar Néprajzi Társaság Ethnographia című folyóiratának 1905. decemberi számában.
A gyűjtés első művészi eredménye a Magyar népdalok énekhangra és zongorára 20 dal, fele Bartók, fele Kodály zongorakíséretével. Kodály legkorábbi kinyomtatott kompozíciója az 1906 decemberében közreadott gyűjtemény, melyhez ő írta az előszót is. E feldolgozások iránt akkor még csekély volt az érdeklődés. Kodálynak ettől fogva életre szóló programja lett a népzene tudományos kutatása és művészi-zeneszerzői kiaknázása. A kettő szervesen összefügg. Versnek és dallamnak a népzenéből megismert tökéletes egysége vezette rá századunk legnagyobb magyar dal- és kóruskomponistáját a nyelv lejtésének zenei megformálására.
Más tanulságokkal is gazdagodott a falvakat járó fiatal Kodály. Megismerte a századelő paraszti tömegeinek mérhetetlen nyomorát. E tapasztalatok roppant szociális érzékenységet fejlesztettek ki benne. Nemcsak szavakban, alkotásaiban, tettekben is pártját fogta a szegényeknek, üldözötteknek egész élete folyamán.
Ajánlott irodalom:
Népdalgyűjtő útjai időrendben:
1905 tavaszán – Tápé, Rókus, Szőreg, Deszk (Szeged környéke).
1905 augusztus – Galánta, Taksony, Felsőszeli, Pered, Deáki, Zsigárd, Farkasd, Nádszeg, Dunaszerdahely, Dercsika, Gúta – Mátyusföld (Csallóköz).
1906 – Beéd, Bodok, Ghymes, Kolon Pográny, Zsére – Zoborvidék. Csitár, Gerencsér (Nyitra m.). Bárna, Diósjenő (Nógrád m.). Takácsháza, Zabar (Gömör m.). Erdőkövesd, Lelesz (Heves m.).
1907 – Ghymes, Vágkirályfa, Zsére (Nyitra m.). Lédecz (Bars m.), Diósjenő (Nógrád m.), Gömör m.
1908 – Beéd, Geszte, Kolon, Nyitraegerszeg, Zsére (Nyitra m.)
1909 – Bér, Berencs, Menyhe, Nyitracsehi, Nyitraegerszeg (Nyitra m.)
1910 – Gyergyóalfalu, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyószentmiklós, Szárhegy (Csík m.)
Székelydobó (Udvarhely m.)
Menyhe, Nyitraegerszeg (Nyitra m.)
Csáb, Lukanénye (Hont m.)
1911 – Menyhe, Vicsápapáti, Zsére (Nyitra m.)
Lukanénye (Hont m.)
1912 – Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonnimpér, Kászonjakabfalva, Kászonújfalu (Csík m.)
Garamszentgyörgy, Mohi, Zsemlér ( Bars m.)
Nagypeszek, Zalaba (Hont m.)
Alsóbalog, Kisvinyó (Gömör m.)
1914. április – Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts, Józseffalva (bukovinai csángó falvak)
1914. június – Szanda (Nógrád m.)
1915 – Ghymes, Zsére (Nyitra m.)
1916 – Kassa
Nagyszalonta (Bihar m.)
Ránkfüred ( Abaúj m.)
1921 október – Gyarmatpuszta, Gyermely, Héreg, Tarján (Komárom m.)
Tolmács (Nógrád m.)
Gacsály, Kocsord, Komlódtótfalu, Túrricse (Szatmár m.)
1922 – Becske, Ecseg, Jobbágyi, Palotás, Romhány, Szanda, Szarvasgede, Tolmács (Nógrád m.)
Tinnye, Tök (Pest m.)
Csapdi, Mány (Fejér m.)
Bajót, Lábatlan, Nagysáp, Neszmély, Tokod, Uny (Esztergom m.)
Császár, Szomód (Komárom m.)
Bakonybél (Veszprém m.)
Beleg, Bolhás, Csurgónagymarton, Nagybajom (Somogy m.)
1924 – Balatonlelle (Somogy m.)
1925 – Csapi, Kiskomárom, Komárváros, Zalakaros (Zala m.)
1932 – Hódmezővásárhely (Csongrád m.)
1950 – Mohács (Baranya m.)
